Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-23 / 220. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 23. MOZI POZSONY HVIEZDA: Stepfordi feleségek (am.) 19 Terminál (am.) 16.45, 20.45 MLADOSf: Dogville - A menedék (dán-svéd-nor.) 17.30, 20 MÚZEUM: Kill Bill 2 (am.) 17.30,19.15 TATRA: Az apokalipszis an­gyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.-ol.) 18,20 AUPARK - PALACE: Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.-ol.) 15, 17,18, 19, 20, 21 Én, a robot (am.) 14.30,15.30,16.50,17.50,19.30, 21.50 Kill Bill 2 (am.) 20.30 A falu (am.) 16.10, 18.30, 19.20, 20.50, 21.40 Shrek 2 (am.) 14,16 Dogville - A menedék (dán-svéd-nor.) 14.40, 17.30,20.20 Stepfordi feleségek (am.) 14.50,17.10,19.10,21.10 Po- kolfajzat (am.) 15.10,17.40 Fahrenheit 9/11 (am.) 20.10 Terminál (am.) 14.10,16.40,19.40 A sötétség krónikája (am.) 14, Í6.20 Dirty Dancing 2 (am.) 18.40 Időzavarban (am.) 20.40 Az orosz bárka (or.- fr.) 15.20,19.20 Bodysong (ang.) 17.20,21.20 KASSA TATRA: A Macskanő (am.) 16,18, 20 CAPITOL: A falu (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Shrek 2 (am.) 16,18 Stepfordi feleségek (am.) 20 IMPULZ: A szemközti ablak (ol.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKLA SZENC - MIER: Dirty Dancing 2. (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Holnapután (am.) 17,19.30 VÁGSELLYE-VMK: Időzavarban (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Én, a robot (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (am.) 17.15, 19.30 Argo (magy.) 16, 18, 20 Arthur király (am.-ír) 15.15,17.45,20.15 Csajok a csúcson 2 (ném.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Én, a robot (am.) 15.30,17.45,20.15 A fa­lu (am.) 15.45,18, 20.15 Pokolfajzat (am.) 15,17.30, 20 A sötétség krónikája (am.) 15 Szex, csajok, Ibiza (ném.) 17.30, 20.30 Szüzet szüntess (am.) 15.30,19.30 Terminál (am.) 15.30,18, 20.30 Holnaptól a reneszánsz költőre emlékeznek Losoncon Balassi-konferencia SZÁSZI ZOLTÁN Hiller István, a Magyar Köztár­saság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője és Ru­dolf Chmel, Szlovákia kulturális miniszterének védnökségével Lo­soncon rendezi meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Balassi Bálint és kora című há­romnapos konferenciát, a költő születésének 450. évfordulója al­kalmából. Holnap, a rendezvény nyitó­napján 13.40-kor kivételes ünnepi alkalomra is sor kerül, ugyanis öku­menikus istentiszteletet tartanak az egykori losonci református templomban, amely ma múzeumi célokat szolgál. Igét hirdet Fazekas László református püspökhelyettes és Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát. Ezenkívül a Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeumá­nak szervezésében Balassi-vándor- kiállítás nyílik a Kármán József Alapiskolában. A szakmai konfe­rencián - melynek helyszíne a lo­sonci Vigadó és a Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola - olyan neves magyarországi és szlovákiai irodalomtörténészek és történészek tartanak előadást, mint Csehy Zoltán, Orlovszky Gé­za, Várkonyi Gábor, Szabó András, Kőszeghy Péter, Szentmártoni Sza­bó Géza, Kovács Sándor Iván, Bö­szörményi István, Vadai István, Tóth Tünde, Horváth Iván, Ács Pál és Szőnyi György Endre. A konferencia kísérőprogramja­ként péntek este Isteni játék cím­mel a füleki Apropó Kisszínpad műsorát láthatják az érdeklődők, szombat délelőtt Balassi-emlékfát ültemek el, este pedig Csörsz Ru­men István és Szabó András zenés irodalmi estje vátja a közönséget. Vasárnap Balassi életének Losonc­hoz közeli állomásait, Divényt, Kékkőt és Zólyom városát látogat­ják meg a konferencia