Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-06 / 231. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. Szülőföldünk 27 Az iskola felújítására már van pénz, az óvodáéra az Európai Uniónál pályázik támogatásért a mátyusföldi település önkormányzata Középfokon is oktatják A távlati tervek közt sóbarlang is szerepel Jelenleg 13-an vannak a magyar csoportban, de remélhető, hogy a falufejlesztéssel a gyereklétszám is növekszik majd. A képen balról jobbra felső sor - végzősök: Erdélyi Leona, Császár Áron Tibor, Román Éva, Kulina Tibor, Kosinszky Barbara, Csörgő Ben­ce. Alsó sor: Kocsis Karin, Cimma Dániel, Tomacek Alexandra, Balusík Laura, Bergendi Máté és Csörgő Dóra. Vágkirályfa. A helyi alapis­kola épületén messziről látszik, hogy nemrég újí­tották fel. A homlokzatot új vakolat takarja, a régi korhadt ablakok helyett műanyag nyílászárók tart­ják benn a meleget, ám a felújítás még korántsem fejeződött be. GAÁL LÁSZLÓ „Nemrég 1,866 millió korona támogatást kaptunk az oktatási minisztériumtól, amiből a tető- szerkezetet szeretnénk felújítani, a régi kéménytesteket eltávolíta­ni, a szociális helyiségeket kultú- ráltabbá tenni. A villany- és a víz­vezeték, valamint a fűtési rend­szer is felújításra vár, és a belső festést is el kellene végezni” - so­rolja a tennivalókat Bergendi Fe­renc polgármester. Mindezeket szerették volna már a nyári szün­idő alatt elvégezni, sajnos, a tá­mogatás késett, így kénytelenek lesznek úgy megoldani a dolgot, hogy mielőbb befejezzék a mun­kát, s lehetőleg ne zavarják a taní­tást. A mostani támogatás talán elegendő lesz a felsoroltakra, de már egy további pályázat benyúj­tásán is gondolkodnak, amelyből a talajborítást és az épület környé­két, a járdákat, a korlátokat vará­zsolnák újjá. A iskolán kívül a óvodaépület­re is jelentős felújítás vár. Erre az Európai Unió által az oktatásügyi infrastruktúra fejlesztésére meg­hirdetett pályázat révén szeret­nének anyagi fedezetet szerezni. Az önkormányzat 5,9 millió ko­ronás támogatásra nyújtott be pályázatot. Ha a pénzt megítélik, az önkormányzat statikailag megerősíttetné az épületet. Szük­séges a nyílászárók cseréje is, to­vábbá a hőszigetelés, a szociális helyiségek és a.vízvezeték felújí­tása, valamint a konyha átalakí­tása úgy, hogy az megfeleljen az uniós előírásoknak. „Az épület hőtechnikailag végképp nem tesz eleget a követelményeknek - mondja Bergendi. - A helyiségek­ben végig ablakok vannak, ami a most elvégzett fénytechnikai mé­rés szerint indokolatlan, ezért a felesleges ablaknyílások helyébe falat építenénk. Nem akarjuk a gyerekeket megfosztani a termé­szetes fénytől, de mostani állapo­tában az épület egyszerűen kifűt- hetetlen.” A polgármester elmondta, az óvodát mindenképpen szeretnék megtartani, hiszen a faluban ter­vezett új lakónegyed és egyéb be­ruházások reményt adnak arra, hogy Vágkirályfán megnő a fiatal családok és a gyerekek száma. El­árulta, ő ellenzi a hosszú nyári szünetet, szerinte nem helyes, hogy augusztusban egész hónap­ra bezárják az óvodát, hiszen ez a munkába járó szülőnek nagyon nagy gondot jelent. „Az apuka meg az anyuka felváltva kénytele­nek kivenni a szabadnapjaikat, hogy legyen valaki a gyerekkel, közben egy közös családi kirándu­lásra már nem marad szabadsá­guk. Az is kedvező megoldás len­ne a dolgozó szülők esetében, ha gyermekeikre nyáron csak fel­ügyelnének az óvodában, pedagó­giai munka pedig nem folyna” - érvel Bergendi. Császár Tünde, az óvoda igazgatónője a gyermeklét­szám stagnálásáról számol be. Szeptembertől négyen mentek is­kolába, és ugyanennyi gyermek jött a helyükre, idén pedig hat végzősük lesz - ők jövőre mennek iskolába. Hogy az ő helyükbe mennyien jönnek, egyelőre nem tudni. Remélhető, a felújított épü­letben majd jobb körülmények kö­zött foglalkozhatnak a gyerekek­kel. Az óvodában sóbarlang kiala­kítását is tervezik. A polgármester közölte, távlati tervről van szó, mivel azonban gázfűtésre tértek át, az egyik felszabadult helyiség­ben is ellátható lenne speciális pá­rologtató és más berendezéssel, s ott a gyerekek naponta bizonyos időt eltöltenének. Dunaszerdahely. Alternatív me­zőgazdaság, biokonferencia cím­mel kétnapos konferenciát szerve­zett szeptember 23-án és 24-én az EK Tanácsadó Központ az Új Kézfo­gás Közalapítvány támogatásával. A rendezvényen mezőgazdasági vállalkozók, termelők és értékesí­tők vettek részt, de az előadásokra a helyi mezőgazdasági középiskola diákjai is kíváncsiak voltak, akik­nek a tanrendjébe idén először ve­zették be az alternatív mezőgazda­ságot. Az egészséges élelmiszerek­ről, vegyszermentes gazdálkodás­ról és támogatási lehetőségekről szóló előadásokat magyarországi szakértők tartották, valamint témá­hoz fűződő információs anyagokat is biztosítottak a résztvevők számá­ra. , A vegyszerek okozta népbeteg­ségek korát éljük, mégsem népsze­rűsítik a biogazdálkodást hazánk­ban - indokolta a konferencia szük­ségességét Bödők Károly, a tanács­adó központ tulajdonosa. - Nem foglalkozunk eleget ezzel a témá­val, pedig létezik támogatási lehe­tőség az alternatív gazdálkodás fej­lesztésére, és az Európai Unió is egyre jobban pártfogolja.” Szlová­kiában alig két tucat a nyilvántar- tottan biogazdálkodással foglalko­zók száma, míg Magyarországon 71 ilyen gyártó és értékesítő van. A hazai biotermékeket és -termelőket a Központi Mezőgazdasági Ellenőr­zési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) tartja nyilván, jegyzékük megtalálható az említett intézmény honlapján: www.uksup.sk . (jóm) A képen látható helyi iskolába szeptembertől az óvoda négy végzőse lépett át: Oláh Olivér, Benes Vivien, Pozsonyi Ilona, Karvai Ágnes (Szőcs Hajnalka felvételei) A Szent Király Szövetség célja, hogy az együttműködésbe a lehető legtöbb polgárt bevonják Múltunk ápolása és jövőnk építése GAÁL LÁSZLÓ Királyfiakarcsa. A csallóközi településre látogatók a falu köze­pén lévő kis parkban egy fehér ta­lapzaton álló bronz mellszobrot láthatnak. Az idén augusztus 20- án, a falunapi ünnepségek kereté­ben leleplezett szobor Szent István királyt ábrázolja. Ugyancsak Szent Istvánt ábrázoló bronz mellszobor látható egy másik felvidéki „kirá­lyi” községben, a Vágsellye mellet­ti Vágkirályfa templomában - két évvel korábban szentelték fel, ugyancsak ünnepélyes keretek kö­zött. A két szoborban nemcsak az a közös, hogy ugyanaz a szobrász- művész - a marosvásárhelyi szár­mazású, ma a magyarországi Ma­gyarpalánkon élő Dienes Attila - alkotta azokat, hanem az is, hogy mindkét szobrot a Szent Király Szövetség ajándékozta a község­nek. A Szent Király Szövetség létre­jöttéről és céljairól Iványi András­sal, a szövetség egyik alapítójával és irányítójával, Szentkirálysza­badja polgármesterével beszélget­tünk. „Még 1996-ban a Csíkban élő Iványi András a királyfiákar- csai szoborszentelésen a Szent Király Szövetség nevében mon­dott köszöntőt A pannonhalmi Jáki Theodózus atya szentelte fel Szent István királyfiakarcsai mellszobrát (Szőcs Hajnalka felvételei) magyaroknak, a csíkszentkirályi­aknak született az a gondolatuk, hogy a Kárpát-medencében lévő, Szent István nevét viselő, vagy tör­ténelmében Szent Istvánhoz szoro­san kapcsolódó települések alkos­sanak egy szövetséget. Ez a szán­dék meghallgatásra talált, és végül is 17 ilyen nevű településből alkot­tunk egy szövetséget. Ez nem jogi társulás, hanem a magyar falvak­ban élők szövetsége. Semmilyen kötöttség nincs, csak két célunk van: múltunk ápolása és jövőnk építése múltunk ismeretében. Csíkban döntöttünk arról, hogy megalakul a szövetség, és 1997- ben Szentkirályszabadján aláírtuk az alapító okiratot. A Szent Király Szövetség ünnepnapja minden év­ben augusztus 15., Nagyboldog­asszony napja, és egyben Szent Ist­ván halálának évfordulója.” Megkérdeztük a polgármester­től, mi alapján ajándékoz a szövet­ség Szent István-szobrot egy-egy te­lepülésnek, ahogyan azt a má­tyusföldi Vágkirályfa és a csallóközi Királyfiakarcsa esetében is tette. „A határon túli települések közül azok, amelyek tudták, a maguk lehetősé­gei szerint oldották ezt meg. Há­rom olyan település volt, ahová mi tudtunk Szent István-szobrot aján­dékozni. Az első volt a felvidéki Vágkirályfa, azután Kalotaszent- király Erdélyben, a harmadik pedig Királyfiakarcsa. Ezt az anyaországi települések adományaként kell ér­teni, mert a határon túliak anyagi helyzete nyilvánvalóan másként ítélendő meg.” A szövetség tevékenységéről an­nak vezetője következőképpen tájé­koztatott: „Az volt a szándékunk - és ezt tartjuk is - hogy az együttmű­ködés ne csak a vezetők találkozója legyen, hanem minél több polgárt is vigyünk vendégségbe, minél több embert lássunk vendégül. Egy-egy találkozó alkalmával két-három- száz fős vendégsereg jelenik meg, amelynek fogadása, ellátása nem kis feladat a településeknek, de ez eddig nem volt akadály, és jó embe­ri, családi kapcsolatok születtek. Nem mulatni megyünk, hanem fel­töltődni, és ez eddig bevált.” „Itt senkinek nincs elnöki funkci­ója - mondja a szervezet működé­séről Iványi. - Az a gyakorlat, hogy ahol éppen a találkozó volt, annak a településnek a polgármestere egy évig ellátja a koordinációs feladato­kat, tehát nem elnök, hanem jegy­zőkönyvvel, fényképekkel doku­mentálja a találkozót. Van egy mes­terládánk, egy céhláda, amelyben egyelőre egy kódexet, emlékköny­vet őrzünk, amely 1996-tól tartal­mazza az év eseményeit. Ez a céh­láda jelenleg egy évig Marosszent­királyon van.” A szervezet tagközségei A Szent Király Szövetség tagközségei: Magyarországról Bakony- szentkirály, Gyöngyösszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentist- ván, Forrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szentistván, Szentistván- baksa, Szentkirály, Szabadszentkirály, Szentkirályszabádja; Szlová­kiából Vágkirályfa és Királyfiakarcsa; Romániából Csíkszentkirály, Palotaszentkirály, Balogszentkirály és Székelyszentkirály. Jövő év augusztusában Magyarországon, a matyóföldi Szentkirály települé­sen találkoznak a Szent Király Szövetség tagjai, (gl) A történelmi Magyarhon egyetlen paulánus kolostora Fórum a Koronáról JÓZAN MÓNIKA Somorja. A városban lévő Ko­rona épületének lehetséges felújí­tásáról tartott konferenciát a múlt héten szerdán a Csallóköz-Má- tyusföldi Regionális Társulás a Fó­rum Intézetben. A workshop célja a barokk műemlék felhasználá­sával és a befektetésekkel kapcsolatos lehetőségek felvázo­lása volt. Az építésügyi és régiófej­lesztési minisztérium támogatásá­val megvalósult találkozón mű­emlékvédők, befektetési érdeklő­dők, önkormányzati vezetők és más szakemberek vettek részt. „Egyféle döntés-előkészítést végzünk az ügyben határozati jog­gal rendelkező helyi önkormány­zat számára. Az építészi terveken kívül biztosítjuk a háttéranyago­kat, elkészíttetjük a geodéziai be­méréseket és a tanulmányokat” - körvonalazta a Korona-projekt tartalmát Matus Tibor régiófej­lesztési szakértő. Nagy Péter pro­jektmenedzser ismertette a pályá­zatot, majd Rastislav Petrovic, a Nagyszombati Kerületi Műemlék- védelmi Hivatal szakértője elő­adást tartott a négyszárnyas, bel­ső udvaros épületről, amely a paulánus rend egyetlen kolostora a mai Szlovákia, sőt az egész tör­ténelmi Magyarország területén. Tóth László építész a Korona je­lenlegi állapotát vázolta fel, Lelovics Andrea közgazdász pedig beszélt a felújítással kapcsolatos igényekről, elképzelésekről és pá­lyázati lehetőségekről. A régen is­kolaként, hivatalként, vendéglő­ként, később archívumként szol­gáló kolostorépület ma üresen áll. Tervezett felújításával Somorja egyik turistalátványosságává kí­vánják (újra) előléptetni. Évvégé­ig szeretnék lezárni az előkészü­leti munkákat; akkora derülhet fény arra is, vajon miként hasz­nálják fel a jövőben az épületet. A Korona Somorja egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványos­sága lehet (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents