Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-03 / 204. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ LE SOIR Lehetséges, hogy tévedésből rabolták el Irakban azt a két francia újságírót, akiknek kiszabadítása érdekében Párizs hatalmas erőfeszítéseket tett - úja a Le Soir. A belga napilap a feltételezést azzal magyarázza, hogy Franciaország nem tartozik az ható megszállók közé, azaz az emberrablásnak ebben az esetben nincs oka. A lap szerint a túszejtők által említett indok, a muzulmán fejkendő iskolai viselését tiltó francia törvény csak ürügy, amelyet utólag találtak tó az akció indoklására. A Le Soir iraki tudósítója szerint számos jel arra mutat, hogy az emberrablást magára vállaló szervezet, az Iraki Iszlám Hadsereg meglehetősen autonóm szunnita csoportosulás, amelyet csak még radikálisabbá tett, hogy külföldről érkezett fegyveresek csatlakoztak hozzá. Mindez nem sok jót ígér az események végső kimenetele szempontjából.- Igazgató úr! Itt van egy nénike, aki támogatást keres a gyógyszereihez. (Szalay Zoltán karikatúrája) A brit sajtó szerint a Kreml Csecsenfölddel kapcsolatos kijelentései üresebben konganak, mint valaha Ha ez a béke, milyen a háború? A Kreml győzelmi jelentéseivel ellentétben nem úgy tűnik, hogy az orosz elnök nyerésre állna a terrorizmus elleni harcban - áll a dél-oroszországi iskolai túszdrámát kommentáló brit lapvéleményekben. MTI-JELENTÉS A The Times szerint Vlagyimir Putyin államfő makacsul állítja, hogy a csecsenföldi háborút Oroszország megnyerte, a csecsének tömegesen teszik le a fegyvert. Egy olyan hét után azonban, amikor csecsen lázadók vagy támogatóik két orosz utasszállító repülőgépet robbantottak fel a levegőben, megöltek tíz embert egy moszkvai öngyilkos merényletben, és több száz túszt ejtettek egy észak-oszétiai iskolában, a Kreml szavai üresebben konganak, mint valaha - áll a vezető konzervatív brit lap kommentárjában. A The Times szerint sok orosz felteszi a kérdést: ha a kormány ezt hívja békének, mit nevezne akkor háborúnak? Nemcsak a harcoknak nem sikerült véget vetni Csecsen- földön, ahol naponta halnak meg orosz katonák és rendőrök, de az erőszak most már átterjedt a szomszédos térségekbe, sőt Moszkva szívébe is. A baloldali The Guardian azt írta, hogy jóllehet Putyin már 2000-ben, majd 2002-ben ismét győzelmet kiáltott, ugyanúgy járt, mint az iraki háborút idő előtt lezártnak nyilvánító amerikai kollégája: a csecsen lázadók újra meg újra bolondot csinálnak belőle, rávilágítva gyengeségére. A nemzetközi emberi jogi szervezetek folyamatosan közlik súlyosan elítélő nyilatkozataikat az orosz fegyveres erők által Csecsenföl- dön elkövetett, felelősségre vonás nélkül maradt bűncselekményekről, kivégzésekről, kínzásokról. A jelek szerint most már csak a nyugati kormányok hallgatnak, és ennek számos oka van. Washington azért huny szemet Csecsen- föld felett, mert szüksége van Oroszországra a terror elleni háborújában. Oroszország mindemellett energia-nagyhatalom, amelynek jelentősége mint globális ellátóé gyorsan növekszik. Gerhard Schröder német kancellár Csecsénföld-politikáját, a csecsen ügyekben elhangzott igen óvatos, oroszbarát megjegyzéseit Németországban pellengérre állították - véli a berlini Die Welt. A lap arra céloz, hogy mind saját táborából, mind ellenzéki oldalról bírálatok érték a kancellárt Szo- csiban, a hétfőn és kedden tartott orosz-francia-német csúcson, illetve azután elhangzott szavait, amelyekben úgy vélte, hogy a vasárnapi csecsenföldi elnökválasztással szemben ő nem tud kifogást emelni. „Nem volt demokratikus a választás” - közölte a kormány emberi jogi ombudsmanja, Claudia Roth, a szociáldemokratákkal együtt kormányzó zöldek politikusa. Eleve eldöntött kérdés volt, hogy tó lesz a választás győztese: a Moszkva támogatását élvező Alu Alhanov. Gernot Erler, a szociáldemokraták külpolitikai felelőse „választási színjátékról” beszélt, de védelmébe is vette a kancellárt, mondván: Schröder, tekintettel az oroszországi gyászra, lemondott a nyilvános bírálatról. A kormányszóvivő visszautasította azokat a megállapításokat, hogy Schröder álláspontjával egyedül maradt a nemzetközi porondon. Wolfgang Schäuble, a kereszténydemokrata unió (CDU) vezető politikusa megértést tanúsított azzal szemben, hogy Oroszország küzd a terrorizmus ellen, de „nem szabad elsiklani afelett, hogy Moszkva a Kaukázusban a kemény kéz politikáját alkalmazza, különösen egy német kancellárnak nem”. Angela Merkel, az ellenzéki konzervatív tábor vezetője „szégyenleteseknek” nevezte Schröder diplomatikus megállapításait. Eközben Vlagyimir Kotenyev, Oroszország berlini nagykövete úgy vélte, hogy Németországban túl keveset tesznek a csecsen aktivitás megfékezésére. A Német-kaukázusi Társaság például zavartalanul támogathatja, anyagilag is, a terrorista csoportokat. A nagykövet szerint a német hatóságok hónapok óta nem reagálnak egy orosz kiadatási kérelemre. Az érintett személy egy csecsen „fekete özvegy” (hozzátartozói elvesztése miatt bosszúból terror- cselekmények végrehajtását vállaló asszony) lenne, aki Kotenyev szerint számos orosz katona megölését vallotta be. A karlsruhei főügyészség azzal vágott vissza, hogy Oroszország nem nyújtott be kiadatási kérelmet, a németek ugyanakkor tájékoztatják az orosz felet a vizsgálati eredményekről. A nyolcvannyolc éves egykori kommunista vezető a legidősebb elítélt Csehországban Hoffmant hamarosan kiengedhetik a börtönből KOKES JÁNOS Várhatóan rövidesen szabadlábra kerül Karel Hoffmann volt magas rangú csehszlovák kommunista politikus, akit Csehszlovákia 1968. augusztusi szovjet megszállásával kapcsolatban négyéves börtönbüntetésre ítéltek. „Az elítélt súlyos egészségi állapota ahhoz vezette a börtönfelügyeletet, hogy a bíróságnak javasoljuk a maradék büntetés elengedését és az elítélt szabadlábra helyezését” - nyilatkozta a brit BBC cseh nyelvű adásának Kamila Menclová, a börtönfelügyelet igazgatója. Kifejtette: Hoffmannt a börtönorvosok megvizsgálták, s álláspontjuk szerint a volt politikust egy olyan kórházban kellene elhelyezni, ahol súlyos egészségi állapotát folyamatosan felügyelnék és gyógyíthatnák. „Ilyen kórháza a börtönfelügyeletnek nincs. Ezért javasoljuk Hoffmann szabadlábra helyezését, s maradék büntetése elengedését” -jegyezte meg Menclová. Szerinte a hivatalos döntés néhány hét kérdése. Karel Hoffmann a maga 88 évével Csehország legidősebb rabja, elítélése és augusztusi börtönbe vonulása ezért komoly vitákat váltott tó. Hoffmann ugyanis az egyeden a volt csehszlovák politikusok közül, aki 1968 miatt börtönbe került. Az egykori kommunista politikus négy évet kapott azért, mert a Varsói Szerződés hadseregeinek csehszlovákiai bevonulása idején, 1968. augusztus 21-re virradó éjjel önkényesen tókapcsoltatta a rádió műsorszóró rendszerét, s ezzel a vád szerint megakadályozta, hogy a lakosság gyorsan értesüljön arról a nyilatkozatról, amelyben Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöksége a Moszkva által „internacionalista segítségnyújtásnak” nevezett aktust hivatalosan „megszállásnak” minősítette. Az elítélt, aki 1968-ban a csehszlovák távközlési hivatal igazgatója volt, azt állítja, hogy politikai perben ítélték el, hiszen a hatvanas évek végén a rádióműsort minden éjjel kettőtől négyig műszaki okok miatt megszakították. „Ennek a szünetnek a betartását rendeltem ez azon a napon is, semmi mást” - hangsúlyozta Hoffmann, akit eredetileg hazaárulással, majd a tisztségével való visszaéléssel vádoltak, de egyiket sem sikerült bizonyítani. A prágai városi bíróság tavaly végül is a legfelsőbb állami szervek döntésének „szabotálása” miatt ítélte el négy évre. „Nem sértettem meg semmiféle törvényt, csak a hatályos törvény betartását rendeltem el. Az ellenem lefolytatott per politikai per volt, amely megrendelésre készült” - állítja az elítélt. Václav Klaus köztársasági elnök is „furcsának” minősítette a bíróság döntését, s jelezte: mérlegeli, hogy kegyelmet ad az elítélt kommunista politikusnak. JEGYZET Csúsztat a tárca PF.TERFI SZONYA Az egészségügyi minisztérium mindent megtesz annak ér- dékben, hogy a lakosságot meggyőzze reformlépéseinek helyességéről. Újabban azt hangsúlyozza, hogy végre sikerült jelentősen lecsökkenteni a gyógyszerkiadásokat, s ezáltal a súlyos betegségben szenvedők gyógyítása teljesen ingyenessé válhatott. A nagyobb hitelesség kedvéért statisztikai adatokkal bizonyítja állítását. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a hozzáértők szerint a közzétett adatok nem teljesen fedik a valóságot. Néhány csúsztatásra a szív- gyógyászok hívták fel a figyelmemet, akik szerint a biztosító által térített generikus orvosságok némelyike a beteg állapotának rosszabbodásához vezet. De mert rendszerint a több betegségben szenvedők pénztárcája nem bírja a többletköltségeket, az önrész fizetését, nem a legkorszerűbb, leghatásosabb szereket használják. Tehát az „ingyengyógyszer” nem a betegnek kerül sokba, hanem az egészségbiztosítónak. A minisztérium mégis tapsol, ugyanis az első negyedévben a biztosítók a tervezett gyógyszerkeretből kevesebbet költöttek. Annak ellenére, hogy a fránya orvosok nem mindig írták fel a szívbetegeknek az önköltségmentes, generikus orvosságokat. Konkrét szert emleget, a Boncák és Bunkócák TALLÓSI BÉLA Az illem vagy az etikett kifejezések manapság mintha kezdenének kikopni a szóhasználatból, az legalábbis, amit e fogalmak takarnak, kezd elmaradni az érintkezésből. Ági, akinek olyan humora van, hogy ájultam tőle mindig, egyszer eljátszott egy jó poénnal. Ő harmadéves volt az egyetemen, én az elsőt tapostam, amikor egy alkalommal valami olyasmit mondott, hogy milyen jó dolgom van nekem gólyaként, csak úgy beépültem a harmadévesek közé, egyből befogadtak, bezzeg ők, még urazták a felsősöket. Én sem késtem a válasszal, kivágtam, hogy na, jól van, Ági űr, ezen ugyan ne múljon, mostantól én is ezt teszem. Azóta nekem ő Ági úr, én neki Béla úr vagyok. Boncaság ez közöttünk, amióta csak ismetjük egymást. Ja, hogy mi a boncaság? Nem tudom én ennek a fogalomnak a lényegét igazán visszaadni, tessék elolvasni Varga Katalintól a Barátom, Boncát, de hevenyészett megfogalmazásban valami olyasmit jelent, hogy egy idegen ember leül egy másik idegen mellé, s úgy tudnak beszélgetni, mintha születésük óta ismernék egymást. Ez a képesség a boncaság, s akiknek ilyen képességük van, azok a Boncák. És Boncának lenni, meg Boncákkal találkozni nagyon jó dolog. CO8CA01 csoportban az am- lodipin hatóanyagú eredeti gyógyszert (vérnyomáscsökkentő), amelynek eladásából a gyártó, - minő arcátlanság - évi 500 milliós bevételt zsebel be, miközben a beteg önrésze is meghaladja a 200 koronát, pedig rendelkezésre áll a térítés nélküli generikus szív- gyógyszer is. A bökkenő csupán az, hogy az első negyedévben nem állt az orvosok, betegek rendelkezésére a tárca által szorgalmazott és agyondicsért generikum - hangsúlyozták az orvosok. A másik csúsztatással a becsületükbe gázol a tárca, hiszen a minisztérium úgy fogalmaz: „úgy tűnhet”, hogy a betegeknek csak drága orvosságot írnak fel az orvosok. Holott bizonyítottan épp az amlopidin hatóanyagú generikumból, - melynek gyártóját ki tudja, mi okból, hazaiként tart számon a tárca (holott amerikai többségi tulajdonú) - 279 209 csomagolás fogyott, míg az eredeti gyógyszerből csak 31 858 doboz. A különbségnek van anyagi vetülete is, az arány 1,7 millió dollár a 340 ezer dollárhoz - az eredeti gyógyszergyártó kárára, aki közismerten dollár százmilliókat költött a vérnyomáscsökkentő kutatásra, fejlesztésre. Ezek ismeretében érthetetlenek a minisztériumi illetékesek eredeti gyógyszergyártókat elmarasztaló és támadó kijelentései. Annál is inkább, mert épp a generikumokat gyártó cég vitte Mexikóba azokat az orvosokat, akik a legtöbb biztosító által térített gyógyszert ajánlották és írták fel a betegeknek. Csakhogy manapság egyre nehezebb Boncákra lelni, annál inkább lehet Bunkócákkal találkozni. Hogy kik ők? Akik megjelennek valahol, mondjuk egy munkahelyen, titánként, mert ugye azt hiszik, a munkahelyen semmi sem történt előttük, sőt a történelemben sem, s megvannak róla győződve, hogy ők találták fel - miként is fogalmazzak finoman - a tyúkok emésztésének végtermékét ikszel, de annyit nem tudnak tónyögni, hogy: jó napot. Volt (hajói emlékszem) Nádasnak és Markosnak egy riportparódiája, amelyben a riportalany folyton azt kérdezte a riportertől, hogy honnan jött, honnan jött... Az meg nem győzte hangoztatni, hogy a Magyar Rádiótól. Nos, hogy a Bunkócák honnan jönnek, nem tudom. Az talány. Mert azt, aki egyszer már iskolába járt, feltételezem, hogy megtanították köszönni. Megtanították ezekre a formulákra, hogy: csókolom, jó napot, szia, helló, csaó, viszlát és egyéb variánsok. Ha valaki egyszer már volt diák, azzal talán azt is megtanították, mikor, milyen esetekben kell használni ezeket a formulákat. Szóval felvilágosították őket, hogy abban az esetben, ha belépünk egy helyiségbe, és ott emberek vannak, vagy ha távozunk egy helyiségből, s ott emberek vannak - akkor köszönünk és elköszönünk. Mert ha nem így teszünk, az bunkóság, üaki nem így tesz, az Bunkóca. Ahogy Boncának lenni nagyon jó dolog, Bunkócának talán nem annyira. Hát: Jó napot!
