Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-30 / 226. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 30. Régió 5 A Hansung Electronics a városban nyit részlégét Újabb munkahelyek létesülnek Érsekújvárott SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A dél-koreai Hansung Electronics a közeljövőben a városban nyitja meg új gyártási részlegét. Húszmillió koronás befektetéssel kezdetben húsz, majd ötven embert foglalkoztatnának. A cég az Elektrosvit egykori csarnokait vásárolta meg, ahol korábban villamosipari cikkeket gyártottak. A Kaufland bevásárlóközpont szomszédságában található épületben már hozzákezdtek a felújítási munkálatokhoz. Gejza Pischinger, a város polgármestere lapunknak elmondta, a koreai cég képviselői korábban őt is felkeresték és tájékoztatták elképzeléseikről. A találkozón elhangzott: komoly befektetés lévén később akár néhány százra is emelkedhetne az érsekújvári régióban általuk foglalkoztatottak száma. A Hansung Electronics a Samsung Electronic legnagyobb szállítóinak egyike. Érsekújvárott kábeleket fognak gyártani a galántai üzem számára. A beruházó állítólag azért választotta a járási székhelyet, mivel a régió - az Elektrosvit múltját tekintve - elegendő képzett munkaerővel rendelkezik. A járásban év elejétől 27 százalékkal csökkent a munkanélküliség, és jelenleg 11 232 személyt tartanak nyilván a Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban. Az állástalanok elsősorban az esztergomi Suzukiban és a komáromi Nokiában tudnak elhelyezkedni. A városban további új munkahelyek vannak kilátásban a hamarosan megnyíló Hypernova és Lidi-bevásárlóközpontokban. Az új érettségi rendszer megterhelőbb lesz Október 15-ig kell kiválasztani a tárgyakat A kérdések közül a leglényegesebb: mi haszna lesz a három falunak az erőműből Kérdőjelek egy nem i / . ff ff // i •• »ii letezo erőmű korul V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Október 15-ig kell a középiskolák negyedikes diákjainak bejelenteniük, mely tantárgyakból kívánnak érettségi vizsgát tenni. Egyebek között erről is rendelkezik az oktatásügyi minisztérium 510/2004. számú rendeleté, amely szeptember 15-én lépett hatályba. „Az idei tanévben több lényeges változás vár az érettségiző diákokra - mondta lapunknak An- druskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. - A gimnazisták részére az eddigi négy tantárgy helyett ötből lesz kötelező az érettségi, de további két tantárgyat is választhat még a diák. Ha azonban e két utóbbiból nem sikerül felkészülnie, még az érettségi napján is elállhat attól, hogy ezekből vizsgát tegyen.” A minisztériumi rendelet értelmében a gimnáziumok esetében mindenképpen kötelező érettségi vizsgát tenni az intézmény tanítási nyelvéből, vagyis esetünkben a magyarból, valamint szlovákból és további égy idegen nyelvből. A negyedik kötelező tantárgyat egy természettudományi tantárgycsoportból kell kiválasztania a tanulóknak, ide tartozik a biológia, a fizika, a kémia, az informatika és a matematika. Az ötödik érettségi tantárgy teljesen szabadon választható. „Mindez azt jelenti, hogy már a gimnáziumokban sem kell kötelezően matematikából érettségizni, hiszen a természettudományi tantárgyak közül bármelyiket választhatja a tanuló” - mondta Andruskó. A szakközépiskolások számára is megnövekedett az érettségi tantárgyak száma. Az idei tanévtől ugyanis nekik is kötelező a magyar és a szlovák mellett egy további idegen nyelvből érettségi vizsgát tenniük. „A negyedik vizsgatantárgy a tulajdonképpeni szakmai blokk, amely háromnégy tantárgyat is magába foglal - tudtuk meg Vetter Jánostól, a komáromi Ipari Középiskola igazgatójától. - A szaktantárgyakból az érettségi természetesen elméleti és gyakorlati vizsgából tevődik össze.” További változás az eddigiekhez képest, hogy az új érettségi rendszer két részből áll: külső és belső részből. A külső egyelőre csak a matematikára, az angolra és a németre vonatkozik. E tárgyakból központi tesztet írnak majd a diákok, egyszerre az egész országban, és a dolgozatokat központilag javítják ki. A belső részt írás- és szóbeli vizsga alkotja; a rendelet pontosan szabályozza, mely tantárgyakból kell írásbelit írni, melyekből elég a szóbeli vizsga. „Az új rendszer eléggé megterhelő lesz a diákokra nézve, hiszen lesznek olyanok, akik mindhárom részt akár több tantárgyból is kénytelenek lesznek abszolválni - mutatott rá Andruskó. - És akkor még nem beszéltünk arról, hogy idén már alap- és emelt szintű vizsgát is lehet tenni. Arra ösztönözzük diákjainkat, minél több tantárgyból válasszák az emelt szintet, de az egyetemek egyelőre még nem kötelesek ezt beszámítani a felvételik során.” Az iskolákra ugyanakkor szer- vezésileg ró többletterheket az új rendszer. Egyrészt azért, mert a külső érettségi bevezetésével eleve többször kell megbontani a tanítás menetét. Másfelől a szóbeli vizsgák esetében háromtagú tantárgybizottságokat szükséges kialakítani, amelyeknek egyik tagját más iskolák delegálják, a másik kettő pedig az adott intézmény tanára. „Bizonyos tárgyakból - például nyelvekből és matematikából - az érettségizők nagy száma miatt valószínűleg több bizottságot is fel kell állítani, ami eleve gondot okozhat - magyarázta Andruskó. - Másrészt a tanárokat a következő héten delegáljuk más iskolák tantárgybizottságaiba, így hetekre megbomlik a tanítás menete, állandó helyettesítgeté- sek várhatók.”Andruskó szerint jobb lenne, ha magyarországi minta szerint az érettségi vizsgákat nálunk is a tanév lezárását követően tartanák. Kollégája véleményét teljes mértékben osztja Vetter János is. Mióta néhány évtizede bevezették az „informatikai társadalom” kifejezést, tudjuk, hogy az információ az egyik legértékesebb árucikk. Hiánya sok félreértésre adhat okot. Mint például a Kis-Csallóköz falvaiban - nevezetesen Vajkán, Doborgazon és Boda- kon -, melynek lakosai bizonyos fontos dolgokat illetően önhibájukon kívül „krónikus alulinformáltságban” szenvednek. LÓRINCZ ADRIÁN Sok víz lefolyt az öreg Dunán és a felvízcsatornán azóta, hogy megalkották és életre keltette gigantikus művét, a bősi vízi erőművet, illetve a vízlépcsőrendszert. A felvízcsatoma, mely Bős község határában már toronymagasba emeli a Duna vizét, örökre elvágta a fent nevezett három falut a külvilágtól, kialakítva egy mesterséges szigetet, melyet manapság Kis-Csallóköznek neveznek. Persze, az építők ígértek fűt-fát - például hogy megoldják a biztonságos, de legfőképp állandóan üzemképes közlekedést a „sziget” és a külvilág között, hogy kárpótolják a falvak lakosait az elszigeteltségért, ingyenes áramot, meg egyebeket. Mint egy idősebb helybéli lakos elmondta, a somoijai posta dolgozója ugyancsak nagy szemekkel nézett rá, amikor nem kis fáradsággal bement, hogy kiegyenlítse a villanyszámláját. „Hát maguk nem ingyen kapják az áramot?” - kérdezte őszintén csodálkozva az üvegfal túlsó oldalán ülő hölgy. Azóta tudja, hogy nem. Összefogás a jó ügy érdekében ígértek többek között egy kisebb erőművet is, mely a rendszer részét képezte volna, s melyet Doborgaz határában kellett volna felépíteniük. Bár bizonyos Kedrovic úr még 1998-ban elkészítette a terveket, érdemi előrelépés nem történt az ügyben. Nyilvánvalóvá vált, míg a „sziget” három falva össze nem fog, és képviselőik nem lépnek a tettek mezejére, a „víziszömy” építése során elvett földekért, telkekért, utakért - sőt temetőért - a falvak semmilyen kompenzációhoz nem jutnak. Magyarán: a kormány jóindulatából biztos nem fog mennybéli manna hullani a Kis-Csallóközben. Megjegyzem: ezt a helyiek közül senki sem várja el, az illúzióikat régebben elveszíthették. De ami kijár, az kijár. Ezért is fogott össze a három falu elöljárósága, és 2003 júniusában kérvényezték a környezetvédelmi tárcánál, hogy megépíthessék az erőművet. A jóváhagyást meg is kapták. Hogy egy erőmű - ha csak kisebb fajtáról van is szó - építése milyen gondokkal jár, akkor tudatosították, amikor szóba került az építésre alkalmas terület tulajdonjogainak rendezése és a befektetők kiválasztása. Az ugyanis szóba sem jöhetett, hogy önerőből fogjanak az építéshez. Ami a tulajdonjogokat illeti, kiderült, a földek a Vízügyi Építővállalat (Vodohospodárska vystav- ba) tulajdonában vannak, ettől kell visszavásárolniuk. Lévén szó azonban nem túl értékes - azaz időközben elértéktelenedett - területről, a nagyvállalat számára ez „nem bolt”. Ezért ragaszkodnak ahhoz is, hogy a községek a területtel együtt megvásárolják az erőmű birtokukban lévő, korábban elkészült terveit is - hárommillió koronáért. Mivel a falvak éves költségvetése ezt nem teszi lehetővé, olyan befektető után kellet nézni, aki ezt az összeget megelőlegezi. Ki legyen a beruházó? Hogy milyen sziszifuszi munka ezekben a gondterhes időkben komoly befektetőt szerezni, jól érzékelteti a tény, hogy a Kis-Csallóköz- be ellátogatok közül mindegyik letett befektetési szándékáról. Amelyik nem, azt a falvak képviselői nem találták hitelesnek - ekképp lett eltanácsolva néhány külföldi, a magyarok meg Bős-Nagymaros „túlpolitizáltsága” miatt eleve nem is igazán érdeklődtek. Kell nekik még több gond...? Hosszas keresés után került a képbe bizonyos Wöllner úr, aki - mint magáról elmondta - ,/óképp hőtermelésben és távfűtésben utazik”. Hogy mégis miért érez elhivatottságot erőműépítőként bekerülni a köztudatba, egyelőre nem derült ki - minden bizonnyal fantáziát és hasznot lát a tervben. A polgármesterekkel történt találkozás után meg is egyeztek, sőt előszerződésben rögzítették, Wöllner úr cége hárommilliós hitelt nyújt a falvaknak a földek és a terv megvásárlására. Csupán a margóra jegyzem meg: a befektetés teljes volumene 200 millió korona lenne. Eddig a történet, mely egyelőre még nem a „sikertörténetek” sorát szaporítja. Falugyűlés volt szeptember 27- én Doborgazon, melynek témája a kis erőmű, pontosabban a körülötte kialakult „homály” volt. Mint minden rendesebb hasonló jellegű összejövetel, természetesen nem volt indulatoktól és személyeskedéstől mentes. Ami e sorok írójának a figyelmét kiváltképp megragadta, az az, hogy a községek elöljárói elfelejtették tájékoztatni a község lakosait arról, hol is tartanak a tárgyalások, és egyáltalán: mit várhatnak. Ezért sokasodtak az eltelt hónapok során a kérdőjelek. Ki lesz a nyertes? A legfontosabb kérdés, hogy mi haszna lesz a három falunak az erőműből. A falugyűlésen jelen lévő Wöllner úr az éves haszon tíz százalékát kínálta fel (szakértői vélemény szerint az évi termelés nagysága elérheti a 20 millió koronát is; persze, ezt senki nem tudja garantálni). Elhangzottak olyan kérdések is, hogy miért nem írtak ki a községek versenytárgyalást, hogy a mű megépítése után el lesznek-e a csatorna melletti belső területek tulajdonosai vágva ezektől a földektől, hogy mi történik akkor, ha a tulajdonosok pár év elteltével eladják az erőművet, és egyáltalán: milyen garanciát kap a három falu, hogy valaha is részesedéshez jut (egyesek okosabbnak tartanák, ha évente fizetendő, fix összegben egyeznének meg az építővel). Hogy a polgármesterek - minden híreszteléssel ellentétben - mégsem „adták el a falut”, egyre nyilvánvalóbb, hiszen az ajánlat korrektnek látszik. A részletek tisztázása a jogászok és közgazdászok dolga; amint dűlőre jutnak, tájékoztatjuk olvasóinkat. Idén négy helyett öt tantárgyból lesz kötelező az érettségi. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Keresik a postarablókat Galánta. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz az áb- rahámi posta keddi kirablói után, akik megközelítőleg 300 ezer koronát tulajdonítottak el. A három csuklyát viselő ismeretlen elkövető berontott az épületbe, és a megfélemlített alkalmazottaktól pénzt követeltek. Miután megkapták, egy járművel elhajtottak. (SITA) Feljelentették a vizelő eb gazdáját Vágsellye. A város egyik bérházának lakója a minap bejelentést tett a városi rendőrségen, hogy a felettük lakó bérlő kutyája a erkélyen vizel, és a lé lecsorog az ő balkonjára. A rendőrség megállapította, az erkélyre egy jókora dobermant zártak ki, és ottlétének az alsóbb szint erkélyén is nyoma van. Mivel a kutya gazdáját nem találták otthon, írásban idézték be a rendőrségre, (gl) AJÁNLÓ Szeptember 30. (csütörtök) Komárom, 21.00: A nemrégiben alakult, népzenei motívumokkal ötvözött világzenét játszó Lacsehale együttes ad táncházzal egybekötött koncertet az Európa Udvarban található Art Caféban. Közreműködik Korpás Éva népdalénekes. (vkm) Dunaszerdahely - 18.00: Magyarics Ferenc Életemből című könyvének bemutatója a Vámbéry Irodalmi kávéházban a Vámbéry Polgári Társulás szervezésében. A könyvet Limpár Péter történész méltatja. (jóm) Október 1. (péntek) Somorja - 8.00: Tóth Anett magyarországi fotóművész kiállítása a művelődési központban, (jóm) Ekecs - 18.30: ünnepi megemlékezés és kiállításmegnyitó a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója alkalmából az ekecsi művelődési központban, az ekecsi és apácaszakállasi alapszervezetek rendezésében. Fellép a Sarló citerazenekar, az ekecsi népdalkor, a Pimpimpálé gyer- mek-néptáncegyüttes. Az ünnepségen kiállítás nyílik a magyar államiság 1000 évéről .Árpádtól (Göncz) Árpádig” címmel, Pajor Sándor történelemtanár-politológus összeállításában, (jóm) Október 2. (szombat) Érsekújvár - Grand Prix Castrum Novum 2004 címmel nemzetközi modellező versenyt rendeznek a Nyitra- parti Kultúrközpontban, amelyen a legjobbnak átadják a Castrum Novum 2004 polgár- mesteri díjat. Külön versenykategóriában vállalhatják a megmérettetést a HINOMA- RU - 1945 előtt készült japán repülőgépek készítői. A szervező, helyi Blue Max Modellező Klub magyarországi, lengyel, cseh és osztrák résztvevőket is vár. (száz) Pozsonyban felújítják az Óvárosháza tetőzetét (Miroslava Cibulková felvétele)
