Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-24 / 221. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 24. RÖVIDEN John Kerry kiterjesztené Washington. Valamennyi érintett egyesült államokbeli etnikai közösségnek megküldték John Kerry szenátor állásfoglalását arról, hogy megválasztása esetén a vízummenteség közép- és kelet- eürópai országokra történő kiterjesztésén kíván munkálkodni. Az USA 27 országra kiterjedő vízummentességi programjába a térségből eddig egyedül Szlovéniának sikerült bejutnia. (MTI) Porter Goss a CIA élén Washington. Jóváhagyta az amerikai törvényhozás felsőháza Porter Goss jelölését a CIA élére. A 65 éves republikánus párti képviselő, akit Bush elnökjelölt e tisztségre, a szenátusi jóváhagyás nyomán elfoglalhatja majd igazgatói tisztségét, bár beiktatásának időpontja egyelőre nem ismert. Goss a CIA igazgatói posztjáról július 11-én távozott George Tenet helyébe lép. (MTI) Magyar bankadó, csak két évig Budapest. A magyar kormány nem hátrál meg a bankok különadója ügyében, ennek módjáról ma döntenek; két egyenrangú variációról van szó, vagy a társasági adó 16 százalékos mértékének 24 százalékra emeléséről a bankoknál, vagy egy úgynevezett kamatkülönbözet-adóról mondta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt. A különadó, amitől 2005-ben és 2006-ban 30-30 milliárd forintot vár a kormány, viszont csak két évre szólna, ebbe a bankok állítólag beleegyeztek. (NG) Zalatnay Sarolta három évet kapott Budapest. Három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság tegnap jogerősen Zalatnay Sarolta énekesnőt nagy kárt okozó csalás miatt. Zalatnay az utolsó szó jogán azt közölte, hibásnak tartja magát, bűnösnek nem. Leghamarabb két év múlva szabadulhat. A bíróság ismertetése szerint Zalatnay 123 millió forintos kárt okozott, amelynek 25 százaléka térült meg az évek során. A bonyolult ügyben hat vádlott állt a bíróság előtt, és négy vádirat készült. Az ún. nagyvád 45 rendbeli cselekményről szólt, (i) Miután elítélték, csak any- nyit mondott, hogy tudó- , másul vette az ítéletet, majd kirohant a tárgyalóteremből (Képarchívum) Két iraki terrorcsoport is jelentkezett, s az egyik közölte: a levágott fejekről készült videofelvétel hamarosan nyilvánosságra kerül Állítólag kivégezték a két olasz nőt Simona Parit és Simona Torrettát fényes nappal rabolták el Bagdadban (Reuters-felvételek) Bagdad/Róma/Washing- ton. Teljes volt tegnap a zűrzavar az Irakban elrabolt két olasz női segélymunkás sorsát illetően. Két terrorcsoport is bejelentette, hogy kivégezték őket, az olasz titkosszolgálat és a római kormány viszont még délután is azt közölte: nem tekinti bizonyítottnak a halálukat. ÖSSZEFOGLALÓ A két olasz segélymunkásnőt, Simona Parit és Simona Torrettát két iraki kollégájukkal együtt szeptember 7-én, fényes nappal, Bagdad központjából hurcolták el ismeretlen fegyveresek. Személyükben először kerültek nyugati nők emberrablók fogságába az arab országban. A magát Szent Háború Szervezetnek nevező csoport - szerda késő esti híradás szerint - az iraki szélsőségesek által nem túl gyakran használt egyik weboldalon megjelent közleményében tudatta: kivégezte a két olasz nőt, mert Róma nem teljesítette az olasz katonák Irakból történő kivonását célzó követelését. A csoport egyúttal azzal fenyegetőzött, hogy csapást mér műiden Irakban élő külföldire. A közlemény hitelességét nem tudták megállapítani. Az ANSA hírügynökség által idézett olasz hatóságok közölték, hogy nem rendelkeznek semmilyen olyan információval, amely alátámasztaná a közleményben foglaltakat és óvatosságra intettek az állítólagos kivégzéssel kapcsolatban. Ugyanezt hangoztatták az olasz tévécsatornák is híradásaikban. A két túsz munkaadója, a Híd Bagdadba segélyszervezet internetes honlapján pedig kevésbé hitelt érdemlőnek nevezte a közleményt, hangsúlyozva, hogy komoly kétségei vannak annak valóságtartalmát illetően. Egy hasonló nevű, magát Iszlám Szent Háború Szervezetnek nevező, addig ismeretlen csoport szeptember közepén már szintén fenyegetőzött a két túsz kivégzésével és az olasz csapatok kivonását követelte, aminek teljesítésére 24 órás határidőt szabott. Kora délután arról kaptunk hírt, hogy újabb szélsőséges csoport is bejelentette a két olasz segélymun- kásnő kivégzését. A Zavahri hívei nevű csoport egy kevésbé ismert internetes honlapon tudatta Simona Pari és Simona Toretta lefejezését. E közlemény hitelességét sem tudták ellenőrizni. Az írás egyébként a két nő kivégzését nem az életük megkímélésére eredetileg támasztott követelés teljesítésének hiányával indokolta. „Az olasz titkosszolgálat két bűnös ügynökének a fejét késsel csapták le sajnálat és könyörület nélkül. A levágott fejekről készült videofelvétel hamarosan nyilvánosságra kerül” - áll a közleményben. Szeptember elején ez a szervezet vállalta a két nő elrablását. Ez a csoport, amikor szeptember 10-én bejelentette a túszejtést, internetes üzenetében azzal vádolta meg az olasz kormányt, hogy segíti az amerikai katonákat az iraki foglyokkal szembeni túlkapásaikban. Egyben 24 órás határidőt szabott arra, hogy Róma adjon biztosítékot az iraki börtönökben raboskodó muzulmán nők szabadon engedésére. Műit a neve is utal rá, ez a csoport Oszama bin Laden egyiptomi születésű helyettesének, Ajman az-Zavahrinek a nevét vette fel. (MTI, t, ú) Hamarosan elengedik a franciákat Dubaj. Egy eddig ismeretlen, damaszkuszi székhelyű iraki csoport tegnap az al-Arabíja hírtelevízióban bejelentette, a következő három napban elengedik az Irakban túszul ejtett két francia újságírót. „Jó hírt jelentek be, ami a két francia újságíró rövidesen bekövetkező elengedését illeti” - közölte Fadel ar-Rabii, aki az Iraki Nemzeti Erők nevű csoport szóvivőjeként mutatkozott be, Da- maszkuszból nyilatkozva a dohai székhelyű televíziónak. „Kijelentem, hogy a két újságírót a következő három napban elengedik” - tette hozzá. Georges Malbrunot-t és Christian Chesnot-t, valamint Szíriái sofőrjüket augusztus 20. óta tartja túszként fogva Irakban egy magát Iraki Iszlám Hadseregnek nevező csoport. (MTI) Ljubljana nem támogatja Zágráb csatlakozását Szlovén-horvát incidens London nem enged, Irak nem engedi szabadon a brit túsz életéért követelt nőket Tony Blair kutyaszorítóban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Bagdad. A feszültség drámai szintre hágott Londonban azzal, hogy Kenneth Bigley, akit a héten lefejezett két amerikaival együtt raboltak el Irakban, egy videofelvételen, amelyet a brit tévékben is bemutattak, személyesen kö- nyörgött Tony Blair brit miniszter- elnöknek: segítsen élete megmentésében, mert még szeretné látni családját. Kenneth Bigleyt az Abu Muszab az-Zarkávi vezette at-Tauhíd val- Dzsihád (Egyistenhit és Szent Háború) terrorcsoport hurcolta el, amely a női őrizetesek szabadon engedését követeli. Az iraki kormány tájékoztatási minisztere azonban tegnap a BBC-nek azt mondta: az iraki kormány nem tervezi az őrizetében lévő két női fogoly szabadon engedését. Ezzel nyíltan ellentmondott az iraki igazságügy-miniszter előző napi nyilatkozatának, amely utalt arra, hogy legalább az egyik foglyot elengeÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megoldódott a nézet- eltérés az Európai Unió és Törökország között a török büntető törvénykönyv reformjával kapcsolatban, és immár nincs több akadálya annak, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Ezt tegnap jelentette be Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, aki ugyanazon a sajtókonferencián nyilatkozott, ígéretet tett arra, hogy a lehető leggyorsabban kedik; ami komoly reményeket keltett Bigley családjában. A tájékoztatási miniszter azonban leszögezte: a kormány nem enged a terroristáknak. Korábban olyan hírek terjedtek el Londonban, hogy az amerikaiak nem járulnak hozzá a foglyok szabadon engedéséhez, de az iraki miniszter tegnap azt mondta: a bagdadi kormány dönt női foglyok sorsáról. Egyikük Rahib Taha, aki annak idején Nagy-Britanniá- ban tanult, és az iraki biológiai fegyverprogram vezetője volt. Róla Hosjar Zebari iraki külügyminiszter azt mondta, nagyon értékes fogoly, akit nem lehet szélnek ereszteni. A New York-ban tartózkodó Jack Straw brit külügyminiszter is azt mondta a BBC-nek, jóllehet a brit kormány megérti Bigley családjának kínjait - ezt ő személyesen közölte is a hozzátartozókkal -, de „ha most egyezkedni kezdünk a terroristákkal, azzal nagyon sok ember életét tesszük kockára Irakban és az egész világon”. A brit túsz fia, a 33 éves Craig resztül viszi a török büntető törvény- könyv módosításait a parlamentben és hogy kormánya komoly erőfeszítéseket tesz valamennyi reformjának megvalósítására. Verheugen úgy vélte, Törökországnak nem kell további feltételeket teljesítenie annak érdekében, hogy a bizottság megtegye a javaslatot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Ankarával. Olyan biztosítékokat kapott Erdogantól, amelyek alapján igen világos ajánlást tehet majd a bizottság asztalára. Az EB október 6-án dönt arról, javasolja-e vagy sem a tárgyalások megkezdéBigley tegnap a család nevében, tévényilatkozatban fordult egyenesen az emberrablókhoz, kegyelmet kérve apjának, azzal az érvvel: a túszejtők már eddig is bebizonyították a világnak elszántságukat. Megfigyelők szerint Tony Blair lázálmot él át. A kormányfőt akkor is elátkozzák, ha cselekszik, akkor is, ha nem. Aki enged a szélsőségeseknek, az további arculcsapásokat várhat - ezt a leckét Nagy-Britan- nia jól megtanulta az észak-írországi IRA-val vívott 30 éves gerillaháborúban. De ha Kenneth Big- leynek, a 62 éves, Irakban foglyul ejtett mérnöknek ugyanaz a sors jut, mint a két lefejezett amerikai túsznak, az ügynek „fülsiketítő érzelmi visszhangja lehet”. Ugyanakkor Michael Howard, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője nem volt hajlandó politikai tőkét kovácsolni Blair szorult helyzetéből. „A kormánynak igaza van. Nem adhatjuk meg magunkat olyan embereknek, akik ilyen barbár módon viselkednek” - mondta tegnap a BBC-nek. sét Ankarával 2005-ben. Ankarában tegnap közölték: a török parlament vasárnap rendkívüli ülésen vitatja meg a büntető törvény- könyv módosítását. Mint ismeretes, az uniós bírálatokat az váltotta ki, hogy a török kormány ismét be kívánta vezetni azokat a rendelkezéseket, amelyek értelmében a házasságtörést büntetendő cselekménynek tekintik. De ettől eltekintve is sok európai politikus véli úgy, hogy Törökországot nem kellene felvenni az EU- ba, ezért a Verheugen-nyilatkozat aligha zárta le ezt a vitát. (MTI, ú) MTI-HÍR Ljubljana/Brüsszel/New York. A szerdai határincidens miatt Szlovénia nem támogatja Horvátország európai uniós tagsági kérelmét - jelentette be tegnap a ljubljanai közszolgálati rádióban a szlovén miniszterelnök. „Az olyan incidensek, mint amilyen szerda este történt, elfogadhatatlanok, ezért közöljük, hogy Szlovénia a továbbiakban nem nyújthat támogatást Horvátország európai uniós csatlakozásához” - mondta Anton Rop. Brüsszeli hírek szerint szlovén diplomaták uniós berkekben is offenzívát indítottak Zágráb ellen. Horvát határőrök szerdán bántalmazták és őrizetbe vették a Szlovén Néppárt (SLS) elnökét, Janez Podobnikot MTI-HÍR Budapest. Markó Béla tegnap azt mondta, aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. „Kaptunk olyan jelzéseket és olyan előzetes adatokat, amelyek egyáltalán nem megnyugtatóak” - fogalmazott az RMDSZ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, vannak olyan területek, ahol a támogatás csökkenését nem tudják elfogadni. Kifejtette: kialakult a támogatások bizonyos rendszere, ami azt eredményezi, hogy sok határon túli intézmény számít a támogatásra, és eszerint tervezi az életét. Ha váratlanul csökkenek ezek az összegek, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhat intézményeket. A kialakult és több társát, akik az október 3- án esedékes parlamenti választás kampányának jegyében a két ország közti határ egyik vitatott szakaszán tettek látogatást. Az Európai Bizottságot aggasztja a szlovén-horvát incidens. Emma Udwin, az EB szóvivője azt mondta, elvárják, hogy a horvát szervek mihamarabb kivizsgálják a történteket, mert Brüsszel türelmetlenül várja a vizsgálat eredményét. Javier Solana, az EU biztonságpolitikai és külügyi biztosa az incidens miatt tegnap New Yorkban találkozott mind a szlovén, mind a horvát külügyminiszterrel. Cristina Gallach, Solana szóvivője azt mondta, az EU álláspontja szerint a kétoldalú problémákat kétoldalú tárgyalások útján kell rendezni. (MTI, TASR) rendszert ezért nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Az RMDSZ nem tud egyetérteni azzal, hogy csökkentsék a magyar költségvetésből az Illyés Köz- alapítványnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, illetve a kulturális támogatások céljára juttatott összegeket. Azt kérte, hogy az idei költségvetési csökkentés előtti összeghez próbáljon visz- szatérni a magyar kormány. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla - korábbi közvélemény-kutatási eredményekre hi vatkozva - elmondta: a kettős ál lampolgárság felgyorsíthatná at erdélyi magyarság kitelepüléséi abban az esetben, ha az életszínvo nalbeli különbség tartósan meg marad Magyarország és Románi; között. „Az erdélyi magyarság többsége támogatná a kettős ál lampolgárságot” - fűzte hozzá. Verheugen szerint megoldották az EU és Törökország közötti nézeteltérést Ankara mindent megígért Markó Béla szerint aggasztóak az előrejelzések Csökkenhet a támogatás
