Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-06 / 231. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. 28 Szülőföldünk Az országos karikatúraversenyre beküldött alkotásokból nyílt érsekújvári kiállítás tükröt állít a látogatók elé Tükröm, tükröm, mondd meg... Vladimír Pavlík „nyuszis” karikatúrája Banyák István prímás a nyitókoncerten (A szerző felvétele) Bihari János Emlékünnepélyt tartottak Csallóközben Telt házas gálakoncert Érsekújvár. A Mosolyogjunk a világra! elnevezésű országos karikatúraverseny hetedik évfolyamába 33 hazai és külföldi versenyző nevezett be 159 pályamunkával. SZÁZ ILDIKÓ A minapi ünnepélyes eredmény- hirdetésen Szolcsányi József, a Graphic Dodo képzőművészeti társaság alapítója és a zsűri elnöke megelégedéssel nyugtázta, a tükör hálás versenytémának bizonyult. Az alkotók rajzok, akvarellek, kollázsok egész sorával utaltak arra, hogy az ember és a tükör egyfajta közös vonással bír, mégpedig azzal, hogy mindent kibír. A mosolyt, a csalódást, a hazugságot és az álnokságot egyaránt. Az első helyezett breznóbányai Peter Zifcák rajzaival elsősorban a női hiúságot célozta meg. A férfiakat ördögszarvakkal vagy bohócjelmezben ábrázolta, amint riadt arccal viszontlát- ják valóságos önmagukat az igazmondó tükörben. Ivó Hadziev Pod- brezovából a társadalmat, a nyájszellemet, a magányosságtól való félelmet ábrázolta. A második helyezett egyik legjobb rajza a magányos szigeten, kincsein üldögélő király, aki cifra kis tükrébe bámulva sehol sem találja a hatalom élvezetéhez nélkülözheteüen alattvalókat. A harmadik helyezett, a vágúj- helyi Vladimír Pavlík rajzain ugyan nem látható maga a tükör, mégis az ő alkotásai állítanak igaz tükröt a valóságnak. A golfpályára konyhai felszerelésével érkező szakács, aki egy másik képen a szegény, védtelen nyulacskát késekkel célozza, éppoly találó és iróniát lövellő, mint a szülőfalujából, hátán a szónoki pulttal távozó politikust ábrázoló karikatúra. Az egyik legmeg- fogóbb, a mai kommersz világot gúnyoló alkotások egyike az ismert grafikus, l’.ubomír Kotrha műve, amelyen az angyalszárnyak kiárusításon, féláron is kaphatók. Az érsekújvári kiállítást érdemes megtekinteni, mert a Nyitraparti Kultúr- központ kiállítótermében ki-ki megtalálja a maga könyörtelenül őszinte tükörképét - október 31-ig. JÓZAN MONIKA Nagyabony/Dunaszerdahely. Vasárnap rendezték meg a Bihari János Emlékünnepélyt a két településen. A rendezvény mindkét részére sokan voltak kíváncsiak, az esti gálakoncerten megtelt a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ színházterme. A délelőtti ökumenikus istentiszteletet emlékműsor és a nagyabonyi Bihariemléktábla megkoszorúzása követte, este pedig négyórás gálakoncertet adtak a művészek és az ismert cigányzenekarok. Az első vastapsot Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész kapta, miután előadta Vörösmarty Mihály Húzd rá, cigány! című versét. A nyitókoncert Banyák István és zenekara, valamint a budapesti Bihari János Koncert Cigányzenekar közös fellépése volt. Az est végén fogadást tartottak a művészeknek és meghívott vendégeknek, akik között a városi önkormányzat egyes vezető tisztségviselői és MKP-s képviselők is megjelentek. Ünnepélyt 1964-től rendeztek Nagyabonyban, a kilencvenes évek elején azonban megszakadt a hagyomány. Bihari nagyabonyi születésű cigányprímás volt az 1700-as években. Szegénylegényként kezdte Dunaszerdahelyen, Komáromban is élt, de Budapesten teljesedett ki a művészete. A cigányzene egyik úttörője, a verbunkos muzsika megalkotója. A Dunaszerdahelyi Roma Muzsikusok Polgári Társulása, a nagyabonyi önkormányzat és a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ a muzsikus születésének 240. évfordulója tiszteletére rendezte az ünnepélyt - a kulturális minisztérium és helyi szponzorok támogatásával. A szervezők köszönetét mondanak a támogatásért és az érdeklődésért mindenkinek, akinek segítségével teljesült a rendezvény Kodály Zoltántól kölcsönzött mottója: „A zene szerte a világon híd az emberekhez”. Noé Marcel Cizmár karikatúráján Angyalszárnyak féláron - Vladimír Kotrha alkotása A párkányi családnak az Új Szó adta az ötletet, hogy speciális helyiségek kialakításával kezdjen foglalkozni, házuknál egy bódéban rendeztek be inhalációs termet Jakabék sóbarlangjában két tonna sótömb között gyógyulhatunk BUCHLOVICS PÉTER Párkány. Kezdetben volt az ősi, bevált recept: meghűlés, nátha, influenza esetén - sőt: azt megelőzve - a régiek langyos, sós vízzel öblögettek, tisztították az orrukat, garatjukat. Aztán jött egy magyar feltaláló, aki a Somadrin oldattal lett világhírű. A találmányt azóta még a távoli Japánban is sikerrel használják, Magyarországon pedig több kórház és klinika orvosa szerint is bizonyított a jótékony hatása. A speciális sóoldatot Somogyi István találta fel a nyolcvanas évek végén, 1996-tól szabadalmaztatták a találmányt. Jelenleg unokája, Somogyi Péter, a budapesti Somadrin Centrum irányítója, és Magyarországon már egész hálózata alakult ki az úgynevezett épített sóbarlangoknak. A természetes sóbarlangok klímája és a sós tengeri levegő jótékony hatása évezredek óta ismert, a technológia segítségével lényegében ezt tudják akár házi körülmények között is megteremteni. Magától párolog az oldat A párkányi Jakab házaspár az Új Szóból vette az ötletet, hogy kialakítsanak egy ilyet. Jakab Attila, a házigazda sejtelmesen mosolyog, mert a kerítésen ugyan ott látjuk a sóbarlang feliratot, de akárhogy is nézegetjük a portát, csak egy felújított bódét látunk az udvaron. A bódéba lépve aztán jócskán meglepődünk, sótéglákkal borított falak, a téglákon nagy méretű műanyag amforák, s bennük a sóoldat. „Ez tulajdonképpen egy inhalációs helyiség, amely a légúti megbetegedésekben, asztmában, hörg- és légcsőhurutban, arc- és homloküreg-gyulladásban szenvedőknek, pollenallergiával küszködőknek, valamint nátha és megfázás esetén nyújt enyhülést - mondja Jakab Attila. - A sóbarlangok és az inhalációs helyiségek között az a különbség, hogy a sóbarlangban eltöltött egy óra az inhalációs helyiségben eltöltött nyolc órának felel meg. Itt, a sóbarlangban a sótéglák és az oldat együttesen fejtik ki hatásukat. Az oldat tizenhat-tizennyolc foknál természetes úton magától kezd párologni, melegíteni nem szabad. Persze, a helyiséget felfűt- hetjük szobahőmérsékletre, 18-23 fokig, és akár lakószobaként is használhatjuk. Az oldat ugyanakkor a berendezési tárgyakat nem károsítja, nem csapódik le rájuk. Két tonna sótömb Jakabéknál a nyolc négyzetméteres barlangszobában két tonna sótömböt helyeztek el, itt tehát A sóbarlang nem csodaszer, nem helyettesítheti az orvosi kezelést. egyszerre négy személy is vehet egy kis levegőkúrát. S ehhez elég egy órát itt tölteni. A sótéglák konyhasóból és speciális adalékanyagokból készülnek, utóbbiak összetétele a feltaláló titka. Egy idő után ezek egyetlen nagy sótömbbé érnek össze. Jakab Attila elmagyarázza: maga a folyadék telített sóoldat, amely természetes, kristályos szerkezetű anyagokat tartalmaz. A párolgás következtében a negatív ionizációnak és a magas párakoncentrációban oldott sókristályoknak köszönhetően - ez utóbbiak mintegy aeroszol formájában vannak jelen a helyiség légterében - fokozódik a légzőszervek öntisztulási folyamata, csökkennek és megszűnnek a gyullladásos folyamatok. Fontos megjegyezni, hogy a levegő abszolút víztartalma alacsony, tehát az emberi szervezet növekvő vízleadása csökkenti a nyálkahártya váladékának mennyiségét. A kedvező élettani hatást Jakabék már a saját családjukban és ismerőseik körében is tapasztalták, kisfiúk, Gábor például itt szokott tanulni, játszani, és a megfázást, a náthát azóta sokkal köny- nyebben bírja le. A házigazda barátja asztmás, munka után eljár ide - terápiaszerűen, tizenöt napon keresztül napi egy óra elegendő a biztos hatáshoz. Jakab úr légcsőproblémákkal küszködik, ő is szívesen tartózkodik a sóbarlangban. Az idevarázsolt „tengeri levegőből” nagyokat szippantva orvosi szakvéleményeket lapozgatunk a Somadrinról és a sóbarlangról. Például a mohácsi kórház gyermekosztályának főorvosa vagy egy debreceni tüdőgyógyász szakorvos is kiválónak minősíti a gyakorlatban bevált élettani hatást. Jakab Attiláék Szlovákiában forgalmazói is a terméknek, sóbarlangjukat pedig hamarosan a szélesebb közönség előtt is megnyitják. Legutóbb az óvodákat, iskolákat szólították meg kedvező ajánlattal. Bár egy-egy ilyen helyiség kialakítása nem olcsó mulatság, a szülői munkaközösségek, az ön- kormányzatok, a szponzorok segítségével nem is lehetetlen. Jakab úr számítása szerint egy tíz négyzetméteres helyiség kialakítása körülbelül 24 ezer korona egyszeri befektetést igényel; ebben az árban ők már a sótéglákat és az oldatot is biztosítják. Két-há- rom havonta pótolni kell az oldatot, ekkora területre 10 liter szükségeltetik, ami 750 koronát jelent. Az iskolák és az óvodák viszont mások - szülők, lakosok - számára is hozzáférhetővé tehetik a sóbarlangot, és még jelképes belépti díj esetén is fedezhető az oldat pótlása. Nálunk például Komáromban és Galántán van óvoda, iskola, ahol már működik sóbarlang. Remélhetően egyre több helyen ismerik fel jótékony hatását. Persze, a Somadrin és a sóbarlang nem csodaszer, és nem helyettesítheti az orvosi kezelést, de pozitív tulajdonságait már a Távol-Keleten is kihasználják. A kedvező élettani hatást Jakabék már családjuk körében is megtapasztalták (A szerző felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com
