Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-27 / 223. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Szöveg nélkül (Elek Tibor rajza) Radiológiai fegyver gyártásának előkészületeit derítette ki egy nagy-britanniai lap Piszkosbomba-leleplezés TALLÓZÓ DIE WELT Elrabolt utasszállító gép a német légtérben a legeslegvégső esetben lelőhető, ha ezzel még nagyobb vérfürdő akadályozható meg - írta a berlini lap. Emlékeztetett arra, hogy a képviselőház, a Bundestag a nyáron már elfogadta a légtér biztonságáról szóló törvényt, de mivel a tartományok képviselete, a Bundesrat „visszadobta” a jogszabályt és az egyeztetések sem jártak eredménnyel, a Bundestag pénteken kénytelen volt úgynevezett kancellári többséggel keresztülerőszakolni a törvényt. A kancellári többség esetében az összes Bundestag-képviselő (jelenleg 603) több mint a felének a szavazata szükséges a törvény elfogadásához. A légtérbiztonsági törvényt a parlament a 2001-es amerikai merényletek, valamint egy majna-frankfurti incidens hatására alkotta meg: 2003 elején egy kisgép repült be Frankfurt fölé, s vezetője egy-két alkalommal azzal is fenyegetőzött, hogy nekivezeti gépét valamelyik toronyháznak. A német törvényalkotók ekkor jöttek rá az ilyen esetekre érvényes törvényi szabályozás hiányosságaira. A jogszabályt az alkotmány egy cikkére hivatkozva alkották meg, a norma lehetővé teszi, hogy a védelmi miniszter legvégső esetben akár erőszak alkalmazását is elrendelje egy elrabolt utasszállító gép ellen, ha a géprablók - amint az 2001 szeptemberében megtörtént - az utasszállítót fegyverként használnák. A német törvényhozók hangsúlyozzák, a belügy minden lépésének arányban kell állnia a helyzet súlyosságával. KABULI SAJTÓ Az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat emberei behatolnak Afganisztán területére, hogy legalábbis megzavarják az október 9-re tervezett elnökválasztást - közölte David Barno tábornok, az afganisztáni amerikai és koalíciós erők főparancsnoka. Barno a kabuli sajtó képviselői előtt hírszerzési forrásokra hivatkozva elmondta, hogy az al-Kaida ügynökei a dél-keleti Paktia, Pak- tika és Hoszt tartományban vannak jelen. Ezek a területek határosak a pakisztáni törzsi területekkel, amelyek feltételezések szerint bázisul szolgálnak az al-Kaida és az afgán tálibok számára. „A terrorista szervezetek számára a szabad választások megzavarása közös célnak tűnik” - vélekedett Barno. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a pakisztáni hadsereg és a koalíciós erők nagy nyomás alatt tartják a terroristákat Afganisztánon belül és kívül”, de a tálibok valószínűleg fokozzák majd támadásaikat október 9. közeledtével. Barno szerint az, hogy több mint 10 millió afgán vétette fel magát a választási névjegyzékekbe és közülük több mint 40 százalék nő volt, megmutatta: az ország vágyik a békére és a demokráciára. Az Egyesült Államok vezette koalíciónak több mint 17 ezer katonája üldözi az al-Kaidához kötődő harcosokat és a tálibokat Afganisztán déli részén. A választások biztosítására további 1100 katonát vezényelnek az ázsiai országba. Radiológiai fegyver - úgynevezett piszkos bomba - gyártási előkészületeit leplezte le a legnagyobb vasárnapi brit tömeglap. A Scotland Yard négy gyanúsítottat őrizetbe vett. KERTÉSZ RÓBERT A News of the World, a The Sun vasárnapi testvérlapja azt írta, hogy egy arab származású riportere beépült egy terrorista sejtbe, amelynek tagjai egy szaú- di megbízónak dolgoztak. A szaúdi megrendelő, aki állítólag a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokért felelős al-Kaida terrorcsoporttal áll kapcsolatban, a lap szerint 300 ezer fontot lett volna hajlandó fizetni egy kilogrammnyi, állítólag erősen sugárzó vöröshiganyért. A News of the World hatalmas betűkkel, Piszkosbomba-összees- küvés főcímmel hozta a sztorit vasárnapi első kiadásának címoldalán. A lap szerint a radiológiai- fegyver-alapanyagot az álcázott Túlzottak és minden politikai alapot nélkülöznek a Nagy-Romá- nia Pártnak (PRM) és a Cronica Romana című napilapnak a Szatmárnémetiben sorra kerülő román-magyar parlamenti párbeszéddel kapcsolatos kirohanásai - szögezték le Bukarestben. Valér Domeanunak, a román képviselőház elnökének felhatalmazásával kiadott közlemény szerint a bukaresti és a budapesti parlament stratégiai partnerség alapjait rakta le egy olyan szoros együttműködés ldfejlesztése érdekében, amely hozzájárul a kormányszinten már meglevő kapcsolatok megszilárdításához. 2001- ben megállapodás született a két ország törvényhozása vezetőinek rendszeres évi találkozójáról. Ezekre mind Bukarestben és Budapesten, mind pedig más helységekben kerül sor azzal a céllal, hogy állandó jellegű tapasztalatriporterrel kapcsolatba lépett „üzletemberek” - köztük egy indiai banktisztviselő és egy Szomáliái kereskedő - egy olyan szaúdi illető megbízásából keresték, aki „az iszlám ügyének támogatója”. A hatóságok régóta - és az iraki háború óta különösen - tartanak attól, hogy a terroristák úgynevezett piszkos bombával követnek el merényletet Londonban. Egy ilyen szerkezet az elképzelések szerint hagyományos robbanóanyaggal nagy területen szórna szét erősen sugárzó mikrorészecskéket, egész városokat vagy városrészeket hosszú időre lakhatatlanná téve. A Scotland Yard szombaton éjszaka közölte, hogy terrorellenes osztályának ügynökei még előző nap őrizetbe vettek három személyt az észak-londoni Brent Cross egyik szállodájában, egy továbbit pedig később, saját Ioncserét folytassanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A két házelnök az Európai Unió parlamenti elnökeinek hágai értekezletén abban állapodott meg, hogy a soron következő kétoldalú találkozón folytatják a parlamentközi tapasztalatcserét, valamint konzultálnak a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos és a közösségijoganyag utolsó fejezeteire vonatkozó tárgyalások lezárásáról, a nemzeti nyelvek európai parlamenti használatáról, illetőleg a szubszidiaritás elveivel összefüggő kölcsönös érdekű kérdésekről. Ami pedig „az ország fővárosát megkerülő” és „veszélyes precedensként” említett legközelebbi kétoldalú találkozó színhelyét illeti, a román parlamenti közlemény emlékeztette a vádaskodókat arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban szokásos gyakorlatból kiindulva a román-magyar párbeszéd más alkalmakkor is a „fővároson doni lakásán. A négy személyt a terrorellenes törvény hatálya alapján 14 napig hallgathatják ki vádemelési javaslat nélkül. A rendőrség közölte azt is: jóllehet, a kutatás még folyik, sem radioaktív anyagot, sem ilyen alapanyagból készülő bombát nem találtak. A brit belügyminisztérium már tavaly tavasszal bejelentette, hogy a rendőröknek sugárzásmérőket osztanak ki, egy esetleges ilyen fegyver jelenlétének kimutatására. A Scotland Yard tavaly novemberben az addigi Jelentősről” a második legmagasabb szintre, „súlyos általánosra” emelte a terrorveszélyt jelző készültségi fokozatot, amely azóta is érvényben van. A terrorfenyegetettségi skálán ennél már csak egy magasabb szint van, az „azonnali”, amelyet küszöbönálló, katasztrofális terrortámadásról szóló, részletes hírszerzési értesülés befutása esetén léptetnének életbe; ennek egyik fő eleme London evakuálása lenne. A szerző az MTI londoni tudósítója kívül” történt, s még sem váltott ki elfogult kommentárokat. Ilyen „fővároson kívüli” színhely volt például Temesvár, ahol éppen a kétoldalú alapszerződés aláírására került sor. De kétoldalú párbeszédekre került sor Kolozsváron és Aradon, Gyulán és Nagyváradon, valamint Debrecenben is - mutatott rá a bukaresti közlemény, amely szerint a PRM és a Cronica Romana egybehangzó „vészjelzése” csupán hatásvadász politikai manőver, amellyel a lakosság bizonyos csoportjainál próbálnak hangulatot kelteni. A közlemény előzménye az, hogy az erősen magyarellenes, nacionalista beállítottságú Cronica Romana pénteken - a PRM akcióval összhangban levő - támadást intézett a román képviselőház elnöke ellen, amiért az október elején Szatmárnémetiben - nem pedig Bukarestben - találkozik Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökével. A terrorfenyegetettségi skálán már csak egy magasabb szint van. A bukaresti képviselőház a Nagy-Románia Párt és a Cronica Romana vádjairól Visszautasítják a „vészjelzéseket” MTI-ÖSSZEFOGLALÓ KOMMENTÁR „Hintón” járó ifjúság TÓTH MIHÁLY Több vitacikk is megjelent mostanában az ifjúsági szervezetek közéleti vagy - ne köntörfalazzunk - politikai szerepvállalásáról. Mindegyikben ott lappangott a kérdés: milyennek kellene lennie egy ifjúsági szervezetnek? Az ilyen eszmefuttatások egy 13-14 évvel ezelőtti élményt idéznek fel emlékezetemben. Nagymegyeren gyűlést tartottak ifjúsági szervezet alapításáról. Jóformán még meg se nyitották, hátulról odakuijantott valaki: Alapítsuk meg! De müyen legyen? Érdekelt, akad-e, aki okos választ tud adni a kérdésre. Nemsokára valaki szót kért, és lényegében ezt mondotta: először azt döntsük el, milyen ne legyen. Ne legyen olyan, mint a Hitlerjugend. Olyan se legyen, mint a Komszomol vagy a SZISZ. Meglehetősen negatív meghatározása volt ez az ifjúsági szervezet iránti igény mibenlétének, de állítom, e tárgykörben nálunk azóta se sikerült senkinek okosabbat mondania. A korszerűen szervezkedni vágyók változatlanul azt tanulmányozzák, hogyan lehetne olyan organizációt létrehozni, amely - hacsak egy mód van rá - nyomelemeiben se hasonlít se fasiszta, se náci, se bolsevik ifjúsági szervezetre. Itt nem arra gondolok elsősorban, hogy a Harmadik Birodalom ifjai dobszóra meneteltek, a komszomolisták pedig a párt irányításával burgonyabetakarításban jeleskedtek, és ötvenéves korukban kezdték őket felnőttnek tekinteni, hanem arra, hogy mindkét szervezettípus pártirányítással működött. A rendszerváltás óta létrejött szervezetek közül csak nagyon kevés mondhatja el, hogy a párthoz kötődést kiküszöbölte. A totalitarizmus sok keserű gyümölcse közül a legélvezhetetlenebbek közé tartozik, hogy a jobboldali és a baloldali diktatúra egyaránt kivédhetetlenül rátelepedett az összes társadalmi szervezetre. Elképedve tapasztaljuk, hogy azok az ifjúsági vezetők, akik a rendszer- váltáskor még kisiskolások voltak, így szervezést nem tanulhattak a bolsevikoktól, pironkodás nélkül kinyilváníták, hogy szervezetük párthoz kötődik. Rendszertanilag ez mákszemnyit se különbözik attól, ahogy a diktatúrákban csinálták. Legfeljebb azzal magyarázható e jelenség, ami az automobilizmus őskorában is tapasztalható volt. Az első gépkocsik inkább pöfögő hintóra emlékeztettek. Még kevés idő telt el a diktatúrák bukása óta. A pártok által gyámolított ifjúsági szervezetek még mindig úgy aránylanak a korszerű és demokratikus ifjúsági szervezetekhez, mint egy cikornyás díszítésű, 1898-as évjáratú motoros hintó a Ferrari legújabb versenyautójához. Bármennyire hiheteden, de egykor én is voltam fiatal, így kíváncsian kérdezem: ambiciózus fiataljaink mikor szándékoznak átnyergelni? JEGYZET Lábatlan zebra TALLÓSI BÉLA Megnyugodtam, hogy nem csak nekem voltak gondjaim a gyalogos közlekedéssel. Egy belga példa azt mutatja, másnak is vannak. Gyerekkoromban a falunkat átszelő főutca azt jelentette, hogy ott csizma nélkül jár- hattunk-kelhettünk, mert eső után csak ott nem volt térdig érő sár. Különösebb szabály nem volt, nem volt rá szükség, hiszen jobbára csak gyalogosan közlekedtünk. Miénk volt a főütca egész szélességében. Ha két lóerős kocsi jött, mert akkor még az volt forgalomban, félreálltunk, és elengedtük a pacikat. Később, amikor a közeli kisvárosba kezdtem iskolába járni, bonyolódott a dolog. Figyelmeztettek, hogy csak a zebrán közlekedjek, mert úgy biztonságos. Mivel nem tudtam, hogy a mifelénk honos zebrának se négy lába, se farka - nem más az, mint szaggatott fehér csíkmező az országúton keresztben-, megkérdeztem, nem közlekedhetnék-e zebra helyett biciklin. Én ugyanis a kocsit húzó lótól is úgy féltem, mint a fűztől, hát még hogy rettegtem a zebrától, pedig akkor még nem is láttam, csak képről, ám nem cicának tűnt. Természetesen megtanultam, mi a zebra, és elméletben azt is elsajátítottam, hogy a pirosnál megállók, a zöldnél indulok, a sárgánál elkészülök. Ám csak nem bírtam megérteni, mit is kell csinálnom a sárgánál, hogyan kell elkészülnöm. Ezért egy ideig a sárgánál mindig helyben jártam, mások mulattatására. Aztán megtanultam az aluljárók és felüljárók meg ilyen-olyan átjárók használatát is. És önvédelemből tartom is magam a szabályokhoz, mert úgy gondolom, a szabálytalan gyalogjárást elkövetők ön- és közveszélyesek. A minap a főváros egyik legforgalmasabb csomópontján próbált átkelni az úttesten egy emberke, s hát bizony rácsusszant egy négykerekű. Hogy neki annyi, az annyi (már bocsánat a megfogalmazásért!), de milyen lelki teherként marad ez meg a sofőrben, aki járműjével szabályosan közlekedett, ám valahogy mégis köze van egy élet kioltásához. Holott a baleset elkerülhető lett volna, ha a gyalogos él a lehetőségeivel, vagyis használja a gyalogos- közlekedés eszközeit, magyarán, ha a baleset helyszínéhez közeli két gyalogátkelőt - zebrát - vette volna igénybe, vagy pedig az ugyancsak közeli aluljárón keresztül próbált volna átkelni az út túloldalára. Nap mint nap látom ugyanazon a helyszínen, hogy az emberek mennek toronyiránt, át az úttesten, ahol a madár se jár, bele a nagy jármű- forgalomba, nagy mellénnyel, hogy ők majd megmutatják, lehet azt úgy is, ahogy nem szabályos. No, de előfordulhat, hogy a belga példa majd elrettent. Ott ugyanis az egyik tartományban a rendőrség megkezdi a gyalogosok bírságolását. A közlekedésben vétkező gyalogosok rendes, a szabálysértést leíró büntetőcédulát kapnak. Igaz, fizetniük nem kell, de van a pénzbírságnál rosszabb is. Részt kell venniük egy, a közlekedési szabályokat ismertető tanfolyamon. Ezzel módosul a mondás: a jó diák és a rossz gyalogos holtig tanul. Ám könnyen meglehet, hogy ez az utóbbinál csupán az út közepéig tart.
