Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-02 / 228. szám, szombat
3 új szó 2004. október 2. _________________________________________________________FÓKUSZBAN: KÁROLY BOLDOGGÁ AVATÁSA A császár a monarchia háború utáni felbomlását nem tudta megállítani - lemondani mégsem volt hajlandó, csupán visszavonult a kormányzási ügyektől Boldogtalan királyból boldog Károly Károly, az utolsó Habsburg uralkodó boldoggá avatását 1949- ben kezdeményezték. A csoda, amelynek köszönhetően a boldogok soraiba kerül, egy brazil apáca megmagyarázhatatlan gyógyulása volt: az eret eldugaszoló vérrög miatt amputálni kellett volna a lábát. A gyilkos vérrög eltűnt, amikor az apáca Károlyhoz imádkozott gyógyulásért. Holnap, október 3-án II. János Pál a római Szent Péter téren ünnepélyesen boldoggá avatja Habsburg Károlyt, az utolsó osztrák császárt és magyar királyt. VOJTEK KATALIN Akik ismerték, rendkívül nyájas, közvetlen, szeretetre méltó emberként jellemezték. Volt még egy megnyerő vonása: lovagias volt, mint azok a jó érzésű férfiak szoktak lenni, akiket egy magányos nő nevelt. Károlyt jobbára az anyja, Mária Jozefa szász hercegnő nevelte. A puritánságig szigorú erkölcsű, határozott, mélyen vallásos asszony volt, merő ellentétje férjének. Ottó - vagy ahogy Bécsben, Budapesten emlegették, „a szép Ottó” - Ferenc József unokaöccse volt, életvidám, sokoldalúan tehetséges ember, de javíthatatlan bohém. Nem érezte magát jól a katonai pályán, és olcsó kalandokban, mulatozásokban, polgárpukkasztó heccekben keresett kárpótlást. Nemcsak a váltakozó garnizonok távolsága miatt volt keveset a családjával, hanem főleg azért, mert otthon sem érezte jól magát. Házassága a jellemek különbözősége miatti elhidegülés klasszikus példája volt. Károlyt nyolcéves korában elvitték a soproni Orsolya-rendi zárda híres apácájához, a stigma- tizált mater Vincentiához, aki különleges képességeiről volt ismert. Az ifjú főhercegről is különös dolgot mondott: „Burkolják imába, mert császár lesz, sokat fog szenvedni, és a pokol különlegesen erős támadásainak lesz célpontja.” Mater Vincentia jóslata ellenére Károly nem kapott egy jövendőbeli uralkodónak megfelelő nevelést. De jól megválasztott tanárainak szorgalmas tanítványa volt, tizenöt évesen már angolul, latinul, franciául, magyarul és csehül tudott fogalmazni. Később a kitűnő bécsi Schottengymnasium diákja lett - persze, a gimnázium tanárai által összeállított tanterv szerint továbbra is otthon tanult, csak a záróvizsgákon jelent meg az iskolában. 1905-ben megkezdte katonai szolgálatát a 7. dragonyos ezredben. Egy évvel később hosszas szenvedés után gégerákban meghalt az apja, gyámja a trónörökös, Ferenc Fer- dinánd lett. Az ő ösztönzésére folytatott két évig jogi, közgazdaságtani és államtudományi tanulmányokat a prágai egyetemen. 1911-ben szerelmi házasságot kötött Bourbon-Pármai Zita hercegnővel, 1912. november 20-án megszületett első gyermekük, Ottó, őt az évek folyamán még hét gyermek követte. Ferenc Ferdinánd nagyon kedvelte Károlyt. Egy beszélgetés során, 1913-ban elárulta neki balsejtelmét, hogy erőszakos halál vár rá, amely hamarosan bekövetkezik. Elmondta, milyen változtatásokkal képzeli el a monarchia jövőjét, és hol tartja titkos iratait. 1914. június 28-án a trónörököst és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. Egy hónapra rá - az első világháború nyitányaként - az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Károly - már mint trónörökös - tanúja volt Hetzendorfban a tömeg militarista megnyilvánulásainak. Reakciója: „Egyszerűen nem tudom megérteni, hogyan üdvözölheti akkora lelkesedéssel a nép a háborút, hisz a háború iszonyatos dolog.” És később: „Aki látta akkoriban azt a tomboló lelkesedést, nem állíthatja, hogy ez a háború a népek akarata ellenére robbant ki.” 1914-ben Károly a császár megbízásából a harctereket járta. A következő évben bejárta az egész frontot, vagy 80 ezer kilométert tett meg, meglátogatta a legelőre- toltabb állásokat is, látta a halottakat, sebesülteket, menekülteket, és a háborút illetően elvesztette minden illúzióját. 