Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-04 / 205. szám, szombat
/ ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 4. __________________________________________________Egészségünkre 23 Anyatejtáplálás mellett újszülött- és csecsemőkorban nincs szükség probiotikum kiegészítésre. Tápszeres táplálás mellett azonban a kicsiknek is ajánlott. Probiotikum: az egészségmegőrzés új módja ALAPFOGALMAK gyógyszeres ke- . ^ z e 1 é s e k Tol mellett a nor- *.| 5 mái bélflóra ‘. helyreállításának a jövőben egyre nagyobb teret kell kapnia a betegségek megelőzésében és számos gyulladásos betegség kezelésében is. A probiotikumok szerepe A Bifidobacterium- és a Lactobacillus-túlsúly képes megakadályozni a kórokozó baktériumok elszaporodását, ezen kívül közvetlenül kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre, valamint szerepe van a fertőző és atópiás megbetegedések megelőzésében is. A probiotikumok, a bélnyálkahártya felszíni-sejtjein lévő receptorokhoz tapadva versengenek a kórokozó baktériumokkal. A bélnyálkahártya ezen sejtjeinek és a probiotikumoknak a kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek”, aminek eredményeképpen a baktériumok képesek a bél immunrendsze-rének az erősítésére. A vastagbélben lévő baktériumok feladata a nem emészthető táplálék-alkotórészeknek, főként a szénhidrátoknak a fermentálása. Anyatejtáplálás mellett újszülött- és csecsemőkorban nincs szükség probiotikum-kiegészítés- re. Tápszeres táplálás mellett azonban a csecsemők számára is igénnyé vált a felnőttek élelmezésében hasznosnak ítélt bioaktív anyagokat, probiotikumokat és Nyár közepén Budapesten szemináriumot rendeztek a probiotikumok jelentőségéről. Mivel az ún. bélbarát baktériumokkal eddig nem sokat foglalkoztunk, úgy döntöttünk, hogy az ott elhangzott előadások alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. ÖSSZEFOGLALÓ A bélflóra szerepe Néhány évtizede még azt gondolták, hogy a gyomor-bélrendszer alsó szakasza, ahol nagyrészt a bélmikroflóra található, csak az emészteúen tápanyagok és a vízben oldódott sók kiválasztására szolgál. Ma már általánosan elfogadott, hogy sokrétű biokémiai funkcióval rendelkezik és szoros összefüggésben áll az ember egészségével. Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrétű biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik. Az alábbiakban a bélflóra legfontosabb funkcióit részletezzük. ♦ Fehéijehasznosulás és rothadási reakciók. A bélben magas a A bélflóra módosításának jelentősége Az utóbbi évtizedben új ismeretek kerültek napvilágra a bélflóra módosításának lehető- V ségei, illetve a bélflóra meg- * változása által kiváltott betegségek megelőzésére és terápiájára vonatkozó új szempontok terén prebiotikumokat tartalmazó csecsemőtápszerek előállítása. Tejtermékekkel és étrend-kiegészítőkkel A probiotikus élelmiszerek piacát a tejtermékek | uralják. Korszerűségük legfontosabb kritériuma az élő probiotikus csíraszá- V műk, amelynek leg- r alább 108/g értékűnek f kell lennie. A | probiotikumok legjobb hordozója a savanyú tej-, tejszín- és túrókészítmé- : nyék, a vaj- és sajtkrémek, valamint az érlelt sajtok. A I« probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lénye- j|f gesen hatékonyabb módon juttatnak probiotikumokat a szervezetbe. A probiotikumok immunológiai hatása Számos példa bizonyítja, hogy a nem kóros baktériumok megjelenése gátolja a patogének növekedését, ennek következtében a klinikai tünetek mérséklődnek. A probiotikumok hatásmechanizmusának megértése jelentős fejlődésen ment keresztül. A vastagbélben a probiotikus baktériumok visszaszorítják a patogén baktériumok szaporodását, a vékonybélben azonban, ahol a csíraszám a töredéke a vastagbélben találhatónak, a probiotikus baktériumok hatásában inkább az immunológiai folyamatok játszanak szerepet. Fertőzésekkel szembeni védelem A probiotikumok képesek korrigálni az immunrendszer öregedéssel járó funkciócsökkenését. Az allergiák kialakulásában szerepet játszik az allergének azon tulajdonsága, hogy cytokin- termelést indukálnak, ami fokozott IgE-termelést eredményez. A probiotikumok kedvező immunológiai hatásai azon alapulnak, hogy a patogén baktériumoktól eltérő antigénszerkezetük révén jelenlétükkel módosítják a patogénekkel, vagy allergénekkel szemben kialakult immunválaszt, s ez a védettség fokozódását, ill. az allergia tüneteinek csökkenését okozza. A csökkent, vagy hiányzó mikroflóra elősegítheti az atopiás allergia kialakulását. A bélflóra helyreállítása az allergia tüneteinek enyhülését eredményezi. Probiotikus kezeléssel az ekcéma tünetei is csökkenthetők. A Lactobacillus-diéta kivédi a tejallergiában szenvedő betegek esetében a neutrofil granulo- cytáknak a tej ivása után bekövetkező aktiválódását, sőt a már kialakult allergia tünetei is mérsékelhetők kísérleti körülmények között. A probi-otikumok immunológiai hatásai alkalmasak lehetnek a tumor növekedésének gátlására is. A Lacto-bacillus-dié- tán tartott egerekben lassabban nőnek a tumorok. A prebiotikumok gazdag forrásai: a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok. Az emberi emésztőrendszer mikroflórája: Amig a csecsemőkben a hasznos bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek vastagbelében lényegesen rosszabb a helyzet. rothadást kiváltó anyagok (pl. fenolok és indolok) koncentrációja. Az aminosavak számos fermentációs terméke mérgező. A hosszú áthaladási idő kedvez a bakteriális eredetű erjedési termékek létrejöttének, s a sok fehérjefogyasztás összefüggésbe hozható a vastagbél betegségeinek kialakulásával. Az élelmiszerfehérjék fontos szerepet játszanak a vastagbél rothadási reakcióinak keletkezésében, ezért nagyobb mennyiségben van szükség fermentált szénhidrátok felvételére. ♦ A baktériumok és a rák. A bélrák kialakulása nagymértékben összefügg a táplálkozással és egy bizonyos genetikai hajlammal. A baktériumok a bélrák eűológiájában számos karcinogén, vagy cokarcinogén potenciállal rendelkező kémiai anyag kémiai módosításában, vagy aktivitás-változásában játszhatnak szerepet. Sokkal gyakrabban fordulnak elő tumorok a vastagbélben, mint a vékonybélben, ahol csak csekély számú baktérium telepszik meg. Sok olyan reakciót ismerünk, amelyek során a táplálék bomlástermékei a bakteriális enzimek által rákkeltőkké alakulnak át. ♦ A bélbaktériumok vitaminképzése. Sok olyan baktériumcsoport van a vastagbélben, amely képes vitaminokat termelni. Becslések szerint a K-vitamin-szükséglet kb. 50%-át fedezhetik a bélbaktériumok. ♦ A normális bélflóra hatása a kórokozó mikroorganizmusokra. A normális bélflóra megakadályozza a kórokozó baktériumok megtelepedését, és gátolja átjutá- sukat a bélfalon. A bélflóra baktériumai felhasználják az oxigént és a kórokozó mikroorganizmusok számára szükséges tápanyagokat, valamint kedvezőtlen feltételeket teremtő növekedési tényezők kialakulását váltják ki. is. Speciális tudományos és táplálkozás-orvostani érdeklődés alakult ki aziránt, hogy az orálisan elfogyasztott ún. probiotikus mikroorganizmusokkal célzottan befolyásoljuk a bélflóra spektrumát. A Probiotikum: humánbarát bélbaktériumok, amelyeknek többféle jótékony hatásuk van a gazt daszervezet egészségi állapotára. Prebiotikum: mindazok a természetes tápanyagok, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Szinbiotikum: a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegeződik. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktéri- um-törzsek többsége a Lactobacillus (Lb.)-, kisebb része a Streptococcus (Sc.)- nemzetséghez tartozik. Mai ismereteink szerint minden tej- savbaktérium olyan anyagcseretermékeket termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktéri- um-törzs probiotikus. A prebiotikumok monosza- charidokból felépülő ún. oligo- szacharidok. A szervezetben nem metabolizálódnak, emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe. Ezek a vízben oldható diétás rostok a probiotikumok kizárólagos táplálékai; fokozzák a probiotikumok termelődését. Mi befolyásolja a bélflóra összetételét Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra ösz- szetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek.
