Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-22 / 219. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 22. RÖVIDEN Gripenek Magyarországra Budapest. Svédországban megkezdődött a Magyaror­szágnak szánt Gripen vadász­gépek gyártása. Az első öt gép 2006 márciusában érke­zik az országba. Szenes Zol­tán vezérkari főnök elmond­ta, már zajlik a leendő Gripen-pilóták kiképzése, s megkezdődött a földi sze­mélyzet felkészítése is. No­vemberre elkészülnek a Gripenek levegő-levegő raké­táiról szóló szerződések. Bu­dapest kétféle - Sidewinder és AMRAAM - típusú rakétá­kat akar beszerezni, mindkét típust kormányközi egyez­mény alapján vásárolná meg az USA-tói. (MTI) Megfélemlített ellenzék Asztana. Nurszultan Nazar­bajev kazah elnök Haza Pártja (Otan) tegnap bejelentette, győzelmet aratott a két nappal korábban tartott parlamenti választáson, a 77 képviselői hely „legalább 60 százalékát” megszerezve. Amangeldi Er- megijev, a párt alelnöke vissza­utasította a szavazás tisztasá­gát ellenőrző EBESZ bírálatát, amely súlyos hiányosságokat állapított meg a választási fo­lyamatban. Az EBESZ szerint „a szavazás több szempontból sem felelt meg a szervezet és az ET demokratikus választá­sokra megállapított normái­nak. A szervezet kifogásolta a választók megfélemlítését, és szóvá tette, hogy a két vezető politikai szervezet - az államfő pártja és az államfő lányának, Darigának a pártja - uralta a médiát. (MTI) Nazarbajevet az ellenzék egyenesen választási csa­lással vádolja (Reuters) Hamász-vezér a túszejtésről Kairó. A túszejtő akciók be­szüntetésére hívta fel az iraki fegyvereseket a Hamász szél­sőséges palesztin szervezet ve­zetője, aki szerint az ellenál­lóknak a megszállók elleni harcra kellene figyelniük. Haled Masaal hangsúlyozta: a Hamász ellenzi az emberrab­lásokat és azt szeretné, ha az iraki ellenállás nem folyamod­na ilyen eszközökhöz, hanem az országának és népének megvédéséhez fűződő „termé­szetes jogának” gyakorlására összpontosítaná erőfeszítéseit. Hangsúlyozta: a Hamász nem áll kapcsolatban iraki fegyve­res csoportokkal. Az arab és a muzulmán népek körében ki­vívott tekintélye miatt a pa­lesztin szervezet azonban re­méli, hogy szava megfelelő súllyal esik latba az iraki fegy­veresek körében. (MTI) A demokrata elnökjelölt négy tennivalót sorolt fel, de semmi újat nem mondott - a háború elvonta a figyelmet Oszama bin Ladenről Kerry katasztrofálisnak tartja Bush Irak-politikáját Kerry: történelmi léptékű a válság (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kolosszális csőd­nek nevezte George Bush Irak-poli- tikáját hétfőn demokrata párti ki­hívója, John Kerry szenátor. A New York-i Egyetemen elhangzott be­szédében Kerry kijelentette, az Irak elleni invázió „történelmi lép­tékű válságot” idézett elő, és ha nem lesz irányváltás, az USA vég nélküli háborúnak nézhet elébe. Felrótta, hogy Bush Irakot a terro­rizmus elleni küzdelem központi frontjának tünteti fel, jóllehet az csak elvonta a figyelmet a nagyobb ellenségről, Oszama bin Ladenről, az al-Kaida terrorhálózat vezéréről és a terroristákról. A massachusettsi szenátor sze­rint sürgős intézkedésekre lenne szükség, hogy elejét vegyék az ira­ki kudarcnak. Négy teendőt sorolt fel: nagyobb nemzetközi támoga­tás megszerzését, az iraki bizton­sági erők jobb kiképzését, olyan újjáépítési tervet, amelynek áldá­sait az iraki nép is érzi, valamint annak biztosítását, hogy a demok­ratikus választásokat az ígérethez híven jövőre meg lehessen rendez­ni. Mint hangoztatta, az amerikai fegyveres erők egyetlen józan fő- parancsnoka sem indította volna el a háborút, ha tudta volna, hogy Szaddám Huszeinnek nincsenek tömegpusztító fegyverei, és nem jelent közvetlen veszélyt az USA- ra nézve. Kerry szerint nagy vitára lenne szükség Irakról. Ennek egyre nagyobb a valószí­nűsége. A két jelölt megbízottjai előzetes megállapodásra jutottak arról, hogy három tévévitában mé­rik össze erejüket a nagyközönség előtt. Az első összecsapás a hírek szerint szeptember 30-án Miami­ban lesz, és a külpolitikáról fognak szólni. Október 8-án a missouri ál­lambeli St. Louis, október 13-án pedig az arizonai Tempe lesz a vita helyszíne. A két alelnökjelölt, Richard Cheney és John Edwards október 5-én, az Ohio állambeli Clevelandban küzd meg egymás­sal a tévénézők előtt. A viták 90 percesek lesznek. Demokrata párti politikusok nagy felháborodással fogadták Dennis Hastertnek, a képviselőház republikánus párti elnökének azt a kijelentését, hogy az al-Kaida Kerry választási győzelmét szeret­né. Hastert egy kampányrendezvé­nyen azt fejtegette, az al-Kaida megpróbálhatja befolyásolni a vá­lasztások kimenetelét, mint azt ta­vasszal a spanyol választások előtt tette a madridi merényletsorozat­tal. A házelnök igennel felelt a kér­désre, hogy az al-Kaida kényelme­sebben tevékenykedhetne-e, ha Kerryt választják meg elnöknek. Bocsánatot kért Bushtól a CBS Washington. A CBS tévétársaság elismerte: hibát követett el, amikor olyan okmányokat tett közzé Bush elnök katonai múltjáról, amelyek hitelességéről nem tudott megbizonyosodni. A CBS szep­tember 8-án olyan dokumentumokról adott hírt, amelyeket állító­lag Bush 1984-ben meghalt egykori parancsnoka, Jerry Killian al­ezredes írt alá. A négy iratban Killian arra panaszkodik, felettesei nyomást gyakorolnak rá annak érdekében, hogy szépítse meg Bush szolgálati eredményeit, miután nem teljesítette a pilótáknak előírt követelményeket. A dokumentumok hitelességét rögtön kétségbe vonták, kimutatva, nem írhatták őket korabeli írógépen, hanem számítógépen komponálták meg. Hamisítványnak nevezte az ira­tokat az elhunyt tiszt volt titkárnője is. A Nemzeti Gárda egyik nyu­galmazott tisztje pedig a CBS-nek beismerte: szándékosan megté­vesztette a televíziót a dokumentumok eredetéről, (m) Megtalálták a lefejezett amerikai holttestét - Allávi tagadja a polgárháborút Aggodalom a túszokért Washington/Bagdad. Meg­találták az Irakban lefeje­zett amerikai túsz holttes­tét. Az eset miatt Párizs­ban és Rómában is megnö­vekedtek a két francia, il­letve a két olasz túsz sorsa miatti aggodalmak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy neve elhallgatását kérő ame­rikai tisztségviselő elmondta: Eugene Armstrong amerikai építési vállalkozó tetemeként azonosítot­ták a lefejezett férfi holttestet. A túsz kivégzését az Abu Muszab az- Zarkávi vezette at-Tauhíd val- Dzsihád (Egyistenhit és Szent Há­ború) szervezet jelentette be hét­főn internetes közleményben. A szervezet videót is bemutatott a ki­végzésről. A kilencperces felvétel hitelessége megbízhatóan nem el­lenőrizhető, de annak a terroristá­nak a hangja, aki a narancssárga overálba öltöztetett, bekötött sze­mű, zokogó túsz mögött állva a ki­végzésről szóló közleményt felol­vassa, állítólag hasonlít a csoport jordániai vezetőjének korábbi köz­leményem hallott hanghoz. A szél­sőséges szervezet azt hangoztatta, a kivégzést azért hajtotta végre, mert az Irakot megszálló amerikai erők nem teljesítették az iraki bör­tönökben fogva tartott nők elenge­désére vonatkozó követelését. A túszejtők múlt szombaton két na­pot adtak erre az amerikai hatósá­goknak. A szélsőséges csoport köz­leményében egyúttal a fogságában lévő másik két túsz - az amerikai Jack Hensley és a brit Kenneth Bigley - közelgő kivégzésével fe­nyegetőzött arra az esetre, ha köve­teléseit továbbra sem teljesítenék. Eugene Armstrongot és két társát múlt csütörtökön rabolták el. Jacques Chirac elnök tegnap az Irakban fogva tartott két francia új­ságíró és sofőrjük szabadon bocsá­tását sürgette. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakára New Yorkba érkezett elnök sajtóértekezletén szörnyül­ködését és értedenségét fejezte ki az amerikai túsz lefejezése miatt. Chirac az „emberiséghez intézett ünnepélyes felhívásában” hangsú­lyozta: az újságírók csupán munká­jukat végezték, nem bántottak meg senkit, nem ártottak senkinek. Szaddám Húszéin volt iraki dik­tátor pere és „valószínű kivégzése” elrettentő hatással lenne a terroriz­musra - idézték az iraki átmeneti kormány vezetőjét tegnap a brit la­pok. Ijád Allávi, aki két napot töl­tött Londonban, elutazása előtt háttérbeszélgetést tartott brit lap- szerkesztőkkel. Allávi cáfolta, hogy az átmeneti kormány kezéből ki­csúszott volna az ellenőrzés a biz­tonsági helyzet felett. A The Guardian szerint Allávi homloke­gyenest ellentmondott Tony Blair brit kormányfőnek, kijelentve: a terrorizmus elleni harc nem tekint­hető második háborúnak. Blair elő­zőleg egyértelműen kettéválasztot­ta a Szaddám eltávolítására indí­tott háborút és az Irakban most fo­lyó összecsapásokat, a tavalyi há­borút az első, a jelenlegi harcokat a második konfliktusnak nevezve. Allávi a lap szerint azt mondta, egyetlen nagy konfliktusról van szó, amelyet külföldről, például az EU-ból, a Közel-Keletről és Pakisz­tánból érkező fegyveresek szíta­nak. Azt is cáfolta, hogy hazája pol­gárháborúba süllyedne, mondván: ha Irakot polgárháború fenyeget­né, az már fél évvel ezelőtt kitört volna. Ami most Irakban zajlik, azt még csak „a polgárháború előszelé­nek sem lehet nevezni” - mondta. Libanon keleti határára vezényelnek át jelentős létszámú szíriai csapatokat Nemzetközi nyomás eredménye MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút. Megkezdték a szíriai ha­tár felé való áttelepülésüket a Liba­nonban állomásozó szír egységek, alig két héttel az ENSZ BT újabb ülése előtt. A testület korábban ha­tározatban követelte a szíriai had­sereg kivonását a cédrusok orszá­gából. Egy magas rangú, névtelen­séget kérő libanoni katonai pa­rancsnok elmondta, ezernél több szíriai katona kezdte meg a bázi­sok leszerelését, és néhány napon belül végrehajtják a feladatot. A második szakaszban várható­an az ország keleti és északi részé­ről vonulnak ki a szíriaiak. Később egy katonai illetékes közölte, az áttelepítés körülbelül 3000 szíriai katonát érint, és többségük haza­tér Szíriába. E csapatmozgások után még 15 ezer szíriai katona marad Libanonban. Mahmúd Hammud libanoni védelmi mi­niszter megerősítette az áttelepí­tési terveket, de úgy vélte, ennek nincs köze ahhoz a csapatkivonás­hoz, amelyet a BT követel Da- maszkusztól. Kijelentette: a Liba­nonban lévő szíriai csapatok teljes kivonására azután kerülhet sor, hogy „Izrael véget vet az összes arab föld megszállásának”. A BT amerikai és francia javas­latra hozott, 1559. számú hatá­rozatában felszólította Szíriát, hogy vonja ki haderőit Libanon­ból, és szüntesse meg a beavatko­zást a szomszédos ország bel- ügyeibe. Előzőleg Szíria azt kö­vetelte a bejrúti vezetőktől, hosz- szabbítsák meg a Damaszkusz szoros szövetségesének számító Emile Lahud elnök mandátumát - egyes libanoni politikai erők el­lenzése dacára. A libanoni parla­ment módosította az alkotmányt, ami lehetőséget biztosított La- hudnak, hogy további három évig betöltse hivatalát. Várhatóan következnek a BT-szankciók Irán mégis dúsít uránt MTI-HÍR Bécs. Irán sikeres kísérletet, urándúsítást folytatott - jelentette be tegnap Bécsben Kólám Reza Akazadeh iráni alelnök. A politi­kus ezt alig három nappal azután közölte a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) székhe­lyén, hogy az atomsorompó-szer- ződés betartásán őrködő szerve­zet kormányzó tanácsa felszólítot­ta Teheránt: szüntessen be min­den olyan tevékenységet, amely urándúsítással áll kapcsolatban. Akazadeh elmondta, sikeresen alakítottak át uránt gáz-halmazál- lapotú urán-hexafluoriddá. Meg­erősítette: Teherán 40 tonnány uránt akar ilyen anyaggá átalakí tani, amelyet atomerőművek fű tőelemeként, illetve nukleári: robbanóanyag előállításához is fe lehet használni. Ez utóbbi vészé lye miatt kardoskodik az US7 amellett, hogy Iránt citálják a: ENSZ BT elé az atomsorompó szerződésben foglaltak megsérté sének a vádjával, mert titokbai atomfegyverhez akar hozzájutni Mohammed Hatami iráni elnöl tegnap közölte: országa folytam fogja békés célú atomenergia programját, még ha ez a nemzet közi ellenőrzés és együttműködé megszakadásához is vezet. Már alakul az EP tényfeltáró bizottsága A Vajdaságba MTI-HÍR Brüsszel. A jövő héten dönt a Vajdaságba induló tényfeltáró bi­zottság összetételéről és kiküldé­sének technikai részleteiről az Eu­rópai Parlament. Ezt Hegyi Gyula (MSZP) magyar képviselő jelen­tette be tegnap Brüsszelben, ahol megtartotta alakuló ülését az EP és Szerbia-Montenegró közti par­lamenti vegyes bizottság uniós csoportja. Az EP a múlt heti ple­készülnek náris ülésen feladatul tűzte 1 tényfeltáró bizottság kiküldését Vajdaságba, az ott élő nemzeti k: sebbségekkel szemben elkövetel zaklatás és fizikai erőszak ügye ben. Hegyi Gyula tegnap sürgett a tényfeltáró misszió mielőbbi k küldését. A tényfeltáró bizottság ban csak EP-képviselők veszne majd részt. A testület az EP kü ügyi bizottságának és az embe jogi albizottságnak tesz jelentést további intézkedések érdekébei Kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell Sok kérdés tisztázatlan MTI-HÍR Budapest. A kormánynak szán­dékában áll egyeztetéseket tarta­ni a kettős állampolgárság ügyé­ben, hiszen annak esetleges beve­zetése egy sor kérdést vet fel, amelyet újra kell gondolni és sza­bályozni. Polgár Viktor külügyi szóvivő hozzátette: a szabályozás nyilvánvalóan nem lehet diszkri­minatív és egy sor kérdés általá­nos rendezését igényli. Kitért arra is, hogy sok esetben kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell emiatt. A kormány négypárti egyeztetési szándékáról a kette állampolgárság ügyében a Né] szava írt tegnap. Kovács Lászl külügyminiszter hétfőn a pari: mentben beszélt azokról a tiszt; zatlan kérdésekről, amelyeket népszavazás felvet, így arról, m lyen jogosítványok járnak az íj megadott állampolgársággá vagy meglesz-e ebben a kérdé ben a négy párt konszenzusa. K vács szerint a kettős állampolgá sággal járó kedvezményeket ne lehet csak a Kárpát-medencé korlátozni, hanem ki kell terjes teni a többi kontinensre is.

Next

/
Thumbnails
Contents