Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-02 / 228. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 2. RÖVIDEN Politikai merénylet Bejrút. Egy személyt megölt és többeket megsebesített egy gépkocsiba rejtett pokolgép tegnap reggel Bejrutban. A felrobbantott autó a libanoni kormány nemrég lemondott gazdasági miniszteréé, Marvan Hamadehé volt, aki az arcán és a lábán megsebesült, kórházba szállították. A halálos áldozat Hamadeh sofőrje. A miniszter, akit Valid Dzsumblatt drúz vezető szoros szövetségesének tartanak, három másik kormánytaggal együtt mondott le szeptember elején, tiltakozásul amiatt, hogy a libanoni parlament Emile Lahud államfő mandátumának meghosszabbításáról határozott. (MTI) Négymilliárdot kért Orbán Nagyvárad. Orbán Viktor azt kéri a Gyurcsány-kormány- tól, hogy a jövő évi költségvetésben 4 milliárd forintot biztosítson a határon túli magyar felsőoktatás támogatására. A Fidesz elnöke tegnap Nagyváradon, az Áldás-Népesség címmel rendezett konferencián szólalt fel. A népességfogyással összefüggésben Magyarország legnagyobb ellenségének a bizalmadanságot nevezte. Orbán szerint annak, aki a magyar demográfiai gondok enyhítéséért tenni akar a hazai közéletben, biztonságot kell teremtenie a magyarság számára az egész Kárpát-medencében. Tőkés László király- hágómelléki református püspök azt hangsúlyozta, csakis nemzetpolitikai szinten valósítható meg a népességfogyás megállítása. (MTI) Orbán szerint a határon túli felsőoktatás támogatása a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés (Képarchívum) AU-csapatok Szudánba Kartúm. A szudáni kormány beleegyezett abba, hogy az Afrikai Unió - a már ott állomásozó csapatain kívül - további 3500 katonát és 800 rendőrt küldjön az erőszak sújtotta nyugati Dárfúr tartományba. Az apránként Szudánba érkező AU-erők feladatát a felek egy következő, október közepére kitűzött találkozón pontosítják. Az ENSZ adatai szerint 30-50 ezer ember halt meg a Dárfúrban 19 hónapja tartó harcokban, s egymillió-négyszázezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Jelenleg az AU 300 katonája tartózkodik Dárfúrban, feladatuk a tűzszünetet ellenőrző 150 megfigyelő védelme. (MTI) Mindketten erős Amerikát ígértek a választóknak - Irak volt a fő téma, a két elnökjelölt teljesen eltérően ítéli meg a kialakult helyzetet Kerry fölényesen nyerte az első tévécsatát A férjükért izguló asszonyok jobban megtalálták a közös hangot - Laura Bush és Teresa Heinz Kerry (CTK/AP-f elvétel) Washington. John Kerry nyerte az elnökválasztás első televíziós vitáját a villámfelmérések szerint s így vélekedtek a nagy tévéhálózatok kommentátorai is. A Gallup intézet telefonos felmérésének adatai: az amerikaiak 53 százaléka a Kerryt találta jobbnak, míg George Bush elnökről csak 37 százalék vélekedett így. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Kolosszális döntési hibának” nevezte az iraki háborút John Kerry szenátor az amerikai elnök- választás jelöltjeinek közép-európai idő szerint tegnap hajnalban megtartott első televíziós vitájában. George Bush pedig Irakot a terrorizmus elleni háború legfontosabb hadszínterének nevezte a Miami Egyetemen vívott szócsatában, amelyet az iraki téma uralt. Kerry felrótta Bushnak, hogy Irak a terrorizmus elleni háborúnak a közelében sem volt, amíg meg nem támadta az országot. Az elnök úgy rohant háborúba, hogy levette a szemét a fő ellenségről, az al-Kaidáról és vezéréről, Oszama bin Ladenről, akit az afganisztáni Tora-Bora hegységben hagyott megszökni. Az elnök a háború utáni rendezés reális terve és szövetségesek nélkül támadta meg Irakot, aminek következtében ma mind a veszteségeknek, mind a költségeknek a 90 százalékát az USA viseli. Felrótta, hogy Bush Irakba tízszer annyi amerikai katonát küldött, mint Afganisztánba, ahol pedig bin Laden rejtőzködik. „Szaddám Húszéin talán tízszer fontosabb volt, mint Oszama bin Laden?” - kérdezte a szenátor, megjegyezve, hogy az előbbi volt, aki megtámadta Amerikát. Kerry Irak megtámadását ahhoz hasonlította, mintha a II. világháborúban Franklin D. Roosevelt elnök a Pearl Harbor elleni japán támadásra válaszul Mexikót rohanta volna le. Bush elnök hevesen védte az iraki háborút, amelyet szükségesnek nevezett mind a terrorizmus elleni harc, mind pedig a tömeg- pusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása végett. Leszögezte, hogy nem hajlandó mesterséges időpontot kijelölni az amerikai csapatok távozására. Küldetésük akkor fejeződik be, ha megtartották a választásokat, megteremtették a stabilitást és az amerikai tábornokok John Negroponte bagdadi amerikai nagykövettel együtt jelentik neki, hogy az irakiak képesek megvédeni magukat a terroristákkal szemben. Azzal vádolta Kerryt, hogy az iraki háború kérdésében állandóan változtatta álláspontját. Vitatta, hogy ellenfele több szövetségest tudna szerezni, hiszen maga mondta, az iraki háború rossz háború, amelyet rossz helyen és rossz időben indítottak. Hangsúlyozta, hogy a világ ma jobb lett Szaddám nélkül. Elvetette Kerrynek azt az érvét, hogy fegyverzet-ellenőrzést folytatni kellett volna, mivel az iraki diktátor már amúgy is a sarokba volt szorítva. Bush szerint Szaddám ma sokkal veszélyesebb lenne, ha hatalmon hagyták volna. Az atomfegyverek elterjedésének a veszélyéről szólva Kerry felrótta, a jelenlegi ütem mellett még legalább harminc év kell az egykori szovjet arzenál felszámolásához, miközben Észak-Koreának már van atomfegyvere és Irán pedig közel áll ahhoz, hogy ilyen fegyvert gyártson. Kerry a vitában elismerte, a kampány során követett el hibát abban, ahogy a háborúról beszélt. Az elnök viszont abban hibázott, hogy megtámadta Irakot. „Melyik a súlyosabb hiba?” - kérdezte. Egyetértettek abban, az USA-nak joga van arra, hogy fenyegetettség esetén megelőző csapásokhoz folyamodjon. Bush elismerően szólt Putyin orosz elnökről, akit szilárd szövetségesnek nevezett a terrorizmus elleni harcban. „Jóban vagyok Vlagyimirral” - tette hozzá. Kerry úgy ítélte meg, hogy az utóbbi idők orosz intézkedései •túlmennek a terrorizmus elleni harc szükségletein. „Fontos a jc kapcsolat, de mindig harcolni kell a demokráciáért” - hangoztatta. A két jelölt zárszavában egyaránt erős Amerikát ígért a választóknak, és a szavazataikat kérte. „Tragédia lenne, ha az USA a gyengeséget választaná: az én elnökségem alatt ez nem történik majd meg. Támadásban maradunk, otl csapunk le a terroristákra, ahol vannak. így előzzük meg, hogy ismét saját területünkön támadhassanak meg” - hangoztatta Bush. „A jövő a szabadságé, nem a féle lemé” - mondta Kerry. Ő azt ígérte, hogy elnöksége alatt az USA odahaza erősebb lesz, a világban jobban fogják tiszteim, s így a megérdemelt vezető szerephez jut. Két további vitára kerül még sói a november 2-i választások előtt október 8-án, illetve október 13-án Egyidejűleg több helyütt indítottak offenzívát asz-Szadr síita lázadóinak leverésére Bevették Szamarrát az amerikaiak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szamarra/Bagdad. Százkilenc iraki lázadóval végeztek tegnap Szamarrában az amerikai katonák és az oldalukon harcoló iraki nemzeti gárdisták. Ezt egy amerikai katonai szóvivő jelentette be. Az amerikai hadsereg és az iraki kormányerők által éjfél után indított nagyszabású hadművelet során az iraki rendőrség ellenőrzése alá vonta az ellenállók uralta közép-iraki város központját és a szomszédos kerületek többségét. A katonák házról házra járva kutatták át a várost, ellenállókat keresve. A Szadrváros nevű bagdadi nyomornegyedben - a helyi kórház igazgatója szerint - tizenkét ember vesztette életét, és további tizenegy sebesült meg tegnap az amerikai erők repülőgépekkel és harckocsikkal végrehajtott támadásaiban. Az utóbbi időben mindennapossá váltak a síiták lakta szegénynegyedben a fegyveres csatározások. Az amerikaiak nagy erőkkel próbálják letörni Muk- tada asz-Szadr radikális síita vezető híveinek ottani felkelését. Mellesleg Szadr egyik bizalmasa üdvözölte azt a francia álláspontot, amely szerint ki kell dolgozni az Irakban állomásozó külföldi csapatok kivonásának menetrendjét. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Legalább 21 ember vesztette életét és mintegy negyven megsebesült abban az öngyilkos robbantásos merényletben, amelyet egy zsúfolt síita mecsetben követtek el tegnap Pakisztán keleti részében. A robbanás az indiai határhoz közeli Szijalkot- ban, a pénteki ima idején történt, amikor több mint ezer ember zsúfolódott össze a Zainabja mecsetben. A rendőrség szerint nyilvánvalóan öngyilkos merénylet történt. A halálos áldozatok közül 14- en a helyszínen, heten a kórházban haltak bele sérüléseikbe. Több sebesült állapota válságos. A detonáció 60 centiméter mély krátert vájt a mecset padlójába, a robbanás dörejét kilométerekre hallani lehetett. A padlót mindenfelé vér és.emberi húsdarabok borították. A merénylet után feldühödött hívek százai csörtettek végig a városon, akadályozva a mentést és í nyomozást. A tömeg felgyújtoti egy benzinkutat és két rendőrau tót, s kővel dobált meg épületeket A síita mecsetek ellen korábbar Karacsiban végrehajtott robbantá sokért a szunnita szélsőségesekei tették felelőssé. A síiták a 150 mii liós pakisztáni lakosság 20 száza lékát teszik ki. Pervez Musarraf elnök közöl te: a pakisztáni biztonsági erői az al-Kaida terrorhálózat mint egy száz feltételezett tagjával vé geztek Pakisztán Afganisztánná határos törzsi területén. Szavaii az állami televízió idézte. A he gyek szabdalta Dél-Vazirisztár törzsi területen végrehajtott mű velet kizárólag az al-Kaida eller irányult - szögezte le az elnök re pülőgépén, útban Pakisztán felé Pervez Musarraf csütörtök éjjé tért vissza Pakisztánba az USA-t Hollandiát és Olaszországot érin tő kéthetes útjáról. Zavahri szervezett ellenállást sürget Dubaj. Szervezett ellenállásra szólította fel a muzulmán világot az inváziós keresztesek ellen tegnap egy kazettán rögzített hang, amelyet Ajman az-Zavahrinak, az al-Kaida második emberének tulajdonítanak. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban bejátszott üzenetben a férfihang azt is kijelentette, hogy minden muzulmánnak kötelessége Palesztina felszabadítása. Zavahri, aki az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek a jobbkeze, hangoztatta: „Nem szabad megvárnunk, hogy az amerikai, brit, francia, zsidó, dél-koreai, magyar vagy lengyel erők Egyiptom, az Arab-félsziget, Jemen és Algéria földjére lépjenek. Kezdjük meg most az ellenállást... Palesztina megvédése törvényes harc, felszabadítása minden muzulmán kötelessége. Akkor sem szabad feladni Palesztinát, ha az egész világ ezt teszi.” A Zavahrinak tulajdonított hang hozzátette: nem lehet a harcot csak zsidók elleni támadásokra korlátozni Palesztinában, miközben nem indul támadás az USA ellen. (MTI) Tony Blair szívritmuszavarai - felmerült az előrehozott választások kiírásának lehetősége is Bejelentette pályája végének időpontját MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A nyugat-londoni Hammersmith kórházban kezelik tegnap délelőtt óta Tony Blair brit kormányfőt, akin - ahogy azt előző nap késő este, teljesen váratlanul maga bejelentette - kisebb szívsebészeti beavatkozást hajtottak végre. A brit sajtót és a londoni kormányzati negyedet tegnapra találgatások özöne öntötte el Blair politikai jövőjéről; egyes értesülések szerint akár még az idén előrehozott választásokat írhatnak ki. A beavatkozást a miniszterelnök szívritmuszavarai tették szükségessé. A probléma miatt már tavaly októberben sürgősséggel kórházba kellett őt szállítani. Mostam nyüat- kozatából kiderült, az utóbbi két hónapban a zavarok újból felléptek. Általános vélemény szerint Blair akár már hétfőn újból munkába állhat - ha nem lépnek fel váratlan komplikációk. A kormányfő előző esti nyilatkozatának legnagyobb feltűnést keltő része -az egészségügyi probléma mellett -az volt, amikor kijelentette: a Munkáspárt újabb győzelme esetén teljes mértékben ki akarja tölteni az egymás utáni harmadik kormányzati megbízatást, negyedszerre viszont már nem ő akarja választási csatába vezetni a Labourt. A tegnapi sajtó rámutat: eddig nem volt példa a brit politikai életben, hogy egy kormányfő évekkel előre bejelentse politikai pályafutása végének várható időpontját. A konzervatív lapok szerint ez a kormányzó Munkáspárton belüli utódlási harc azonnali kezdetét jelenti, egyben - amerikai terminológiával - béna kacsává változtatja a kormányfőt, akit ezek után le fognak írni. A The Times és a The Daily Telegraph, a két legnagyobb konzervatív lap elemzései egyaránt arra a következtetésre jutnak, hogy Blair a Labour újabb győzelme esetén - kijelentése ellenére - valószínűleg a harmadik munkáspárti mandátumot sem szolgálná ki végig, hanem évekkel az újabb választások előtt távozna. Londonban tegnap olyan értesü(Képarchívum) lések terjedtek el, hogy a kormány a jövő tavaszra várt választásokat esetleg már idén novemberre kiírja. Viszont a BBC hírmagyarázata szerint ez nem valószínű, tekintve, hogy a politikai közhangulatra változatlanul az iraki háború gyakorol kedveződen befolyást. Külföldi aggodalmak Izraeli hadművelet Gáza. Határidő nélküli, nagysza bású katonai műveletet hagyott jó vá a Gázai övezet északi részén a; izraeli biztonsági kabinet. A tegna] hajnali döntés értelmében az izrael katonák behatolhatnak palesztii városokba és menekülttáborokba Az akció hivatalos célja megakadd lyozni az izraeli területek elleni pa lesztin rakétatámadásokat. Már ; csütörtöki gázai övezetbeli harcok nak 23 palesztin és 3 izraeli esett ál dozatul. Dzsabalíja menekülttábor ban tegnap egy izraeli tank is tüze nyitott, a déli órákig hat halott é vagy kéttucat sebesült palesztin vol a mérleg. A harcok eszkalálódás: miatt tegnap Moszkva és Párizs i aggodalmának adott hangot. (MTI Pakisztáni katonai művelet az al-Kaida ellen Merénylet egy mecsetben
