Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-22 / 219. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 22. 26 Szülőföldünk Nem túlzás a mondás, hogy a közlekedés a legnagyobb bűnöző, mely rendszeresen szedi áldozatait - nálunk évente körülbelül hatszáz személyt A szlovákiai utakon évente kihal egy falu A fegyelmezetlen sofőr autója akár így is végezheti (Illusztrációs felvétel) A közlekedési balesetekről szóló statisztikák senki számára sem lehetnek kö­zömbösek. A biztonsági helyzettel foglalkozó rend­őrségi jelentésekből és an­nak a közlekedési helyze­tet taglaló adataiból kitű­nik, 2003-ban a rendőrség 60 300 közlekedési balese­tet vett nyilvántartásba. Okozói nemcsak az autó­vezetők voltak, hanem a gyalogosok is, és a balese­tek nem kis részét szeszes ital hatása alatt követték el. SINKA FERENC Fegyelmezetlenség az utakon A szlovákiai utakon évente 600 ember veszti életét, ami azt jelen­ti, szinte egy egész falu hal ki (összehasonlításként: Csehor­szágban évente 1300-an halnak meg közúti baleset következté­ben). El sem kell mondani, hogy a tragikus kimenetelű közlekedési balesetek kimondhatatlan fájdal­mat okoznak a hozzátartozóknak, ismerősöknek és barátoknak, va­lamint az anyagi kár is hatalmas. Ezért nem túlzás a mondás, hogy a közlekedés a legnagyobb bűnö­ző, mely rendszeresen szedi áldo­zatait. Tavaly az előző évhez vi­szonyítva emelkedés mutatkozott a balesetek számát tekintve a Po­zsonyi, a Kassai és a Zsolnai kerü­letben. A gyalogosok 2376 bal­esetnek voltak részesei. Balesete­ik leggyakoribb okozója az, hogy nem veszik figyelembe a közele­dő gépkocsit, hirtelen, körültekin­tés nélkül lépnek az úttestre. A gyalogosátjárókon 460 baleset történt; 39 volt halálos kimenete­lű, 112-en súlyosan, 315-en pedig könnyebben sérültek meg. Nem kerülhető meg az a tény sem, hogy minden ötödik-hatodik bal­esetet a gyalogosok ittas állapot­ban szenvedték vagy követték el. Fegyelmezetlenségről tanúsko­dik az aránylag kisebb horderejű szabálysértésekről szóló statiszti­ka is. Tavaly a közlekedésrendé­szet tagjai a közúti forgalom el­lenőrzése során mintegy 252 ezer Szabálysértést jegyeztek fel. Az esetek 95 százalékánál helyszíni pénzbírságot szabtak ki, 197,7 millió koronát szedve be így. Ti­zenhárom híján ötezer esetben ál­lapítottak meg alkoholfogyasztást a gépjárművezetőknél. A nem megfelelő karban lévő gépkocsik­tól 27 512 esetben vonták meg a nyilvántartási igazolványt és 2571 esetben a számtáblát. A közlekedési balesetek legfőbb okai: gyorshajtás, szabálytalan előzés, az elsőbbség meg nem adása, szabálytalan vezetés. A szakemberek olyan új jelenségek­re is felfigyeltek, amelyeket a gép­kocsivezetők viselkedésükkel vál­tanak ki. Ezek közé tartozik a nagy teljesítményű gépkocsik nem elegendő gyakorlattal való vezetése, a gépkocsivezetők ag­resszív viselkedése, a vezetésre való összpontosítás hiánya, figye­lemelterelő tényezők közrejátszá- sa (például a beépített rádiók, a maroktelefonok nem éppen meg­felelő időben és helyen való keze­lése és használata, a reklámtáblák figyelemelterelő hatása stb.). Nem ritka eset az autó vezetése kábítószer hatása alatt, vagy pedig az, hogy nem veszik kellően figyelembe az új törvénymódosí­tást (például a gyalogosok gépko­csikkal szembeni előnye a kijelölt átkelőhelyeken). Mintha már az „egészséges” fé­lelemérzet is kiveszőben volna. A szakemberek ezt az alábbiakkal magyarázzák: 1. A gépkocsiveze­tők nem félnek, hogy szétzúzzák az autóikat, ma már könnyen hoz­zá lehet jutni kocsihoz. Ha pedig mégis megtörténik a baleset, a biztosító majd megfizeti. 