Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-08 / 233. szám, péntek
A legfontosabb növényvédelmi teendők októberben. Már ne permetezzük a szőlőt peronoszpóra ellen Hagymát hagyma után ne vessünk Lassan befejeződik a szabadföldi zöldség és gyümölcs betakarítása. Azonban a szüret után a kerti munkák még nem érnek véget. CSERES ZOLTÁN Egyes szőlőterületeken a leveleken, hajtásokon tombol a kései peronoszpóra és a lisztharmat. A vegyszeres védekezést a mostani gyümölcsérési állapotban már semmiképp nem javaslom. A szüret megkezdése és a permetezés között ugyanis legalább 30-35 napnak kell eltelnie, mivel a peronoszpóra és lisztharmat elleni növényvédő szerek többsége károsan hat a must erjedésére, rontja a szőlőlé ízét. Kertekben a mechanikai védekezést (a fertőzött, lehullott levelek összegyűjtését, komposztálását, talajba forgatását) javaslom. Gyümölcsösökben a szüret után a gazdák már nem végeznek növényvédő szeres kezelést, így több kórokozó (gnomónia, lisztharmat, levéllikasztó gomba stb.) szaporodásnak indul, és a következő évben erős megbetegedés forrása lehet. Ezért ajánlott a hideg idő beállta előtt a fák bő permedével történő áztatásszerű lemosása. A kezelés optimális ideje akkor van, amikor a levelek 50-70 százaléka már lehullott a fákról. A permetezést réztartalmú készítménnyel végezzük. A fán maradt moníliás terméseket, múmiákat is gyűjtsük össze és semmisítsük meg. E munka elvégzésével a következő évi termést alapozzuk meg, hiszen a gyümölcsfákon egészségesebb termővesszők maradnak. Lehetőleg száraz, napos időben szedjük fel a sárgarépát, petrezselymet és a zellert. E munkára azért jobb a száraz idő, mert a sáros, nedves gyökérfélék, gumók hajlamosabbak a raktározás alatti fertőzésre. A betakarítás során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A termést lehetőleg már szedés közben, vagy közvetlen -utána válogassuk át. Fertőző, rothadó, sérült, rágott gyökeret vagy gumót ne hagyjunk az egészségesek között. Ezeket különítsük el éppen úgy, mint az apró termést, amelyet minél előbb használjuk fel. A gondos válogatásra, majd a megfelelő helyen és körülmények közötti tárolásra azért van szükség, mert a hosszú raktározási idő alatt több rothadást is előidéző kórokozó fertőzheti, megbetegítheti az egészséges termést. A baktériumos lágyrothadás (Er- winia carotovora) a sárgarépa, a petrezselyem és a zeller legfőbb raktározási betegsége. Ritkábban a szántóföldön is fertőz. Fertőzése következtében a gyökerek rothadnak, a növény föld feletti részei sárgulnak, elszáradnak. Az elrothadt gyökérrész pépszerű. A baktérium a talajban telel a fertőzött növénymaradványokon. A megbetegedés létrejöttéhez nedvesség és sérülés szükséges. A baktérium fertőzött gyökerekkel, gumókkal kerül a raktárba, s ha itt fülledt, meleg van, gyorsan elszaporodik és jelentős kárt okoz. A baktérium elleni védekezés szempontjából legfontosabb a felszedett gyökerek gondos átválogatása és az egészségesek szakszerű tárolása. A sztemfiliumos feketerothadás (Stemphylium radicunum) főleg a sárgarépát károsítja, a csírakori fertőzés hatására feketére szí- neződik a növény szára majd elpusztul. A leveleken bámuló kis kerek foltok jelzik a kórokozó jelenlétét. A gyökéren belső szívrothadás vagy a répatest oldalán megjelenő változó nagyságú, néha besüppedő, fekete foltosodás jelzi a fertőzés jelenlétét. A kórokozó a fertőzött növénymaradványokon telel át. Tároláskor, leggyakrabban a felszedéskor keletkező sebzéseken keresztül fertőz. A nem csávázott vetőmaggal is terjed. A védekezés szempontjából a mag csávázá- sán kívül a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése és a betakarított termés gondos átválogatása a legfontosabb tennivalónk. Aki áttelelő hagymát termeszt, ügyeljen az őszi duggatáskor, illetve magvetéskor arra, hogy az új hagymaágyas lehetőleg ne kerüljön a régi közelébe. Hagymát hagyma után semmiképpen ne ültessünk, mert ilyen körülmények között a következő évben fokozott mértékben támad a hagymapero- noszpóra. A felszedett zöldségfélék ágyasait folyamatosan hozzuk rendbe. Legfontosabb teendőnk a fertőzött növénymaradványok eltávolítása, a terület fellazítása vagy műtrágyázása. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚK- SUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Talajtakarás minden évszakban. A mules nyáron a túlzott felmelegedéstől, télen viszont a hőingadozástól véd Télen lassan bomló anyaggal takarjuk a földet PAP EDINA A szerves anyaggal történő talajtakarásnak, a mulcsozásnak télen és nyáron egyaránt fontos a szerepe. A nyári mules megvédi a talajt a túlzott felmelegedéstől, a kiszáradástól, kordában tartja a gyomokat és tápanyagot szolgáltat a talajnak. Télen nem a fagyvédelem, hanem a túlzott hőmérsékletingadozás mérséklése a cél. A két időszakban felhasznált talajtakaró anyagok eltérnek egymástól. Nyáron gyorsan lebomló lombföldet, komposztot, .szénát és a fűnyesedéket használjunk, télen lassabban bomló, durvább szervezetű szerves takarást, például tőzeget, szalmát, lombot, fa- aprítékot és fenyőkérget. A téli mulcsozás akkor sikeres, ha nem sietjük el. A nyári takaróanyagot a tenyészidőszak végén, október-novemberben forgassuk a talajba. Javítja a talajszerkezetet, tápanyagot szolgáltat a következő tenyészidőszakra, és kedvező a hatása a talajlakó mikrobák számára. A téli mulcsozó anyag kijuttatásával várjuk meg az első komolyabb, mínusz 10-15 C-os éjszakai fagyokat. így a növények biztosan nyugalmi állapotba kerülnek, és a melegen tartó takaróanyag alatt nem indulnak fejlődésnek. Mulcsozás előtt fagymentes időben alaposan öntözzük be a növényeket. Ez különösen a télen is párologtató örökzöldek esetében fontos, de a lombhullató fák kérge is lélegzik. Beöntözés után egy-két nappal hordjuk a növények köré a takaróanyagot 5-8 centméteres rétegben. A fa, cserje törzse körül 15 centiméteres körbe tne, vagy csak nagyon vékony, 1-2 centiméteres rétegben rakjunk takaróanyagot, mert az elzárja a levegőt a kéregtől, és menedékül szolgál a károsító gombáknak, baktériumoknak, rágcsálóknak, amelyek szívesen táplálkoznak a fa kérgével. A virágágyásokban telelő évelők és tavaszi hagymás virágok számára talajtakaró az aprított lomb, a fenyőgally, a szalma és a félig lebomlott komposzt. Színesebbé te- hetjüje az ágyást, ha egyenletes rétegben elterítve, finom aprítású, festett faaprítékot használunk. Ne alkalmazzunk levegőtlenséget okozó, tömörödő anyagot, például egészben hagyott leveleket, mert az elzárja a levegőt a gyökerektől, hagymáktól, és kedvező környezetet nyújt a gombakártevőknek, hogy a gyökérnyaki részen támadják meg a növényeket. A téli muksót az utolsó fagyok után, április elején bontsuk el. Tápanyag-utánpódás a gyümölcsösökben Gyümölcsfák ültetése KÖTELES GÁBOR A biokert gyümölcsös részében a téli alma és a körte szedésén kívül is van sok tennivaló. Aki az előző hónap végén nem tudta elvégezni a tápanyagutánpótlást, az mielőbb, de legkésőbb a hónap végéig pótolja azt. A befüvesített gyümölcsösökben ajánlatos összegereblyézni a falevelet és komposztálni azt. Ugyanis a gyep sűrű gyökérzetének elhaló részei elegendő táplálékot nyújtanak a talajban élő gilisztáknak, így a lehulló faleveleket csak elvétve fogyasztják. Ennek következtében a levelek az odavándorló egerek, pockok és más rágcsálók búvóhelyéül szolgálnak. Viszont azokban a gyümölcsösökben, ahol a sorközök nincsenek füvesítve, hanem szamóca, fokhagyma, zöldbab, sárgarépa, petrezselyem vagy más haszonnövény termesztésére szolgálnak, ott a falevek összegyűjtését feleslegesnek tartom, mert azokat a giliszták a koratavaszig elfogyasztják. Ha van még időnk és az időjárás is engedi, szedjünk bodzagallyakat és ezt összeaprítva szórjuk szét a fák gyökérzónája fölött, ahol kissé vastagabban terítettük a szerves anyagot. Ez az anyag riasztó hatással van a rágcsálókra. A hónap vége felé nagyon kedvezőek a gyümölcsfák ültetésének feltételei. Ezeket legjobb, ha a biokertész az augusztusban vagy szeptemberben kiásott gödrökbe ülteti. A kiemelt földet legalább 15-20 nappal az ültetés előtt keverjük össze rostálatlan biokom- poszttal. Szedjünk bodzagallyakat, aprítsuk össze, és szórjuk szét a fák alatt. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,048 Lenqyel zloty 9,248 Anqolfont 57,983 Maqvar forint (100) 16,293 Cseh korona 1,276 Svéd korona 4,433 Dán korona 5,382 Szlovén tollár (100) 16,688 Japán ien(100) 29,294 Sváiri frank 25,787 Kanadai dollár 25,901 USA-dollár 32,606 VÉTEL ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,04-41,04 31,81-33,47 1,24-1,30 15,65-16,95 OTP Bank 39,00-41,04 31,74-33,50 1,24-1,30 15,69-16,89 Postabank 38,97-41,05 31,73-33,43 1,24-1,30 15,63-16,91 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 31,72-33,38 1,24-1,31 15,56-17,02 Tatra banka 38,97-41,05 31,73-33,43 1,24-1,30 15,63-16,91 UniBanka 39,02-41,06 31,75-33,41 1,24-1,31 15,63-15,63 Általános Hitelbank 38,99-41,07 31,69-33,39 1,24-1,31 15,39-17,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa október 6-án október 6-án október 6-ánn október 6-án október 7-én október 6-án október 6-án sárgarépa 20 Sk/kg, 8-10 Sk/csomó 10-12 Sk/kg 18 Sk/kg 10 Sk/kg 12-25 Sk/kg 14 Sk/kg 8-12 Sk/kg petrezselyem 25 Sk/kg, 12 Sk/csomó 28-30 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 20-29 Sk/kg 27 Sk/kg 12-23 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 6-12 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3,20-3,60 Sk/db 2,90 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,00-3,00 Sk/db X zeller 5-8 Sk/db 10-12 Sk/db 15 Sk/kg 6 Sk/db 10-12 Sk/db, 24-35 Sk/kg X 12-15 Sk/db karfiol 5-25 Sk/fej 14-22 Sk/fej 20-30 Sk/db 16-25 Sk/fej 10-25 Sk/fej 15-22 Sk/db 5-30 Sk/db zöldpaprika 18-40 Sk/kg 20-26 Sk/kg 10-25 Sk/kg X 12-30 Sk/kg 15-25 Sk/kg 12-25 Sk/kg paradicsom 15-29 Sk/kg 16-24 Sk/kg 15-25 Sk/kg , 11-26 Sk/kg 20-29 Sk/kg 25-30 Sk/kg vöröshagyma 7-8 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 9-15 Sk/kg 8-18-20 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 63 Sk/kg 65 Sk/kg 40 Sk/kg 50-60 Sk/kg 63 Sk/kg káposzta 6-8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 5 Sk/kg 5 Sk/kg 4,60-5 Sk/kg 9 Sk/kg 6-8 Sk/kg tök X X 5-20 Sk/db szőlő 30-35 Sk/kg 25-28 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 39-50 Sk/kg 35-39 Sk/kg 15-30 Sk/kg szilva 20-25 Sk/kg 24 Sk/kg 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 17-25 Sk/kg alma 11-18 Sk/kg 14-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 20-24 Sk/kg 14-24 Sk/kg 10-30 Sk/kg 1 Áxrfinlvam C7ám 2004. október 8., péntek
