Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-06 / 231. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. 28 Szülőföldünk Az országos karikatúraversenyre beküldött alkotásokból nyílt érsekújvári kiállítás tükröt állít a látogatók elé Tükröm, tükröm, mondd meg... Vladimír Pavlík „nyuszis” karikatúrája Banyák István prímás a nyitókoncerten (A szerző felvétele) Bihari János Emlékünnepélyt tartottak Csallóközben Telt házas gálakoncert Érsekújvár. A Mosolyog­junk a világra! elnevezésű országos karikatúraver­seny hetedik évfolyamába 33 hazai és külföldi ver­senyző nevezett be 159 pá­lyamunkával. SZÁZ ILDIKÓ A minapi ünnepélyes eredmény- hirdetésen Szolcsányi József, a Graphic Dodo képzőművészeti tár­saság alapítója és a zsűri elnöke megelégedéssel nyugtázta, a tükör hálás versenytémának bizonyult. Az alkotók rajzok, akvarellek, kol­lázsok egész sorával utaltak arra, hogy az ember és a tükör egyfajta közös vonással bír, mégpedig az­zal, hogy mindent kibír. A mosolyt, a csalódást, a hazugságot és az ál­nokságot egyaránt. Az első helye­zett breznóbányai Peter Zifcák raj­zaival elsősorban a női hiúságot cé­lozta meg. A férfiakat ördögszar­vakkal vagy bohócjelmezben ábrá­zolta, amint riadt arccal viszontlát- ják valóságos önmagukat az igaz­mondó tükörben. Ivó Hadziev Pod- brezovából a társadalmat, a nyáj­szellemet, a magányosságtól való félelmet ábrázolta. A második he­lyezett egyik legjobb rajza a magá­nyos szigeten, kincsein üldögélő ki­rály, aki cifra kis tükrébe bámulva sehol sem találja a hatalom élveze­téhez nélkülözheteüen alattvaló­kat. A harmadik helyezett, a vágúj- helyi Vladimír Pavlík rajzain ugyan nem látható maga a tükör, mégis az ő alkotásai állítanak igaz tükröt a valóságnak. A golfpályára konyhai felszerelésével érkező szakács, aki egy másik képen a szegény, védte­len nyulacskát késekkel célozza, éppoly találó és iróniát lövellő, mint a szülőfalujából, hátán a szó­noki pulttal távozó politikust ábrá­zoló karikatúra. Az egyik legmeg- fogóbb, a mai kommersz világot gúnyoló alkotások egyike az ismert grafikus, l’.ubomír Kotrha műve, amelyen az angyalszárnyak kiáru­sításon, féláron is kaphatók. Az ér­sekújvári kiállítást érdemes megte­kinteni, mert a Nyitraparti Kultúr- központ kiállítótermében ki-ki megtalálja a maga könyörtelenül őszinte tükörképét - október 31-ig. JÓZAN MONIKA Nagyabony/Dunaszerdahely. Vasárnap rendezték meg a Bihari János Emlékünnepélyt a két településen. A rendezvény mindkét részére sokan voltak kíváncsiak, az esti gálakoncerten megtelt a Dunaszerdahelyi Városi Művelődé­si Központ színházterme. A délelőt­ti ökumenikus istentiszteletet em­lékműsor és a nagyabonyi Bihari­emléktábla megkoszorúzása követ­te, este pedig négyórás gálakoncer­tet adtak a művészek és az ismert cigányzenekarok. Az első vastapsot Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas szín­művész kapta, miután előadta Vö­rösmarty Mihály Húzd rá, cigány! című versét. A nyitókoncert Banyák István és zenekara, valamint a bu­dapesti Bihari János Koncert Ci­gányzenekar közös fellépése volt. Az est végén fogadást tartottak a művészeknek és meghívott vendé­geknek, akik között a városi önkor­mányzat egyes vezető