Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-25 / 222. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 25. Lehet, hogy Iraknak csak egyes részein rendezik meg a januári választásokat Elfogták a nők elrablóit? Egész éjszaka égtek a gyertyák a római kormánypalota előtt a két segélymunkásnő, Simona Pari és Simona Torretta tiszteleté­re. ( CTK/AP-felvétel) RÖVIDEN Putyin: a média harcoljon Moszkva. Az orosz elnök maguktól az újságíróktól vár­ja el, hogy a terrorellenes harc hatékony eszközévé tegyék a médiát. „A tömegtájékoztató eszközök nem lehetnek pusz­ta megfigyelők a globális ter­rorfenyegetés közepette - mondta Vlagyimir Putyin teg­nap Moszkvában, megnyitva a hírügynökségek első világ- kongresszusát, amelynek a százéves ITAR-TASZSZ a házi­gazdája. „A terroristák ciniku­san kihasználják a média le­hetőségeit a lélektani nyomás fokozására a túszejtések so­rán” - mutatott rá. Putyin el­utasította a sajtószabadság aláásását a terrorellenes harc ürügyén. (MTI) Irán vette át Irak szerepét New York. „Irak helyett Irán lett a terrorizmus első számú exportőre, veszélyeztetve a zsidó államot és az egész vilá­got.” Szilvan Salom izraeli kül­ügyminiszter az ENSZ Köz­gyűlés ülésszakán továbbá ki­jelentette: Irán rakétáival elér­heti Londont, Párizst és Orosz­ország déli területeit is. A nem­zetközi közösség most azzal szembesül, hogy Irán az egész világ biztonságát veszélyezte­ti. Teherán átvette Szaddám Húszéin rendszerétől a terro­rizmus, a gyűlöletkeltés és az instabilitás exportját - han­goztatta, s felszólította a világ országait, lépjenek fel a tehe- ráni iszlám rezsim ellen. Az iráni külügyminiszter előzőleg figyelmeztette Izraelt: Teherán nagyon kemény választ adna, ha izraeli részről bármilyen tá­madás érné nukleáris létesít­ményeit. (MTI) Ismét Bill Gates a listavezető Washington. Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás alapí­tója továbbra is a leggazda­gabb ember az USA-ban, a Forbes magazin adatai szerint. Az idei a 11. egymást követő év, amikor Gates vezeti a 400 leggazdagabb amerikai listá­ját. Gates magánvagyonát 48 milliárd dollárra becsüli a Forbes, míg a második helye­zett Warren Buffet 41 milliárd dollárt gyűjtött össze az évek során. A 400-as listán szereplő üzletemberek összvagyona 45 milliárd dollárral nőtt egy év alatt, elsősorban a világgazda­ság bővülése miatt. Először ke­rült fel a listára Szergej Brin és Larry Page, a Google alapító­párosa, miután a társaság pa­pírjait bevezették a tőzsdére. A lista legfiatalabb tagjai is ők, a 43. helyen állnak 4-4 milliárd dollárral, (origo) Gates egy tévéinterjúban azt mondta, nem is tudja, mennyi pénze van (Képarchívum) Bagdad/London/Washing- ton. Ötvenezer szórólapot osztott szét tegnap Bag­dadban a brit nagykövet­ség, ezeken az elrabolt Kenneth Bigley családja kér segítséget a 62 éves brit mérnök megtalálásá­hoz. Bigley kivégzését az az-Zarkávi vezette csoport helyezte kilátásba. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi hírek is arról szóltak, továbbra is bizonytalan a sorsa a brit mérnöknek és a két olasz se- gélymunkásnőnek. Viszont este kö­zölték, hogy őrizetbe vettek az amerikai hadsereg egységei egy iraki törzsi vezetőt és fiát, s azzal gyanúsítják őket, hogy fogva tartot­ták az Irakban elrabolt két olasz nőt. Az őrizetbe vételekről a RAI olasz közszolgálati televízió és az al-Arabíja hírtelevízió egyaránt be­számolt. A két férfi elfogását a hí­rek szerint lövöldözés előzte meg. Amerikai közlés szerint a gyanúsí­tottakat az iraki fővárostól, Bag­dadtól nyugatra fekvő Ramádi kö­zelében egy faluban fogták el. Arról nem szólt a hír, hogy a két olasz se­gélyszolgálatossal mi van. A Kenneth Bigleyről készült, egy iszlám honlapon szerdán este be­mutatott videofelvételen a férfi egyenesen Tony Blair kormányfő­höz fordult élete megmentéséért. Elrablói, Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista csoportja, az at- Tauhíd val-Dzsihád, amely a hét elején lefejezte a fogságukban lévő két amerikai túszt, azt követelik, hogy engedjék szabadon a koalíci­ós erők fogságában lévő két iraki tudósnőt. Rahib Tahát és Huda Ammást azzal vádolják, hogy részt vettek a Szaddám Huszein- rendszer biológiai fegyverprog­ramjának kidolgozásában. Az USA és Olaszország bagdadi nagykövetsége nem tudta megerő­síteni az olasz Híd Bagdadért nevű civil szervezet alkalmazottainak, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai kato­náknak ott kell lenniük, ahol szí­vesen látják őket és ahol valóban szükség van rájuk - foglalta össze az amerikai katonai jelenlét át­szervezéséről szóló Pentagon-ter­vet az amerikai szenátus katonai bizottsága előtt Donald Rumsfeld. A Pentagon hivatalos honlapján, a szenátusi meghallgatásról tegnap nyilvánosságra hozott közlemény szerint Rums­feld a szenátoroknak el­mondta: az átszervezések lényege, hogy az amerikai hadse­reg a jövőben mozgékonyabbá és hatékonyabbá váljon. A gyorsaság és az ütőképesség növelése érde­kében a Pentagon nagyobb szere­pet szán a szövetséges országok­kal kialakított közös katonai egy­ségeknek, másrészt kiegyensúlyo­zottabbá teszi az aktív és a tarta­lékos csapatok arányát. A védelmi miniszter szerint a tengerentúli amerikai katonai be­rendezkedésben 50 éve nem tör­tént komoly változtatás, a rend­szer idejétmúlttá vált. „Németor­szágban már nem a szovjet Simona Parinak és Simona Tor- rettának csütörtökön bejelentett ki­végzését. A szunnita vallási elöljá­rók, az ulémák tanácsának szóvivő­je úgy vélekedett, a két olasz nőt nem végezték ki, mivel nem politi­kai okokból rabolták el őket. Tegnap hajnalban két egyiptomi állampolgárt raboltak el ismereüen fegyveresek Bagdadban. Egy iraki belügyi illetékes szerint a két mér­nököt, akik az Iraqna mobiltelefon­szolgáltató alkalmazásában dol­goztak, irodájukból hurcolták el. A cégben jelentős részesedése van az Orascom egyiptomi távközlési nagyvállalatnak. Az emberrablók az épületen kívül összekötözték a biztonsági őröket, majd behatolva a házba robbantottak, és ezt köve­tően vitték magukkal két túszukat, Musztafa Abdel Latifot és Mahmúd Turkit. Közben ismerté vált: az Iraqna további hat alkalmazottját is elrabolták Fallúdzsa közelében. Az elmúlt hat hónapban Irakban terroristák több mint száz külföldit ejtettek fogságba. Többségüket ugyan szabadon engedték, de mintegy harmincat kivégeztek. Donald Rumsfeld amerikai vé­harckocsitámadást kell várni ke­letről, Dél-Koreában pedig tartha­tatlan, hogy az 1953-as fegyver­nyugvás óta ugyanazokon a bázi­sokon, hadállásokban szolgálnak a katonák” - érvelt a miniszter. Szerinte olyan országokkal van értelme a megállapodásoknak, amelyek szívesen látják az ameri­kai katonákat, és „amelyek közel fekszenek a világ azon térségei­hez, ahol az amerikai csapatokra szükség lehet a jövőben”. Több or­szágban, így Japánban és Dél-Ko- reában a kormányok számára te­hertétellé vált az amerikai kato­naijelenlét, ugyanakkor az utóbbi időben kibontakozó terrorellenes küzdelemben Washington új szö­vetségi kapcsolatokat alakított ki, leginkább közép-ázsiai és kelet­európai államokkal. Az új katonai bázisok kialakí­tásánál fő szerepet játszik a föld­rajzi elhelyezkedés: a világ fon­tos válsággócainak közelében delmi miniszter felvetette annak a lehetőségét, hogy Iraknak csak egyes részem rendezik meg a jövő januárra tervezett választásokat, ha a biztonsági helyzet nem tenné lehetővé a voksolást az ország egész területén. Rumsfeld egy sze­nátusi meghallgatáson jelezte: ha az iraki ellenállók esetleg fokozott tevékenységet fejtenének ki az or­szág valamely részén a választások idején, s a voksolás (emiatt) nem lenne megtartható, úgy ott azt nem is rendezik meg. Az ország többi ré­szén viszont még mindig megtart­hatják a választásokat. „Az élet nem tökéletes” - fűzte hozzá. Rumsfeld néhány órával azután vett részt a meghallgatáson, hogy George Bush amerikai elnök és a washingtoni látogatáson tartózko­dó Ijád Allávi iraki miniszterelnök egyaránt azt hangoztatta: az arab országot sújtó erőszakhullám elle­nére a tervezett januári időpontban megtartják az iraki választásokat. Kofi Annan ENSZ-főtitkár koráb­ban viszont arra célozgatott, hogy biztonsági megfontolásokból eset­leg későbbre kell majd halasztani a voksolást. (MTI, TASR) kell lenniük a gyors bevethetőség érdekében. Rumsfeld általános­ságban ejtett szót a külföldi tá­maszpontok sorsáról. Ázsiában a meglévő bázisok megerősítése mellett újak létrehozását terve­zik, Európában rugalmasabb és mozgékonyabb szárazföldi csa­patokat, és a jelenleginél na­gyobb számú különleges alakula­tokat helyeznek el, amelyek más régiókban is bevethetők. A Közel- Keleten állandó készenlétben ál­ló, és rotációs állományú alaku­latokat tartana fenn Washington, amely csapatok az afganisztáni és iraki hadműveletben kialakí­tott helyi szövetségekre, illetve infrastruktúrára támaszkodná­nak. Afrikában az amerikai erők csupán kisebb számban képvisel­tetnék magukat, azt is szoros biz­tonsági együttműködésben más alakulatokkal. Rumsfeld szerint a terv megva­lósulása esetén mintegy 70 ezer katonát, illetve védelmi miniszté­riumi alkalmazottat hívnának ha­za külföldi állomáshelyeikről. A szolgálatban maradók és család­jaik pedig állandóbb, kiszámítha­tóbb szolgálati időre és elhelye­zésre számíthatnak. Rumsfeld: az amerikai katonáknak ott kell lenniük, ahol szívesen látják őket Globális haderő-átszervezési terv A világ fontos válság­gócainak közelében kell lenniük. Újabb magyarellenes falfelirat Újvidéken Halállal fenyegetnek MTI-HÍR Belgrád. Magyarokat halállal fe­nyegető felirat jelent meg tegnapra virradóra egy újvidéki magyar csa­lád házának a falán. Az esetről az újvidéki Radio 021 adott hírt. A vaj­dasági székváros többségben ma­gyarok lakta Telep városrészben, a Petőfi Sándor utcában egy magyar család házának falára ismeredenek „Halál a magyarokra” feliratot fes­tettek fel piros színnel. Mellette a szerbség nemzeti jelképe látható: egy kereszt sarkaiban négy cirill sz betű. Stevan Krstíc, a szabadkai rendőrség szóvivője közölte, meg­történt a helyszínelés, és a nyomo­zás, illetve a tettesek azonosítása folyamatban van. Halász Enikő, a Radio 021 mel­lett működő, kisebbségi nyelve­ken sugárzó Multiradio főszer­kesztője elmondta, magyarelle­nes falfirkák már korábban is vol­tak Újvidéken és az egész Vajda­ságban, de magyarokat halállal vagy kiirtással fenyegető feliratol nagyobb gyakorisággal csak az el múlt fél évben jelentek meg. Ha lász ezt a jelenséget a szerb radi kálisok győzelmét hozó tavaly decemberi parlamenti választás sál hozza kapcsolatba. „A szert társadalom napról napra radikali zálódik. Az ország gazdaságik; nagyon rossz helyzetben van, s < polgárok csalódásukat politizálás sál vezetik le, hisznek a szerb radi kálisok nacionalista-populista