Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-23 / 220. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 23. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ THE AUSTRALIAN Ausztrál turistavízumot kapott egy hónappal a 2001. szeptember 11-i merényletek előtt Hálid Sejk Mohammed, az Egyesült Államok elleni terrortámadások feltételezett fő kitervelője - ismerte el John Howard ausztrál miniszterelnök. Mint elmondta, Mohammed soha nem használta fel a vízumot, amelyet számos álnevének köszönhetően kapott meg. Abban az időben, amikor Mohammed beutazási engedélyt kért, még egyik álneve sem szerepelt a figyelt személyek listáján, de a szeptember 11-i merényleteket követően felkerültek közéjük.- Sajnálattal kell közölnöm, hogy idén is elmarad a barlangok hőszigetelése. Minden pénzt ugyanis autópályák építésére fordítunk. (Lubomír Kotrha rajza) Ankarával kapcsolatban most „csak” arról van szó, egyáltalán legyenek-e csatalakozási tárgyalások Törik a fejüket Törökországon zető európai politikus jegyezte meg, hogy mivel a törökök az Európai Unióba, nem pedig az Amerikai Egyesült Államokba akarnak belépni, jobb lenne a döntést az európaiakra hagyni - bár tény, hogy ez a nézet nem egészen számol a politikai realitásokkal. Nézzük tehát, melyek a török csatlakozás mellett, illetve ellene szóló érvek. Mindenképp Törökország csatíakozása mellett szól az ország rendkívül fontos stratégiai fekvése: Törökország Európa és Ázsia határán fekszik, területének nagy része közel van Ázsia és Afrika találkozásához, valamint a Kaukázus térségéhez, amely szintén fontos észak-déli és kelet-nyugati összekötő kapocs Eurázsiában. Mindezeken túl természetes szárazföldi hidat képez Európából a Kaukázustól délre fekvő területeken át Közép-Ázsia felé. Törökországnak nagyon hosszú, több ezer kilométeres földközi-tengeri és fekete-tengeri partvonala van, s a két tengert összekötő szorosok, a Boszporusz és a Dardanellák is török ellenőrzés alatt rök népek családjába. Azonkívül, hogy ezek az országok stratégiailag is fontosak, például a terrorizmus elleni háborúban, területükön található a Föld kőolaj- és földgáz- készletének majdnem ötödé. Márpedig ha az EU a jövőben globális hatalmi szerepet kíván játszani, mindenképp szüksége van erre a potenciálra. A pozitívumokon kívül feltétlenül meg kell említenünk a negatívumokat is. Ide tartozik például a kurdok problémája. El kell viszont ismerni, hogy Törökország ezen a téren is komoly előrelépéseket tett. A nem is olyan régen még csak „hegyi törökökként” emlegetett kurdok helyzete javult, például a nyelvhasználat terén - persze azért távolról sem értékelhető ideálisnak a helyzet. Törökországgal kapcsolatban nagyon sokan a hadsereg helyzetét említik egyik legfőbb akadályként az integráció foAz lenne a legkézenfekvőbb, ha Európa definiálná, kik is vagyunk. Napjaink egyik legaktuálisabb, az; Európai Unióval összefüggő problémája Törökország belépésének kérdése. A probléma azért is figyelemre méltó, mert még ebben az évben döntenek arról, hogy Ankarával megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások. ONDREJCSÁK RÓBERT Félreértés ne essék, még nem a teljes török csatlakozásról van szó, netalán arról, hogy meghatároznák, mikor is léphetnek be, hanem „csak” arról, egyáltalán legyenek-e csadakozási tárgyalások. Arra tehát senki nem ad garanciát, még a megbeszélések megkezdése esetén sem, hogy valaha valóban tagja lesz-e Törökország az EU-nak. Törökország és az EU elődjének számító Európai Közösségek kapcsolatának hosszú a története: Ankara már a hatvanas években jelezte, szívesen belépne az európai integrációs folyamatokba. Ennek ellenére azonban nagyon sokáig elutasításra talált, mondván: nem képes teljesíteni a csatlakozás politikai feltételeit. Törökország azonban a kudarcok ellenére nem adta fel, sőt viszonylag erős török nyomás nehezedett Brüsz- szelre, hogy legalább pozitív irányban mozduljanak el a tárgyalások. Természetesen figyelembe kell venni a szintén csak erős amerikai támogatást is, hiszen Ankara Washington stratégiai szövetségese a térségben. Az időnként az amerikai elnököktől az európai fővárosokba intézett, erősen Törökországért lobbizó telefonhívások kapcsán nem egy veállnak. Figyelembe véve földközi-tengeri partvidékének hosszát és helyzetét, viszonylag közel terül el a Szuezi-csatorna és a levantei partvidék is. Ezenkívül mindenképp figyelembe kell vennünk az ország potenciálját is: hadereje számszerűleg a második legnagyobb a NATO-ban és számtalan harci tapasztalattal rendelkezik, s Törökország a török nyelvű világ vezető erejének számít. Csak hogy elképzeljük, mekkora befolyásról .van szó: Törökországon kívül Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizia és Kazahsztán, valamint számos más, a térségben elő csoport tartozik a folyamatában. A fegyveres erők speciális helyzetben vannak az országban, és saját magukra mint a szekuláris állam védelmezőire tekintenek - saját értékelésük szerint ennek védelmében hajtottak végre több puccsot is a 20. században. A következő probléma a demográfiával függ össze: jelenleg Törökország lakosságának száma csaknem eléri a 70 milliót, de néhány évtized múlva meg fogja haladni a 80 milliót. Ez azt jelend, Törökország lehet a jövő Európai Uniójának legnépesebb állama. Mivel a demográfiai súly nagy szerepet játszik egy-egy ország befolyásának meghatározásakor a döntéshozatali folyamatokban, nem kevés a törökök belépését ellenzők tábora. A leghangosabbak tán a franciák: Párizsban járva az ember számtalan „ellenplakátra” figyelhet fel, és a televíziós csatornák politikai vitaműsorainak egyik legfrekventáltabb témája szintén Törökország csatlakozása. Párizs alapvetően adói tart, hogy Ankara belépésével még tovább csökkenne a francia-német tengely, azaz saját súlya is. Komoly érv a Törökország muzulmán hagyományaira való utalás is. Ez a nézet elsősorban a kereszténydemokrata pártok körében népszerű, mint például a német CDU. Ezzel kapcsolatban azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy T örökország Atatürk óta szekularizált állam - hasonlóképpen, mint Franciaország a forradalom óta. Vannak, akik Törökország gazdasági helyzetére hivatkozva ellenzik csatlakozását. Tény, hogy Törökország gazdasági fejlettségének színvonala nem üti meg a nyugat-európai szintet, azonban az ország jóval fejlettebb, mint Románia vagy Bulgária, amelynek tagságáról sokszor 2007 horizontjában beszélnek, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan irreális. Aki keresztülutazik Törökországon, megtapasztalhatja, hogy az általunk sokszor lenézett ország infrastruktúrája olyan ütemben épül, amilyenről mi csak álmodhatunk. Pro és kontra tehát Törökország csatíakozásával kapcsolatban van épp elég. Valószínűleg azonban az lenne a legkézenfekvőbb, ha először Európa definiálná, kik is vagyunk. Akkor sokkal könnyebb lenne arról is dönteni, hozzánk tartozik-e Törökország vagy nem. A szerző külpolitikai elemző Csehország 2006-ig tizenhat MÍ-171S és tíz Mi-35-ös gépet kap Oroszországtól 4,6 milliárd korona értékben Moszkva helikopterekkel is törleszti adósságát KOKES JÁNOS Csehország katonai helikoptereket kap Moszkvától az orosz adósság egy részének kiegyenlítése fejében. A prágai LOM és az FGUP Roszoboronoekszpert között aláírt megállapodás alapján a csehek 2006-ig 16 MÍ-171S típusú szállító és tíz Mi-35-ös harci helikoptert kapnak Oroszországtól. A szállítmány értéke 4,6 milliárd korona. Andrej Círtek, a védelmi tárca szóvivője elmondta, a felek részletesen megállapodtak a gépek műszaki paramétereiről, a szállítás feltételeiről és idejéről. A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a kormányoknak, illetve az illetékes tárcáknak. Az orosz helikopterek műszaki paramétereinek meg kell felelniük a NATO-normáknak, s csak miután megtörténnek a gépek próbái, veszi át őket a cseh hadsereg. Az átvétel után a csehek a helikoptereket felszerelik a baráti-ellenséges gépeket felismerő rendszerrel, illetve a NATO-ban használatos kommunikációs berendezésekkel. Az utólagos befektetések értéke prágai becslések szerint 1,5 milliárd korona. A cseh hadsereg jelenleg használatos még szovjet gyártmányú helikopterei 2005 és 2010 között évülnek el. A fegyveres erők az első Mi-35-ös helikoptereket az ígéretek szerint már decemberben átvehetik. A cseh hadsereg eredetileg 18 szállító és 11 harci helikoptert szeretett volna beszerezni Oroszországtól. A tárgyalások alapján azonban végül is csökkent a gépek száma. Prága korábban már hasonló módon beszerzett Moszkvától hét MÍ-24V típusú gépet. A cseh katonák An-70-es katonai szállító repülőgépet is szerettek volna, de ezt a megállapodást nem sikerült tető alá hozni. Prága ezért az újabb helikoptervásárlás mellett döntött. Oroszország a kilencvenes évek elején megközelítőleg 19 milliárd koronával tartozott Csehországnak. Mintegy 4,5 milliárd koronát a Falkon Capital céggel megkötött egyezmény alapján Prága készpénzben kap meg, további négymilliárd koronás adósságot pedig áruban térítenek meg az oroszok. KOMMENTÁR Száz láthatatlan nap NAGY ANDRÁS Ivan Gasparovic első száz napjának talán maga az elnök örül a legjobban. Pontosan ennyi időre volt ugyanis szüksége ahhoz, hogy az ország második legnépszerűbb politikusává váljon. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján áz államfő megelőzte az örök második Vladimír Meciart. így már csak Robert Fico áll előtte, aki viszont Gasparovic egyik legnagyobb támogatója volt az államfőválasztás második fordulója tájékán. Ha így haladunk, a jövő nem sok jót ígér. Megpróbálhatnánk az eddigi tettei és kijelentései alapján elemezni Gasparovicot, de nem jutnánk sokra. Az elnök aláírt 27 törvényt, egyet visszaadott. A kormánykoalíciót nem különösebben szereti, de ez nyilván érthető is, hiszen majdnem egy évtizeden keresztül a szembenálló politikai tábor szekértolójaként tevékenykedett. Dzurindáékat leginkább amiatt ostorozta, hogy nincs meg a parlamenti többség, így ki tudja, mi várható a parlamentben. Ezzel ő is a független képviselőkkel való üzletelésekre célozgatott, de ennél többet ő sem tehet, szerencsére. Eddig még csak egyszer ragadtatta el magát, amikor nemrég Besztercebányán a KDH-t fundamentalistának, az MKP-t nacionalistának, az ANO-t szélsőségesen liberálisnak, az SDKÚ-t pedig megfoghatatlannak nevezte. Külpolitikai téren volt néhány enyhe félrelépése, de ezzel nem igazán törődik, látszik rajta, ő a nép elnöke akar lenni. Megfogható-e, értékelhető-e szakmailag egyáltalán Gasparovic az első száz napja alapján? Aligha. A köztársasági elnököt nagyon jól ismerő, a HZDS-hez közel álló ismerősöm megválasztása után közvetlenül így jellemezte: „Nektek, kormány- pártiaknak nem kell igazán félnetek. Gasparovic elérte élete célját, államfő lett. Nem akar ő ezenfelül semmit, csak a lehető legmagasabb népszerűséget és nyugalmat. Nyilván nem fog a kormánypártoknak kedvezni, de az sem valószínű, hogy komolyabban akadályozná munkájukat. Szépen meghúzódik majd a háttérben, s a nép közé fog járni olyan dolgokat csinálni, amelyek szimpatikussá teszik, de nem olyan magamutogatón veszélyes, amilyen Schuster volt.” A köztársasági elnök ha kell lóra pattan, ha kell, beül a versenyautóba, a nép közé is szívesen jár, de nem hordja a külföldi vendégeket saját falujába, sőt sompálinkát sem itat velük. Egyelőre nincsenek megalomániás ötletei, de az már most nyilvánvaló, hogy nem ő lesz az az elnök, aki betemeti a két politikai tábor közti árkot, sőt. JEGYZET Az ötödik híd neve EŐRYANDRÁS Helyére került hát a híd, mind az ötezer-kétszáznegyven tonnájával, fennen hirdetve a szlovák építőipar diadalát. Ha minden jól megy, májusban át is adják a közúti forgalomnak, a legrégebbit - melyet ma nagyon leleményesen Öreg hídnak neveznek - meg lezárják, felújítják stb., tehát marad is nagyjából minden a régiben, mert az öt hídból megint csak négy lesz átjárható. Sebaj, Pozsony esetében az lenne hírértékű, ha egyszerre minden működne. A főváros lakosai, de talán az egész ország közvéleménye most a névadás lázában ég. Bár a főváros önkormányzata nem írt ki jutalmat a helyes „megfejtőnek”, a hónapokkal ezelőtt elindított „keresztelőverseny” javában tombol. A magisztrátus jelentéséből az derül ki, „különféle lakossági csoportok, mozgalmak és magán- személyek” eddig több mint negyven javaslattal álltak elő. Az Európa híd és a Borostyán híd (mely az egykor e területen keresztülhaladó „borostyánútra” utal) még a szalonképesebb javaslatok közé tartoznak. Egész tűrhetőek azok a javaslatok is, melyek Dubceket, Stefánikot vagy Masarykot állítják elő névadóként. Akadnak viszont, akik - nem okulva a történelmi tapasztalatból - Hlinka vagy Tiso hidat látnának legszívesebben az öreg Duna fölött. Akadt egy „keresztszülő”, aki Jozef Murgasra adta a voksát. Ajánlanám mindenesetre a köz figyelmébe, hogy a legújabb, ötödik pozsonyi híd építése az eredeti tervek szerint 3,6 milliárd koronába került volna, ám az építkezés elhúzódása miatt a költségek további 680 millió koronával növekedtek. Az ország 5 379 455 (legutóbbi, 2001-es adat) lakosára kivetítve az egy főre eső „hídköltség” körülbelül nyolcszáz jó szlovák koronára rúg, miközben egy részét az EU téríti. Sok ez az ősz- szeg vagy kevés? Pozsonyban két-három mozijegy ára, keleten gyakran egy család teljes heti kosztpénze. Hogy valamelyest a hazai folklór is megnyilvánuljon a híd nevében, javaslom, az illetékesek fontolják meg esetleg az Adósok vagy Koldusok hídja elnevezést is. FIGYELŐ PER STANDARD Egy selypítő machónak sokat megbocsát az ember címmel közölt írást Gyurcsány Ferenc egyes kijelentéseiről az osztrák lap. Megállapítja, Magyarország leendő miniszterelnöke megsértette a nőket, ám úgy tűink, ez aligha okoz kárt neki. A cikkíró szerint Magyarország kijelölt szocialista miniszterelnöke nyugodtan hallgathatott volna október eleji hivatalba lépéséig, hiszen végül is nincs választási kampány. Ő azonban beszélt, így szükségtelenül került hírbe mint kipróbált macho. A tudósító szerint Gyurcsány szüntelenül beszélt, és ezzel mindenekelőtt azt bizonyította, tapasztalatlan a nagy nyilvánossággal való érintkezésben, valamint azt, hogy elmúltak azok az idők, amikor a magyar szocialisták élén jól nevelt úriemberek álltak.