tisztségvise­lői és MKP-s képviselők is megje­lentek. Ünnepélyt 1964-től rendez­tek Nagyabonyban, a kilencvenes évek elején azonban megszakadt a hagyomány. Bihari nagyabonyi születésű cigányprímás volt az 1700-as években. Szegénylegény­ként kezdte Dunaszerdahelyen, Ko­máromban is élt, de Budapesten teljesedett ki a művészete. A ci­gányzene egyik úttörője, a verbun­kos muzsika megalkotója. A Dunaszerdahelyi Roma Muzsiku­sok Polgári Társulása, a nagyabonyi önkormányzat és a Dunaszerdahelyi Városi Művelődé­si Központ a muzsikus születésé­nek 240. évfordulója tiszteletére rendezte az ünnepélyt - a kulturá­lis minisztérium és helyi szponzo­rok támogatásával. A szervezők kö­szönetét mondanak a támogatásért és az érdeklődésért mindenkinek, akinek segítségével teljesült a rendezvény Kodály Zoltántól köl­csönzött mottója: „A zene szerte a világon híd az emberekhez”. Noé Marcel Cizmár karikatúráján Angyalszárnyak féláron - Vladimír Kotrha alkotása A párkányi családnak az Új Szó adta az ötletet, hogy speciális helyiségek kialakításával kezdjen foglalkozni, házuknál egy bódéban rendeztek be inhalációs termet Jakabék sóbarlangjában két tonna sótömb között gyógyulhatunk BUCHLOVICS PÉTER Párkány. Kezdetben volt az ősi, bevált recept: meghűlés, nátha, influenza esetén - sőt: azt meg­előzve - a régiek langyos, sós víz­zel öblögettek, tisztították az or­rukat, garatjukat. Aztán jött egy magyar feltaláló, aki a Somadrin oldattal lett világhírű. A talál­mányt azóta még a távoli Japánban is sikerrel hasz­nálják, Magyarországon pedig több kórház és klini­ka orvosa szerint is bizo­nyított a jótékony hatása. A speciális sóoldatot Somogyi István találta fel a nyolc­vanas évek végén, 1996-tól szaba­dalmaztatták a találmányt. Jelen­leg unokája, Somogyi Péter, a bu­dapesti Somadrin Centrum irá­nyítója, és Magyarországon már egész hálózata alakult ki az úgy­nevezett épített sóbarlangoknak. A természetes sóbarlangok klímá­ja és a sós tengeri levegő jótékony hatása évezredek óta ismert, a technológia segítségével lényegé­ben ezt tudják akár házi körülmé­nyek között is megteremteni. Magától párolog az oldat A párkányi Jakab házaspár az Új Szóból vette az ötletet, hogy ki­alakítsanak egy ilyet. Jakab Attila, a házigazda sejtelmesen moso­lyog, mert a kerítésen ugyan ott látjuk a sóbarlang feliratot, de akárhogy is nézegetjük a portát, csak egy felújított bódét látunk az udvaron. A bódéba lépve aztán jócskán meglepődünk, sótéglák­kal borított falak, a téglákon nagy méretű műanyag amforák, s ben­nük a sóoldat. „Ez tulajdonképpen egy inhalációs helyiség, amely a légúti megbetegedésekben, aszt­mában, hörg- és légcsőhurutban, arc- és homloküreg-gyulladásban szenvedőknek, pollenallergiával küszködőknek, valamint nátha és megfázás esetén nyújt enyhülést - mondja Jakab Attila. - A sóbar­langok és az inhalációs helyiségek között az a különbség, hogy a sóbarlangban eltöltött egy óra az inhalációs helyiségben eltöltött nyolc órának felel meg. Itt, a sóbarlangban a sótéglák és az ol­dat együttesen fejtik ki hatásukat. Az oldat tizenhat-tizennyolc fok­nál természetes úton magától kezd párologni, melegíteni nem szabad. Persze, a helyiséget felfűt- hetjük