résztvevői. Holnap kezdődnek a Pozsonyi Zenei Ünnepségek Komolyzenei csemegék ELŐZETES Pozsony. Holnap kezdődik Szlo­vákia legrangosabb komolyzenei fesztiválja, a Pozsonyi Zenei Ün­nepségek. E nemzetközi zenei ese­mény rangját és nagyságát az is mutatja, hogy idén huszonkét or­szágból érkeznek vendégművé­szek. A legnagyobb sztár Maxim Vengerov világhírű hegedűvirtuóz lesz, aki Novoszibirszkben szüle­tett, Moszkvában tanult, majd igen fiatalon került ki Nyugatra. A szer­vezők zseniális művésznek tartják, akinek előadó-művészetében nagy szerepet játszik az improvizálás. Pozsony koncertjének is csak az első része adott, második felében majd aszerint választ művet, hogy miként reagál hegedülésére a kö­zönség. A másik sztár Borisz Bere- zovszkij moszkvai zongoraművész. Koncertet ad az ugyancsak világ­hírű lett származású csellóművész, Mischa Maisky. Neves külföldi ze­nekarokat is sikerült meghívni a ze­nei ünnepségekre, köztük a Moszk­vai Filharmonikusokat, a Brünni Állami Filharmonikusokat, a Cseh Filharmonikusokat, valamint a Bu­dapest Fesztiválzenekart, termé­szetesen Fischer Ivánnal. A zenei rendezvénysorozat érdekessége lesz a PianoMánia című koncert, amelyen három fiatal zongora- művész mutatkozik be: Frederik Croene, aki Belgiumból érkezik, Skuta Miklós, aki nemcsak idehaza ismert, külföldön is sokfelé tapsol­tak már, neki, valamint Csalog Gá­bor, akiről egykori tanára, Kurtág György azt nyilatkozta, hogy „kon­certjein a művészet varázslatos at­moszféráját teremti meg”. A Szlo­vák Nemzeti Színház Operatársula­ta is gazdagítja a programot. Az el­múlt évad legsikeresebb operabe­mutatóival, valamint egy szlovákiai premierrel csatlakozik a kínálat­hoz: Juraj Benes kortárs szlovák ze­neszerző The Players című operájá­nak bemutatóját tartják a zene vi­lágnapján, október elsején, (tébé) Kultúráról, globalizációról, többség-kisebbség viszonyáról a Budapest Fórum VI. konferenciáján A régiók Európája jegyében Régiók Európája - Kulturá­lis hálózatok címmel rende­zett konferenciát a Buda­pest Fórum Székesfehérvá­ron szeptember 10-12 kö­zött. A konferencia társszer­vezője a Kodolányi János Főiskola, a Fejér Megyei Közgyűlés és az MTA Vesz­prémi Akadémiai Bizottsá­ga volt. A tanácskozás egyik előadójával, Bordás Sán­dorral beszélgettünk. MISLAY EDIT Kérem, ismertesse néhány szóban a Budapest Fórumot. A Budapest Fórum Egyesület, mint az Európai Regionális Tanul­mányok Hálózati intézménye 1997. szeptember 4-én alakult. Célja az európai regionális társadalomtu­dományi kutatások összehangolá­sa és összegzése, konferenciák, sze­mináriumok és más rendezvények szervezése, könyvek, tanulmányok és egyéb kiadványok megjelenteté­se az Alpok-Duna-Adria régió múlt-, jelen- és jövőbeli fejlődésé­nek a témakörében, az egyesült Eu­rópa eszméjének jegyében, az eu­rópai integráció előmozdítása ér­dekében. Az Egyesület, amely önál­lósulása idejéig a Politikatudomá­nyi Intézet kereteiben működött, több intézményi kezdeményezés eredményeként jött létre. 2003-tól az Egyesület elnöke Dr. Szabó Pé­ter, a Kodolányi János Főiskola főigazgatója, alelnöke pedig Her- vainé Dr. Szabó Gyöngyvér, az em­lített főiskola tudományos főigaz­gató-helyettese. Milyen témákkal foglalkoztak az eddigi konferenciák? Az Egyesület 1997-ben, megala­kulása évében tartotta első kerek- asztal-konferenciáját A hagyomá­nyos közép-európai térségek meg­élhetésének szerkezete címmel. A tavalyi konferencia a hálózatokkal és a határon átnyúló együttműkö­désekkel foglalkozott, olaszorszá­gi, lengyelországi, romániai, szlo­vákiai és magyarországi előadók részvételével. A mostani tanácsko­zásra a