1916. november 21-én meghalt Ferenc József, Károly lett a király. Trónra lépési nyilatkozatába fontosnak tartotta beiktatni: „Mindent meg akarok tenni azért, hogy véget érjenek a háború borzalmai és áldozatai, és a béke olyannyira vágyott áldásait újra biztosítsam népeimnek.” Összehívta a kormányt, Ottokar Czernint nevezte ki külügyminiszterévé, akit még Ferenc Ferdinánd szemelt ki erre a posztra, abban a reményben, hogy „békeminiszter” lesz. Károly soha nem esküdött fel az osztrák alkotmányra, mert meggyőződése volt, hogy a birodalom korszerű átszervezésére van szükség, ehhez pedig új alkotmányra. Osztrák impériumot akart mesz- szemenő nemzeti autonómiákkal, a nemzetek és pártok feletti császári korona védelme alatt, amelynek az egyensúly megőrzése lett volna a fő feladata. Tervei között szerepelt az általános választójog bevezetése. 1916. december 30-án Budapesten magyar királlyá koronázták, feleségét magyar királynévá. Károly új stílust vezetett be az udvartartásban: megszüntette a merev távolságtartást, előzetes bejelentés nélkül fogadta a kérelmezőket. Betiltotta a katonatisztek párbajozását, rehabitáltatta azokat a tiszteket, akiket a párbaj megtagadása miatt fokoztak le. Tudatosan segítette a nélkülözőket, nem történt meg, hogy a segélyért folyamodót elutasította volna. Családjával a badeni császári villában lakott, nem a Hofburgban vagy a Schönbrunnban. Elrendelte, hogy a császári istálló lovai és kocsijai vegyenek részt a szénszállításban, hogy a bécsiek hamarabb jussanak tüzelőhöz. 1917-ben rendeletben tiltotta meg a lakbérek drágítását. Meghosszabbította a betegsegélyek folyósításának időtartamát, gondja volt a csecsemővédelemre, elrendelte, hogy közvetlenül a frontvonalba ne küldjék azokat a férfiakat, akiknek hatnál több gyermekük van, vagy rajtuk kívül szüleiknek nem maradt több gyermekük. 1917 nyarán létrehozta a népegészségügy és szociális gondoskodás minisztériumát, amely a világ első szociális minisztériuma volt. 1917 júliusában amnesztiarendelettel érvénytelenítette a hadbíróságok téves ítéleteit, és érvénytelenítette a cseh politikusok, Kramar, Rasin és Klofác halálos ítéletét. 1917- ben, látva az Isonzó menti rettenetes ütközetek áldozatait, az elszenesedett, szétszaggatott holttesteket, vezérkari főnökének könnyes szemmel mondta: „Ezért többé senki sem vállalhat felelőséget Isten előtt. Ennek véget vetek. A világ elég nagy ahhoz, hogy a népek megférjenek benne.” Károly trónra lépésének szinte első percétől minden erejével a békekötésre törekedett. Németország, a Ferenc Józseftől örökölt, agresszív szövetséges Károly béketörekvéseit nem támogatta, Ausztriának különben is alárendelt szerepet szánt. A Németország nélküli különbékére, amelyet Károly a sógorai, Sixtus és Xavier közvetítésével kívánt elérni, az adott katonai erőviszonyok közepette nem volt reális esély. Amikor a „békeminiszter” Czer- nin elhibázott lépésére reagálva Clemenceau nyilvánosságra hozta az úgynevezett Sixtus-leveleket, nemcsak Károlyt diszkredi- tálta az egész világ előtt, hanem azt is világossá tette, hogy az antant nem óhajtja a felkínált békét. A monarchia háborút követő felbomlását már nem tudta megállítani. Lemondani mégsem volt hajlandó, csupán arra kötelezte magát, hogy visszavonul a kormányzási ügyektől. El kellett hagynia Ausztriát, családjával Svájcba ment, de 1921-ben kétszer is megpróbálta visszaszerezni a magyar koronát. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt - a rossz szervezés miatt, no meg azért, mert Károly kerülni akart minden vérontást. Madeira szigetén száműzöttként, szegényes körülmények között élt családjával. Mindössze 31 éves volt, amikor az influenza végzett vele. VÉLEMÉNYEK Habsburg Károlyról „Egy köztársaság nem kívánhatna ideálisabb elnököt, mint amilyen Károly császár.” Karl Seitz, Bécs.polgármestere, szocialista politikus a császárral folytatott megbeszélés után „Károly császár volt az egyedüli politikus, aki őszintén akarta a békét, és ezért mindenki gyűlölte őt.” Anatole France Nobel-díjas francia író „IV. Károly nem azért lett boldoggá avatható példakép, mert király volt, sem azért, mert jó vagy rossz politikusnak tartották, sem azért, mert nyomorúságos körülmények közé száműzték, hanem mert mindezek ellenére megmaradt benne a jóság, és istenes életörömmel ajándékozta meg környezetét.” „Egy évszázados szétszóratás és szenvedés után Közép-Európa népei rátaláltak az együttélés és együttműködés új formáira. Az új Boldog segíteni fogja őket, hogy olyan közösséget építsenek, amely a lelki élet területén is gyümölcsöző lesz.” Dr. Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek „Károly császár mind jellemében, mind politikájában rendkívül korrekt, barátságos, rokonszenves és előrelátó volt. Figyelmeztette a németeket, hogy a tengeralattjárók harcában nem győzhetnek, totális bevetésük pedig az USA hadba lépését vonná maga után. Károly elemzése helyesnek mutatkozott. Hasonlóan ellenezte, hogy Lenint Oroszországba küldjék a forradalom kirobbantására, ami kivonná Oroszországot a háborúból. Károly figyelmeztetett, hogy a forradalom nem áll meg az országhatárok előtt. Ebben is igaza volt.” Kerry R. J. Tattersall ausztrál történész LÉPCSŐK A boldoggá avatásig A boldoggá avatás előkészítő munkálatai során összegyűjtik a boldoggá avatandó életére vonatkozó összes rendelkezésre álló dokumentumot és szóbeli tanúságtételt, majd aprólékosan megvizsgálják annak bizonyítására, hogy a felavatandó életében rendkívüli módon gyakorolta-e a keresztényi erényeket, milyen tettek igazolják életszentségét, s hogy a hívők méltónak találják-e őt a megtiszteltetésre. A helyi püspök hatáskörében, egyházmegyei kérelem keretein belül ott végzik el a vizsgálatokat, ahol a boldoggá felavatandó élt és tevékenykedett. Az eljárás második szakaszában a római szentté és boldoggá avatási kongregáció - régebbi ügyeknél kötelezően, újabbaknál szükség szerint - egy történészekből álló bizottságot hív egybe, amely az ügyet a történelmi hitelesség szemszögéből értékeli. Majd teológusok bizottsága azt vizsgálja, kellő mértékben ékes-e hősi erényekkel, csodatételekkel az avatandó élete. A boldoggá avatáshoz egy csoda is kívánatos. Ezt szintén két szakaszban - az egyházmegyében és a Vatikánban - vizsgálják felül. Ki kell mondani, hogy a gyógyító csodatétel valóban bekövetkezett, tudományosan nem magyarázható, a boldoggá avatást kérelmező kérésére történt, s hogy a gyógyulás végleges. A kongregációban először egy neves orvosokból álló testület foglal az ügyben állást. Ezt követően a teológusok bizottsága meghozza döntését, majd további megvitatásra átadja az ügyet a kardinálisokból és püspökökből álló bizottságnak. A végeredményt ez a bizottság terjeszti a pápa elé, aki eldönti, megtörténhet-e a boldoggá avatás. ^ VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓ IDŐ; 15-20 FOK A Nap kel 06.54-kor - nyugszik 18.27-kor A Hold kel 20.03-kor - nyugszik 11.16-kor A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 300, árad; Komárom: 270, árad; Párkány: 180, árad. ELŐREJELZÉS Eleinte még fel- hősödésre számíthatunk, később azonban a reggeli ködfoltok és a_felhőréteg eltűnik, és több-kevesebb napsütésre van kilátás. Csak elvétve várható csapadék. Gyenge, déli irányú lesz a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15-20 fok között alakul. Éjszaka 9 és 5 fok között ingadozik a hőmérséklet. Holnap a felhőzet nyugaton oszladozik, csak helyenként fordulhat elő zápor, zivatar. A hőmérséklet 14 és 18 fok között várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás általában negatívan hat szervezetünkre. Gyakrabban fordulhat elő hátgerincbántalmak miatti fejfájás, a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőknél keringési závarok léphetnek fel. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk. Lassulnak reakcióink, kevésbé bírjuk a szellemi és fizikai megterhelést. A gyengébb idegzetűeket depressziós roham is érheti. Holnap főként az ország északi részén uralkodnak az időjárás kedvezőtlen hatásai. kijevi 3 TUNISZ 32 ...
