Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
UJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ A Szabadkáról Magyarországra menekült Sötét család várja, hogy megkapja a menekültstátust; egy magyarországi család felajánlotta, négy évig díjmentesen használhatják házukat - írja az újvidéki napilap. Az újság a Sötétékkel készített interjú bevezetőjében rámutat: még a délszláv háborúk idején sem kért egyetlen magyar család sem menedékjogot Magyarországon. Elsőként a szabadkai Sötét család tette ezt meg. Miután kétszer megverték a 19 éves Sötét Deniszt, s többször fenyegetés érte a családot, szeptember 17-én Magyarországra menekültek. Az édesapa, Sötét László közli, már nincsenek karanténban a békéscsabai befogadó központban, átköltöztek saját szobájukba. Egyelőre humanitárius tartózkodási engedélyük van. Az apa bízik abban, hogy megkapják a menekültstátust, s utána munkát is vállalhatnak. Egy család négy évig díjmentesen átengedi nekik házukat bútorozottan, teljes berendezéssel. Segíteni fognak abban is, hogy László és Denisz munkát kapjon. A családnak nagyon meleg fogadtatásban volt része. Az édesapát felháborítja, hogy egyes belgrádi lapok előre megrendezettnek állítják be kiköltözésüket. Kételkedik a rendőrségi bejelentésben, hogy előállították Denisz támadóit, a rendőrségi közléssel szemben ugyanis augusztus végén nem ketten, hanem négyen-öten verték meg a fiát Szabadka központjában. Sötét László közli, egy hónap után Magyarországon aludták ki magukat első alkalommal. A Magyar Szó közzétette a vajdasági magyarok veszélyeztetettségét firtató internetes közvélemény-kutatásának eredményét, amelyből kiderül, többségük nem érzi jól, sőt, veszélyeztetve érzi magát lakhelyén. A lap kommentárjában hozzáfűzi, a délvidéki magyaroknak a közeli múltban a milosevicsi háborús politika miatt volt okuk rettegni puszta életükért, mert „ágyútöltelékként szolgáltak”.- Várjon, uram, itt a számla, az adományt levonhatja az adójából! (Elek Tibor rajza) A támogatások rendszerébe nagyobb kiszámíthatóságot kellene beépíteni Értelmiségi elit képzése A tavaszi párkányi értelmiségi találkozón, amely az EU-csatlakozás utáni kisebbségi közösségépítés kérdéseivel foglakozott, határozat született arról is, hogy az ott felvetődött témaköröket, probléma- csoportokat a továbbiakban külön szekcióülések keretében kíséreljük meg áttekinteni. HULKÓ GÁBOR Felmerült például a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés lehetséges regionális stratégiáinak megvitatása, a kis- és középvállalkozások előtt nyíló lehetőségek áttekintése, informatikai adatbázisok kiépítése, oktatási és kulturális háttérintézmények kialakítása, Dél-Szlová- kia erőteljesebb infrastrukturális fejlesztése... Első alkalommal a nemzeti kisebbségi intézményrendszer finanszírozása került terítékre. Az előadásokat követő vitában felmerült, hogy .a támogatások rendszerébe a jövőben nagyobb kiszámíthatóságot kellene beépíteni. Az oktatás frontján ez a normatív jellegű támogatások rendszerét jelenthetné. Tehát minden intézmény az általa oktatott diákok számának függvényében számíthatna támogatásokra. A tudományos műhelyek esetében pedig időszerű lenne egy akkreditációs rendszer kialakítása. Ennek megvalósítása érdekében már történtek lépések a Magyar Tudományos Akadémia elnöki bizottságában. A Magyar Tudományosság Külföld ön testületé, ahol egyébként a felvidéki tudományosságot képviselem, már kidolgozta egy akkreditációs rendszer elemeit. Ennek segítségével az egyes tudományos műhelyeket be tudnánk sorolni az ott tevékenykedő szakemberek tudományos fokozatai szerint. Továbbá figyelembe vennénk a műhely publikációs tevékenységét a vezető nemzetközi szak- folyóiratokban, nemzetközi tudományos társaságok konferenciáin, valamint a műhely szereplését a különböző nemzetközi tudományos pályázatok elnyerésében. Az értelmiségi találkozók egyik társrendezője a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja. A klub összefogja a mintegy 150 szlovákiai magyar egyetemi tanár, docens és akadémiai doktor tevékenységét, amelyet főleg a felvidéki magyar egyetemi oktatás és elitképzés érdekében fejtenek ki. A klub egyik fő tevékenységi köre a Selye János Kollégium munkájának támogatása. Főleg a jelentkező pályázók munkáinak elbírálásáról, valamint a felvételik lebonyolításáról van szó. De jelentős munka a tutoriális képzés biztosítása is. Manapság nagyon gyakran hallunk a tudásalapú társadalomról, a tudásalapú gazdaságról. Ezért örvendetes, hogy a fiatal egyetemi hallgatók és doktoranduszok körében is jelentős presztízsnek örvend az értelmiségi életvitel és szerepvállalás. Mondhatom ezt jó érzéssel az elitképző kollégium kuratóriumának elnökeként, annak kapcsán, hogy a következő tanévre több mint hetvenen jelentkeztek a tizenhárom meghirdetett helyre. A szerző tanszékvezető egyetemi tanár Manapság nagyon gyakran hallunk a tudásalapú társadalomról. A meghallgatás után az Európai Parlament kulturális bizottsága egyhangúlag javasolta a biztosi tisztségbe FigeT: új korszak nyílt az EU sokarcúságában VERES BÉLA Új korszak nyílt az Európai Unió kulturális sokféleségében a tíz új tagállam idei csatlakozásával - vélte európai parlamenti meghallgatásán Ján Figef, az új Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kulturális ügyekért és a nyelvi sokszínűségért felelős tagjelöltje. Az Európai Parlament illetékes testületéiben hétfőn délután kezdődött meg az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő testületébe delegált politikusok két hétre elnyúló meghallgatása. Figef volt a második a sorban a munka- és szociális ügyekért felelős cseh Vladimír Spidla után. Figel’t tegnap az EP kulturális bizottsága egyhangúlag ajánlotta a biztosi tisztségbe. A korábbi szlovák főtárgyaló hétfői háromórás meghallgatásán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az új tagállamokat teljes mértékben be kell vonni az uniós programokba, és fel kell használni azokat az új lehetőségeket, amelyeket csadakozásuk jelent a felelősségi körébe tartozó területen. Figef kifejtette: politikájának alapelve az a megfontolás lesz, hogy a fiatalok nem problémát kell, hogy jelentsenek az EU-nak, hanem a prosperitás forrását. „Úgy kell továbblépni az unió egységesebbé tételében, hogy az európai örökséget megőrizzék a következő generációknak” - tette hozzá. Ján Figef egy kérdés kapcsán elmondta: Európában a kereszténység a kultúra lényeges eleme, de ez és más hagyományok egymás mellett élnek. Figyelmeztetett arra is: Európa nem eshet az amnézia hibájába. A fiatalokat meg kell tanítani arra, hogy Európa történelme tragédiákkal tűzdelt, és a múltból le kell vonni a tanulságokat. A magyar kérdezők közül Schmitt Pál (Fidesz-MPSZ) a kisebbségi kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért szólalt fel. Széchenyi István mondására utalva - mely szerint nyelvében él a nemzet - különösen fontosnak mondta a kisebbségi nyelvek sorsát. „E területeken az elmúlt években jelentős előrelépés történt, egyebek között Szlovákiában is” - felelte Figef. Hozzátette: mindent el fog követni, hogy az unióban élő kisebbségek az alapvető emberi jogok között a nyelvhasználati jogokat is megkaphassák. Schmitt a meghallgatás pozitívumai között emelte ki Figefnek azt a törekvését is, hogy bevonják az új országokat az uniós programokba. Hegyi Gyula (MSZP) az úgynevezett második esélyt adó iskolák új tagországokra való kiterjesztésének lehetőségéről és arról érdeklődött, mit tud tenni az új biztos a romák oktatásban történő felzárkóztatásának érdekében. Figef elmondta: a szóban forgó programot folytatják és kiterjesztik, anyagi forrásokat is keresnek rá. A roma társadalom európai integrálódásával kapcsolatban leszögezte, ehhez az óvodától kezdve minden iskolai fokon elő kell segíteni, hogy részt vegyenek az iskolarendszerben, vagy ha ennek akadálya van, a második esélyt adó iskolarendszerben. VÉLEMÉNYEK FIGELRŐL Brüsszel. Schmitt Pál szerint Figef a meghallgatáson felkészültnek mutatkozott, látszott rajta, nagyon komolyan veszi a feladatát, és komoly sikert ért el a képviselők körében. Jó partnert találunk benne” - tette hozzá. „Az általános benyomás alapvetően kedvező volt” - mondta Hegyi Gyula, (m) A szerző az MTI brüsszeli tu__________________________________________________________ dósítója KO MMENTÁR A mi szemétdombunk MAL1NÁK ISTVÁN Az európai közvéleményt és többé-kevésbé a nagypolitikát is olyannyira lefoglalja az iraki helyzet meg az amerikai külpolitika bírálata, hogy a saját szemétdombjáról hajlamos megfeledkezni. Mondjuk, a Balkánról, annak ellenére, hogy uniós vezetők elég gyakori vendégek a térségben, például Solana Koszovóban - de milyen eredménnyel? Példaértékű a legutóbbi válság, amely ott robbant ki, ahol a legkevésbé várták, Szlovénia és Horvátország között. A történet egyszerű. Szlovén politikusok egy csoportja a két ország közötti vitatott határterületre lépett, s horvát rendőrök őrizetbe vették és állítólag bántalmazták is őket. Szlovénia természetesen felfújta az ügyet, megfenyegette Zágrábot: megvétózza, hogy Horvátországgal jövőre megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Az EU azt mondta, komolyan aggódik. Ljubljana pozíciói jobbak. Nemcsak EU-tag, a kelet-európaiak közül egyedüliként Szlovénia került fel az USA 27 országot tartalmazó vízummentességi listájára. A feszültség oka az említett incidensnél komolyabb: a Pirani-öböl. Szlovéniának egyedül innen van kijárása az Adriára, Horvátország, bár több száz kilométeres tengerpartja van, magának követeli a terület felét, ami elvágná a szlovén hozzáférést. Az 1991 óta húzódó vitában még nem körvonalazódik megoldás, de megtanulhattuk: a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti legkisebb nézeteltérésék is komoly válságba torkollhatnak. Az afganisztáni háborúval, tehát lényegében 2001-ben elkezdődött az USA kivonulása a Balkánról, de az 1995-ös daytoni megállapodással, majd a koszovói háború levezénylésével „félig tiszta” helyzetet hagyott Európára a válságkezelést illetően. De ma csak azért nem dörögnek a fegyverek Boszniában és Koszovóban, mert ott vannak a nemzetközi erők. Négy évvel a Milosevics-rezsim bukása után Szerbiában hihetetlen mértékben előretörtek a szélsőséges erők - nem csak a vajdasági magyarverések miatt -, ami akkor is igaz, ha a tegnapelőtti Kostunica-Tadics-féle paktum életképesnek bizonyul. A hágai törvényszék, amelynek létrehozására az európaiak oly büszkék voltak, lassan három éve engedi, hogy Milosevics a tárgyalásokat bohózattá silányítsa. Bátorítás ez a hazai szélsőségeseknek: szinte mindent meg lehet úszni. Egyetlen szerb demokratát tessék mutatni, akinek Koszovó hallatán nem nyílik ki a bicska a zsebében. Koszovó ma is lőporos hordó. Az EU-képviselők felszólították az ottani szerbeket, vegyenek részt az október végi parlamenti választáson. Ők nem akarnak, vezetőjük azt felelte, már nem hisznek egyetlen nemzetközi képviselőnek sem, most ők az albánok áldozatai. A márciusi zavargások megmutatták, mi lenne ott ENSZ-igazga- tás, ENSZ-rendőrség, NATO-csapatok nélkül. És Koszovó státusának kérdését Európa vezetői jegelik, bár attól, hogy hallgatnak róla, még nem oldódik meg. Szerbia már sok kardcsörtető kijelentést tett arra az esetre, ha el akarnák tőle venni Koszovó ősi tartományt. A koszovói albánok is kötik az ebet a karóhoz: nincs az az erő, amely arra kényszerítheti őket, hogy Szerbiához tartozzanak, és őket is nagyon meg lehet érteni. Ez itt a lecke. Válságkezelésből elégtelen. Párizsnak, Berlinnek talán igaza volt, amikor a múlt héten az ENSZ-ben bírálta, hogy az USA elbaltázta az iraki rendezést. Ha csak egyetlen bevált európai receptet mondtak volna, fel sem merülne a kérdés: miért kell mindig olyan messzire menni? JEGYZET Kalitkába zárva SZÁZ ILDIKÓ Egy óvodában néhány napja játékokat és képeskönyveket gyűjtenek Klimó Ákosnak, aki erről még mit sem sejt. Szobájában, a heverő melletti kis polcon csak néhány kisautó áll, unatkozik! A beteg fiú szívét kímélni kell, nem jár ki az udvarra, mert hamar elfárad. Ilyenkor csüggedten leül a küszöbre, hatéves bölcs kis kobakját a térdére támasztja. Heti húsz órát tölthetne óvodai közösségben, csakhogy ez sem mindig sikerül neki, mert hamar megbetegszik. Legutóbbi műtétjét követően egy kis dobozkával a mellén ébredt; a testéből kivezető csöveket kötötték hozzá. Tudta, nem szabad bántania, mert ez a kis szerkentyű köti az élethez. Gyógyszerekkel kezdi és fejezi be a napot, hogy beteg májjal, kifejleden epevezetékkel, csökkent hallással és látásgondokkal is létezni tudjon. Amikor édesanyja napi teendőit végzi, ő játszás helyett, szorgos kis hivatalnokként, a kifizetetlen számlákat rendezgeti egy dobozba a borítékokból. Megsimogatják a buksiját, és ilyenkor szépséges pír borítja el a halvány kis arcot. Olyan, mint egy szár- nyaszegett kis madár, amikor a szőnyegen ülve hallgatja a nagyokat. Megint az ő törékeny egészségéről, a rá váró műtétekről, a család otthonát terhelő jel- záloghitelről beszélgetnek. Amikor édesanyja nem engedi, hogy kis hivatalnoka ízekre szedje irattárcáját és játsszon a biztosítási kártyákkal, a legényke sírva fakad és elrejtőzik a kamrában. Nem azért durcás, mert nem érte el a célját, hanem mert édesanyja az ő élettörténetének me- sélése közben sírásra fakad. Fia ezt nem bírja elviselni. Bezárkózik. Kicsi kalitkájának ajtaja nyitva áll, de ő nem tud, nem mer kijönni a mi segítségünk nélkül. Szerencsére az utóbbi napokban sok segítő szándékú hívás érkezett Kőhídgyarmatra. Polgármesterek kínáltak anyagi támogatást, egyéni és közösségi felajánlások érkeztek. Természetgyógyászok és vitaminforgalmazók jelentkeztek, hogy segítenek.
