Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. RÖVIDEN Ujjlenyomat mindenkitől Washington. Az amerikaiak holnaptól fogva azoktól a külföldi beutazóktól is digitális ujjlenyomatot vesznek, valamint fényképet készítenek róluk, akik egyébként vízum nélkül léphetnek be az országba. Az USA vízum- mentességi programja jelenleg 27 országra terjed ki, ezek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak Amerikába, ha tartózkodásuk ideje nem haladja meg a 90 napot. A vízumköteles országokból beutazók szigorított ellenőrzését már januárban megkezdték. (MTI) Összehangoltan Minszk ellen Brüsszel/Washington. Korlátozzák Fehéroroszország vezetőinek beutazását az Európai Unió területére, mivel azzal vádolják őket, hogy tudatosan akadályozzák több ellenzéki vezető meggyilkolásának kivizsgálását. Az EU-döntés után az amerikai külügyminisztérium üdvözölte a lépést és hasonló korlátozást jelentett be. Fehéroroszágban 1999 májusa és 2000 júliusa között meggyilkolták Jurij Zaharen- ko volt belügyminisztert, Viktor Goncsar fiatal ellenzéki vezetőt, Anatolij Kraszovszkij üzletembert, valamint az orosz ŐRT televíziónak dolgozó Dmitrij Zavadszkij operatőrt. (MTI) Putyin jogvédő központja Moszkva. Nemzetközi jogvédő központ létrehozását ' hagyta jóvá az orosz elnök, míg az ellenzéki Jabloko a legfelsőbb bírósághoz fordult a decemberi alsóházi választás eredményeinek érvénytelenítéséért. Vlagyimir Putyin a Kreml égisze alatt működő emberjogi bizottság javaslatára írta alá a rendeletet. A központ a határon túli orosz kisebbségek jogait segít majd védelmezni. Maguk az emberjogvédők különféleképpen értékelték a központ létrehozását. A Polgárjogi Alapítvány elnöke például porhintésnek nevezte a döntést. „Ha valóban véget akarna vetni a jogsértéseknek, akkor a saját adminisztrációja, a katonai és a rendfenntartó erők által elkövetett jogsértésekkel kezdte volna, beleértve a csecsenföl- dieket” - mondta Alekszandr Podrabinek. A Szaharov Múzeum vezetője az emberjogi mozgalom ellenőrzésére irányuló kísérletet lát a központ létrehozásában. (MTI) Putyin eddig egyetlen szektort nem tudott az ellenőrzése alá vonni. Most megtette. (Képarchívum) Elítélik saját katonai akcióikat - a CNN elrabolt munkatársát tegnap Gázában szabadon engedték EP-misszió novemberben Fellázadt négy izraeli katonatiszt Vajdasági tényfeltárás Jeruzsálem/Gáza. Elítélte a palesztinok elleni izraeli katonai akciókat az izraeli légierő egyik elit egységének négy tisztje. A palesztin felkelés kitörésének negyedik évfordulóján tiltakozó levelet küldtek az izraeli légierők főparancsnokának. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A „Saldag” egység négy tisztje a levélben, amelyből részletek jelentek meg az izraeli lapokban, elítélték a palesztin lakosság rendszeres zaklatását a ciszjordániai és gázai övezetbeli tisztogató akciók s a palesztinok házainak lerombolása kapcsán. Négyük tiltakozása nem az első ilyen eset az izraeli hadseregen belül. Tavaly decemberben a Szajeret Mátkái elit egység néhány tartalékos tisztje jelentette be, nem hajlandó Ciszjordániában és a Gázai övezetben szolgálni. Ugyancsak ekkortájt közölte néhány pilóta, hogy nem hajt végre palesztin harcosok elleni légicsapásokat a várható civil áldozatok miatt. Ezekből a tiltakozásokból azonban nem alakult ki szélesebb mozgalom. Az összecsapások tegnap is folytatódtak: palesztin fegyveresek három, házi készítésű rakétát lőttek ki Izrael déli területeire. A palesztinok által használt Kasszám rakéták általában pontatlanok, de előfordult már, hogy az egyik rakéta Szderot városban két személyt megölt. Izraeli katonák tegnap több mint negyven palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, közülük egyedül húszat a térség északi részén lévő Dzsenínben. Náblusz- ban, Rámalláhban, Kalkílijában, Túl-Karmban és Hebronban további 22 arabot vettek őrizetbe. Az izraeliek a reggeli órákban Dzsenín menekülttáborában végrehajtott razzia közben agyonlőttek egy, utólag fegyvertelennek bizonyult palesztint, aki egy kerítésen átmászva közelített a katonák felé, s a felszólítások ellenére nem állt meg. Az agyonlőtt palesztin férfit a helyiek elmebetegként ismerték. A palesztin vezetés tegnap mozgósította a gázai biztonsági szerveket és a rendőrséget Riad Ali, a CNN amerikai hírtelevízió előző este elrabolt munkatársának felkutatására. Ahmed Koréi kormányfő szerint „a palesztin rendőrség és a biztonsági szolgálatok egész szervezete az ügyön dolgozik, Ali elhurcolása népünk ügyének árt, és ezért nem fogadhatjuk el”. Ismeretlen fegyveresek hétfő este Gáza egyik központi útján feltartóztatták az arab származású újságíró autóját, majd magukkal vitték őt. Riad Ah szabadon engedéséről az édesapja számolt be újságíróknak, s hírt a CNN is megerősítette. Egyelőre folynak a találgatások, lehet, hogy Alit személyes okokból rabolták el. Brüsszel. November közepén utazhat a Vajdaságba az Európai Parlament delegációja. A Vajdaságban élő nemzeti kisebbségekkel szembeni zaklatások és fizikai erőszak ügyében szeptember 16- án az EP határozatot hozott. Ez felszólítja a parlament délkeleteurópai ügyekkel foglalkozó delegációját, hogy küldjön ki a tartományba tényfeltáró bizottságot, az tegyen jelentést a külügyi bizottságnak, illetve ez utóbbi emberijogi albizottságának a további intézkedések érdekében. Két magyar EP-képviselő is elmondta: voltak próbálkozások, hogy a tényfeltáró misszió kiküldését januárra tolják ki, ami ellen többen felszólaltak. (MTI) Félmillió dollárt már kifizettek értük - Jasszer Arafat is beszállt a túszmentésbe Éleződő feszültség a Fehér Ház és a CIA között Három hét után kiszabadult a két olasz segélymunkásnő ÖSSZEFOGLALÓ London/Róma/Bagdad. Szabadon engedték az Irakban szeptember elején elrabolt két olasz se- gélymunkásnőt, és Bagdadban átadták őket egy olasz diplomatának. Erről az al-Dzsazíra arab hírtelevízió számolt be tegnap este. Kuvaiti források délután még azt közölték, hogy csütörtökig kiszabadulhat a két olasz nő, miután váltságdíjként már félmillió dollárt kifizettek értük. Simona Parit és Simona Torrettát, a Híd Bagdadért elnevezésű civil szervezet aktivistáit szeptember 7-én hurcolták el ismeretlen fegyveresek, s több ultimátumban is az olasz egységek kivonását követelték. A múlt hét közepén egy iszlámista csoport jelentette be a két Simona kivégzését internetes közleményében, de ezt Rómában fenntartásokkal fogadták. n. Abdalláh jordániai király is úgy nyilatkozott, hogy a két Simona életben van. A király tegnap este tárgyalt Rómában Silvio Berlusconi kormányfővel a túszok szabadulásáról. A Corriere della Sera arról is beszámolt, hogy amerikai felderítő műholdak napokkal ezelőtt rögzítettek egy beszélgetést, amelyben minden valószínűség szerint az egyik elrabolt olasz nő hangja hallható. A lap feltételezi, hogy ez a beszélgetés már a túszok szabadulásáról kötendő alku végső, részletes feltételei egyeztetésének része volt. A két Simonéval együtt tegnap kiszabadult a két másik, velük együtt elrabolt személy is. Az örvendetes hírt a Torretta család is megerősítette a La Repubb- lica római napilap internetes kiadásának. Ók a római rendór-főka- pintányságtól értesültek a túszok elengedéséről. A két olasz nő (Reuters-felvétel) Simona Pari és Simona Torretta szabadon bocsátását este Berlusconi kormányfő is megerősítette, aki rendkívüli sajtóértekezletén köszönetét mondott a közreműködőknek. Emlékeztetőül: augusztusban Enzo Baldoni elrabolt olasz újságírót kivégezték a túszejtő fegyveresek. Előzőleg, húsvétkor négy biztonsági őrt raboltak el; egyiküket ki is végezték, három társát viszont elengedték. Az olasz sajtó szerint akkor is busás váltságdíjat fizettek az emberrablóknak. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke közbenjárt Ken Bigley, az Irakban szeptember 16-án elrabolt brit túsz ügyében - közölte Bigley fivére. A Hollandiában élő Paul Bigley szerint a palesztin vezető lépése a legnagyobb fejlemény a fivére megmentésére indult harcban. A 62 éves brit mérnököt Abu Muszab az-Zarkávi at-Tauhíd val- Dzsihád nevű szervezete tartja fogva. A vele együtt elrabolt két amerikait azóta már kivégezték. Paul Bigley elmondta, a Palesztin Hatóság írországi képviselője vette fel vele a kapcsolatot, aki tájékoztatta: Arafat levelet küldött egy palesztin miniszternek, aki hosszabb ideig élt Irakban, és kérte őt, tegyen meg mindent ez ügyben. A napokban elrabolt hat egyiptomi túsz közül tegnap kettőt elrablóik elengedtek. Ugyancsak tegnap ismeretlen fegyveresek megölték az iraki titkosszolgálat 5 tagját, amikor azok egy emberrablók fogságából kiszabadított túszt, egy iraki civilt vittek haza a családjához. A terrortámadás reggel, Bászra mellett történt. Bászrában tegnap két brit katona meghalt. A londoni katonai közlemény szerint egy brit konvojt ért rakétagránátokkal végrehajtott támadás a dél-iraki térség legnagyobb városában. A katonák egy megrongálódott jármű utasait próbálták kimenteni, amikor kézifegyverekből is rálőttek a járőrre. A brit ellenőrzésű délen jóval ritkábbak az ilyen jellegű incidensek, mint az amerikai hadsereg által megszállt többi országrészben. A brit hadsereg embervesztesége 62-re nőtt a háború tavaly márciusi kitörése óta. (MTI, TASR) Figyelmeztette Busht az amerikai hírszerzés MTI-HÍR Washington. Az amerikai hírszerzés két hónappal az iraki háború előtt figyelmeztette a Bush- kormányt az intervenció lehetséges súlyos következményeire. Ezt a The New York Times állította tegnap. A Nemzeti Hírszerzési Tanács, amely idén nyáron a növekvő iraki bizonytalanság, legrosszabb esetben pedig a polgárháború veszélyét vázolta fel, 2003 januárjában két bizalmas jelentésben figyelmeztette George Bush elnököt: az iraki invázió növelheti az iszlám fundamentalizmus támogatottságát és mélyen megoszthatja a konfliktushelyzetekben erőszakra hajlamos iraki társadalmat. Az egyik jelentés arra is figyelmeztetett, hogy ellenállás bontakozhat ki, a Szaddám- rezsim hívei terrorcsoportokkal összeállva vagy önállóan gerillaharcot indíthatnak az új iraki kormány vagy az amerikai erők ellen. Ajelentések arra is utaltak, hogy a háború - legalábbis átmenetileg - erősítené a rokonszen- vet az iszlám világban a terroristák iránt. A két értékelést azután szivárogtatták ki, hogy a Fehér Ház megpróbálta elbagatellizálni a testület nyáron készített értékelését, amely szerint Irak a legrosszabb esetben elsüllyedhet a polgárháború zűrzavarában. Bush elnök a múlt héten ez utóbbi jelentést „puszta találgatásnak” minősítette. A lap forrásai azután nyilatkoztak nevük elhallgatásával, hogy Robert Novak konzervatív publicista a The Washington Postban a Fehér Ház és a CIA közötti feszültség kiéleződéséről írt. Paul R. Pillar, a közel-keleti és dél-ázsiai ügyekben illetékes CIA-tisztségviselő felrótta a kormánynak, hogy nem vett tudomást a hírszerzés figyelmeztetéseiről. Javier Solana pristinai látogatása előtt Erőszak Koszovóban MTI-HIR Belgrád. Ismét brutális bűntény történt Koszovóban, alig néhány órával Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pristinai látogatása előtt. Ismeretlen tettesek négy kézigránátot dobtak egy szerb család otthonára, s tüzet nyitottak rá. A támadás hétfőn éjszaka történt Kosovska Mitrovica peremén. Senkinek se esett baja, de jelentős kár keletkezett az épületben. Szembetűnő, hogy Solana pristinai látogatásait szinte törvényszerűen kegyetlen bűncselekmények előzik meg, ezért előre tartani lehetett attól, hogy most is folytatódik a véres hagyomány. Például Solana legutóbbi, június 7-i pristinai látogatása előtt feltehetően két szélsőséges albán tarkón lőtt egy 17 éves szerb fiatalt. Solana mostani brüsszeli nyilatkozatában utalt rá: az október 23-i parlamenti választáson való részvételre kívánja felszólítani a koszovói szerbeket, akik a jogfosztottságra és üldöztetésre hivatkozva nem kívánnak voksolni. Sejteni lehet, hogy az újabb bűntény elkövetői éppen ellenkezőleg, eltántorítani akarták a szerbeket a szavazástól. Kongresszusi képviselők levele a beregszászi magyar főiskola érdekében Amerikai tiltakozás Kucsmánál MTI-HÍR Washington. Az amerikai kongresszus emberjogi csoportja és a magyar ügyek képviseletére alakult frakció levelet intéz Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskolától elvett ingatlan tulajdonjogának visszaállítása érdekében. Az amerikai magyarok lobbiszervezetének (CHACR) kezdeményezésére írt levelükben a honatyák rámutatnak: a beregszászi városi tanács és a bíróság döntése „ellentétes a demokrácia alapvető elveivel, eljárásjogi szabályokba ütközik, és az épület elkobzásával ér fel”. A főiskola 2002 januárjában kapta meg a hajdani törvényszéki palotát a beregszászi városi tanácstól. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán miniszterelnök is jelen volt az átadási ünnepségen. Az épület felújítására több mint hatvanmülió forintot költöttek, főleg magyar forrásokból. 2004 júniusában az ügyészség a városi tanács jóváhagyásával pert indított a tanács korábbi határozata ellen. A bírósági eljárás mindösz- sze két hét alatt lezárult, anélkül hogy a főiskola képviseltethette volna magát a tárgyaláson. A döntés következtében a főiskola elvesztette tulajdonjogát. KOKES JÁNOS Prága. Csehország elnémetesí- tése és a cseh kormány politikája ellen tüntetettek tegnap több százan a nyugat-csehországi Chebben. „1989 után az ország, politikai vezetőinek hibájából, fokozatosan elveszíti nemzeti jellegét és önállóságát is” - állította Karel Janda, a Cseh Határvidék Klubja elnevezésű szervezet elnöke, s élesen bírálta a kormány „erélytelen és a németek előtt meghátráló” politikáját. Ez a szervezet olyan, többnyire nacionalista és baloldali szervezeteket fog össze, amelyek tagjai attól tartanak, a cseh határvidéken ismét megerősödik a német befolyás és a csehek „másodrendű állampolgárok lesznek saját hazájukban”. A tegnapi nagygyűlés résztvevői elítélték a Benes- dekrétumokat ért bírálatokat, s a jogszabályok megszüntetésére irányuló törekvéseket. Nacionalista-baloldali nagygyűlés Chebben „Elnémetesedő” csehek
