Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-20 / 217. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 20 Közvélemény-kutatást készítettek a vajdasági nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyokról 8 Magyar glóbusz______________________________________ Rossz, de nem drámai a helyzet Mádl Ferenc magyar államfő a szabadkai polgármesternél, akit szintén megfenyegettek (a Magyar Szó felvétele) A Polgári Társadalom Fejlesztéséért Központ közvélemény-kutatást folytatott a nemzetek közötti viszonyokról Vajdaságban, és ennek eredményei szerint a viszonyok rosszak, de nem drámaiak. MAGYAR SZÓ „A közvélemény-kutatást azokban a környezetekben folytattuk, amelyekben idén a legtöbb nacionalista színezetű incidens történt - Adicén, Palánkén, Györgyénben, Szabadkán, Tavankúton és Temerinben, és egyaránt megkérdeztünk szerbeket, ruszinokat, magyarokat, szlovákokat és horvá- tokat. Ezek az eredmények csak az említett környezetre vonatkoznak, és ennek alapján nem készíthetünk értékelést az egész tartományra” - mondta Vladimir Ilics, a nem kormányzati szervezet végrehajtó igazgatója. A megkérdezettek többsége - minden nemzet tagja - úgy értékelte, hogy nemzetének helyzete jó Vajdaságban. Ennek ellenére diszkriminációt tapasztal a magyarok 30 százaléka, az askálik és horvátok egynegyede, a szerbek egyötöde, a szlovákok és ruszinok egytizede. Ilics kijelentette, a közvéleménykutatás eredménye azt bizonyítja, a kisebbségi csoportok tagjai úgy vélik, hogy polgári jogokkal kell rendelkezniük, és nem különleges kisebbségi jogokkal. „Miért követelnek csak polgári jogokat, és miért mondanak le a különleges kisebbségi jogokról? Azért, mert attól tartanak, hogy emiatt veszélybe kerülhet valami, aminek létfontosságú jelentősége van, és közvetlenebb, mint etnikai csoportjuk kollektív szükségleteinek kielégítése. Amikor a személy és a vagyon forog veszélyben, akkor megfeledkeznek az etnicitás veszélyeztetettségéről, és a kisebbségek tagjai rettegnek” - mondta Ilics. Hozzátette, a megkérdezettek többsége azt mondja, nem értesült az erőszak eseteiről, polgári és nem kisebbségi jogokat követelt, és azt mondják, a nemzetek közötti viszonyok jók, de javarészt félelemből hazudnak. Amikor azt kérdezték tőlük, más nemzetek tagjainak mit kell változtatniuk viselkedésükön, hogy ők jól érezzék magukat, a megkérdezetteknek csak egyharmada válaszolta azt, hogy semmit nem kell változtatniuk, a többi kétharmadnak voltak megjegyzései. Kárpátalján az energetikai és fűtőanyag-ipari minisztei Nyugodt tél elé néznek Ukrajnában kárpáti igaz szó Egynapos munkalátogatásra érkezett Kárpátaljára Szerhij Tulub energetikai és fűtőanyag-ipari miniszter. Elmondta, személyesen első alkalommal jár a vidéken. Nemcsak miniszterként volt kíváncsi a megyére és az itt élőkre, hanem emberközelből is szeretné megismerni Kárpátalját. Megelégedéssel konstatálta, hogy lendületesen halad a földgázprogram. A földgáz mint energiahordozó az egész népgazdaság számára rendkívül fontos. Idén a szükségleteket maradéktalanul ki tudják elégíteni. A múlt évinél ugyanis jóval több a rendelkezésre álló földgáz. Hasonló a helyzet az elektromos áram vonatkozásában is. Szóval az energiahordozók tekintetében nyugodtan néz a tél elé az ország. Kárpátalja a napokban ezer tonna kiváló minőségű és mérsékelt áron piacra kerülő kőszenet kap a Donyec-medencéből. A miniszté rium ezenkívül a Zakarpatoble nergonak is hathatós támogatás nyújt. A lényeg, mondta Szerh: Tulub, hogy minden állampolgá az emberi jogoknak megfelelő fel tételek mellett, fűtött lakásbar korlátozás nélküli energiaszolgál tatással töltse a telet. Valóban szerepel a tervekbe] egy vízerőmű építése a Tiszár aminek nemzetközi jelentőség lenne e térségben. A duzzasztóga ugyanis az árhullámok levezetése nél is nagy segítséget jelentene, j tervek megszülettek, de egyelőr hiányoznak a beruházók, elsősoi ban a külföldiek. Rájuk pedig ner igazán lehet számítani, míg a tői vények inkább elriasztják, mir vonzzák a külhoni beruházókat. Az üzemanyagárakról szólva miniszter kifejtette, hogy Ukrajn nem függetlenítheti magát a v lágpiactól. Ha ott emelkednek a árak, úgy Ukrajnában is számok kell a drágulással. Hargita megye volt főügyészét is korrupcióval vádolja a román ügyészség Folytatódott Csibi István pere Szigorítanák a külföldiek ingatlanvásárlási lehetőségeit Horvátországban Vásárlás reciprocitás alapján KRÓNIKA Érdemi tárgyalás nélkül zajlott le a Kolozs Megyei Törvényszéken Csibi István pere, amelyben emberölési kísérlettel vádolják a Csíkszeredái üzletembert. A nyomozati anyag szerint a vállalkozó 2000. november 4-én szóváltásba keveredett egykori személyi titkárával, akinek fejét baseballütővel akarta szétverni. Magyari Tibor súlyos kartöréssel megúszta az incidenst. Csibi ellen azonban csak idén indult eljárás. Csibi Istvánt már a marosvásárhelyi börtönből szállították Kolozsvárra, ahová a múlt héten helyezték át. A megvesztegetések és erőszakos bűncselekmények sorozatával vádolt üzletember nyolcadmagával van egy cellában, egészsége nehezen bírja a börtönkörülményeket. A vállalkozó négy ügyvédje az augusztusi tárgyaláshoz hasonlóan ezúttal is a per más városba való áthelyezését és a nyomozati anyag semmissé nyilvánítását kérte a törvényszéktől. „Kérjük védencünk szabadlábra helyezését, az emberölési kísérlet vádja ugyanis egyáltalán nem bizonyítható” - hangoztatta Eugen Iordachescu ügyvéd. Adriana Hies törvényszéki bíró azonban - mivel az ügyészség is ezt szorgalmazta - elutasította a védelem kéréseit, és október 14-ére tűzte ki az újabb tárgyalás időpontját. Magyari Tibor tegnap elégedetlenségének adott hangot a per halogatása miatt, hiszen sértett félként minden tárgyalásra kénytelen Csíkszeredából a kincses városba utazni. „Legközelebb javasolni fogom, hogy térjünk végre a tárgyra és a felek kihaUgatására” - nyüat- kozta Csibi volt titkára. Ugyancsak tegnap az Országos Korrupcióellenes Ügyészség 30 napos előzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki Stefan Gogu, a Hargita Megyei Pénzügyőrség egykori helyettes vezetője ellen, akit Csibi vagyonnal vesztegetett meg. Bukarestben kihallgatták Nicolae Bleojut, Hargita megye volt főügyészét is, akivel a hatóságok ismertették az ellene felhozott vádakat. Eszerint Bleoju 1999 és 2003 között jelentős anyagi eUenszolgál- tatás fejében latba vetette befolyását, hogy ne induljon bűnvádi eljárás a Csibi és emberei által elkövetett bűncselekmények ügyében. NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Vegyünk Székelyföldet! ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Állócsillagként robbant a politika üstökösei közé Szász Jenő legújabb javaslata, amely egy magyarországi polgári rendezvényen hangzott el, pontosan ebben a formában: „Vissza kell vásárolni a Székelyföldet!” És, ha hinni lehet a tudósítónak, a polgári körös résztvevők körében élénk érdeklődést váltott ki a javaslat. A piacgazdaságokban a föld éppúgy adásvétel tárgya, mint minden más anyagi, szellemi tulajdon, s ahogy a románok fölvásárolták annak idején állami, banki segédlettel Erdélyt, úgy mi is apránként visszaszerezhetjük az ezeréves határokig az ősi vérrel öntözött rögöket. A piacgazdaság előnyeit s hátrányait elősorolva, és semmiképp nem csökkentve a felhívás hazafias tartalmát, volna néhány továbblendítő javaslatunk, hogy nehogy megint az autonómiánál kössünk ki. Először: jó magyarként nem érthetjük, miért csak a Székelyföldet kell visszavásárolni? Ott a Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Burgenland vagy Fiume, azt is hozzátéve, hogy Erdélynek csak egy kicsiny része Székelyföld. Miért éppen Székelyfölddel kezdjük? Befektetői szempontból Ukrajnában bizonyára előnyösebbek a feltételek, Vajdaságban sokkal jobbak a földek és az éghajlati viszonyok, Fiume pedig, a jelenlegi magyar tendenciákat figyelembe véve, a legvonzóbb nyaralóhelyek egyike. Vásárolnak is szépen a magyarok horvát tengerparti ingatlanokat. Nem biztos, hogy revíziós felbuzdulásból, de mindenképpen reális üzleti érzékről téve tanúbizonyságot. Ebben az újsütetű kapitalizmusban nehezen szokjuk a magántulajdon szentségét. Meg a korlátlan lehetőségeket. Az ember vesz egy darab földet, és azt senki el nem veheti tőle. Magán- tulajdon. Legfeljebb jöhet egy politikai fordulatot követő államosítás, vagy önként beviszi a tulajdonos a téeszbe, esedeg otthagyja ebek harmincadjára, ha már végképp nem lehet belőle megélni. Végső esetben eladja bagóért egy multinak, amely, az EU mezőgazdasági direktíváinak megfelelően, létrehozza a támogatással megerősített, versenyképes nagyüzemi gazdálkodást. A törvényi háttér megbízható, az állam garantálja a magántulajdont. Hinnünk kell. A közhangulat még ingadozó, nem igazán bízunk a beállott fordulatban. Nehéz is megszokni, hogy a finánctőke meg az újgyarmatosítás jelenségei, amelyeket békeharcos indulattal lepleztünk le alig két évtizeddel ezelőtt, most multinacionális, munkahelyteremtő tőkeáramlássá alakultak, és örülnünk kell, ha bejönnek az országba. Ennek a bizonytalanságnak a fokozottjelenléte figyelhető meg a föld kérdésében. Tömegeket lehet mozgósítani a „mi nem adjuk el az országot!” jelszóval. Mi lesz, ha meghallják ezt a felhívást a románok? És esetleg ők is kiadják az ukázt: vegyünk székely földet! Esetleg himnuszt is költenek hozzá, amelyben a románok Istenéhez könyörögnek, hogy ne hagyja elveszni Erdélyt... Piacgazdasági körülmények között ebből az következik, hogy jól felverik az árakat, licitálni fognak a legkisebb jobbágyportáért is a különböző etnikumú vevők, és megint a székelyek röhögnek a markukba, hogy ilyen szépen lóvá tették az egész világot. i 11 )! 1 j • fI I . I í.< ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG Szigorítaná a külföldiek ingatlanvásárlási lehetőségeit Horvátországban a parasztpárt. Erre szerintük az ad okot, hogy nem lenne jó kiárusítani az országot, főleg nem a tengerpartot és a szigeteket. Nyilatkozott a kérdésről már az államfő is, mondván, sürgősen „pontosítani” kell a nemzeti érdekeket, és ha ezek „kiterjednek” a tenger menti javakra, jogszabályokkal kell megvédeni őket. Az ilyen törekvés azonban látszólag ellentétben áll európai uniós csatlakozási szándékunkkal. A Novi list című rijekai (fiumei) újság figyelmeztetett, hogy Horvátország, ha uniós tagállam akar lenni, semmiképpen sem tilthatja meg a külföldieknek az ingatlan- vásárlást az országban, csupán korlátozhatja azt bizonyos időre, persze csak akkor, ha a tárgyalócsapat kivételes ügyességről tesz tanúbizonyságot. A horvát külügyminisztérium szükséges beleegyezését 6034 külföldi kérte az utóbbi négy évben, és 2150 kapta meg. A horvátországi ingatlanvásárlás iránti legnagyobb érdeklődés magyar, német, osztrák, francia, holland, belga, spanyol és brit részről mutatkozik. A reciprocitás elve alapján csak azoknak az országoknak az állampolgárai kaphatnak vásárlási engedélyt, amelyekben horvátok is szabadon vásárolhatnak ingatlant. Ilyen megállapodása Horvátországnak egyelőre Németországgal, Belgiummal, Nagy- Britanniával, Franciaországgal, Hollandiával és Spanyolországgal van, de a reciprocitás elve könnyen kijátszható, ha a külföldiek bejegyeztetnek egy céget Horvátországban, mert annak révén korlátlanul vásárolhatnak. De a stabilitási és társulási szerződés értelmében a reciprocitás elve is csak a szerződés becikkelyezésétől számított négy éven belül lesz érvényben. Utána maradnak az eddig is meglévő kivételek: külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet, tengeri javakat, kulturális és történelmi örökséget, valamint ir gatlant nemzeti parkokban e nemzetvédelmi szempontból for tos területeken. Az uniós csatlaké zási tárgyalásokon esetleg meg 1< hét hosszabbítani a négyéves hí táridőt, és növelni a kivételek szí mát. Az uniós tagországok számi ra teljesen szabad ingatlanvásá lás ügyes tárgyalásokkal esetle az Unióba lépéstől számított 1 évig is elodázható, adásvéte szerződések helyett pedig esetle koncessziós szerződések is köthi tők, amire van már példa egye uniós tagországokban. Az idén május elsején unit tagállamokká lett országok közi Málta járt a legjobban, mert a tá gyalásokon elérte, hogy nem ke teljes egészében szabaddá tenn: ingatlanpiacát. Lengyelország pi dig már a stabilizációs és társulá szerződésbe belefoglalhatta a 1 éves határidőt. E tekintetben szlovének szénája áll a legros: szabbul, mivel nekik azonnal te jes egészében meg kell nyitnii ingatlanpiacukat, és a termőfö det is áruba kell bocsátaniuk. Külföldiek kíméljenek - horvát villa eladó (Képarchívun ‘i E