po litikájának, és a háromdináros ke nyérben.” A főszerkesztő szerint; brüsszeli intelmek rosszul estei Belgrádnak, ugyanakkor „kissi észhez térni látszik a politikai ve zetés, megpróbálják jóvá tenni ; történteket, de a helyszínen e: még nem érzékelhető. A rendőr ség is ugyanúgy intézkedik, min korábban.” Európa nem fogható fel keresztény klubként Törököt fogott az unió MTI-JELENTÉS Madrid/Párizs/Brüsszel/Bécs. Josep Borrell, az Európai Parla­ment elnöke tegnap azt mondta, Európa nem fogható fel keresz­tény klubként és el kell kerülni, hogy Törökország uniós csatlako- zásának kérdése vallási értelem­ben vetődjön fel. Ezzel szemben Hubert Védrine volt francia kül­ügyminiszter csak „stratégiai partneri viszonyt” javasolt Török­ország és az EU között. Annak reménye, hogy az EB október 6-án a tárgyalások meg­indítását javasolja, Ankarával, közelebb kerülni látszik Recep Tayyip Erdogan török miniszter- elnök és Günter Verheugen bőví­tési biztos csütörtöki találkozója után, amikor Verheugen közölte: mostantól nincs terítéken több le­küzdésre váró akadály. Arra a kérdésre, hogy egyesek idegen­kednek Európában egy muzul­mán ország felvételétől, a szocia­lista Borrell kijelentette: ez esélyt jelent arra, hogy az egész világ­nak bebizonyítsuk: Kelet és Nyu­gat együtt tud élni. „Tizennégy millió muzulmán él Európában és egymilliárd a világon, Európa nem fogható fel úgy, mint egy ke resztény klub. A legnagyobb kifli vás, amellyel Európa szembesü az az iszlám világhoz tartóz szomszédaival való viszonya” fogalmazott. Az ugyancsak szocialista Védr ne a különleges partneri viszonj tartja megfelelőnek Törökorszá és az EU között. Az Europe 1 rád ónak kijelentette: „Nem túlságc san tisztességes elhitetni a tőre kökkel, hogy alkalmasak a csatié kozási szerződés ratifikálására. E nem igaz.” Majd hozzáfűzte: nei a muzulmán kérdés a dolog lényt ge. „Abból a tényből, hogy Töröl ország muzulmán, nem faka semmilyen tiltás, de kötelezettsé sem arra, hogy megmutassuk, Ei rópa nem keresztény klub.” Wolfgang Schüssel kancellé tegnap azt mondta, még nincs h vatalos osztrák álláspont Töröko szág uniós tagságáról, ezt máj csak az EU-álláspont ismeretébe alakítják ki. A kancellár Stanislt Gross cseh kormányfővel tárgyal aki viszont közölte: Prága pozitíva viszonyul Ankara uniós csatlakoz sának kérdéséhez, „de ez nyilvái valóan nem bizonyul majd egy-k év alatt lezáruló folyamatnak”. Tovább durvul az ukrán választási kampány Az egyiket megdobták, a másikat megmérgezték MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lemberg. Megsebesítették teg­nap a nyugat-ukrajnai Ivano- Frankivszkban a kampánykör- úton tartózkodó Viktor Januko- vics ukrán miniszterelnököt, el­nökjelöltet. Szóvivője megerősí­tette: Janukovicsot azonnal kór­házba szállították; a támadót őri­zetbe vették. Az incidens reggel történt, amikor a miniszterelnök leszállt egy autóbuszról. Először egy tojással, majd valamilyen éles, kemény tárggyal (kővel) dobták meg. Janukovics kísérete a Mi Ukrajnánk ellenzéki tömb ra­dikális elemeit tette felelőssé az incidensért. Ezt a csoportosulást Viktor Juscsenko vezeti, aki Janu­kovics ellenzéki kihívója az októi bér 31-én esedékes ukrajnai el­nökválasztáson. Az incidens min­den bizonnyal olajat önt a már amúgy is meglehetősen felheví­tett választási kampány tüzére. Szeptember elején Juscsenko Viktor Janukovics (TASR/A megbetegedett: kampányfelelő: és saját állítása szerint politikai lenfelei megmérgezték. Az ukr ügyészség és a parlament vizs; latot folytat ebben az ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents