Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-03 / 204. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 3. RÖVIDEN Washington aggodalmai Bécs. Amerika mély aggodalommal fogadta Iránnak a 37 tonna uránérc feldolgozásáról szóló tervét, és úgy véli, Teherán ezzel a világbékét veszélyezteti. Ezt John Bolton amerikai külügyi államtitkár jelentette ki Bécsben, hozzátéve, hogy az iráni atomprogram Ügyét sürgősen az ENSZ BT elé kell utalni. A BT eseüeg gazdasági büntető intézkedéseket rendelhetne el Iránnal szemben. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerdán megszellőztetett bizalmas jelentése szerint ellenőrei iráni szakemberektől úgy értesültek, hogy 37 tonna uránérc - más néven sárga sütemény - feldolgozását tervezik urán-hexafluoriddá. A kinyert mennyiség elméletben elegendő lehet öt atombomba előállításához. (MTI) Nyolc magyar elnökjelölt Bukarest. Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges jelöltjeinek száma a román elnökválasztásra. A kolozsvári Szabadság szerint a szövetség ügyvezető elnöksége továbbra is várja a javaslatokat az RMDSZ területi szervezeteitől. Az eddigi jelöltek: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Ilyés Gyula, Szatmárnémetipolgármestere, Rá- duly Róbert Csíkszeredái polgármester és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az elnökjelölt kiválasztása a Szövetségi Képviselők Tanácsára vár, amely a hétvégén ülésezik. (MTI) Kwasniewski Ukrajna mellett Brüsszel. A lengyel államfő bírálta az EU-t, amiért az figyelmen kívül hagyja Ukrajna csatlakozási ambícióit. Az International Herald Tribune- ban Aleksander Kwasniewski rámutatott: ha az EU decemberben úgy dönt, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, akkor tagsági távlatot kell kínálnia a 48 milliós Ukrajnának is. „Egyesek sokkal inkább az orosz befolyási övezethez tartozónak tekintik Ukrajnát, semmint az európai struktúrák részének. Márpedig egy független Ukrajna, amely mély azonosságtudattal rendelkezik, jó partner Európa számára.” (MTI) Kwasniewski szerint kudarcot vallott a Kijewel szemben folytatott eddigi uniós politika (Képarchívum) Állítólag az a legfőbb akadály, hogy a túszejtők félnek az amerikaiaktól Bizakodnak a franciák Bagdad/Prága/Fallúdzsa. Bizakodóan nyilatkozott tegnap az Irakban túszul ejtett francia újságírók mielőbbi kiszabadulásával kapcsolatban a franciaországi muzulmánok képviseleti szervének Bagdadban tárgyaló küldöttsége. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Abdallah Zekri, a Muzulmán Felekezet Franciaországi Tanácsa (CFCM) küldöttségének tagja elmondta: hajlandóság mutatkozik a túszejtők részéről a két francia szabadon bocsátására, de nem tudják, hogyan tegyék azt. Szavai szerint a túszok elengedésének fő akadálya az, hogy a túszejtők félnek az amerikaiaktól. A franciaországi muzulmánok képviseleti szervének vezetői az iraki ulémák tanácsával tárgyaltak tegnap, hogy közbenjárjanak az arab országban túszul ejtett és kivégzéssel fenyegetett két francia újságíró kiszabadulása érdekében. Szerdán még éltek A francia hatóságok szerint csaknem teljesen bizonyos, hogy a túszok szerdán este még életben voltak. Tegnap lapzártáig újabb ilyen híradás nem érkezett. A túszokról a két újságírót foglalkoztató Figaro című francia napilap szerkesztőségének igazgatója, Jean de Belot beszélt tegnap az Europe 1 rádiónak. Jean de Belot szerdán este részt vett azon a megbeszélésen, amelyet Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő irodájában tartottak több sajtóorgánum képviselőinek a részvételével. Christian Chesnot és Georges Malbrunot francia újságírókat 13 napja tartják fogva Irakban. A túszejtők a feltűnő vallási jelképek - így az iszlám fejkendő - iskolai viselését tiltó francia törvény visszavonását követelik. A törvényt az iskolaév kezdete alkalmából tegnap alkalmazták először. Csehország is célpont? Szinte szétlőtték ismeretlen személyek a cseh nagykövet gépkocsiját. A páncélozott Toyota Land Cruiser terepjárót több mint harminc golyó érte, de a nagykövet két testőre, akik a támadás idején a kocsiban voltak, nem sérültek meg - írta tegnap a Právo. Martin Klepet- ko nagykövet, aki a hét eleje óta egy diplomáciai értekezleten Prágában tartózkodik, megerősítette, hogy ez volt a legnagyobb támadás, amely a cseh diplomaták ellen a háború kezdete óta Bagdadban történt. „Súlyos incidensről, nagyon súlyos támadásról van szó” - mondta Klepetko. Úgy vélte: egyelőre nehéz megmondani, hogy a támadás kimondottan Csehország ellen irányult, vagy pedig bűncselekmény történt. A bagdadi cseh diplomáciai képviselet védelmét jelenleg cseh katonák látják el helyi őrökkel együttműködve. Sok halott Fallúdzsában Egyes jelentések szerint legkevesebb húsz, más adatok szerint kilenc ember - köztük három gyerek - meghalt, hat pedig megsebesült Fallúdzsában, mert az amerikai légierő tegnapra virradóra csapást mért a város egyik lakóházára. Leváltott főparancsnok A 100 tagú iraki ideiglenes nemzeti tanács - a testület szerdán tette le a hivatali esküt - elnökévé Fuad Maszumot, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség vezetőjét választották. Maszum annak a kurd pártnak az egyik legfőbb személyisége, amely az első öbölháború óta igazgatja az iraki Kurdisztán egy részét. Az iraki ideiglenes kormány máris leváltotta a fegyveres erők áprilisban kinevezett főparancsnokát -jelentette tegnap egy bagdadi lap. Mint az al-Masrek közölte, azért váltak meg Amer el-Hasimi tábornoktól, mert egy személyi döntés miatt gyanússá vált: olyan tisztet nevezett ki egy fontos posztra, akiről kiderült, hogy korábban szerepet játszott katonai és polgári objektumok elleni rajtaütésekben. A bagdadi szunnita el-Hasimi helyébe egy kurdot neveztek ki: Babekr esz-Szibarit. Ő 1973-ban dezertált a Szaddám-féle iraki hadseregből, és a kurd harcosokhoz csatlakozott. A védelmi miniszter helyettese katonai műveleteket helyezett kilátásba Izrael megfenyegette Szíriát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Katonai műveletek megindításával fenyegette meg tegnap Szíriát Zeév Bőim izraeli védelmi miniszterhelyettes. Izrael ugyanis azzal vádolja az arab országot, hogy felelősséget visel a két nappal korábban Beér-Sevában elkövetett kettős buszmerényletért. „A célpontok gondos kiválasztása esetén a megfelelő időpontban lehetőség van a csapásmérésre annak érdekében, hogy a szíriaiak fogják fel: van egy határvonal, amelyen nem léphetnek túl” - fogalmazott Bőim az izraeli közszolgálati rádiónak nyilatkozva. Nem sokkal korábban Szilvan Salom külügyminiszter ugyancsak egy rádióinterjúban figyelmezette Damaszkuszi, hogy „egyértelmű következményekkel” számolhat, amiért belekeveredett az öngyilkos támadásokba, amelyek 16 ember életét oltották ki, több mint nyolcvanan pedig megsérültek. Az akciókat a Hamász palesztin terrorszervezet katonai szárnya vállalta magára. Salom szerint Szíria nyújt otthont a terrorista szervezetek főhadiszállásainak, és Damaszkusz adja ki a parancsokat e támadások végrehajtására. Izrael cselekedni fog, mint ahogy azt a múltban is megtette már. Salom arra az izraeli légicsapásra utalt, amelyet 2003. október 5-én mértek Szíriára. Az izraeli támadás - amely harminc év óta az első volt az arab ország területe ellen - egy Damaszkusz melletti kiképzőtábort vett célba. Izraeli állítás szerint ebben központban az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet fegyvereseit képezték ki. Az akció egyébként nem követelt áldozatokat. Észak-oszétiai túszválság: az igazság pillanata Vlagyimir Putyin elnökségében Pokoli dilemmában a Kreml ura MTI-JELENTÉS Moszkva. Az észak-oszétiai túszválság pokoli dilemmával állítja szembe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki eddig mereven elzárkózott bármiféle engedménytől a csecsen konfliktusban - vélték tegnap az orosz lapok. A beszlani iskola elfoglalása nem egy különálló terrorcselekmény, mint 2002-ben a Dubrovka Színházban lezajlott túszdráma volt, hanem Oroszország különböző pontjain elkövetett borzalmas merényletek egész sorába illeszkedik - állapította meg több lap is. A túszejtők lélektani hatásra törekedtek, tudatosítva a békés oroszokkal, hogy a csecsen terroristák keze mindenütt elérheti őket: autóbuszon, metrón, repülőgépen vagy akár egy forgalmas moszkvai köztéren - fejtegette a Kommer- szant. Nem tudjuk, hol és mikor csapnak le, de azt tudjuk, hogy az újabb csapás elkerülhetetlen - írta az Izvesztyija, hozzátéve: a fő fenyegetés Putyin országvezetése szempontjából nem a gazdaságból, nem a kommunális szolgáltatások vagy a nyugdíjrendszer reformjával járó elégedetlenségből, hanem a terrorból indul ki. Putyin számára eljött az igazság pillanata, elnöksége legnehezebb döntésével néz szembe: el kell döntenie, hogy rohamot indít-e egy gyerekekkel teli épület ellen, vagy sem. Az orosz rendőri és biztonsági szervek taktikája a hasonló túszejtéseknél az volt, hogy megpróbálták kialkudni minél több túsz elengedését, míg időt hagytak a különleges osztagoknak a rohamra való felkészülésre. Putyin stratégiája pedig az volt, hogy kizárólag a túszok elengedéséről engedett tárgyalni, míg határozottan elutasította a terroristák olyan egyéb követeléseit, mint elfogott gerülatársaik szabadon bocsátása, vagy a szövetségi csapatok kivonása Csecsenföldről - emlékeztetett a The Moscow Times. Nyilvánvaló, hogy Putyin, aki a „csecsen szélsőségességgel” vívott harc hullámán jutott hatalomra, sohasem megy bele a tárgyalásokba a szeparatistákkal - vélte a Kommerszant, rámutatva: a fegyveres és biztonsági szervek tagjai, akikre nz orosz elnök támaszkodik, nem tűrnének el még egy olyan szégyent, mint amilyen a csecsen felkelőkkel kötött 1996-os békemegállapodás volt. Putyin „pokoli dilemmája”: ha belemenne a politikai követeléseknek akár csak a megvitatásába is, azt a felkelők gyengeségként érté-, kelhetnék, ami újabb túszejtésekhez vezethetne olyan szélsőséges csoportok részéről, amelyek Cse- csenföld függetlenségén túl iszlám állam létrehozására törekednek a Kaukázus északi részén. Ha viszont mereven elzárkózik a tárgyalástól, az a túszok életének veszélyeztetésén túl arra indíthatja a terroristákat, hogy még pusztítóbb támadásokat indítsanak. Tegnap csak húsz Bush-ellenes tüntetőt vettek őrizetbe a New York-i rendőrök, de az egy hete tartó megmozdulások alatt összesen 1700- at. Az elnöknek címzett tegnapi üzenetek is egyértelműek voltak. (CTK/AP-felvétel) George Bush ismét nyeregben érzi magát Cheney is Kerryn lovagolt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. George Bush amerikai elnök érdemeit méltatta középeurópai idő szerint tegnap hajnalban Dick Cheney alelnök a republikánusok elnökjelölő konvencióján. Előre bejelentették: Bush tegnap este - azaz ma hajnalban, tehát már lapzártánk után - fogadta el hivatalosan a jelölést. Cheney sorsdöntőnek nevezte november 2-át, amikor a választók nemcsak az elnök személyéről, hanem az ország hosszú távú biztonságának alapvető kérdéseiről is határoznak. Az USA-nak - hangoztatta - kipróbált, kitartó, megbízható vezetőre van szüksége. Az amerikai történelem talán legbefolyásosabb alelnöke hosszú listát olvasott fel arról, hogy John Kerry massachusettsi szenátor, Bush demokrata ellenfele hogyan váltogatta nézeteit számos kulcsfontosságú politikai kérdésben. A küldöttek kezüket feltartva, ide-oda hajladozva mutatták Kerry ingatagságát. Bush újraválasztását támogató beszédet mondott egy demokrata párti politikus is, a saját pártjával hadilábon álló Zell Miller georgiai szenátor. Miller szerint saját pártja politikai érdekből figyelmen kívül hagyja az országra leselkedő nagy veszélyt. Bush szerdán este New Yorkba érkezett és rögvest a város tűzoltóival találkozott, noha az ország legnagyobb tűzoltószervezete már Kerry mellett kötelezte el magát. A New York-i tűzoltók a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni mentési munkálatoknak a hősei és a helytállás jelképei. A queensi olasz amerikaiak közösségi házában rendezett találkozón a tűzoltók azt skandálták, hogy „még négy évet”. A jelenetet a konvenció küldöttei kivetítőkön követhették figyelemmel. Lapértesülések szerint a republikánus párti küldöttek 27 százaléka mondta magát milliomosnak. A demokratáknál ez az arány 14 százalék volt. Figyeli az eseményeket a miniszteri tanács is A Vajdaságról az EP-ben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A Vajdaságban magyarokkal szemben elkövetett atrocitások elleni esetleges fellépésről érdeklődött az EU több intézményének magas rangú képviselőjénél Szent-Iványi István magyar politikus az Európai Parlament külügyi bizottságának tegnapi brüsszeli ülésén. A bizottság SZDSZ-es tagja a Chris Pattentől, az EB külügye- kért felelős tagjától kérdezte, mit kíván tenni a végrehajtó szerv a Vajdaságban az utóbbi időben a kisebbségekkel, főként a magyarokkal szemben elkövetett erőszakcselekmények ellen. A brit biztos válaszában rendkívül sajnálatosnak nevezte az erőszakos akciókat, s elmondta, szorosan figyelik az események alakulását. Azt is hangsúlyozta: egyértelművé tették a szerb vezetés számára, hogy az uniós tagság alapfeltételeinek számító koppenhágai kritériumok megsértése esetén - s ezeknek fontos része a kisebbségi jogok védelme - Szer- bia-Montenegrónak nincs esélye a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az EU-val. Szent-Iványi ugyanezt a kérdést feltette az EU soros elnökségét ellátó Hollandia külügyminiszterének, Bemard Botnak, aki válaszában elmondta: a szerbia-montenegrói események rendkívül ellentmondásosak, és az unió miniszteri tanácsa szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. A Vecernje Novosti belgrádi lap tegnap azt írta, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke vajdasági látogatása alkalmával nem hagyott ki szinte egyetlen alkalmat sem, hogy fenyegető hangon ne forduljon a szerbiai hatóságokhoz. Azzal vádolta őket, hogy nem tesznek semmit a veszélyeztetett vajdasági magyarok helyzetének könnyítésére. „Németh szomszéd nem érkezett üres kézzel. Strasbourg nevű csomagot hozott nekünk, amelyben szépen becsomagolta a fenyegetést, miszerint Magyarország az EP-ben vitát kezdeményez a vajdasági magyarok elleni kilengésekről. Mindezt azzal a céllal tette, hogy segítsen Szerbiának csökkenteni a feszültséget a vajdasági szerbek és magyarok között” - írta gunyorosan a lap, megjegyezve, hogy Némethnek nem kellett volna „vádat ajánlania segítség gyanánt”.