szobahőmérsékletre, 18-23 fokig, és akár lakószobaként is használhatjuk. Az oldat ugyanak­kor a berendezési tárgyakat nem károsítja, nem csapódik le rájuk. Két tonna sótömb Jakabéknál a nyolc négyzetmé­teres barlangszobában két tonna sótömböt helyeztek el, itt tehát A sóbarlang nem csoda­szer, nem helyettesítheti az orvosi kezelést. egyszerre négy személy is vehet egy kis levegőkúrát. S ehhez elég egy órát itt tölteni. A sótéglák konyhasóból és speciális adalék­anyagokból készülnek, utóbbiak összetétele a feltaláló titka. Egy idő után ezek egyetlen nagy sótömbbé érnek össze. Jakab Atti­la elmagyarázza: maga a folyadék telített sóoldat, amely természe­tes, kristályos szerkezetű anyago­kat tartalmaz. A párolgás követ­keztében a negatív ionizációnak és a magas párakoncentrációban oldott sókristályoknak köszönhe­tően - ez utóbbiak mintegy aero­szol formájában vannak jelen a helyiség légterében - fokozódik a légzőszervek öntisztulási folya­mata, csökkennek és megszűnnek a gyullladásos folyamatok. Fontos megjegyezni, hogy a levegő ab­szolút víztartalma alacsony, tehát az emberi szervezet növekvő víz­leadása csökkenti a nyálkahártya váladékának mennyiségét. A kedvező élettani hatást Jakabék már a saját családjukban és ismerőseik körében is tapasztal­ták, kisfiúk, Gábor például itt szo­kott tanulni, játszani, és a megfá­zást, a náthát azóta sokkal köny- nyebben bírja le. A házigazda ba­rátja asztmás, munka után eljár ide - terápiaszerűen, tizenöt napon ke­resztül napi egy óra elegendő a biz­tos hatáshoz. Jakab úr légcsőprob­lémákkal küszködik, ő is szívesen tartózkodik a sóbarlangban. Az idevarázsolt „tengeri levegő­ből” nagyokat szippantva orvosi szakvéleményeket lapozgatunk a Somadrinról és a sóbarlangról. Például a mohácsi kórház gyer­mekosztályának főorvosa vagy egy debreceni tüdőgyógyász szak­orvos is kiválónak minősíti a gya­korlatban bevált élettani hatást. Jakab Attiláék Szlovákiában for­galmazói is a terméknek, sóbar­langjukat pedig hamarosan a szé­lesebb közönség előtt is megnyit­ják. Legutóbb az óvodákat, iskolá­kat szólították meg kedvező aján­lattal. Bár egy-egy ilyen helyiség kialakítása nem olcsó mulatság, a szülői munkaközösségek, az ön- kormányzatok, a szponzorok se­gítségével nem is lehetetlen. Ja­kab úr számítása szerint egy tíz négyzetméteres helyiség kialakí­tása körülbelül 24 ezer korona egyszeri befektetést igényel; eb­ben az árban ők már a sótéglákat és az oldatot is biztosítják. Két-há- rom havonta pótolni kell az olda­tot, ekkora területre 10 liter szük­ségeltetik, ami 750 koronát je­lent. Az iskolák és az óvodák vi­szont mások - szülők, lakosok - számára is hozzáférhetővé tehetik a sóbarlangot, és még jelképes be­lépti díj esetén is fedezhető az ol­dat pótlása. Nálunk például Ko­máromban és Galántán van óvo­da, iskola, ahol már működik só­barlang. Remélhetően egyre több helyen ismerik fel jótékony hatá­sát. Persze, a Somadrin és a sóbarlang nem csodaszer, és nem helyettesítheti az orvosi kezelést, de pozitív tulajdonságait már a Távol-Keleten is kihasználják. A kedvező élettani hatást Jakabék már családjuk körében is megtapasztalták (A szerző felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents