Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-21 / 218. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egyre mélyebb az együttműködés a kormánypártok és az ellenzék között (Lubomír Kotrha rajza) Jó volna, ha az uniós intézmények nem feledkeznének meg a nemzetiségekről Fütyülnek a kis lapokra? TALLÓZÓ NEWSWEEK Megelőző csapásokat szimuláltak az amerikai titkosszolgálatok iráni nukleáris létesítmények ellen, de arra a következtetésre jutottak, hogy nem oldanák meg a teheráni atomprogram okozta válságot. Az amerikai légierő egyik névtelenséget kérő tisztségviselője a háborús szimulációs gyakorlatot követően úgy nyilatkozott, hogy az „a konfliktus fokozódásának kiküszöbölését nem tette lehetővé”. A szimulált támadásokat a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) hajtotta végre, a két titkosszolgálat elemezte a lehetséges eredményeket is. A Newsweek hozzáteszi, hogy a George Bush amerikai elnök vezette államgépezet héjái az iráni „rendszerváltás” politikája mellett kardoskodnak, beleértve - ha szükséges - a titkosszolgálati műveleteket is. A romló iraki helyzet miatt azonban Bush kabinetjében és a legmagasabb katonai körökben senki sem vállalja egy ilyen irányvonal kockázatát. THE INDEPENDENT A stagnáló gazdaság és a munkalehetőség hiánya táplálja a bizonytalanságot a terrorizmus szaggatta Irakban - írja Ijád Allávi ideiglenes iraki miniszterelnök a brit lapban. Allávi sürgeti, hogy a nemzetközi közösség teljesítse segélyígéreteit, és Irak adósságát engedjék el, különben nem lehet újraindítani a gazdaságot. „A gazdasági és a biztonsági helyzet szorosan összefügg: béke és biztonság nélkül nem lesz fenntartható újjáépítés, miközben az állástalanság és a gazdasági lehetőségek hiánya táplálja a zűrzavart és a bizonytalanságot. Irak adóssága jelenleg a legnagyobb a világon a GDP- hez vagy az exporthoz viszonyítva” - emlékeztet a kormányfő. Az iraki adósságról szóló nemzetközi tárgyalások jelenleg zsákutcában vannak, mert a hitelezők nem tudnak megegyezni, mennyit lehetne vagy kellene elengedni a 120 milliárd dollárra becsült összegből. Pozsony. Az Ausztria legszebb falvának választott tiroli Alpbachban 1945 óta minden évben megrendezik azt az európai fórumot, amely a kontinens jelenének és jövőjének legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik. JUHÁSZ KATALIN Ezeken a találkozókon az évek során vezető politikusok, gazdasági szakemberek, Nobel-díjas tudósok és más jeles közéleti személyiségek is kifejthették nézeteiket. Az idei fórum a kisebbségi lapok Európai Unión belüli perspektíváival is foglalkozott. Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója, a Petit Press Kiadó igazgatótanácsának tagja annak a véleményének adott hangot, hogy az uniós intézmények nem kezelik valódi súlyuknak megfelelően a tagállamokban élő kisebbségeket, mintegy negyven millió embert. A nekik szóló, kisebbségi nyelven megjelenő sajtótermékek piaci helyzete más, mint a többségi lapoké, mivel kevésbé számíthatnak a hirdetésekből befolyó összegekre. „Míg az európai többségi napilapok bevételeinek kétharmada hirdetésekből származik, a kisebbségi lapoknál fordított ez az arány, hetven százalékban lapeladásból és előfizetésből kell fenntartaniuk magukat. A nagy hirdetők ugyanis nem veszik figyelembe a lakosság nemzetiségi megoszlását, és elsősorban az államnyelven megjelenő lapokban hirdetnek” - mondta Slezákné Kovács Edit, rámutatva: ez a hozzáállás az uniós intézményre is jellemző. Az igazgatónő azt az esetet hozta fel példaként, amikor az Európai Parlament nagyszabású sajtókampányt folytatott a tagállamokban az euró bevezetése kapcsán. Ők sem tartották fontosnak informálni a kisebbségi olvasót a közös fizetőeszköz előnyeiről, pedig a hirdetésekkel a tájékoztatáson felül anyagilag is segíthették volna a nemzetiségi lapokat. „Jó volna, ha az uniós intézmények a tagállamok lakossága felé irányuló kommunikáció során nem feledkeznének el a nemzeti kisebbségekről” -jelentette ki az alpbachi fórumon lapunk igazgatója. Slezákné Kovács Edit egyelőre nem konzultált a Magyar Koalíció Pártjának színeiben Brüsszelbe került EP-képviselőkkel, ám elmondása szerint a közeljövőben fel kívánja velük venni a kapcsolatot, mivel úgy véli, feladatuk lenne latba vetni meggyőző képességüket a nemzetiségi lapok támogatása érdekében. A MIDAS egyébként tavaly Brüsszelben tartotta soros vezetőségi ülését, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy támogatásért lobbizzanak az Európai Unió fővárosában. A szervezet titkára, Günter Rautz szerint a MIDAS tevékenysége különösen fontos azon kisebbségek számára, amelyeknek nincs anyaországuk. Ilyenek például a spanyolországi baszkok vagy a Németországban élő szorbok. A konferencián szó esett az ifjúság olvasási szokásairól is, különös tekintettel a kisebbségi fiatalokra, akiket testre szabott, érdekes és színvonalas rovatokkal kell „rászoktatni” a nemzetiségi lapok olvasására. Mivel a tizen- és huszonéves korosztály a jövő fogyasztói rétege, a lapok szempontjából nem mindegy, előfizetnek-e rájuk a fiatalok. A nagy hirdetők nem veszik figyelembe a nemzetiségi megoszlást. A dél-tiroli osztrák kisebbség gyanakvóan tekint az olasz alkotmányreformmal kapcsolatos elképzelésekre Újakat nem akarnak, csak megőrizni a régieket HÁTTÉR Az osztrák vezető politikusokkal Bécsben tartott konzultáción a dél-tiroli német ajkú kisebbség képviselői megerősítették az olasz alkotmány reformjával kapcsolatos aggályaikat. A találkozón a dél-tiroli tartomány vezetője fenntartásainak adott hangot a föderalista jelleg erősítését célzó római tervezet kapcsán. „Nem arról van szó, hogy új jogokat akarunk Dél-Tirol számára, hanem arról, hogy megőrizzük a régieket” - jelentette ki Luis Durnwal- der. A dél-tiroliak vezetői attól tartanak, a Berlusconi-kormány által kidolgozott alkotmányreform végső soron csorbítaná az olaszul Alto Adige nevet viselő tartomány, autonómiáját. A legfőbb szálkát Durnwalder és a Dél-tiroli Néppárt szemében az a tervezett paragrafus képezi, amelynek segítségével a római kormány akár Dél-Tirol rovására is érvényt szerezhetne a „nemzeti érdekeknek”. Vagyis az állam ezáltal lehetőséget kapna arra, hogy beavatkozzon a tartományi törvénykezési folyamatba. Durnwalder rámutatott: az autonóm tartomány parlamentjének - törvénykezési munkája során - jelenleg csak az olasz alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket kell tekintetbe vennie. „Nem akarjuk, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák olyan semmitmondó megfogalmazások, mint a nemzeti érdek, amelyek jelentősen korlátozhatnák törvényhozói autonómiánkat” - hangoztatta a német ajkú tartomány elnöke. Mint hozzátette, a dél-tiroli küldöttség nem kérte fel Ausztriát mint az autonómia védnökét a beavatkozásra. Hangsúlyozta: azt is leszögezték már, hogy nem kérnek semmi többet az olasz államtól annál, mint amivel már rendelkeznek. A bécsi konzultáció résztvevői megállapodtak abban, hogy pontosan figyelemmel kísérik az olasz alkotmányreform alakulását; Bécs és Bolzano szoros kapcsolatban marad, és folyamatosan tájékoztatják egymást a föderalista reform állásáról. „Dél-Tirol számíthat Ausztriára, amely rendíthetetlenül kitart a párizsi egyezményben rögzített kötelezettségei mellett. Arra számítunk, hogy az olasz alkotmányreform maradéktalanul tiszteletben fogja tartani Dél-Tirol nemzetközileg biztosított autonómiáját” - áll a bécsi külügyminisztérium közleményében. Heinz Fischer osztrák államfő közölte: a reform és a dél- tiroli autonómia kérdését szóba fogja hozni Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnöknél, akivel október 6-7-én találkozik Rómában. (m) DEL-TIROLI TÖRTÉNELEM A 90 százalékban osztrákok lakta Dél-Tirol az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében szakadt ki Ausztriából és került Olaszországhoz. A győztesek ezzel jutalmazták meg Rómát, amely 1916-ban cserbenhagyta addigi szövetségeseit, a központi hatalmakat, és átállt az antant oldalára a háborúban. Az 1946-os párizsi szerződés intézkedéseket irányzott elő a német ajkú lakosság „népi jellegének megőrzésére”, a német nyelv egyenrangú használatára és területi önkormányzat megvalósítására. Az 1972- ben kötött olasz-osztrák megállapodás Ausztriát a dél-tiroliak védnökeként ismerte le. (MTI) JEGYZET Dzerzsinszkij mosolyog KOCUR LÁSZLÓ Az elmúlt hét végén az orosz belbiztonsági szerveknek alkalmuk nyílt volna arra, hogy javítsanak imázsukon, mely sem hazájukban, sem külföldön nem nevezhető még eufe- misztikusan szólva sem pozitívnak. Sikerült meghiúsítaniuk egy terrortámadást: elkaptak egy futárt, aki robbanóanyaggal teli autókat helyezett el Moszkvában. A harminc- nyolc éves férfi három pokolgéppé alakított kocsit rakott le, de a hatóságok csak kettőben találtak robbanószert. Egy ideje már tudjuk, hogy az autóbomba a terroristák nagyon aljas, de kétségkívül hatékony fegyvere. Nem látványos, könnyű álcázni, és elég sok robbanószer fér bele. A véres 1995-ös Oklahoma City-i robbantás pedig azt is megmutatta, hogy az egyszerű, kereskedelmi forgalomban gond nélkül beszerezhető műtrágya is elég egy épület lerombolásához. Moszkvában legutóbb augusztus utolsó napján robbantottak autót ismeretlenek, akkor nyolc ember vesztette életét. A jelenlegi feszült oroszországi politikai helyzetet szemSínen vannak SZÁSZI ZOLTÁN Már-már azt hittem a múltkoriban, kanyarogva Gömörből Nógrád felé, hogy káprázik a szemem. Káprázatom oka az volt, hogy füst tódult ki a megye egyetlen, rövidke vasúti alagútjának torkán. Mondom magamban, istenatyám, újraindult a vasúti forgalom, még ha gőzössel is! Aztán az jutott eszembe, hogy az ilyen eseményeket azért tudnám, ha lennének, így az a alagútból való füsttódulásnak minden bizonnyal valamilyen teljesen más oka lehet. Van is! Méghozzá igen prózai. A véletlen úgy hozta, hogy egy, az alagút melletti faluból való ismerősömmel futottam össze pár nappal a felfedezés után. Tereferénk közben érdeklődtem a meglepő füstjelenségről a falujuk határában. Természetesen azonnal megvolt a válasz. A volt alagutat, amelyen már semmilyen vasúti forgalom nem halad át, jó néhány éve egy féltucatnyi élelmes és éppen lakás nélkül élő polgár nevezte ki magálélve nem meglepő, hogy a terroristák újból próbálkoztak ezzel az eszközzel. Most a Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt gyorsabb. A hierarchia legalján álló, felbérlői által eldob- hatónak nyilvánított, ezer-dolláros kifutófiút bevitték az őrszobára, ahol életbe léptek a Cseka-alapító Dzerzsinszkij elvtárs által kialakított reflexek, s a gyanúsítottat halálra verték. Majd - az elődszervezetek szokásának megfelelően - bejelentették, hogy a férfi szívrohamot kapott. Még szerencse, hogy valakinek szemet szúrtak a holttesten található, verésre utaló nyomok. A főügyészség már vizsgálatot is indított az esettel kapcsolatban. De hogy megtalálják-e a felelősét, kérdéses. Valószínű, hogy ebben az esetben is a hatalmi gépezet legutolsó „alkatrésze” lesz a felelős, s ahogy az iraki fogolykínzásoknál, itt sem fog kiderülni, hogy a buzgó szövetségi ügynökök saját kezdeményezésből verték-e halálra a feltételezett terroristát, vagy feletteseik parancsára cselekedtek. Feliksz Edmundo- vics Dzerzsinszkij pedig boldog lehet, bár ő 1926-ban meghalt, módszerei rendszereket éltek túl. Döbbenet, hogy 2004-ben egy moszkvai őrszobán éppúgy agyonverhetnek egy embert, mint Sztálin alatt. nak ideiglenes vagy akár állandó lakhellyé. Mondhatni, ők ott, az alagútban már sínen vannak. Nyáron hűvös, télen pedig... Télen még nem próbálták, de akkor is csak használható lesz a domboldal alatti alagút. Fa még nő a környéken, az erdő, amelynek tulajdonosa is van biztosan, talán nem haragszik meg egy kis ritkításért. A többi kérdés, mármint zuhanyozás, mosás, egyéb szociális helyiségek hiánya pedig - mivel eddig sem álltak a korábbi lakhelyen rendelkezésre - valószínűleg most sem okoz majd különösebb gondöt. Szóval, sínen vannak ők. Jó sínen. Amin nem veszélyezteti létüket a robogó gyors, a döcögő vicinális. Nem jár, és már nem is valószínű, hogy valaha is járni fog még ezen a vonalon bármilyen vonat. Européer jellegű, az év lakhelyeként is számon tartható alagút lett az otthonuk. Szellőztetés biztosítva, fűtés és főzés szintén. Víz a közeli egykori bakterház kútjáról, eledelt biztosít az erdő meg a pár száz méterre . levő kertek. Sínen vannak. Csak a helyzetük kétséges. Ahogy egykor az LGT dalolta: nem mindegy, hogy jön felém, vagy fut velem a síneken! FIGYELŐ OSZTRÁK SAJTÓ A volt Jugoszláviából származó fegyvereket találtak az osztrák rendőrök annak a nőnek az autójában, aki tegnap halt meg robbanásban Bécs egyik parkolójában. Az asszony feltehetően kocsija csomagtartójából kivett egy kézigránátot, és az a kezében felrobbant. Az osztrák biztonsági szolgálat képviselői a News című hetilap egyik újságírójával a Bécs északnyugati határán, erdős dombvidéken kanyargó Höhenstrasse egyik parkolójába tartottak, mert a lapot ismét arról tájékoztatta egy telefonáló, hogy titkos fegyverraktárról van tudomása. A hírmagazin közvetítésével már korábban is fegyvereket találtak Bécs környékén. A lap riportere találkozót beszélt meg az újabb informátorral, egyúttal értesítette a biztonsági szolgálatot is. A robbanás áldozata egy fehér Opel kombi mögött feküdt, amelynek hátsó része a robbanásban megsérült.
