Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-06 / 206. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZŐ 2004. SZEPTEMBER 6. RÖVIDEN Választás a Saar- vidéken Berlin. Tartományi parlamenti választás kezdődött tegnap a Saar-vidéken, az egyik legkisebb német szövetségi tartományban, amely a szociáldemokraták súlyos vereségével zárulhat. Az idei gyenge választási sorozatot elszenvedő szociáldemokraták 14 évig egyedül irányították a Francia- országgal és Luxemburggal határos tartományt, majd 1999-ben szoros csatában vesztettek, s a kereszténydemokraták egyedül álltak a kormány rúdjához. Az előrejelzések szerint a Heiko Maas vezette helyi szociáldemokraták szavazatvesztesége 1999-hez képest 14 százalék lehet, míg a kereszténydemokraták Peter Müller vezetésével valamivel javítva eredményükön 50 százalék fölé kerülhetnek, s újból egyedül kormányozhatnak majd. A szociáldemokraták viszonylagos népszerűúensége az országos megszorító reformokkal magyarázható. (MTI) Rendőrségi razzia az atomerőműben Tokió. Mintegy 150 rendőr kutatta át szombaton a Japán középső részén fekvő miha- mai atomerőművet, ahol a múlt hónapban öt halottat követelő baleset történt. „A házkutatás célja az összes olyan irat és anyag begyűjtése, amely alátámasztja a foglalkozás körében elkövetett és halálos balesetet okozó gondatlanság gyanúját” - mondta a rendőrség illetékese. Az erőművet működtető Kanszai villamos művekkel szemben még egyetlen konkrét vádat sem fogalmaztak meg. Mint ismeretes, augusztus 9-én öt ember halt meg - szinte azonnal -, amikor eltört egy rozsdás hűtőcső, forró vizet és túlhevített gőzt lövellve ki az erőműben dolgozó munkásokra. Hatan megsebesültek, hárman közülük súlyosan. Sugárszennyezés nem történt. A cég Jcésőbb beismerte, hogy a csövet 28 éve ellenőrizték utoljára és vastagsága nem érte el a jogszabályban előírtat. (MTI) Ősszel kétszer is jön Schröder Berlin. Gerhard Schröder német kancellár ősszel kétszer is felkeresi Magyarországot: szeptember közepén, várhatóan 15-én és 16-án, hivatalos látogatás keretében, míg októberben a modem kormányzással foglalkozó nemzetközi konferencia résztvevőjeként megy Magyarországra - közölte az MTI-vel szombaton német kormányforrás Berlinben. (MTI) Schröder konferenciára érkezik (Képarchívum) Miközben Moszkva a hollandokat, az EU pedig az orosz hatóságokat bírálja, Washington a terrorizmus elleni háború tétjét emlegeti Véres végkifejlet Beszlan/Washington/Berlin /Moszkva. Még jóval tűszej- tő akciójuk előtt nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és robbanóanyagot halmoztak fel a terroristák a beszlani iskola épületében - közölte a hétvégén egy, a terrorcselekmény kivizsgálásához közel álló forrás. ÖSSZEFOGLALÓ „A robbanóanyagokat, fegyvereket és lőszereket még a nyáron elhelyezték az iskolában, ahol építkezés folyt” - mondta el az észak- oszétiai különleges szolgálatok egyik tagja az Interfax orosz hír- ügynökségnek. Az illető közlése szerint tanúk, túlélő túszok elmesélték, hogy a szerdai túszejtés kezdete után nem sokkal a terroristák egy iskolai rejtekhelyről hozták elő a fegyvereiket. Eközben számosán kommentálják a véres túszdráma körülményeit, következményeit. Az amerikai elnök szerint a beszlani túsztragédia is azt mutatja: az Egyesült Államoknak határozottnak kell maradnia a terrorizmussal szemben. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: az Oroszországban történt véres túszdráma baljós módon bizonyítja, hogy mi a terrorizmus elleni háború tétje. - Éppen emiatt kell az Egyesült Államoknak erősnek és óvatosnak maradnia és nem szabad meghátrálnia. A terroristáknak felelniük kell tetteikért - mondta. Elnökségének legsúlyosabb válságát éli át Vlagyimir Putyin - nyilatkozta a Der Spiegel német hírmagazin elektronikus kiadásának Klaus Segbers német politológus. A terrorcselekmények az orosz elnök szempontjából nagyon kedvezőtlen időpontban történnek. Putyin első ízben próbál Oroszországban szociális reformokat megvalósítani, a nyugdíjasok és a veteránok számos kedvezményét el akarják törölni. Putyin népszerűségi mutatója leszálló ágba került - közölte a szakértő. Szerinte az érzelmi okokon kívül vannak más szempontok is, amelyek miatt Oroszország nem adja fel Cse- csenföldet. Egy sikeres csecsen- földi leválás többek között példaként szolgálhatna Ingusföld és Dagesztán számára. Ráadásul a túszejtők és támogatóik egy esetleges függetlenség után sem nyugodnának meg, s megpróbálnának a szomszédságban is iszlám hitre épülő államképződményeket létrehozni. Ezek a csoportok nem panaszkodhatnak pénzhiányra, az észak-kaukázusi harcosokat jemeni és szaúd-arábiai alapítványok pénzelik - közölte Segbers. Közben Moszkva keményen bírálta a holland külügyminisztert, amiért tájékoztatást kért az észak- oszétiai túszdráma véres végkifejGyermekét sirató anya Beszlanban (TASR/EPA-felvétel) leiének lefolyásáról. Az EU- elnökséget betöltő Hollandia nagykövetét bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, magyarázatot kérve Bemard Bot előző napi, „szentségtörő” megjegyzéseire. Bot azt mondta, hogy az EU meg akarja tudni az orosz hatóságoktól, miként történhetett meg a tragédia. Előzőleg korainak vélte, hogy a pontos helyzet ismerete nélkül véleményt formáljon arról, hogyan cselekedtek az orosz hatóságok. Távolból nagyon nehéz megítélni, hogy a helyes döntést hoztak-e, vagy sem - mondta egy újságíró kérdésére. Az orosz külügyminiszter szentségtörésnek nevezte holland kollégájának megjegyzéseit. „A három órán át tartó tragédiát egyenes adásban közvetítették a televíziós csatornák. Mindenki számára világos volt, hogy a véres végkifejletet a terroristák provokálták ki. Idegeik felmondták a szolgálatot, és az ösztöneikre hallgattak. Vlagyimir Csizsov orosz külügyminiszter-helyettes magyarázatot kért Tiddo Hostee moszkvai holland nagykövettől, abból indulva ki, hogy Bot megjegyzései nem tükrözik az EU hivatalos álláspontját. Oroszországot bosszantja, hogy az EU bírálja csecsenföldi háborúját, amelyet a nemzetközi terroreílenes háború egyik frontjaként kíván elismertetni. Orosz médiajelentések szerint Bot hágai válaszközleményében hangsúlyozta: csupán arra utalt, hogy az EU nem rendelkezett pontos információval, és elutasította annak kommentálását, miként kezelték a válságot az orosz hatóságok. „Részleteket szerettünk volna megtudni az orosz hatóságoktól, hogy segíthessünk egymásnak a harcolni a terrorizmussal a világ bármely táján.” (MTI) Az RMDSZ autonómiát akar, ezt azonban csak megfelelő párbeszéddel érheti el Markó Béla az államelnökjelölt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Marosvásárhely. Markó Bélát választotta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államfőjelöltjévé szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelynek tagjai egyhangúlag elfogadták a szövetség választási programját is. Markó Béla a novemberben esedékes parlamenti és elnökválasztások előtt ily módon „kettős szerepben” közvetítheti az RMDSZ álláspontját a magyar közösség felé: mint a szövetség elnöke, s mint annak államfőjelöltje. Korábban számos más név is felmerült, de szombaton összesen már csak három jelöltet teijesztettek elő hivatalosan. Markó jelölése után azonban mind Eckstein-Kovács Péter kolozsvári, mmd pedig Tokay György aradi szenátor visszalépett. A SZKT titMTI-JELENTÉS Irak. Harminc ember meghalt, közel száz megsebesült szombaton az Irak északi részén történt merényletben, illetve harcokban, miközben az ország déli részén két olajvezetéket robbantottak fel a lázadók. Az észak-iraki Tell-Áfár belvárosában is harcok robbantak ki, itt legkevesebb 13 ember meghalt és 58 megsebesült, köztük egy találatot kapott amerikai helikopter két pilótája. Az összecsapások hat órán át tartottak a többségében síita arabok és türkmének lakta városban, amely az amerikai hadsereg szerint „a Szíriából érkező terroristák menedékhelyévé” vált. Az összecsapások a gerillák heves elkos, urnás szavazással döntött, a 114 jelenlévő közül 109-en voksoltak Markó mellett. Az SZKT egyhangúan elfogadta az RMDSZ választási programját is. Ennek két kulcsszava magában a címben olvasható: „Párbeszéd az autonómiáért”. E program értelmében az RMDSZ autonómiát akar, ezt azonban csak párbeszéddel, a többség és a kisebbség közötti tárgyalások útján tartja megvalósíthatónak. A program fő elemeit kiemelve, Markó Béla maga is kifejtette e fórumon: van lehetőség arra, hogy kialakítsák a romániai magyarság számára a kulturális autonómia teljes jogi keretét, ami azt jelentené, hogy a kisebbségi közösségek és a kisebbségi szervezetek jogállását szabályozó törvénnyel létrehozzák többek között az oktatási és művelődési intézmények működélenállásába ütköző amerikai katonák és iraki nemzeti gárdisták visszavonulásával értek véget. Miközben újabb Irakban túszul ejtett török állampolgárról mutatott be felvételeket az al-Arabíja műholdas televízió, Irak északi részén elfogták Izzat Ibrahim al- Dúri tábornokot, Szaddám Húszéin rezsimjének jelenleg legkeresettebb vezetőjét. Ezt tegnap közölte az iraki védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok a hatodik helyen állt az iraki diktátor megdöntése után leginkább keresett 55 iraki listáján. Elfogását különböző forrásból már több ízben bejelentették, de később e közlések mindig hamisnak bizonyultak. sét felügyelő kisebbségi önkormányzatokat. A választási programot az elmúlt hónapokban széleskörű társadalmi konzultációsorozat előzte meg a romániai magyarságon belül, így az - mint arra maga Markó is felhívta a figyelmet - tartalmazza a különböző civü, szakmai és iíjúsági szervezetek és egyházak javaslatait is. Az SZKT szombati ülésén ugyancsak elfogadta a szenátorok és képviselők jelölésének - az úgynevezett előválasztásoknak - a szabályzatát. Ezzel kapcsolatban Markó jelezte: az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minden romániai magyar szavazhasson. „Jöjjenek azok is, akik a különböző nemzeti tanácsokban vagy a Magyar Polgári Szövetségben kerestek politikai jövőt az elmúlt hónapokban, várjuk őket az előválasztásokon, jelöltessék magukat, méretkezzenek meg” - mondta. Irán elutasító állásponton Értékelhetetlen Kerry ajánlata Választási propagandafogásnak minősítette és elutasította Irán a demokrata párti amerikai elnökjelölt, John Kerry ajánlatát, amelyben „nagy alkut” kínált az iszlám köztársaság atomprogamjára vonatkozóan. Kerry arra akarta kérni Iránt, mondjon le arról, hogy atombomba előállítására is alkalmas nukleáris fűtőanyaga legyen. Cserébe az Egyesült Államok nem fogja ellenezni, hogy Irán polgári célú atomerőműveket építsen. „Az ilyen típusú kijelentések elsősorban a választási kampányt fűszerezik, és nem értékelhetőek” - mondta Hamid Reza Aszefi, a teheráni külügyminisztérium szóvivője. (MTI, o) Katonai offenzíva, szabotázsakciók, merényletek Tábornokot fogtak Irakban? Együttműködés a terrorizmus elleni harcban Izrael segítene Moszkvának MTI-HÍR Jeruzsálem. A beszlani túszdráma után együttműködést ajánlott az izraeli miniszterelnök az orosz elnöknek a terrorizmus elleni harcban. ’ Az izraeli közszolgálati rádió tegnapi híradása szerint az ajánlat részleteit Ariel Sáron kormányfő Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel vitatja meg, aki közép-keleti útja keretében ma kezdi meg látogatását Izraelben. Magukat megnevezni nem óhajtó izraeli kormánytisztviselők úgy fogalmaztak, hogy Sáron és Lavrov mai tárgyalásán főként arról lesz szó: Beszlan után jelentősebb globális méretű erőfeszítésekre van szükség a terrorizmus elleni fellépésben. Az izraeli illetékes, aki hangsúlyozta, hogy Lavrov látogatásáról jóval a beszlani túszdráma kitörése előtt megegyezés született, hozzátette: most már az oroszok is megértik, hogy nem helyi terrorista veszéllyel kell szembe nézniük, hanem a világméretű iszlám terror egy részével. A beszlani iskola elleni támadás „ugyanannak a terrorista jelenségnek a része”, amely ezen a héten 16 halálos áldozatot szedett Izraelben a Hamász szélsőséges palesztin szervezet tagjainak két öngyilkos merényletében. Az izraeli miniszterelnök korábbi moszkvai látogatatásai során, illetve az orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetéseiben már felajánlotta, hogy Izrael szakértői támogatást ad és megosztja titkos- szolgálatai értesüléseit Oroszországgal. - Az oroszoknak most már hallgatniuk kell javaslatainkra - mondta az izraeli illetékes. Ariel Sáron, a beszlani túszdráma véres végkifejletét követően Vlagyimir Putyin orosz elnöknek küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy az izraeli nép - amelynek sorában egymilliónál több orosz kivándorló van - Oroszország mellett áll a nehéz pülanatban. Másrészt leszögezte: a szabad világ országainak megalkuvás nélkül kell harcolniuk a terrorizmus ellen, össze kell fogniuk és diplomáciai, valamint titkosszolgálati erőfeszítéseiket a napjaink egyik központi fenyegetését képező veszélyes és radikális jelenség visszaverésére kell összpontosítaniuk. Az előállított anyag nem katonai célokat szolgált Dél-Korea magyarázkodna MTI-HÍR Szöul. Dél-Korea magyarázatot fog adni titkos urándúsítására - jelentette ki a hétvégén Ban Ki Mun dél-koreai külügyminiszter, miközben a kísérletben részt vett egyik tudós cáfolta, hogy az előállított anyag katonai célokat szolgálhatott volna. Ban Ki Mun közölte, hogy a szöuli kormány „nagyon világosan” el fogja magyarázni álláspontját még a hónap vége előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek és „megpróbálja elnyerni megértését”. Ban hozzátette, hogy Szöul igyekszik majd eloszlatni a kísérlettel kapcsolatban hangoztatott aggodalmakat. A Koreai Atomenergia Intézet elnöke, ahol a kísérletet négy éve elvégezték, „minden alapot nélkülözőnek” minősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint a dúsítás mértéke olyan fokozatú volt, hogy kis híján megfelelt az atomfegyverének.
