Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-27 / 223. szám, hétfő

4 Külföld RÖVIDEN Az iszlám egyre agresszívabb Róma. A Vatikán egyre nyugtalanabb az afrikai isz­lám agresszivitásának erősö­dése, s a kontinens vallási kö­zösségei közötti viszony kiéle­ződése miatt. Az afrikai pápai nunciusok hét végi római ta­nácskozásáról tegnap közölt beszámolójában a La Stampa kiemelte: a római katolikus egyház egyre nyugtalanabbul szemléli az afrikai fundamen­talista irányzatok erősödését, s a regionális konfliktusok - számuk jelenleg húsz - élező­dését is részben ennek tudja be. A pápai „nagykövetek“ kü­lön aggodalmukat hangoztat­ták Nigéria, Szudán, Zambia, Kenya, Tanzánia, Líbia és Egyiptom belviszályái és fe­szültségei kapcsán. (MTI) Dávid Ibolya az MDF elnöke Budapest. Az MDF XIX. or­szágos gyűlése 322 igen szava­zattal, 91 nem és 6 érvényte­len voks mellett Dávid Ibolyát választotta ismét a párt elnö­kének szombaton Gödöllőn. Dávid Ibolya a párt előtt álló legfontosabb feladatnak a 2006-os választásra való felké­szülést tartja. Az MDF 2006-ig terjedő stratégiája négy alap­pillérre épül: a markáns iden­titásra, a modern konzervati­vizmusra, a médiaközpontú politizálásra és a kidolgozott szakpolitikára. „Másfél évünk van arra, hogy pozíciónkat megerő­sítsük” (Képarchívum) Agyonlőttek egy franciát Dzsidda. Agyonlőttek egy francia állampolgárt tegnapra virradóra a szaúd-arábiai Dzsiddában. A szaúdi belügy­minisztérium terrortámadás­nak minősítette a gyilkosságot. Az áldozat a Thales francia ha- düpari és elektronikai vállalat egyik technikusa, a 45 éves Laurent Barbot volt. Szemta­núk elmondása szerint Barbot egy élelmiszer-áruház parko­lójában éppen indulni készült autójával, amikor automata fegyverrel két lövést adtak le rá. A szélvédőn keresztül be­hatolt golyók egyike a mellka­sán találta el. Gyaníthatóan az al-Kaida nemzetközi terrorhá­lózat helyi harcosai követték el a gyilkosságot, és így egy hó­napon belül immár második alkalommal esett áldozatul külföldi a nyugatiak kiűzését és az olajban gazdag sivatagi királyság uralkodó osztályá­nak a hatalomból való kisep- rűzését célul kitűző szélsősé­ges erők akciójának. Al-Kaida- tagok legutóbb Rijádban szep­tember 15-én lőtték agyon egy távközlési vállalat brit munka­társát. (MTI) Nem hajlandó elnézést kérni azért, hogy eltávolították Huszeint Irak éléről Blair: a háború indokolt Tony Blair a BBC tévé vasárnapi politikai magazinműsorának nyi­latkozva azt mondta, továbbra is meggyőződése, hogy Szaddám Húszéin fenyegetést jelentett a világra ( CTK/AP-felvétel) London/Bagdad. A hírszer­zési információk, amelyek­re az iraki háború alapult, egyes elemeikben hibásak voltak, de a világ biztonsá­gosabb lett azáltal, hogy Szaddám Húszéin egykori diktátor már nincs a he­lyén - mondta tegnap a BBC-nek a brit kormányfő, aki egy ugyanaznap megje­lent lapinterjúban egyenes utalást tett arra, hogy iga­zoltnak látja a megelőző csapások doktrínáját. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tony Blair a BBC riporterének nyüatkozva azt mondta: az a hír­szerzési értesülés, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnöknek bevet­hető állapotú (tömegpusztító) fegyverei voltak, végül nem bizo­nyult helytállónak. Hozzátette azonban: továbbra is meggyőződé­se, hogy Szaddám Húszéin fenye­getést jelentett a világra, és nem hajlandó elnézést kérni azért, hogy a szövetségesek eltávolították Hu- szeint Irak éléről. Legutóbb a libe­rális demokraták vezére szólította fel a párt minapi kongresszusán Blairt arra, hogy kérjen bocsánatot az országtól a félrevezető hírszer­zési adatok alapján indított háború miatt. Blair azonban tegnap azt mond­ta: Húszéin már bevetett tömeg- pusztító fegyvereket saját népe el­len is, a tömegsírokban eddig 300 ezer áldozatot találtak, és a lakos­ság 60 százaléka élelmiszer-segély­re szorult a háború előtt. A kor­mányfő közölte: nem fogadja el Kofi Annan ENSZ-főtitkár minapi, nagy nemzetközi feltűnést keltő BBC-nyilatkozatát, hogy az ameri­kai-brit fegyveres beavatkozás az ENSZ alapokmányával ellentétes, és így törvénysértő volt. Blair a globális terrorveszélyt a The Observernek adott interjúban a jelenlegi legnagyobb biztonsági * fenyegetésnek nevezte. Nem vála­szolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy a jövőben is hadba vonulna-e Amerika oldalán, például Irán el­len, csak annyit mondott: nem akar találgatásokba bocsátkozni „olyan helyzetekről, amelyek egyelőre nem álltak elő”. Robbanássorozat volt tegnap is Bagdad központjában, Fallúdzsá- ban pedig az amerikai légierő 24 óra alatt harmadszor mért „célzott csapást“ terroristák feltételezett gyülekezőhelyére. Az iraki főváros Karráda bevásárló negyedében ra­kéta csapódott be egy forgalmas ut­cára, legkevesebb egy ember meg­halt, nyolcán megsebesültek - kö­zölték szemtanúk. Mentőautók si­ettek a helyszínre, az amerikai had­sereg lezárta a környéket. A deto­náció következtében egy autó sú­lyosan megrongálódott és tíz üzlet ablaka kitört. Kisebb detonációk hallatszottak az amerikai ellenőr­zés alatt álló kormánynegyed, az ún. zöld zóna irányából is, ahon­nan fehér füstoszlop szállt fel. Az amerikai hadseregnek egyelőre nem volt tudomása erről támadás­ról. Felkelők rendszeresen támad­ják pokolgépekkel, aknavetőkkel és rakétákkal az iraki fővárost, leg­gyakoribb célpontjuk a zöld zóna. Fallúdzsában az amerikai légierő 24 óra alatt már a 3. légitámadást hajtotta végre tegnap az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kap­csolatban álló Abu Muszab az- Zarkávi jordániai származású ter­rorista vezér híveinek gyülekező- helye ellen. A szombat éjjeli „cél­zott csapás” célpontja a város köz­pontjában tartott találkozó volt, melyen mintegy tíz aktivista vett részt. A támadásban nyolcán meg­haltak. Az amerikai hadsereg sze­rint a helyszínen bekövetkezett több utólagos robbanás azt jelzi, hogy ott a terroristák fegyvereket és robbanóanyagokat tároltak. Zarkávi csoportja vállalta magára számos iraki merénylet, illetve a tú­szok lefejezésével végződő ember­rablás elkövetését. Huszonöt évi börtön gyilkosságért Bagdad. Huszonöt évi börtönre ítéltek Irakban egy amerikai közkatonát egy iraki nemzeti gárdista meggyilkolásáért. Az Irakot megszálló amerikai hadsereg szombati közlése szerint Federico Merida májusban egy Tikrít közelében lévő amerikai bázison ölte meg az iraki gárdistát, majd az amerikai haditörvényszék előtt ha­mis vallomást tett. Merida elismerte bűnösségét. (MTI) Mádl Ferenc magyar államfő ma jelenti be javaslatát a miniszterelnök személyére Véglegesített kormányprogram ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szombat óta ügyve­zető kormánya van Magyarország­nak, miután pénteken éjfélkor ha­tályba lépett Medgyessy Péter le­mondása. Az új kormány tagjai leg­korábban október 4-én, hétfőn te­hetik le esküjüket. Az ügyvezető miniszterelnök Medgyessy Péter nem nevezhet ki új minisztert, ugyanígy nem is mentheti fel hivatalából a tárcave­zetőket. A korlátozott jogkörű kor­mányrendeletet is csak kivételes esetben alkothat. A politikai ál­lamtitkárok megbízatása ugyan­csak megszűnt, hatáskörűket az új miniszterek kinevezéséig gyako­rolják. Az interregnum várhatóan tíz napig tart. Ma a plenáris ülé­sen napirend előtt a köztársasági elnök személyesen vagy átiratá­ban bejelenti a miniszterelnökre vonatkozó javaslatát, és a kor­mányalakításra felkért politikus még aznap ismerteti programját. A képviselőknek szűk 48 óra alatt kell megismerkedniük az új kormányprogrammal, melynek 10 órás vitáját szerdán kezdi a Ház. A koalíciós pártok szombat dél­után véglegesítették a kormány- programot - közölte Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Az Athénban tartózkodó Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök-jelölt közben azt mondta: ma azonnal nyilvános­ságra hozza a kormányprogra­mot, miután Mádl Ferenc kor­mányfőnek kéri fel. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök sze­rint a kormányprogram az esély- egyenlőség és a fejlődés szavakkal jellemezhető a legjobban. Közölte: a kormányprogram kiáll a további adócsökkentés mellett, elkötelezett a liberális gazdaságpolitika iránt és kisebb államban gondolkodik. Bátor, cselekvő kormányzást, i- gazságosabb társadalompolitikát, adócsökkentést, a foglalkoztatott­ság és a versenyképesség javítását, valamint elérhető, betartható célok megfogalmazását ígéri az új kor­mányprogram munkapéldánya. A programtervezet szerint a kormány folytatja a hátrányos helyzetű régi­ók felzárkóztatását, az autópálya­építést, a kórház- és iskola-felújí­tást, a privatizációt, a mezőgazda­ság versenyképessé tételét, vala­mint új programokat indít az egészségügy, a felsőoktatás és az adórendszer átalakítása érdeké­ben. (mti, mr-online) ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 27. Megállapodásra jutott a két rivalizáló demokrata párt Ellenzékbe szorulnak a szerb radikálisok MTI-JELENTÉS Belgrád. Ellenzékbe szorulnak a szerb radikálisok a szerbiai önkor­mányzatokban, miután a demokra­ta tömb két nagy rivális pártjának elnöke elvi megállapodást kötött az együttműködésről helyi szinten. Borisz Tadics államfő, a Demokrata Párt (DS) elnöke és Vojiszlav Kosz- tunica kormányfő, a Szerbiai De­mokrata Párt (DSS) elnöke szom­baton elvi megállapodásra jutott arról, hogy a két párt koalícióra lép egymással az önkormányzatokban, és a polgármesteri és önkormány­zati elnöki választás 2. fordulójá­ban kizárólag demokrata jelölteket támogat. A demokrata tömb két legnagyobb, folyamatosan rivalizá­ló pártjának megállapodása után a Szerbiai Radikális Párt (SRS) ellen­zékbe szorul az önkormányzatok­ban. Az SRS a DSS felé kacsinga­tott, koalíciót ajánlott neki. Csak­nem egy hétig fennállt annak az es­hetősége, hogy a szélsőségesen na­cionalista SRS és mérsékelt nacio­nalistának elkönyvelt DSS alkalma­sint lepaktál egymással. Tadics arra figyelmeztetett, ha a DSS bármilyen „politikai együtt­működést alakít ki, szerződést vagy paktumot köt“ a radikálisokkal, ak­kor „nem lesz semmilyen lehetőség a jelenlegi társbérlet fenntartására“ közötte és a szerb kormány között. A szerb elnök szerint a DS a szava­zatok negyedét, míg az SRS keve­sebb, mint ötödét gyűjtötte össze, vagyis a radikálisok összehasonlít­hatatlanul kevesebb vokshoz jutot­tak, mint a tavalyi decemberi szer­biai parlamenti választáson vagy akár a júniusi elnökválasztáson. „Ez azt jelenti, hogy a radikaliz­mus és a szélsőségesség eszméje le­szálló ágban van“ - mondta Tadics, aki szerint ha az elmúlt időszakban nem gerjesztettek volna politikai feszültséget a nemzeti kisebbségek elleni incidensek, akkor az SRS a Vajdaságban sokkal gyöngébbel szerepelt volna. „Biztos vagyok ab­ban, hogy a Vajdaságban a helyzet megnyugszik“ - mondta Tadics. A határon túli magyar közösségek autonómiájáról Értsünk szót egymással! MTI-JELENTÉS Marosvásárhely. A magyar au­tonómiakoncepció akkor lesz sike­res, ha az a különböző létező auto­nómiaformák rugalmasan alkal­mazható ötvözeteként jön létre - jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak (HTMH) elnöke szombaton Marosvásárhelyen. A magyar poli­tikus A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szeminá­riumon tartott előadást a határon túli magyarok autonómiájára vo­natkozó tapasztalatokról. Kifejtette: az autonómiát illető konszenzust támasztja alá, hogy a 90-es évek elején az újonnan szer­veződött határon túli magyar ér­dekképviseleti szervezetek sorra fogalmazták meg az önrendelke­zésre való igényüket. Bálint-Pataki szerint felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy ennyi vita övezi általában az autonómia kérdését, ha a határon túli magyar szerveze­tek annyira egyetértenek az auto­nómia fontosságában. Úgy vélte, ennek az az egyik oka, hogy az ön- rendelkezés fogalmát az erről szóló viták során mindenki tetszése sze­rint értelmezi. Ezért az első lépés az autonómia felé, hogy értsünk szót egymással - mondta. Szerinte a határon túli magyarok helyzete különleges ezért egyedi autonó- miamodellben kell gondolkodni. Borbély László képviselő közöl­te: az RMDSZ az év végi romániai parlamenti választások után a ki­sebbségeket magában foglaló, a törvényhozás mellett működő ta­nácsban napirendre tűzi a kisebb­ségek törvénytervezetének kidol­gozását. Betiltották a szélsőjobboldali NPD akcióját Neonácik ellen tüntettek MTI-HÍR Berlin. Mintegy 700 ember tün­tetett szombaton Berlinben a szél­sőjobboldali Német Nemzeti De­mokrata Párt (NPD) ellen. Az NPD is akart tüntetni szombaton a né­met fővárosban, de ezt a berlini belügyi vezetés betiltotta. A belügyi tárca indoklásában arra hivatko­zott, hogy Berlinben nem tüntethet az, aki uszít. Az NPD „iszlám köz­pontok” ellen akart tüntetni „Berlin német marad“ mottóval a város Wedding negyedében. Az NPD az egy héttel ezelőtti szászországi tar­tományi választáson látványos si­kert ért el: a szavazatok 9,2 száza­lékát megkapva bejutott a drezdai törvényhozásba. Gépkocsijába rejtett pokolgéppel meggyilkolták a Hamász palesz­tin radikális mozgalom egyik vezetőjét Damaszkuszban. A merény­let áldozata Ezzeddin asz-Sejk Hálil, akit az izraeliek az első palesz­tinfelkelés idején száműztek a Gázai övezetből. Izraeli források el­ismerték, izraeli ügynökök végeztek a Hamász-vezetővel (Reuters)

Next

/
Thumbnails
Contents