magyarországiakon kívül Romániából, Szlovákiából és Uk­rajnából érkeztek előadók. Ön hogyan került kapcsolatba a Budapest Fórummal? Elnökségi tagja vagyok az MTA Veszprémi Területi Bizottságának, és pár éve Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, aki a Társadalomtudo­mányi Szakbizottság alelnöke eb­ben az intézményben, megkért, vállaljak előadást a konferencián. Az együttműködés odáig fejlődött, hogy a Budapest Fórum tagja let­tem, és a Kodolányi Főiskolán, fél­állásban megbízott docensként dolgozhatom. Idén kik képviselték a szlová­kiai magyarságot, és milyen té­mákról adtak elő? A plenáris ülésen Dr. Albert Sán­dor, a Selye János Egyetem megbí­zott rektora tartott színvonalas előadást A kisebbségi kultúra szer­vezése és a felsőoktatás címmel. A Tudományos hálózatok tematikájú szekcióban Szabómihály Gizella a Gramma Nyelvi Iroda programjai­ról és eddig elért eredményeiről számolt be. A Nemzeti kultúrák és globalizáció című szekcióban Dr. Stredl Terézia, a Selye János Egye­tem Egyetemi Tanácsának elnöke a szubkultúrákról és a globalizáció­ról adott elő. Grendel Ágota, az Ifjú Szivek igazgatója a Kulturális poli­tika - kulturális igazgatás című szekcióban A nemzetiségi kultúra helyzete Szlovákiában címmel tar­tott előadást. Én a Selye János Egyetem Kutató Intézete körül szerveződő tudományos hálóza­tokról, lehetséges szerkezeti és tar­talmi kérdésekről beszéltem az ál­talam vezetett szekcióban, a Tudo­mányos hálózatok címűben. A Fó­rum Kisebbségkutató Intézet az utolsó napon lemondta a konferen­cián való részvételt. Az elhangzott előadások egyébként angol nyel­ven, tanulmánykötet formájában is megjelennek. Milyen eredménnyel zárult a rendezvény? Véleményem szerint nagyon po­zitívan lehet értékelni a konferenci­át, hiszen számtalan új és jó ötlet hangzott el, konstruktív viták bon­takoztak ki, melyek az EU-s csatla­kozásunk kapcsán nagyon lényege­sek. Az Európai Unióról pontosan nem lehet tudni, milyen szervezet, hiszen államnak nem állam, nincs hivatalos nyelve, nincs saját, az egész EU-ra vonatkozó biztonság- politikája, de van saját pénze, gaz­dasági, jogi, kulturális háttere. Nem túl régen a mostani EU-s ha­tárok mellett, Jugoszláviában pol­gárháború dúlt. Európa nem tudta kezelni, sem megelőzni az így kia­lakult helyzetet, végül az Amerikai Egyesült Államok beavatkozásának köszönhetően oldódott meg a konfliktus, de nem a legsikeresebb formában. A jugoszláviai példa mindenkit óvatosságra kell hogy intsen, hiszen hasonló helyzetek bárhol kialakulhatnak, de meg­előzhetők, sőt kezelhetők, ha időben feltárjuk őket. Ennek a cél­nak az ilyen típusú nemzetközi konferenciák különösen jó teret biztosítanak, főként abban az eset­ben, ha a cél az Egyesült Európai Államok. Meg kell beszélni például azt, mi legyen a közös európai álla­mi nyelv. Tudjuk, hogy a nyelv kér­dése mindig komoly problémát je­lentett, számtalan konfliktust oko­zott és okoz ma is, főleg akkor, ha a kisebbségek nyelvére gondolunk. Egy európai államnyelv bevezeté­sével egyszerűsödne a nyelvek használata, hiszen az anyanyelven kívül az államnyelv elsajátításával számtalan konfliktus kivédhető lenne, nem beszélve a gazdasági előnyökről, melyek a fordítások el­maradásából adódnak. Ilyen és ezekhez hasonló témákról zajlot­tak a viták a kultúra, az etnikumok, a globalizáció, illetve a többség-ki­sebbség viszonyának szemszö­géből. Természetesen a Budapest Fórum vezetése külön értékeli majd a konferenciát. A mi szem­pontunkból pedig különösen fon­tos, hogy a jövő évi konferenciát a Selye János Egyetemen, Komárom­ban rendezik meg. „Minden írásnak van valamilyen korlátja, ennek például ez” - mondhatná Mészáros Sándor Megjelent a szeptemberi Kalligram LAPAJÁNLÓ Géher István Polgár Istók című ciklusának első hat versszakával kezdődik a Kalligram szeptemberi száma, a kompozíciót Mesterházi Mónika elemzi. A műnem istókos stafétabotját a Szeptemberi zsoltár című Lövétei Lázár László-vers ve­szi át, ez meg a Juhász Katalin- blokknak adja át a helyet. Itt közölt négy új verse kapcsán a költőt a fo­lyóirat költő-főszerkesztője faggat­ja. Az ötvenéves Bettes István két verssel szerepel a szeptemberi számban. A világirodalmi kite­kintőt Jiií Kolár versei nyitják (Tóth László fordításában). Ezeket ár­nyalja Miloslav Topinka „beszélge­tésvázlata”, egy tervezett, de meg nem valósult beszélgetés oldala­kon át sorjázó kérdései költé­szetről, verscsinálásról, poézisről. A próza Bánki Évával kezdődik, az Esőváros szerzőjétől a lap ezút­tal a Magyar Dekameron című no­vellafüzéréből közöl egy fejezetet. A mesélés művészete Poggio Brac- ciolini olasz humanista elméncsé- geivel folytatódik, a latin anekdotá­kat Csehy Zoltán fordította. Kiváló olvasnivaló kora őszi estékre, a csattanóval végződő rövid történe­tek kedvelői mind a tíz ujjúkat megnyalhatják utána. (Jellemző, hogy épp ilyen pajzánságokkal szó­rakoztatták egymást a pápai udvar­ban az audienciára várakozók...) Hasonlóan szórakoztató Vilém Flusser „tehene” - A tehén, ez az ér­tekező prózát és annak paródiáját ötvöző, könnyedségével és gondo­latiságával Moritz Heimannt idéző esszé. A Flusser-szöveghez fordító­ja és értelmezője, Sebők Zoltán kí­nál jegyzetében támpontokat. Eze­ket az oldalakat Andy Warhol Te­héntapétája illusztrálja. Solymosi Bálint A pléd című „prózatételei” írói önéletrajzként olvastatják magukat egy család- és korregénynek tűnő szerkezetben. Mórocz Mária novellája (Éjszaka) szerkezetileg szintén tételek, a tör­ténet maga inkább kivonás tárgya. („Ha az ajtót kinyitom, én is része leszek.”) Ebbe a vonulatba, a fel­idézett szereplői hangok forgatagá­ba illeszkedik harmadikként Mé­száros Sándor a „vignetták” műfa­jával: ki beszél, kik beszélnek? („Arról nem is beszélve, hogy...” és: „Különben sem szabad semmit re- ferenciálisan olvasni...”) Mészáros Sándorhoz is tartozik Zsebtükör - a rovat, mely megszólaltatja a szer­zőt a szövege kapcsán. A már említett világirodalmat most is cseh összeállítás teszi ki, egyedül Pavol Rankov kivétel: a tehetséges szlovák prózaíró két novelláját Tóth Annamária fordí­totta. Ehhez bő szerzői pályakép is tartozik. Hagyományok, jelenkori irá­nyok címmel Benyovszky Kriszti­án Jan Mukarovskytól kiindulva vázolja és foglalja össze a cseh prózaelméleti rendszerek, irány­zatok jellemzőit - bevezető gya­nánt a Cseh prózapoétikákhoz, melyben két tanulmány (Daniela Hodrováé és Zdenék Mathauseré) meg két esszé (Sylvie Richterováé és Jirí Kratochvilé) olvasható. Ki­váló összeállítás és nagyon össze­illő négyes fogat ez - Mathauseren kívül mindhárom teoretikus egy­ben író is, s Richterová egyebek közt a Kratochvil-prózát is értel­mezi. A Beszélgetés rovatban Németh Gábort Molnár Csaba faggatja a Zsidó vagy? című, idén megjelent regényéről. A folyóiratot terjedel­mes könyvismertető zárja: Ladá- nyi-Turóczy Csilla Halász Katalin tanulmánykötetét (Egy műfaj szü­letése - A középkori francia re­gény) mutatja be. A Kalligram szeptemberi számá­nak címoldalán (a lapban pedig Mészáros Sándor szövegébe illeszt­ve) Marko Horban fényképei látha­tók. Ha a szerkesztőségnek módjá­ban állna ezt-azt olykor a fotósok­ról is közzétenni, annak, gondo­lom, mindenki csak örülne, (csg) (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents