Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-30 / 226. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 30. Iskola utca 15 Az iskolának törődnie kell az előkészítő, kezdő és haladó szinten álló kisdiákok fejlesztésével A tanulók fejlődési feltételei Érzékelhető, hogy az iskolában rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek azok a gyerekek, akik alacsony iskolázottságú közegben élnek (Lubos Pile felvétele) Az iskolába lépő gyermek olyan iskolai nyelvvel szembesül, amely logikájában eltér a számára megszokott mindennapi nyelvhasználattól. Bár anyanyelvén szólnak hozzá, a külön-kü- lön ismerős szavak csak nehezen vagy egyáltalán nem állnak össze értelmes gondolatokká. CSÍK ZOLTÁN A gyermek korábbi kommunikációs közegében kevésbé használtak olyan nyelvi fordulatokat, amilyenekkel az új helyzetben meg kellene birkóznia. Annak dacára, hogy a szülei nem is szlovák nyelvű iskolába íratták őt be! A beiskolázott gyerekek egy része nem rendelkezik azokkal a tapasztalati szintű nyelvi eszközökkel, amelyek segítenék a hallott vagy olvasott szöveg megértésében, a tanári magyarázat és a tankönyvi szövegek értelmezésében. E képességek közül a legfontosabb a tapasztalati következtetés képességének fejlettsége. A tapasztalati következtetés nem igényel a gyermektől semmiféle explicit, vagyis világosan megfogalmazott tudást logikai sémákról és alkalmazásukról. Kizárólag a gyermek tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelv- használatára épít, amely leginkább a szülők iskolázottságával, nyelvi kultúrájával hozható összefüggésbe. Érzékelhető, hogy az iskolában rendkívül hátrányos helyzetűé kerülnek azok a gyerekek, akik alacsony iskolázottságú közegben élnek. Diagnosztikus felméréssel megállapíthatjuk, hogy gyermekeink milyen szinten képesek felfogni és használni a tapasztalati következtetés sémáit, amely alapján tervezhető ennek az értelmi alapképességnek a fejlesztése. A diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer feladatsorai a szillogizmus (szabályos következtetés) sémáját alkalmazzák, amelyek két premisszából (állítás) és egy befejezetlen konklúzióból (következményből) állnak. Úgynevezett kijelentés-logika vagy predikátumlogika szerint a két állításból álló nyitott mondatot a gyermeknek kell befejeznie. A mérés eredményeinek diagnosztikus elemzéséből következtetni lehet a gyermek deduktív (következtető, levezető) gondolkodásának fejlettségére, és általa meghatározni a fejlesztés feladatait. * Felgyorsuló fejlődés A magyarországi reprezentatív mérések a középső csoportos óvodásoknál 50, a nagycsoportosok esetében 59, az első osztály végén 75, a harmadik osztályosoknál 80 százalékpontos fejlettséget diagnosztizáltak. Ebből jól látszik, hogy a fejlődés nagyobb része az óvodáskorra esik. Az iskolába lépés időszakában ez a fejlődés felgyorsul, majd az első osztály után stagnálni kezd. A feltüntetett eredmények négyféle következtetési séma (lépés, visszalépés, választás, lánc) összesített országos átlagait fejezik ki. A különböző logikájú következtetési sémák azonban egymástól eltérő fejlődésről árulkodnak. Jelentős különbségek mutatkoznak országos, iskolai és osztály szinteken is. Ugyanakkor a vizsgált csoportok összetétele is differenciálódást okozhat. Az iskolai évek során a fejlettségi szintekben akár visszalépés is bekövetkezhet, mint például a lánc sémájú következtetéseknél az első és a harmadik osztály között, amikor az eredmény 67 százalékpontról 61 százalékpontra esik vissza. A tapasztalati következtetés vizsgált sémáit már megfelelő szinten használni tudják azok a gyerekek, akik elérik a befejező vagy optimális fejlettségi szintet: a középső csoportos óvodások 20 %-a, az első osztály végén a gyerekek 62 %-a, a harmadik végén a gyerekek 76 %a. Az optimum elérése ezeknél a képességeknél nem jelenti azt, hogy a tanuló gondolkodásának fejlődése véget ért. Az iskolai fejlesztés a felső tagozaton az olyan jellegű logikai sémák fejlesztésére irányulhat rá, mint az értelmező szintű következtetés bizonyos formáinak gyakorlása. Az iskolának törődnie kell az előkészítő, kezdő és haladó szinten álló gyerekek fejlesztésével. A fejlesztésre szoruló tanulók kimutatására szolgálnak a diagnosztikus elemzési módszerek. A feltárást olyan konkrét feladatok kijelölése követi, amelyek a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodnak. A fejlesztés érdekében nincs szükség külön foglalkozásokra és speciális tananyagra, hanem a szokásos tanórai tevékenységekbe lehet beágyazni alkalmas módszerekkel a gyakorlást. Ezek lehetnek kötetlen beszélgetések, olvasás értelmezése, a szokásos tananyag feldolgozása közben elvégezhető, a tapasztalati következtetés készségének fejlesztésére is alkalmas gyakorlatok. Hogyan segíthető elő a kicsi gyerekek alkotókészségének minél teljesebb kifejlesztése? A művészetek megszerettetése az óvodában FELDOLGOZÁS Az ember egyik legfogékonyabb életszakaszában, a kisgyermekkorban a művészeti jellegű tevékenységek - főként a rajzolás, az ének az önkifejezés legtermészetesebb formái közé tartoznak. Hogyan segíthető elő a kicsik alkotókészségének minél teljesebb kifejlődése? Grazyna Mendecka lengyel pszichológusnő két olyan kísérletről számolt be a High Ability Studies című folyóiratban, amelyek a művészeti foglalkozásoknak az óvodásokra tett hatásait vizsgálták. A kísérlet elején a részt vevő hatéves kicsiket egy játék során arra kérték, hogy meséljék el: „Mit súgott a fülükbe a mesepatak?” A válaszokat, amelyek érzékletes képet adtak a gyermekek alkotó képzeletének fokáról, gondosan följegyezték. Az ezt követő három hónap során hat bábelőadást mutattak be nekik, s a bábokat, amelyek a darabokban szerepeltek, bent is hagyták az óvodában. A „bábsarok” óriási népszerűségre tett szert; a gyerekek rengeteget játszottak ott. A negyedév elteltével megismételték a fantáziajátékot, s a kutatók azt tapasztalták, hogy a „mesepatak” ezúttal már sokkal érdekesebb dolgokat sugdosott a gyerekek fülébe. A válaszokat a kutatók összehasonlították olyan gyermekekéivel is, akik nem vettek részt a kísérletben, s azt tapasztalták, hogy a bábművészettel való találkozás nagyfokú fejlődést eredményezett. A kicsik képzelete elszakadt a hétköznapi dolgoktól, s mondataik is sokkal összetettebbek és gazdagabbak lettek. Míg eleinte ilyenféle válaszok érkeztek tőlük: „A patak azt mondta, hogy kapok majd egy biciklit”, három hónap elteltével inkább a következő volt jellemző: „A patak azt mondta, hogy ha nagy leszek, az űrbe fogok repülni, ahol bolygóközi űrhajók lesznek és sok-sok csillag. És az űr nagyon színes lesz.” A másik kísérlet során két húszfős, 5-6 éves gyerekekből álló óvodáscsoport tagjainak azt a feladatot adták, hogy készítsenek képet A tél címmel. Ezután az egyik csoportnak egy héten át összesen nyolc alkalommal 3-4 percnyi részleteket játszottak le Vivaldi Négy évszak című művéből. A kicsiket megkérték, hogy csendben, ellazult állapotban hallgassák a zenét, majd utána szabadon mondják ki gondolataikat, érzéseiket. A hét elteltével ismét rajzot kellett készíteniük. Öt független pontozó értékelte a képeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérletben részt vevő ovisok rajzai jobbak, részletgazdagabbak, kifejezőbbek lettek. A kompozíció és a színhasználat is javult, s az ábrázolt emberek több egyedi vonást mutattak. Mindez arra mutat, hogy a művészettel való találkozás észrevehetően javítja az óvodás gyermekek kreatív teljesítményét. S az ilyesfajta fejlesztő foglalkozásokhoz még csak számottevőbb anyagi eszközökre sincsen szükség. Csupán egy kis szakértelemre - és lelkesedésre, (ma, he) A művészettel való találkozás észrevehetően javítja az óvodás gyermekek kreatív teljesítményét (Képarchívum) Értékes adomány a pozsonyi magyar tanszéknek A Duna TV jóvoltából ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Értékes könyvadományt vehetett át a hét elején a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelv és irodalom tanszéke a Duna Televíziótól. A határon túli magyarság szempontjából jelentős szerepet betöltő televízió képviselői a Magyar Nagylexikon eddig megjelent 18 kötetét ajándékozták a hazai tanár- és bölcsészképzés egyik fellegvárának. A tanszék mintegy nyolcezer kötetet számláló könyvtára így tovább bővülhetett. Renge Csilla, a televízió PR irodájának vezetője elmondta, a Duna Televízió 12 évvel ezelőtt elsősorban azért jött létre, hogy égi összeköttetést jelentsen az összmagyarság számára. Felelősséget érezve a határon túli magyarság sorsáért, kötelességének érzi az identitástudat erősítését, az anyanyelv ápolását, ez utóbbi célokhoz pedig nemcsak színvonalas műsoraival, hanem egyéb eszközökkel is hozzá kíván járulni. Ennek szellemében eddig mintegy 800 ezer könyvet adományozott a határon túli oktatási intézmények számára. Szeles Pál kereskedelmi igazgató jelképesen a lexikon Pozsony címszavából idézett. Az adományozó levelet Asbóth József bemondója és műsorvezetője olvasta fel, és tolmácsolta a televízió jókívánságait. Beszédében kiemelte az írott szó jelentőségét az önazonosság megőrzésében és a nyelv megmaradásában. A tanszék pedagógusainak, oktatóinak és hallgatóinak nevében Dusík Anikó tanszékvezető és Grendel Lajos oktató köszönte meg a támogatást. Dusík Anikó elmondta, a pozsonyi magyar tanszék ugyan nem versenyezhet önálló magyar karral és egyetemmel, a feladatának - a színvonalas tanárképzésnek - maradéktalanul eleget tehet, ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel, mint amilyen egy gazdagon kiépített könyvtár. Grendel utalt rá, a pozsonyi magyar tanszékről - fennállása óta - számos alkotó személyiség került ki. A tanszék életében mindig is a tudományos szemlélet volt a meghatározó volt, igyekeztek a politikai befolyást kiszűrni. A jelenlegi infrastrukturális nehézségek megoldásában nagy segítséget jelent a Duna Televízió adománya, hiszen a tanszéki könyvtár folyamatos fejlesztése és bővítése elengedhetetlen a hatékony képzés érdekében. Az adományozási ünnepségen a tanszék képviselői és diákjai mellett részt vett Anton Éliás, a bölcsészkar dékánja is. (érvé) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést október 6-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. prózakötetét. 1. Kisiskolás korunkban sokunkban felmerült, hogy a házi feladat egyetlen célja, hogy a gyerekek... megkeserítse a. életét b. álmát c. tanulását 2. A ... segít abban, hogy a gyerekek megtanuljanak utasításokat követni, az idejüket és az energiájukat beosztani, az unalmas feladatokban kitartani, az önálló munkában kreatívan alkotni. a. tanulás b. leckeírás c. biflázás 3. A gyermek korábbi kommunikációs közegében kevésbé használtak olyan nyelvi fordulatokat, amilyenekkel ... meg kellene birkóznia. a. a tanulás során b. a szünidőben c. az új helyzetben 4. A magyarországi reprezentatív mérések a középső csoportos óvodásoknál 50, a nagycsoportosok esetében 59, az első osztály végén 75, a harmadik osztályosoknál ... százalékpontos fejlettséget diagnosztizáltak. a. 80 b. 95 c. 30 5. Az utóbbi években nagy előrelépés történt a szlovák nyelv oktatása terén. A tantervek modernebbek lettek, a középiskolás diákok négy évre nyolc könyvet kapnak, a tankönyvcsomag ... nyelvtan- és 4 irodalomkönyvet tartalmaz. a. 5 b. 4 c. 9 Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2a, 3c, 4a, 5b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal kassai Kiss Évának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