2. Nem félnek, hogy megsérülhetnek, hogy az életüket kockáztatják, mert a legrosszabb esetben műkö­désbe lép a légpárna. A kocsik biz­tonságos voltáról szóló masszív reklám megtette a magáét. 3. At­tól sem félnek, hogy rendőrkézre kerülnek, noha tudják, a rend­őröknek nem probléma a kihágás elkövetőinek felelősségre vonása, megbírságolása. A tehetősebb tör­vénysértőknek a bírság sem jelent nagyobb anyagi megterhelést. A közlekedési eszközök számá­nak rohamos növekedése ma már . visszafordíthatadan folyamat, s az ezzel járó változások az utakon is nagyobb fegyelmet követelnek meg. A balesetek számának növe­kedése ugyan magyarázható az utakat igénybe vevő kocsik (vagy a közlekedés más részvevőinek) nagyszámú megjelenésével is, de e tényezőnek nem kell mindig mérv­adónak lennie. Ellenben bosszan­tóak és aggasztóak azok a balese­tek, amelyeket már joggal lehet az utakon uralkodó határtalan fegyel- mezedenség rovására írni. Fontos a megelőzés A közúti balesetek megelőzésé­nek lehetősége szinte azonnal adott: a törvény és a közlekedési szabályok feltétlen tiszteletben tartásában rejlik, mindazok szá­mára, akik a közlekedésben részt vesznek. Mindamellett a megelő­zés néhány más feladat teljesítését is igényli, amelyek kö­zül itt csak néhány példát emlí­tünk. Társadalmi nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy a közúti közlekedés bizton­ságossá tétele társadalmi közügy legyen, és ennek megfelelő priori­tást élvezzen. Szigorítandó a rendőrség által végzett közúti el­lenőrzés, de folytatni kell az olyan nevelő hatású tevékenységet is, mint amilyen a gyermekek segéd- kezése mellett lebonyolított alma - citrom akció. Tökéletesíteni kell az autóiskolák növendékeinek képzését, erősíteni azok jogtuda­tát. A kiszabható szigorított bün­tetéssel elérni az alkohol okozta balesetek számának csökkenését. Figyelmeztető óriásplakátokat szükséges elhelyezni az utak biz­tonságosabbá tétele érdekében, ugyanakkor le kellene szereltetni a különböző témájú, a figyelmet elterelő reklámtáblákat. (Utóbbira Magyarországon egyes útszakaszokon van pozitív példa.) A közlekedés szabályaira való nevelésben főleg a fiatalokra kell összpontosítani a figyelmet, és to­vábbra is támogatást érdemel a rendőrség alapiskolákban végzett munkája, amely néhány évvel ez­előtt holland segítséggel és min­tára indult Viselkedj normálisan! címmel. Közös pályázatok benyújtása is segíti a csángó régióba tömörülő településeket A Magas-Tátrát Mátyusfölddel együtt szeretnék kínálni a turistáknak Peter Plachy: Már nem csak a magyar, a lengyel és a cseh turis­tákra kell számítanunk (Szőcs Hajnalka felvétele) A galántai kórház sokkal tartozik a hőszolgáltatónak Költöző gyermekpavilon GAÁL LÁSZLÓ Deáki. A Vágsellye-Negyed vasúti szárnyvonal mentén fekvő öt falu, Deáki, Pered, Zsigárd, Farkasd és Negyed egy természe­tes mikrorégiót alkot, amit - a vo­nat elnevezése alapján - csángó régióként is emlegetnek. Deáki polgármesterétől, Bukov­sky Jánostól megtudtuk: igaz, hogy hivatalosan még nem alakí­tották ki a csángó régiót, valójá­ban azonban már régóta műkö­dik. Ez az öt falu általában közö­sen készíti pályázatait, például a Sapard program vagy a legutóbbi, az alapközmű-hálózat kiépítését segítő pályázatok esetében is együttműködtek. A kooperáció egyik fő célja az idegenforgalmi lehetőségek mi­nél jobb kihasználása. Erre egy pozsonyi marketingügynökség se­gítségével dolgoztak ki tervezetet, amellyel állami vagy európai uni­ós támogatásra is pályázhatnak. „A helyi és regionális fejlesztési grantsémában nyújtottunk be pá­lyázatot az építési és régiófejlesz­tési minisztériumba - mondja az említett ügynökség vezetője, Peter Plachy. - A régió gazdasági és szociális fejlesztése stratégiai tervének a kidolgozásához kér­tünk támogatást, hogy egy rövi- debb távú, három évre szóló és egy hosszú távú, 10 évre szóló stratégiát dolgozzunk ki”. Ebbe a tervbe az említett öt községen kí­vül a Deákival szomszédos Tak­sonyt és a Negyeddel szomszédos Gúta várost is bekapcsolták. Egy másik pályázatot az idegen- forgalmi stratégia kidolgozására nyújtottak be. Figyelembe vették, hogy az Európai Unió tagállama­ként az idegenforgalom terén is jobban kell nyitni a külföld felé, és nagyszabású programokkal szük­séges megszólítani a potenciális látogatókat. Az említett stratégia a Csallóközt, a Mátyusföldet, Kö- zép-Szlovákia egyes régióit és fő­ként a Magas-Tátrát foglalja magá­ba. Tulajdonképpen egy észak-déli útról van szó, amely­nek déli részét a Kis-Duna, a Kis- Duna dunatőkési ága, a Vág, a Du­na és a termálvízforrások képez­nék. „Létezik egy olyan nemzeti terv, amely szerint Szlovákia a vi­segrádi négyek részeként az egész világnak kínálná a szolgáltatásait - tájékoztatott Plachy. - Itt már a deáki termálfürdőnek nem konku­rálni kell a dunatőkési térséggel, hanem össze kell kötnie a kettőt, majd közös idegenforgalmi szol­gáltatásokat nyújtani. Az ország uniós csatlakozása után az idegen­forgalom terén sem úgy kell majd gondolkodni, mint eddig, amikor főként csak a cseh, a lengyel és a magyarországi turistákkal szá­moltak a szlovákiai üdülőhelye­ken, hanem azon is el kell gondol­kodni, miért ne jöhetnének ide an­gol vagy más nyugati turisták is” - festi a jövőt az igazgató. A csángó régió együttműködé­sének egy konkrét formája az a pá­lyázat, amelyet közösen nyújtot­tak be a térképrendszerek elkészí­tésének támogatására. Az egyes falvakban például olyan nagymé­retű térképek és tájékoztató táblá­kat állítanak majd fel, amelyek nemcsak az adott község, hanem az egész kistérség látványosságai­ra is felhívják az utazó figyelmét. Sőt, ez nem is kizárólag a turisták­nak szól, hanem a helyi lakosok egészséges lokálpatriotizmusát is erősítheti. A térképek nemcsak a falvakban felállított táblákon, ha­nem elektronikus formában, az interneten bárki számára hozzá­férhetően is megjelennek majd. A külföldi turistákon kívül a hazai városlakóknak is kellemes kikap­csolódást jelenthetnek az itteni üdülési lehetőségek. Persze, mindehhez a környezetet, a falu­képet is fel kell javítani. Ajellegze- tes épületek, az utak és a járdák is felújítandók. Deákiban például a messze földön híres műemlék, a római katolikus templom épületét az utóbbi években különféle ala­pítványoktól és egyéb forrásokból nyert pénzeken és a lakosok ado­mányaiból teljesen felújították. Je­lenleg uniós pályázaton nyert pénzből folyik a község járdáinak rendbehozatala, és az iskolaépület felújítására is a strukturális ala­pokból igyekeznek támogatást szerezni. Az idegenforgalmi jelle­gű magánvállalkozások is kezde­nek megjelenni. A termálfürdő fe­lé vezető főút mentén, a falu szé­lén idén épült fel családi vállalko­zásban egy panzió, amelynek stí­lusosan az Európa Panzió nevet adták. Itt 15 kétágyas szoba várja majd a vendégeket vendéglővel, bárral, kerthelyiséggel és minden egyébbel, ami egy panzió működ­tetéséhez szükséges. A jövőben re­mélhetőleg sok itteni lakosnak biztosítanak majd megélhetést az idegenforgalmi szolgáltatások. „Az egész elképzelés a régiók kö­zötti együttműködésen alapszik, mert ha valaki például két hétre jön a Tátrába nyaralni, miért ne ugorhatna le egy vagy akár több napra valamelyik dél-szlovákiai termálfürdőbe, vagy a Kis-Duna természeti szépségeit megcsodál­ni” - mondja Peter Plachy. Galánta. Amióta új vezetése van a galántai kórháznak, átszervezési okokból összesen 19 alkalmazottat bocsátottak el, és nem terveznek tömeges elbocsátásokat - tájékoz­tatott JozefValocky, a Szent Lukács Kórház igazgatója a helyi képvise­lő-testület szeptember 16-i ülésén. Elmondta, elbocsátásokra csak olyan esetekben kerül majd sor, ha olyan modern műszereket sikerül vásárolni, amelyek racionalizációt jelentenek. Válaszolt arra a felve­tésre is, hogy a kórházban állítólag gyógyszerhiány van. Elmondta, a kórház gazdasági helyzetében szükségesek bizonyos korlátozások a gyógyszerek és infúziós oldatok beszerzésében, ám ez semmi esetre sem olyan mértékű, hogy az a páci­ensek egészségét veszélyeztetné. Elismerte, voltak panaszok, hogy a kórházban elégtelen a gyógyszerel­látás, ám amikor számítógépes programot vásároltak a gyógyszer­nyilvántartás érdekében, kiderült, egyes osztályokon több mint 1,2 millió korona értékű gyógyszer- készlet volt felhalmozva. Több esetben olyan gyógyszereket is ta­láltak az osztályokon, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nem volt. Az igazgató szólt azokról a panaszokról, amelyek szerint állí­tólag hiány volt a röntgenfelvéte­lekhez szükséges lemezekből. „Rá­jöttünk, hogy azelőtt egy doboz le­mezt 2800 koronáért vásároltak, ma hasonlót 2000 koronáért ve­szünk, s kiderült, annak ellenére, hogy hiányra panaszkodtak, a rak­tárban még felesleg is volt ebből a hiánycikkből” - árulta el az igazga­tó. Terítékre került az is, hogy az úgynevezett gyermekpavilont, a kórházi gyermekrészleget, átköl­töztetik a főépület 10. emeletére, az újszülött osztály mellé, a meg­üresedő földszinti helyiségeket pe­dig a városnak szeretnék bérbe ad­ni. Ugyanakkor a gyermekorvosi rendelők, azaz a rendelőintézeti részleg a régi helyén marad, vagyis az első emeleten. Szó esett a kórház tartozásairól is, arról, hogy a kama­tokkal együtt már 16 rmllió koroná­val tartozik a hőszolgáltató Galantaterm vállalatnak. A kórház­nak havonta 1,5 millió koronával kellene törlesztenie ezt a tartozást, jelenleg havi 600 ezer korona kifi­zetésére képes. Ezt különféle intéz­kedésekkel legfeljebb havi 900 ezerre tudná növelni, de másfél milliós havi törlesztésre képtelen az intézmény. Valocky rámutatott, a tartozás egyik oka az is, hogy a hő- szolgáltató több hőt szállít a kór­háznak, mint amennyire szüksége lenne. Ennek orvoslására a kórház vezetése megbeszéléseket kezde­ményez az illetékesekkel. A tarto­zást illetően pedig azt szeretnék, ha azt a Veritel Részvénytársaságon keresztül az egészségügyi miniszté­rium vállalná át. Az ülésen olyan képviselői felvetés is elhangzott, nem lehetne-e a tartozásokat a kór­ház feleslegessé vált ingatlanjainak eladásából törleszteni. Az igazgató elmondta, valóban van néhány ilyen ingatlan, csakhogy ez a va­gyon nem a kórházé, hanem fenn­tartójáé, Nagyszombat megyéé. Bí­ró László városatya (aki megyei képviselő is) arra figyelmeztetett, hogy a megyei testületben sem si­került megegyezésre jutni azt ille­tően, hogy ha a kórháznak sikerül­ne is eladnia az ingatlanokat, azok árából mennyi jusson a kórháznak és mennyi a megyének. Egy koráb­bi megyei közgyűlésen olyan javas­latot tettek, hogy a bevétel felével rendelkezhessen a kórház, de olyan indítvány is volt, hogy a kór­ház öt százalékot kapna. Ez pedig semmit nem oldana meg a tartozá­sok törlesztéséből. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents