Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-02 / 228. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 2. RÖVIDEN Továbbra is a Smer vezet Pozsony. Ha szeptember végén tartották volna a parlamenti vá­lasztásokat, 27,4 százalékos támogatottsággal a Smer nyert volna - derül ki a Polis ügynökség telefonos közvélemény-kutatásából. Második 14,8%-kal a HZDS, őt a KDH követi 11,6%-kal. Csaknem azonos eredményt érne el az MKP (11,4%) és az SDKÚ (11%). Be­jutna a parlamentbe az ANO (5,5%) és az SNS (5,2%) is. Mivel a kommunistákra csak a lakosság 4,1%-a adta voksát, kiszorulná­nak a törvényhozásból. (TASR) Meciar távozott a kórházból Kassa. Tegnap elhagyta a kórházat Vladimír Meciar, a HZDS el­nöke. A kassai magánkórházban egyhetes ellenőrzésnek vetette alá magát, ám ezalatt is sikerült magára vonnia a sajtó figyelmét. A parlamenti képviselő csütörtök délelőtt megrongálta az őt megörö­kíteni akaró Iveta Komendová - a Novy Cas fotóriportere - fényké­pezőgépét, és követelte a gépben lévő filmet. A fotóriporter magán- tulajdon megrongálása címén feljelentette Meciart. Egyébként a kórházban felkereste őt a kassai munkalátogatáson tartózkodó Rudolf Zajac is. Az egészségügyi miniszter nem kommentálta azt a tényt, hogy a HZDS a parlamentben nem támogatta az egészség- ügyi reformot, ugyanakkor a párt elnöke egy olyan magánklinikát keresett fel, amely mintául szolgál a reformhoz. (TASR) Bővít a pozsonyi Volkswagen Pozsony. Néhány éven belül a pozsonyi Volkswagen autógyár­nak mintegy 14 ezer alkalmazottra lesz szüksége, ebből 6000 mér­nökre - nyilatkozta Jozef Uhrík, a Volkswagen Slovakia első embe­re. A napjainkban mintegy 9000 főt alkalmazó autógyár vezetése az igények kielégítése érdekében már tárgyalt Ivan Miklós pénz­ügyminiszterrel, akivel megvitatták a szakmunkásképzőkben al­kalmazandó új, az autóipar szükségleteinek megfelelő tanügyi programot. Jozef Uhrík bejelentése éles kontrasztban áll a német Volkswagen csoport egészében uralkodó helyzettel, hiszen a tár­saság szeptember derekán jelezte, összesen mintegy 30 ezer mun­katársától szeretne megválni. (TASR) Sokat kell várakozniuk az utasoknak Duplájára nőtt a pozsonyi repülőtér forgalma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gyakran egy órát is várakoznak az utasok a pozsonyi Stefánik repülőtéren, míg átesnek a vámellenőrzésen. Az elmúlt hó­napokban a turisták száma lénye­gesen meghaladta a reptér befo­gadóképességét. 1996-ban - az új épület átadásakor - senki nem gondolta, hogy ilyen rohamosan nő majd a forgalom. „A turisták száma az elmúlt év­hez képest száz százalékkal nőtt, a legtöbbet valóban a vámellenőr­zésnél kell várakozni. Hiába va­gyunk uniós tagok, az útleveleket még kötelező ellenőrizni” - tájé­koztatta lapunkat Juraj Mitka, a repülőtér üzemeltetési igazgató- helyettese. Eredetileg óránként 700 turis­tával számoltak, a nyári hóna­pokban viszont naponta több mint 6000, sőt gyakran óránként 1100 turistát láttak el. Tíz évvel ezelőtt még csak egy-két gép in­dult a reptérről. Míg az elmúlt év­ben 480 ezer utassal kellett fog­lalkozni, idén csak júniusban és júliusban számuk meghaladta a 300 ezret. Előzetes számítások szerint a 2004-es évet 860 ezer turistával zárják. „Az elmúlt pénteken másfél óra alatt öt járat érkezett. Az utasok valóban többet vártak a megszo­kottnál - ezért elégedetlenek vol­tak. Idén talán második alkalom­mal került sor hasonló várakozás­ra. A terrortámadások veszélye miatt is aprólékosabb az ellenőr­zés. Sajnos ez a helyzet. Informá­cióim szerint viszont jövőre bőví­tik az összes szolgáltatást” - mondta az Új Szónak Magda Kra- sulová, az Országos Rendőr-főka­pitányság szóvivője. „2006-ban befejezik a Po- zsony-Bécs autópályát, s valószí­nűleg ezután még több osztrák tu­rista választja majd a pozsonyi rep­teret” - véli Mitka. A repülőtér igazgatósága több változást tervez, új épületet azonban csak két év múlva építenek, és ha erre sor ke­rül, akkor évente akár 2,5-3 millió turistát is fogadhatnak, (dem) Nyereség helyett 239 milliós veszteséget találtak Hiány az erdészetnél ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gyanús adatokat fe­dezett fel a katonai erdészet köny­velésében a vállalat új vezetése, ezért átfogó ellenőrzést rendeltek el - tájékoztatott Stefan Drozd, az erdőgazdálkodás új igazgatója. A régi vezetőség négymüliós nyere­séget mutatott ki a vállalat gazdál­kodásában, az új menedzsment vi­szont 2004 januárjában 37 milliós veszteséget fedezett fel. „A hatal­mas különbség miatt függeden könyvvizsgáló céget bíztunk meg új vizsgálat lefolytatásával. Ők 239 milliós hiányt mutattak ki. So­káig tart majd, míg az erdészet le­dolgozza a veszteséget” - tette hozzá Drozd. Feltételezések szerint a többmil­liós kárt az eredeti vezetőség hely­telen gazdálkodása okozta az el­múlt öt évben. Martin Kovalík, az új igazgatóhelyettes nem reagált a Nyitott Társadalom Alapítvány (NOS) felmérésére, mely szerint a katonai erdészet az informá­ciószolgáltatás ellenségeinek táb­lázatában a hetedik helyet foglalta el, tehát elzárkózik a tájékoztatás elől. „Biztos vagyok benne, hogy bár nincs tapasztalatunk az erdő- gazdálkodásban, megmentjük a katonai erdészetet” - vélekedik Kovalík. (dem) A vizsga belső és külső részből áll, az utóbbit központilag készítik elő Idén új típusú érettségik a középiskolákban Pozsony. A középiskolák végzőseinek idén már új tí­pusú érettségi vizsgán kell bizonyítaniuk, a rendszer főpróbáját tavaly tartotta az iskolaügy két kiválasz­tott kerületben. A diákok­nak már csak pár napjuk van, október 15-éig kell el­dönteniük, mely tárgyak­ból kívánnak érettségizni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Martin Frone oktatásügyi mi­niszter szerint az új vizsgarend- szer igazságosabb, csökkenti a korrupció lehetőségét, és objektív tudásfelmérést tesz lehetővé. A tárcavezető egyben bejelentette, a felsőoktatási törvény tervezett módosításakor javasolni fogja, hogy a matúra a jövőben legalább részben átvegye az egyetemi fel­vételi vizsga szerepét. Áz új érett­ségi vizsga úgynevezett külső és belső részből áll. A külső részt (angol, német, matematika) az egyes iskoláktól függetlenül, egy­ségesen az Állami Pedagógiai In­tézet felügyeli, a feladatlapokat is ott állítják össze. A belső érettségi vizsga alkalmával a tanulók köz­pontilag megadott témákban írás­beli dolgozatot készítenek szlo­vák, illetve magyar vagy ukrán nyelvből, továbbá írásbeli feladat­lapokon igazolják angol és német nyelvi, valamint matematikai ismereteiket. A diákok választhatnak, mely tárgyból kívánnak emelt-, illetve alapszintű vizsgát tenni. A szóbelin háromtagú tantárgyi bizottságok előtt felelnek majd. Egy napon leg­feljebb csak három tárgyból érett­ségizhetnek, így vizsgáztatásuk legalább két napon át zajlik majd. Az új rendszerben a gimnáziumok végzősei az eddigi négy helyett öt tárgyból tesznek vizsgát, kötelező­en szlovák nyelv és irodalomból - a magyar iskolák tanulói a szlovák mellett magyar nyelv és irodalom­ból is -, egy idegen nyelvből, egy természettudományi, valamint két választható tárgyból. A szakközép- iskolákban és a szakmunkáskép­zőkben továbbra is négy tárgyból kell érettségizni: szlovák nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, va­lamint szaktantárgyakból. A belső írásbeli vizsga időpontja szlovák nyelvből és irodalomból április 11., magyar, illetve ukrán nyelv és irodalomból április 15. A külső írásbeli vizsgákat angol nyelvből április 12-én tartják. A külső és belső matematikai írásbeli időpontja április 13., a németé áp­rilis 14. A belső szóbeli vizsgákra május 23-a és június 10-e közt ke­rül sor. Idén tovább folytatódik az új típusú érettségi vizsgák főpróbá­ja, a diákok francia, orosz és spa­nyol nyelvi ismereteikről is számot adhatnak, (érvé, s) További uniós bővítés Ellenezzük a török tagságot Pozsony. Mikulás Dzurinda kor­mányfő szérint Törökország uniós csatlakozását nem lakossága vallá­sa alapján kell megítélni. „A felvé­telről a koppenhágai kritériumok alapján kell dönteni. Komoly kétsé­gek merültek fel, hogy Törökor­szágban betartják-e az emberi jogo­kat.” Az SDKÚ szerint az ország még nem érett a tagságra, Eduard Kukán külügyminiszter úgy véli, akár 15 évig is eltarthat az integrá­ciós folyamat. A csatlakozás elna­polását indokolja a balkáni orszá­gok várható belépése is, Dzurinda szerint ugyanis kérdéses, hogy az EU milyen gyorsan tudja integrálni az új tagállamokat. Törökország gyors felvételét a KDH is ellenzi. Pavol Hrusovsky szerint gondot je­lent Ciprus megosztottsága, nem működnek tökéletesen a demokrá­ciát garantáló intézmények, ráadá­sul muzulmán országról van szó. A KDH az Európai Néppárt álláspont­ját vallja: Törökország egyelőre ún. privilegizált tagságot kaphat, nem lehet teljes jogú tag. Az MKP, ha­sonlóan a KDH-hoz, nem támogat­ja Törökország gyors felvételét, Bárdos Gyula szerint ez elsősorban civilizációs probléma, (lpj, s) A diák dönt, mejy tárgy­ból akar alap-, illetve e- meltszintű vizsgát tenni. Jelenleg az 1994-től kapott kereset alapján számítják ki a nyugdíjat, így sokszor nagyon alacsony összeg jön ki 1984-től számítanák a kiskeresetűek nyugdíját ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Kedvezőbb elbírálás­ban részesülnek majd az átlag alatti keresettel rendelkezők a szociális biztosításról szóló tör­vény kormány által már jóváha­gyott módosítása alapján. A ter­vezet szerint ugyanis nyugdíjuk kiszámításakor 1984-től veszik fi­gyelembe a jövedelmüket, ha eb­ben az időszakban rendesen fi­zették a társadalombiztosítást. Ez a rendelkezés főleg a rendszer- váltás miatt hátrányos helyzetbe kerültek - a munkanélküliek vagy alacsony bérért dolgozók - számára jelent kedvezményt, mi­vel 1989 előtt mindenkinek volt munkája, így a kiszámított nyug­díj értéke is magasabb lesz. Ked­vez a módosítás az egyéni vállal­kozóknak is, mivel ők a január­ban életbe lépett jogszabály sze­rint nem számíthatták le gyerme­kenként a 0,5 százalékot a társa­dalombiztosításijárulékból az al­kalmazottakhoz hasonlóan. „A jelenleg érvényes törvény igaz­ságtalan, mivel járulékkedvez» ményben csak az alkalmazottak részesülnek” - indokolta a válto­zást Martin Danko, a szociális mi­nisztérium szóvivője. A nyugdíj összegének kiszámításakor ese­tükben is 1984-től veszik figye­lembe a jövedelmüket, így nőhet járadékuk összege. Ez főleg azok­nak jelent segítséget, akik a járu­lékot a minimális kivetési alapból számították ki. A jelenlegi szabá­lyozás az 1994-től kapott kereset alapján számítja ki a nyugdíj ösz- szegét, ami sok esetben nagyon alacsony nyugdíjat eredményez. Ez a módosítás azonban azt is je­lenti, hogy elhúzódik a nyugdíj megítélésének ideje, mivel a szükséges kereseti igazolások be­szerzése, ellenőrzése több időt vehet igénybe. Kedvezőbb elbánásban része­sülnek majd a korkedvezményes nyugdíjat igénylő munkanélküli­ek: a kérvény leadásától számítva nem kell jelentkezniük a szokásos ellenőrzéseken a szociális hivatal­ban. Ha kérvényüket elutasítják, akkor a jelentkezési kötelezettsé­gük újra életbe lép. Az új szabá­lyozás szerint jár majd a rokkant­sági nyugdíj azoknak a 20 évesnél fiatalabbaknak is, akik egy évnél rövidebb ideig fizették a társada­lombiztosításijárulékot. A javaslat módosítja a Szociá­lis Biztosító gazdálkodására vo­natkozó szabályokat is: 2005- ben és 2006-ban lehetővé teszi bevételeinek átcsoportosítását az egyes alapok között. Ezzel ugyan javul az intézet gazdálko­dási lehetősége, enyhül a várha­tó hiány az öregségi nyugdíj­alapban, de egyben minimális lesz annak esélye, hogy a kor­mány csökkenti a betegbiztosítá­sijárulékot. (lpj, p) TERVEZETT VÁLTOZÁSOK ♦ a kiskeresetűek nyugdíjának kiszámításánál az 1984 óta kapott jövedelmet veszik figyelembe ♦ kisiparosoknak 0,5 százalékkal csökken a nyugdíj-biztosítási já­rulék minden gyermek után; a nyugdíjszámításnál az 1984 óta ka­pott jövedelmet veszik figyelembe ♦ évente valorizálják majd a szociális nyugdíjat, az értéke az öreg­ségi nyugdíjakéval azonos mértékben emelkedik majd- a korkedvezményes nyugdíjat kérő munkanélkülieknek nem kell jelentkezniük a szociális hivatalban Ha fuzionál az SDE-lel, a Smer lesz a leggazdagabb szlovákiai párt; vagyona duplája lesz a HZDS-ének Fico felszámolja a többi baloldali pártot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megpróbálja bekebe­lezni a kisebb baloldali pártokat a Smer, így szeretné erősíteni szava­zóbázisát. Ha év végéig megvaló­sul az SDE, az SDA, az SDSS és a Smer fúziója, a jövő évi zárszám­adáskor kiderülhet: Robert Ficóé az ország leggazdagabb pártja. A legutóbbi adatok szerint a Smernek 21,7 milliós, az SDE-nek 48,5 milliós vagyona van (javát a rendszerváltáskor, a KSS utód­pártjaként szerezte). Tehát az egyesülés után kétszer annyi lesz a pártvagyon, mint a HZDS-é. Ezen­kívül a fúzióval Fico több ezer tá­mogatót szerezne: az SDE-nek hi­vatalosan még mindig tízezer, míg a Smernek csak hétezer tagja van. Bár a dolognak kétségkívül az anyagi vonzata a legérdekesebb, a pártvezetők állítják: a tárgyalások nem erről folynak, hanem elvek­ről, baloldali értékrendről, és ar­ról egyeztetnek, hogyan alakíthat­nának ki megfelelő szociáldemok­rata alternatívát a jobboldali kor­mánnyal szemben. Ezt egyébként már Müan Ftácnik és Peter Weiss is megkísérelte az előző választási időszakban: miután tudatosítot­ták, hogy az SDE képtelen az álta­luk szorgalmazott megújulásra, Brigita Schmögnerovával együtt kiléptek és pártot alapítottak, mo­dern szociáldemokrata alternatí­vát ígértek. A 2002-es választá­sokkor azonban vereséget szen­vedtek. Ellenben a politológusok szerint szinte beazonosíthatatlan irányultságú, általában populistá­nak minősített, sőt nacionalista megnyilvánulásoktól sem visszari­adó Smer óriási sikert aratott, s bejutott a törvényhozásba. Egyébként Robert Fico is az SDE tagja volt: de az 1998-as vá­lasztások után nem teljesültek ambíciói, nem kapott semmilyen fontos tisztséget, hátat fordított a pártnak, s a parlamentben függet­lenként tevékenykedetett. Létre­hozta a Smert, mely sokáig egy­személyes pártnak tűnt, közvetle­nül a választások előtt kezdte be­mutatni a többi tagot. Egyes elemzők szerint Fico most méri a végső csapást anyapártjára, s a bekebelezés után nem kizárt: bosszút áll az őt mellőző egykori kollégáin, s nem kapnak semmi­lyen posztot. Arra a kérdésre ugyanis, mi lesz az SDA, SDE és az SDSS vezetőivel, esetleg a párt választási listáján előkelő helyen szerepelnek-e, Igor Federic, a Smer egyik menedzsere megje­gyezte: posztokról egyelőre nincs szó, különben sem hiszi, hogy az SDE volt frontemberei, akiknek nem sikerült megnyerniük a vá­lasztásokat, labdába rúghatnának a Smerben. Federic szerint min­denképpen meríteni akarnak Pavol Koncos földművelési, Peter Magvasi szociális vagy Milan Ftácnik oktatási miniszter tapasz­talataiból, ám nem valószínű, hogy fontosabb posztot betölthet­nek. Ennek ellenére Eubomír Pet­rák, az SDE elnöke fontosnak tart­ja az egyesülést, mondván: „A Smer nélkül most nem lehet reális baloldali politikát csinálni.” Ja- roslav Volf, az SDSS elnöke vi­szont nem bánná, ha a Smer veze­tésében az SDSS is képviseltetné magát. A kommunistáknak nem tetszik a baloldali szervezkedés, és arra in­tik Petrákon ne hagyja manipulálni magát! Jozef Sevc, a KSS elnöke az SDE tagjainak tiszteletbeli párttag­ságot kínált fel a kommunistákkal, amire Petrák azt felelte: ha a KSS- en belül harcolnának a szegénység ellen, az olyan lenne, mintha a sö­tétben tapogatódznának. (sza, s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents