Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-06 / 231. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. Szülőföldünk 27 Az iskola felújítására már van pénz, az óvodáéra az Európai Uniónál pályázik támogatásért a mátyusföldi település önkormányzata Középfokon is oktatják A távlati tervek közt sóbarlang is szerepel Jelenleg 13-an vannak a magyar csoportban, de remélhető, hogy a falufejlesztéssel a gyereklétszám is növekszik majd. A képen balról jobbra felső sor - végzősök: Erdélyi Leona, Császár Áron Tibor, Román Éva, Kulina Tibor, Kosinszky Barbara, Csörgő Bence. Alsó sor: Kocsis Karin, Cimma Dániel, Tomacek Alexandra, Balusík Laura, Bergendi Máté és Csörgő Dóra. Vágkirályfa. A helyi alapiskola épületén messziről látszik, hogy nemrég újították fel. A homlokzatot új vakolat takarja, a régi korhadt ablakok helyett műanyag nyílászárók tartják benn a meleget, ám a felújítás még korántsem fejeződött be. GAÁL LÁSZLÓ „Nemrég 1,866 millió korona támogatást kaptunk az oktatási minisztériumtól, amiből a tető- szerkezetet szeretnénk felújítani, a régi kéménytesteket eltávolítani, a szociális helyiségeket kultú- ráltabbá tenni. A villany- és a vízvezeték, valamint a fűtési rendszer is felújításra vár, és a belső festést is el kellene végezni” - sorolja a tennivalókat Bergendi Ferenc polgármester. Mindezeket szerették volna már a nyári szünidő alatt elvégezni, sajnos, a támogatás késett, így kénytelenek lesznek úgy megoldani a dolgot, hogy mielőbb befejezzék a munkát, s lehetőleg ne zavarják a tanítást. A mostani támogatás talán elegendő lesz a felsoroltakra, de már egy további pályázat benyújtásán is gondolkodnak, amelyből a talajborítást és az épület környékét, a járdákat, a korlátokat varázsolnák újjá. A iskolán kívül a óvodaépületre is jelentős felújítás vár. Erre az Európai Unió által az oktatásügyi infrastruktúra fejlesztésére meghirdetett pályázat révén szeretnének anyagi fedezetet szerezni. Az önkormányzat 5,9 millió koronás támogatásra nyújtott be pályázatot. Ha a pénzt megítélik, az önkormányzat statikailag megerősíttetné az épületet. Szükséges a nyílászárók cseréje is, továbbá a hőszigetelés, a szociális helyiségek és a.vízvezeték felújítása, valamint a konyha átalakítása úgy, hogy az megfeleljen az uniós előírásoknak. „Az épület hőtechnikailag végképp nem tesz eleget a követelményeknek - mondja Bergendi. - A helyiségekben végig ablakok vannak, ami a most elvégzett fénytechnikai mérés szerint indokolatlan, ezért a felesleges ablaknyílások helyébe falat építenénk. Nem akarjuk a gyerekeket megfosztani a természetes fénytől, de mostani állapotában az épület egyszerűen kifűt- hetetlen.” A polgármester elmondta, az óvodát mindenképpen szeretnék megtartani, hiszen a faluban tervezett új lakónegyed és egyéb beruházások reményt adnak arra, hogy Vágkirályfán megnő a fiatal családok és a gyerekek száma. Elárulta, ő ellenzi a hosszú nyári szünetet, szerinte nem helyes, hogy augusztusban egész hónapra bezárják az óvodát, hiszen ez a munkába járó szülőnek nagyon nagy gondot jelent. „Az apuka meg az anyuka felváltva kénytelenek kivenni a szabadnapjaikat, hogy legyen valaki a gyerekkel, közben egy közös családi kirándulásra már nem marad szabadságuk. Az is kedvező megoldás lenne a dolgozó szülők esetében, ha gyermekeikre nyáron csak felügyelnének az óvodában, pedagógiai munka pedig nem folyna” - érvel Bergendi. Császár Tünde, az óvoda igazgatónője a gyermeklétszám stagnálásáról számol be. Szeptembertől négyen mentek iskolába, és ugyanennyi gyermek jött a helyükre, idén pedig hat végzősük lesz - ők jövőre mennek iskolába. Hogy az ő helyükbe mennyien jönnek, egyelőre nem tudni. Remélhető, a felújított épületben majd jobb körülmények között foglalkozhatnak a gyerekekkel. Az óvodában sóbarlang kialakítását is tervezik. A polgármester közölte, távlati tervről van szó, mivel azonban gázfűtésre tértek át, az egyik felszabadult helyiségben is ellátható lenne speciális párologtató és más berendezéssel, s ott a gyerekek naponta bizonyos időt eltöltenének. Dunaszerdahely. Alternatív mezőgazdaság, biokonferencia címmel kétnapos konferenciát szervezett szeptember 23-án és 24-én az EK Tanácsadó Központ az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával. A rendezvényen mezőgazdasági vállalkozók, termelők és értékesítők vettek részt, de az előadásokra a helyi mezőgazdasági középiskola diákjai is kíváncsiak voltak, akiknek a tanrendjébe idén először vezették be az alternatív mezőgazdaságot. Az egészséges élelmiszerekről, vegyszermentes gazdálkodásról és támogatási lehetőségekről szóló előadásokat magyarországi szakértők tartották, valamint témához fűződő információs anyagokat is biztosítottak a résztvevők számára. , A vegyszerek okozta népbetegségek korát éljük, mégsem népszerűsítik a biogazdálkodást hazánkban - indokolta a konferencia szükségességét Bödők Károly, a tanácsadó központ tulajdonosa. - Nem foglalkozunk eleget ezzel a témával, pedig létezik támogatási lehetőség az alternatív gazdálkodás fejlesztésére, és az Európai Unió is egyre jobban pártfogolja.” Szlovákiában alig két tucat a nyilvántar- tottan biogazdálkodással foglalkozók száma, míg Magyarországon 71 ilyen gyártó és értékesítő van. A hazai biotermékeket és -termelőket a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) tartja nyilván, jegyzékük megtalálható az említett intézmény honlapján: www.uksup.sk . (jóm) A képen látható helyi iskolába szeptembertől az óvoda négy végzőse lépett át: Oláh Olivér, Benes Vivien, Pozsonyi Ilona, Karvai Ágnes (Szőcs Hajnalka felvételei) A Szent Király Szövetség célja, hogy az együttműködésbe a lehető legtöbb polgárt bevonják Múltunk ápolása és jövőnk építése GAÁL LÁSZLÓ Királyfiakarcsa. A csallóközi településre látogatók a falu közepén lévő kis parkban egy fehér talapzaton álló bronz mellszobrot láthatnak. Az idén augusztus 20- án, a falunapi ünnepségek keretében leleplezett szobor Szent István királyt ábrázolja. Ugyancsak Szent Istvánt ábrázoló bronz mellszobor látható egy másik felvidéki „királyi” községben, a Vágsellye melletti Vágkirályfa templomában - két évvel korábban szentelték fel, ugyancsak ünnepélyes keretek között. A két szoborban nemcsak az a közös, hogy ugyanaz a szobrász- művész - a marosvásárhelyi származású, ma a magyarországi Magyarpalánkon élő Dienes Attila - alkotta azokat, hanem az is, hogy mindkét szobrot a Szent Király Szövetség ajándékozta a községnek. A Szent Király Szövetség létrejöttéről és céljairól Iványi Andrással, a szövetség egyik alapítójával és irányítójával, Szentkirályszabadja polgármesterével beszélgettünk. „Még 1996-ban a Csíkban élő Iványi András a királyfiákar- csai szoborszentelésen a Szent Király Szövetség nevében mondott köszöntőt A pannonhalmi Jáki Theodózus atya szentelte fel Szent István királyfiakarcsai mellszobrát (Szőcs Hajnalka felvételei) magyaroknak, a csíkszentkirályiaknak született az a gondolatuk, hogy a Kárpát-medencében lévő, Szent István nevét viselő, vagy történelmében Szent Istvánhoz szorosan kapcsolódó települések alkossanak egy szövetséget. Ez a szándék meghallgatásra talált, és végül is 17 ilyen nevű településből alkottunk egy szövetséget. Ez nem jogi társulás, hanem a magyar falvakban élők szövetsége. Semmilyen kötöttség nincs, csak két célunk van: múltunk ápolása és jövőnk építése múltunk ismeretében. Csíkban döntöttünk arról, hogy megalakul a szövetség, és 1997- ben Szentkirályszabadján aláírtuk az alapító okiratot. A Szent Király Szövetség ünnepnapja minden évben augusztus 15., Nagyboldogasszony napja, és egyben Szent István halálának évfordulója.” Megkérdeztük a polgármestertől, mi alapján ajándékoz a szövetség Szent István-szobrot egy-egy településnek, ahogyan azt a mátyusföldi Vágkirályfa és a csallóközi Királyfiakarcsa esetében is tette. „A határon túli települések közül azok, amelyek tudták, a maguk lehetőségei szerint oldották ezt meg. Három olyan település volt, ahová mi tudtunk Szent István-szobrot ajándékozni. Az első volt a felvidéki Vágkirályfa, azután Kalotaszent- király Erdélyben, a harmadik pedig Királyfiakarcsa. Ezt az anyaországi települések adományaként kell érteni, mert a határon túliak anyagi helyzete nyilvánvalóan másként ítélendő meg.” A szövetség tevékenységéről annak vezetője következőképpen tájékoztatott: „Az volt a szándékunk - és ezt tartjuk is - hogy az együttműködés ne csak a vezetők találkozója legyen, hanem minél több polgárt is vigyünk vendégségbe, minél több embert lássunk vendégül. Egy-egy találkozó alkalmával két-három- száz fős vendégsereg jelenik meg, amelynek fogadása, ellátása nem kis feladat a településeknek, de ez eddig nem volt akadály, és jó emberi, családi kapcsolatok születtek. Nem mulatni megyünk, hanem feltöltődni, és ez eddig bevált.” „Itt senkinek nincs elnöki funkciója - mondja a szervezet működéséről Iványi. - Az a gyakorlat, hogy ahol éppen a találkozó volt, annak a településnek a polgármestere egy évig ellátja a koordinációs feladatokat, tehát nem elnök, hanem jegyzőkönyvvel, fényképekkel dokumentálja a találkozót. Van egy mesterládánk, egy céhláda, amelyben egyelőre egy kódexet, emlékkönyvet őrzünk, amely 1996-tól tartalmazza az év eseményeit. Ez a céhláda jelenleg egy évig Marosszentkirályon van.” A szervezet tagközségei A Szent Király Szövetség tagközségei: Magyarországról Bakony- szentkirály, Gyöngyösszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentist- ván, Forrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szentistván, Szentistván- baksa, Szentkirály, Szabadszentkirály, Szentkirályszabádja; Szlovákiából Vágkirályfa és Királyfiakarcsa; Romániából Csíkszentkirály, Palotaszentkirály, Balogszentkirály és Székelyszentkirály. Jövő év augusztusában Magyarországon, a matyóföldi Szentkirály településen találkoznak a Szent Király Szövetség tagjai, (gl) A történelmi Magyarhon egyetlen paulánus kolostora Fórum a Koronáról JÓZAN MÓNIKA Somorja. A városban lévő Korona épületének lehetséges felújításáról tartott konferenciát a múlt héten szerdán a Csallóköz-Má- tyusföldi Regionális Társulás a Fórum Intézetben. A workshop célja a barokk műemlék felhasználásával és a befektetésekkel kapcsolatos lehetőségek felvázolása volt. Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium támogatásával megvalósult találkozón műemlékvédők, befektetési érdeklődők, önkormányzati vezetők és más szakemberek vettek részt. „Egyféle döntés-előkészítést végzünk az ügyben határozati joggal rendelkező helyi önkormányzat számára. Az építészi terveken kívül biztosítjuk a háttéranyagokat, elkészíttetjük a geodéziai beméréseket és a tanulmányokat” - körvonalazta a Korona-projekt tartalmát Matus Tibor régiófejlesztési szakértő. Nagy Péter projektmenedzser ismertette a pályázatot, majd Rastislav Petrovic, a Nagyszombati Kerületi Műemlék- védelmi Hivatal szakértője előadást tartott a négyszárnyas, belső udvaros épületről, amely a paulánus rend egyetlen kolostora a mai Szlovákia, sőt az egész történelmi Magyarország területén. Tóth László építész a Korona jelenlegi állapotát vázolta fel, Lelovics Andrea közgazdász pedig beszélt a felújítással kapcsolatos igényekről, elképzelésekről és pályázati lehetőségekről. A régen iskolaként, hivatalként, vendéglőként, később archívumként szolgáló kolostorépület ma üresen áll. Tervezett felújításával Somorja egyik turistalátványosságává kívánják (újra) előléptetni. Évvégéig szeretnék lezárni az előkészületi munkákat; akkora derülhet fény arra is, vajon miként használják fel a jövőben az épületet. A Korona Somorja egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványossága lehet (A szerző felvétele)
