Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-21 / 218. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 21. Vojiszlav Seselj csetnik vajda radikálisai egyelőre toronymagason vezetnek Aggodalom a Vajdaságban Szaddám depressziós és kegyelemért könyörög Megöltek két főpapot RÖVIDEN Teherán fenyegetőzik Teherán. Irán bármelyik pillanatban felújíthatja urán­dúsítási programját - közölte tegnap Ali Juneszi, a hírszer­zési ügyek minisztere. „Ön­ként függesztettük fel a prog­ramot, tehát akkor folytatjuk, amikor akarjuk” - mondta. A miniszter ismét elutasította a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) szombati határozatát, amelyben felszó­lította Teheránt: vessen véget az urándúsításnak. Tegnap Mohammed Hatami iráni el­nök is élesen bírálta a NAÜ- határozatot. „Teherán műidig egyértelművé tette, hogy nem érdekelt atomfegyver kifej­lesztésében. A legújabb NAÜ- határozat azonban a békés nukleáris technika használa­tától is megfosztja Iránt” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szuverén országról van szó, amely népe előrehaladá­sáért küzd. (MTI) Hatami szerint ki akarják zárni Iránt a technológiai fejlődésből (Képarchívum) Ultimátum Törökországnak Brüsszel. Az EB tegnap be­jelentette, október 6-án nyil­vánosságra hozandó jelenté­sében nem fogja javasolni a csatlakozási tárgyalások meg­kezdését Törökországgal, ha az ankarai parlament addig nem fogadja el a büntető tör­vénykönyv átfogó reformjáról szóló jogszabályt. Ankarában a hét végén úgy döntöttek, hogy a törvényről folytatott vi­tát október elsejére halasztják, ami csaknem lehetetlenné te­szi a reformcsomag elfogadá­sát a török országjelentés megszövegezése előtt. Günter Verheugen, a bizottság bővíté­si felelőse tegnap egyértelmű­vé tette: nem javasolják a csat­lakozási tárgyalások megindí­tását, ha addig nem lesz tör­vény. (MTI) Manőverező robotrepülőgép Peking. Kína egy olyan új manőverező robotrepülőgé­pet tesztelt, amely képes csa­pást mérni Tajvanra és annál távolabbi célpontokra - állítja a Jane’s Missiles and Rockets című neves amerikai katonai szaklap. A Tunghai-10 néven jelölt robotrepülőgépek ható- távolsága 1500 ldlométer, 500 kilogrammnyi robbanó­töltetet tudnak célba juttatni, találati pontosságuk pedig 10 méteren belüli. A cikk szérint Kína egy másik robotrepülő­gép kifejlesztésén is dolgozik, és hasonló fenyegetést jelen­tenek az Izraeltől vásárolt Harpy - ember nélküli - raké­taszállító repülőgépek. (MTI) Belgrád. Hivatalos rész- eredmények szerint a Szerb Radikális Párt (SRS) fölényesen nyerte a vasár­napi vajdasági parlamenti választást, s nagyon jól szerepelt a szerbiai hely- hatósági választáson is. Az alacsony részvétel a szél­sőségeseknek kedvezett. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tartományi parlamenti válasz­tás során a 120 tagú parlament képviselőinek felét arányos rend­szerrel, pártlistáról választották meg. A fennmaradó 60 képviselőt a második fordulóban, egyéni kör­zetekben választják meg. Tegnap kora este, a voksok több mint felé­nek összeszámlálása után az SRS 31 százalékkal vezetett, utána a Demokrata Párt (DS) következett 21 száza­lékkal. Harmadik volt a Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) 11, a regioná­lis pártokból álló Együtt a Vajdaságért nevű koalíció 9, a Szerbiai Demokrata Párt 7, a Szer­bia Ereje Mozgalom 6,5, a Szerbiai Szocialista Párt 6, illetve a G17 Plus 5 százalékkal. A részvételi arány a Vajdaságban rendkívül alacsony, 28,19 százalé­kos volt, ami hozzájárult a feltéte­lezett háborús bűnös, Vojiszlav Seselj pártjának győzelméhez. Igaz, abszolút többség híján a radi­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Megdöbbentőnek és nyugtalanítónak találta a tegnapi német média a szélsőjobboldali pártok bekerülését két keletnémet tartomány, Brandenburg és Szászország parlamentjeibe. A la­pok az okokat elemezve a szélső­jobb elszigetelésére, a politikai és gazdasági irányvonal módosításá­ra szólították fel a kancellárt. Vasárnap a késő esti órákra bi­zonyossá vált: súlyos szavazat­veszteséget könyvelt el a tartomá­nyi parlamenti választáson a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) Brandenburgban és a Német Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) Szászországban, de mindkét párt megtartotta eddigi első helyét a két keletnémet tartományban. Mindkét helyen szélsőjobboldali­nak nevezett neonáci párt is he­lyet foglal majd a helyi törvényho­zásban: Brandenburgban a Né­met Népi Unió (DVU), Szászor­szágban a Német Nemzeti-de­mokratikus Párt (NPD), amelyet tavaly még be akartak tiltani, de az alkotmánybíróság előtt meg­bukott a kísérlet. Ugyanakkor mindkét tartományban erősödött a reformkommunista-reformszo- cialista Demokratikus Szocializ­mus Pártja (PDS), az egykori ke­letnémet állampárt, az NSZEP utódpártjaként is emlegetett szer­vezet. A PDS Brandenburgban a második legnagyobb erő lett, megelőzve a kereszténydemokra­tákat, Szászországban megtartot­ta második helyét a tíz százalék alá süllyedt szociáldemokraták előtt. Szászországban a CDU 15,8 százalékot vesztett 1999-hez ké­pest, így kénytelen koalíciós part­ner után nézni. Brandenburgban kálisok nem tudnak kormányt ala­kítani. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar. Demokrata Párt (VMDP) nem vett részt az ará­nyos szavazáson. Az előbbi párt lis­táját hitelesített támogató aláírá­sok híján utasította el a tartományi választási bizottság, az utóbbi pe­dig eleve nem tudott összegyűjteni háromezer támogató aláírást. Ami a szerbiai helyhatósági vá­lasztást illeti: nem hivatalos adatok szerint a VMSZ 8 polgármesterje­löltje közül 7 jutott tovább, de ko­rántsem biztos, hogy a második fordulóban a legnagyobb délvidéki magyar párt jelöltjei mindenütt győzni tudnak majd. A VMSZ-nek eddig hét városban: Adán, Csókán, Kanizsán, Kishegyesen, Szabad­kán, Bácstopolyán és Zentán volt polgármestere. Kasza József pártja az összes említett településen, ezenkívül Óbecsén is indított pol­gármesterjelöltei. Adán kívül min­den városban továbbjutott a párt jelöltje a második fordulóba. Gon­dot okoz, hogy Szabadkán a jelen­legi polgármesternek, Kucsera Gé­zának a VMSZ-szel stratégiai part­nerségi viszonyban lévő Demokra­ta Párt (DS) jelöltjével kell össze­mérnie erejét, s hasonló a helyzet Csókán is. Magyarkanizsán párton az SPD több mint 7 százalékkal kapott kevesebb szavazatot 1999- hez képest, szintén koalícióban lesz kénytelen kormányozni Pots- damban: vagy eddigi partnerük­kel, a CDU-val, vagy a PDS-szel. A szélsőjobboldali pártok beke­rülése a helyi törvényhozásba Otto Schily belügyminiszter szerint nagy aggodalomra ad okot. Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt mondta, hogy a neonáci előretörés a nagypolitika mulasztásainak a számlájára is írandó. „Biztos, hogy nem mindenki jobboldali radikális vagy antiszemita azok közül, akik vasárnap az NPD-re szavaztak. De 1933-ban sem volt mindenki nem­zetiszocialista azok közül, akik az NSDAP-t hatalomra juttatták. Ak­belüli ellentétek miatt nem a nép­szerű jelenlegi polgármestert, Bállá Lajos Lacit indította a VMSZ, hanem Bacskulin Ferencet. Köny- nyen megtörténhet, hogy a VMSZ a 86 százalékban magyarok lakta Magyarkanizsát is elveszíti a pol­gármesteri széket. Egeresi Sándor, a VMSZ alelnö- ke arra számít, hogy a VMSZ-nek tíznél több képviselője lesz a tarto­mányi parlamentben, a magyarlak­ta települések önkormányzatainak többségében pedig továbbra is a legerősebb párt marad. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi mi­niszter szerint a tartományi válasz­tás eredményei „nagyjából beszélő viszonyban vannak az előrejelzé­sekkel”. Kirajzolódott az éles harc a demokratikus és a radikális tömb között, az előbbi bizonyos előnnyel rendelkezik, de számolni kell az SRS tartós és erős jelenlétével im­már a Vajdaságban is. Szerinte két­ségbeejtő, hogy a radikálisok eny- nyien vannak, de látható az is, hogy a Seselj-párt nem tudta növel­ni szavazóbázisát a tavalyi decem­beri parlamenti, illetve a júniusi el­nökválasztáshoz képest. A szerbiai önkormányzati válasz­táson két ellenzéki párt, a Demok­rata Párt (DS) és a Szerb Radikális Párt (SRS) jól szerepelt, s tovább gyengült a kormánypártok támo­gatottsága. Vojiszlav Kostunica kor­mányfő tegnap azt mondta, nem hiszi, hogy az önkormányzati vá­lasztásokon való gyenge szereplés miatt idő előtti parlamenti válasz­tásokat kellene kiírni Szerbiában. koriban sokan tiltakozásuknak akartak hangot adni, s csak később voltak kénytelenek rádöbbenni szavazatuk rettenetes következmé­nyeire” - mondta Spiegel. Ezzel szemben Gerhard Schröder szoci­áldemokrata kancellár tegnap elé­gedetten nyugtázta a brandenbur­gi eredményt: az SPD maradt a legnagyobb erő, ami szerinte „fel­hajtóerőt” jelent a következő, az észak-rajna-vesztfáliai helyhatósá­gi választások szempontjából. Mindkét keletnémet tartomány gazdasági problémákkal küzd, az aggodalmakat felerősítette a szo­ciáldemokrata-zöld vezetésű ber­lini szövetségi kormány gazdasá­gi-szociális megszorító csomagja, amelynek segítségével, más észak- és nyugat-európai államok mintá­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/London/Kairó. Az Ulémák Bizottságának két tagját ölték meg 24 óra leforgása alatt Bagdadban. A második hittudóst tegnap délután lőtték le, amikor belépett egy mecsetbe - jelentette be a legfőbb szunnita vallási szer­vezet szóvivője. Mohammed Dzsadua al-Dzsanabi sejket az ira­ki főváros túlnyomó többségében síiták lakta al-Bajjá negyedben gyilkolták meg, amikor a déli imá­ra készülve fegyvertelenül és test­őrök nélkül belépett a mecsetbe, amelynek imámja volt. Néhány órával korábban meggyilkolták Házem az-Zaidi sejket, aki ugyan­csak az Ulémák Bizottságához tar­tozott. A szunnita vallási méltósá­got Bagdad síita szegénynegyedé­ben, Szadrvárosban ölték meg. Zaidi sejket a vasárnap esti ima után két kísérőjével együtt rabolta el egy fegyveres csoport Szadr­városban. A két testőrt néhány órá­val később sértetlenül szabadon engedték. A szunnita sejk holttes­tét tegnap reggel találták meg Szadrváros asz-Szajjad szunnita mecsetje előtt, amelynek imámja volt. Ő az Ulémák Bizottsága és más iraki vallási irányzatok közötti együttműködés összehangolásával volt megbízva. A síita többségű Szadrvárosban legalább tíz szun­nita mecset működik. Ijád Allávi ideiglenes iraki kor­mányfő tegnap egy arab lapnak azt mondta, Szaddám Húszéin de­presszióban szenved és kegyele­mért könyörög. Az iraki börtönben őrzött, háborús és emberiség elleni jára, a jóléti államot akaija karcsú­sítani. „Egyetlen szélsőjobboldali párt sem gyűjthetett volna be sza­vazatokat az uszító nacionalizmus és a szociális demagógia keveréké­vel, ha a társadalmi gondok kiseb­bek lennének, és a jövő kilátásai, kiváltképpen az ifjúság számára, nem lennének ennyire komorak” - írta ä Neues Deutschland. Az Offenburger Tageblatt szerint csak egy megoldás létezik: Német­országnak most demokratikus nagykoalícióra van szüksége. Az uniópártoknak (Német Keresz­ténydemokrata Unió, Keresztény­szociális Unió), a Német Szociál­demokrata Pártnak (SPD), a zöl­deknek és a Szabad Demokrata Pártnak (FDP) a lényeget tekintve egy hányba kell húzniuk. bűnökkel, valamint népirtással vá­dolt volt iraki elnök és társai „nem azok az óriások, mint akiknek a média néha lefesti őket. Szaddám szóbeli üzenetet küldött nekünk, amelyben kegyelmet kért és azt hangoztatta, hogy (ő és társai) rossz szándék nélkül, csak a köz ér­dekében cselekedtek.” A biztonsá­gi helyzettel kapcsolatban Allávi megjegyezte, hogy négy merényle­tet kíséreltek meg ellene június vé­gi hivatalba lépése óta, a legutób­bit öt nappal ezelőtt. Közép-európai idő szerint teg­nap kora délután lejárt az a határ­idő, amelyet a 'múlt héten Bag­dadban (két amerikaival együtt) elrabolt brit állampolgár fogva tartói szabtak követeléseik teljesí­tésére, de a túszok sorsáról nincs hír - közölte a brit külügyminisz­térium. Ken Bigley elrablói szom­baton közölték, hogy 48 órát ad­nak a megszálló erőkkel szövetsé­ges átmeneti vezetésnek az iraki börtönökben őrzött összes női rab elengedésére, ellenkező esetben kivégzik a három nyugati túszt. A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal külön közleményben „rendkívül aggasztónak” minősí­tette a helyzetet. Ha az emberrab­lók beváltanák fenyegetésüket, Bigley lenne az első brit polgári személy, akit Irakban túszejtők végeznek ki. Bigley bátyja azt üzente az emberrablóknak, hogy felajánlja magát túsznak, ha a testvérét elengedik. Egyben fel­szólította az iraki hatóságokat, hogy engedjék szabadon a női őri­zeteseket, függetlenül attól, hogy mivel gyanúsítják őket. Új orosz fegyverek Mint a szovjet időkben Moszkva. Az orosz fegyveres erők ismét interkontinentális ra­kétákat próbálnak ki, egy orosz atom-tengeralattjáró pedig - első ízben - külföldi kikötőbe fut be. Ezt tegnap jelentette Szergej Ivanov védelmi miniszter Vlagyi­mir Putyin elnöknek. Két rakéta­indítás februárban nem sikerült a Barents-tengeren Putyin szeme láttára, s az elnök-főparancsnok kérdőre vonta erőminiszterét. Ivanov közölte, hogy tárcája ra­kétaindítási tervet készített, s en­nek alapján szeptember 8-án a Jekatyerinburg és a Boriszo- glebszk hadászati tengeralattjáró egy-egy három robbanófejes ra­kétát lőtt ki. Mind a hat robbanó­fej célba talált a kijelölt kamcsat- kai körzetben. Ivanov arról is beszámolt, hogy szeptemberben 40 orosz hadiha­jó 15 tenger vizeit szelte, s manő­vereik méretei a szovjet időkhöz foghatók. „A Vepr (Vadkan) atom-tengeralattjáró az észak­franciaországi Brestet keresi fel egy közös gyakorlat végeztével. Ebben a kikötőben állomásoznak a francia atom-tengeralattjárók. Egyúttal ma nagy orosz flotta­egység indul két hétre az Atlanti­óceán északi részére, élén a Pjotr Velikij (Nagy Péter) atommeghaj­tású cirkálóval, s kísérő repülőgé­peik leszállhatnak majd norvég és izlandi területen. Putyin elnök tegnap utasította miniszterelnökét, Mihail Fradko- vot, hogy gondosan ellenőrizze a beszlani áldozatok kártalanítását. A kártérítések kiutalását a jövő hét elejétől kezdhetik meg, miu­tán a pénzeszközök ezen a héten megérkezhetnek az észak-oszétiai városba. (MTI) Korhecz: kétségbeejtő, hogy a radikálisok ennyien vannak. Súlyos szavazatveszteséget szenvedett a bal- és jobbközép Brandenburgban és Szászországban Előretörtek a német szélsőjobboldali pártok Drezdában a szélsőjobb előretörése ellen tüntetést is szerveztek (TASR/AFP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents