Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-17 / 215. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 17, RÖVIDEN Román szálakat sejtenek Bukarest. A román titkos- szolgálatokkal is kapcsolatban állt az a palesztin származású román állampolgár, akit az amerikai FBI tartóztatott le. Azzal gyanúsítják, hogy tagja az al-Kaidának, és logisztikai támogatást nyújtott a 2001 szeptemberében elkövetett terrortámadáshoz. A Gázai övezetben született Khaled Matar a kolozsvári Babes- Bolyai egyetemen szerzett jogi diplomát, azután is a városban maradt, szülei pénzén gondtalanul élt. Román lapok tudni vélik, hogy a fiú a Ceausescu- féle Securitaténak a besúgójává vált, s állítólag kapcsolatban állt a palesztin titkosszolgálattal is. Az 1989-es decemberi forradalom után vállalkozóként lépett a színre Romániában. Állítólag „szponzorálta” a WTC lerombolását. (MTI) Le akarták lőni Karzai elnököt Gardéz. Rakétát lőttek ki ismeretlen támadók tegnap a délkelet-afganisztáni Gardéz repülőtere irányába, ahol Hamid Karzai elnök helikoptere éppen leszálláshoz készült. A rakéta becsapódása nem követelt áldozatokat. Az államfőt és kísérőit szállító helikopterek le sem szálltak Gardézban, az incidenst követően megfordultak, és visz- szatértek Kabulba. Az afgán elnök a tervek szerint beszédet mondott volna egy iskola megnyitóján. A támadást a megdöntött tálib rezsim hívei vállalták magukra. (MTI) Panasz az etikai bizottságnál Washington. Soros György bepanaszolta az amerikai képviselőház republikánus párti elnökét, Dennis Hastertet a ház etikai bizottságánál azért a becsületsértő megjegyzéséért, amely szerint a milliárdos üzletember illegális kábítószercsempész szervezetektől pénzt kaphatott. A magyar származású, 73 éves pénzmágnás levelében leszögezte: a közbeszédben nincs helye az olyan rágalmaknak, amely szerint egy amerikai állampolgár drogkartellekkel paktál és még bűnözésből eredő pénzt is kaphat tőlük. Dennis Hasiért a Fox News televízióban Soros György - aki a marihuána legalizálásának híve - vagyonának eredetét firtatta. „Nem tudom, Soros György honnan szerzi pénzét. Nem tudom, honnan, a tengerentúlról vagy kábítószer-kereskedő csoportoktól, vagy honnan máshonnan.” (MTI) Soros György az ügy kivizsgálására kérte a képviselőház etikai bizottságát (Képarchívum) Bush a demokrácia elveinek megőrzésére intette Putyint, a FÁK új elnökét, aki tegnap ismét elutasította a párbeszédet a csecsen lázadókkal Lassan hidegháborússá dermedő retorika Moszkva/Washington/Asz- tana. Bush amerikai elnök aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz államfő politikai reformtervei miatt, amelyek valójában az elnöki hatalmat növelnék. A kemény orosz reagálások mögött egyes moszkvai hírmagyarázók a hidegháború előszelét érzik. ÖSSZEFOGLALÓ A Független Államok Közösségének (FÁK) asztanai csúcsértekezletén az orosz elnök újólag kizárt bármiféle tárgyalást a csecsen lázadóvezérekkel. Putyin ismét kettős mérce alkalmazásával vádolta a Nyugatot, rámutatva, hogy egyetlen civilizált ország sem gondolt tárgyalásra Oszama bin Laden nemzetközi terroristavezérrel. „A beszlani kegyetlenségek tökéletes erkölcsi alapot adnak arra, hogy ragaszkodjunk ahhoz az álláspontunkhoz, amely szerint Oroszország ellenfelei a terrorista internacionáléhoz tartoznak” - szögezte le. Egyébként Putyint tegnap a FÁK-államfők tanácsának élére választották, ebben a tisztségben Leonyid Kucsma ukrán elnököt váltotta fel. George Bush aggodalmának adott hangot Putyin azon lépései miatt, amelyek valójában az elnöki hatalmat növelnék a képviseleti demokrácia rovására. Az amerikai elnök helyi idő szerint szerdán arra buzdította az orosz vezetőt, hogy őrizze meg a demokrácia elveit. Putyin az öldöklésbe torkolló, több mint 300 halálos áldozatot szedő beszlani iskolai túszdráma után állt elő a lényegében a saját hatalmát növelő javaslataival. A terrorizmus elleni harc jegyében indítványozta, hogy töröljék el a közvetlen kormányzóválasztásokat és az elnök előterjesztése alapján a regionális törvényhozások válasszák meg a 89 orosz régió vezetőit, az orosz parlament, a duma képviselőit pedig a jövőben kizárólag pártlistán válasszák az eddigi rendszer helyett, amelyben a mandátumok feléről egyéni választókerületekben közvetlenül döntöttek a szavazók. Colin Powell külügyminiszter és a Fehér Ház szóvivője óvatos formában már bírálták Putyin reformjavaslatait. Bush mos.t arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy „a kormányoknak a demokrácia ellenségeivel folytatott harcuk közben meg kell őrizniük a demokrácia elveit”. Hozzátette, hogy a nagy országoknak, nagy demokráciáknak fenn kell tartaniuk a hatalmi egyensúlyt a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között, akárcsak a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmi ágak között. Nem mellékes: Bush patikamérlegen kimért fehér házi beszédében nem szólt arról a washingtoni elvárásról, hogy Moszkva kezdjen tárgyalásokat a csecse- nekkel a konfliktus politikai rendezéséről. Emlékeztetett arra, hogy a minap telefonon beszélt Putyinnal. „Közöltem vele, hogy vállvetve együtt harcolunk a terrorizmus ellen és irtózunk az olyan emberektől, akik ártatlan gyerekeket ölnek sötét céljaik elérése érdekében.” Az egyik orosz lap hírmagyarázója hidegháborús előszelet érez a Putyin állam-központosító reformterveit érő nyugati bírálatok kemény moszkvai elutasításában, egy másik lap szerint az orosz kártya most a nyugati vezetők ellenfeleinek kezében válhat aduvá. „Az orosz külügy mostantól a stratégiai partnerekhez fűződő kapcsolatok nyilvános tisztázását részesíti előnyben” - vonta le a következtetést a Nyezaviszimaja Ga- zeta abból a stílusból, ahogyar Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „helyre rakta” Colin Poweli aggodalmát a demokratikus reformoktól való esetleges orosz visz- szalépés miatt. S akkor a lap méj nem említhette a szerda esti Bush- beszédet. Kitért viszont az Európai Unióhoz fűződő viszonyba! mutatkozó „pótlólagos feszültség re” - felidézte, hogyan hordta k Moszkva Bemard Bot EU-tanács- elnök holland külügyminisztert amiért tájékoztatást kért í beszlani túszdráma véres végkifej letérői, és utalt Chris Patten európai biztos negatív reagálására e Putyin-terwel kapcsolatban „Egyes elemzők szerint Oroszország már nincs messze attól £ ponttól, amelyen túl a hidegháború kezdetéről lehet majd beszélni’ - intett a Nyezaviszimaja Gazeta A Kommerszant szerint £ Kreml új politikája egyes nyugat elnökök és miniszterelnökök szé kébe kerülhet. A nyugati vezetői nemcsak stratégiai partnerükké és szövetségesükké nyilvánítót ták Moszkvát, hanem úgyszólvár fő külpolitikai vívmányaik köze sorolták a hozzá fűződő viszonyt Miután azonban a nyugati médit leleplezte Putyin hatalomkon centráló tervét, a nyugati vezető két átgondolatlan és hatástalar Oroszország-politikával kezdtél vádolni. „Gerhard Schröder né met kancellárt a Zöldek, Jacque: Chirac francia elnököt a szocia listák bírálják. És nem kell jós nak lenni ahhoz, hogy feltételez zük: Bush Moszkva-politikájá nak bírálata mostantól Johr Kerry demokrata elnökjelöli kampányának egyik kulcspont jává válik.” (MTI, TASR) Két amerikai és egy brit állampolgárt ejtettek túszul ismeretlen fegyveresek Kofi Annan a koalíciót támadja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Csúcstalálkozót akar a demokrata elnökjelölt Kerry az európaiakat bírálja London/Canberra/Bagdad/ Montreal. Jogellenesnek, az ENSZ alapokmányával ellentétesnek nevezte az iraki háborút a BBC-nek adott, a tegnapra virradó éjszaka sugárzott nyilatkozatában a világszervezet főtitkára. A brit és az ausztrál kormány egyaránt visszautasította Kofi Annan kijelentéseit. Annan a BBC világszolgálatának azt mondta: az Irak elleni katonai fellépésről nem egyoldalúan, hanem BT-határozattal kellett volna dönteni. A főtitkár szerint az iraki háborúból az USA-nak, Nagy-Britanniának és minden tagországnak „fájdalmas tanulságokat kell levonnia, amelyek arra intenek, hogy a legjobb, ha mindenki együttműködik szövetségeseivel, az ENSZ égisze alatt”. Hozzátette: reméli, hogy a világnak hosszú ideig nem kell még egy iraki típusú hadműveletet végignéznie, olyat, amely ENSZ-jóvá- hagyás és szélesebb nemzetközi támogatás nélkül megy végbe. Annan szerint az iraki háború az ENSZ alapokmánya értelmében illegális volt. Brit és ausztrál reagálás A brit külügyminisztérium szóvivője Annan szavaira reagálva azt mondta: a brit főügyész annak idején „világossá tette a kormány álláspontjának jogi megalapozottságát”. Lord Goldsmith - aki a brit jogi berendezkedésben elsősorban nem fővádlóként, hanem a kormány jogi tanácsadójaként tevékenykedik - a háború előtt kiadott hivatalos állás- foglalásában törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, azzal az érvvel, hogy arra a már addig elfogadott BT-határozatok is jogalapot adtak. John Howard ausztrál kormányfő kijelentette: „Az ausztrál kormány által beszerzett jogi szakértői vélemény szerint az akció teljes egészében megfelelt a nemzetközi jog előírásainak.” Ausztrália az elsők között csatlakozott az USA vezetésével Irak ellen hadba vonuló országokhoz. Hajnali emberrablás Ismeretlen fegyveresek tegnap Bagdadban elraboltak két amerikai és egy brit állampolgárt, feltehetően civileket. A bagdadi amerikai nagykövetségen a hírügynökségek érdeklődésére elmondták, hogy egyelőre ellenőrizni próbálják az információkat. A brit nagykövetség szóvivője szintén arról számolt be, hogy a külképviselet tájékozódik az ügyben. Az ismeretlen fegyveresek nem sokkal pirkadat után rohamozták meg azt a házat, amelyben a három férfi lakott. Szemtanúk szerint a támadók egy kisteherautóba tuszkolták foglyaikat, majd elhajtottak. Az iraki belügyminisztérium szerint az emberrablás során lövés nem dördült el. Az al-Manszúr negyed az iraki főváros előkelő része, ahol korábban számos nagy- követség működött. Jelenleg több biztonsági cég és külföldi kisvállalat székhelyének ad otthont, többnyire jól őrzött épületekben. Az Irakban dolgozó európai alvállalkozók, biztonsági tanácsadók többsége viszont továbbra is a szigorúan védett, zöld zónának nevezett bagdadi épületegyüttesben száll meg. Az újabb emberrablás tovább erősíti a bizonytalanság légkörét a hónapok óta erőszakhullám sújtotta Irakban. Az elmúlt öt napban csaknem kétszáz ember vesztette életét országszerte robbantásokban és harcokban. Az elmúlt hónapokban több mint száz külföldit raboltak el; többségük kiszabadult, több mint két tucat túszt azonban kivégeztek fogva tartóik. Kanadai áldozatok Két kanadai polgári személy is életét vesztette Irakban - közölte André Lemay kanadai külügyi szóvivő, hozzátéve: feltehetően ugyanabban az incidensben vesztették életüket mindketten. Egyes kanadai sajtóértesülések szerint a két férfi kedden vesztette életét, amikor gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a bagdadi rendőrkapitányság épületénél. A merényletnek negyvenhét halálos áldozata és több mint száz sebesültje volt. Rajtuk kívül a háború kezdete óta eddig öt kanadai halt meg. Kanada nem támogatta Irak amerikai megszállását. MTI-JELENTÉS Washington. John Kerry amerikai demokrata párti elnökjelölt az európaiak szemére vetette, hogy nem tartották be az iraki újjáépítéssel kapcsolatos ígéreteiket, és kijelentette: megválasztása esetén azonnal csúcstalálkozó összehívását kéri az EU-val a kérdés megvitatására. Kerry megfogalmazása szerint az európaiak „nem tartották be az ENSZ-szel elfogadtatott határozatukat”. Azt szeretné, ha az európai országok - többek között azok, amelyek ellenezték a háborút - nagyobb részt vállalnának Irak újjáépítésében és pacifikálásában. Az ENSZ Biztonsági TanáMTI-HÍR London. Hosszú szünet után, tegnap csúcsszinten kezdődtek újra a tetszhalott észak-írországi rendezési folyamat újjáélesztését célzó tárgyalások. A rendezésben érdekelt felek, köztük Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő, a délkelet-angliai Kent grófság egy festői, a külvilágtól teljesen elszigetelt kastélyában, Leeds Castleban ültek tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésen egy fedél alá került az északír politika két legkibé- kíthetetlenebb ellenfele, a katolikus szakadár mozgalom radikális csa júniusban egyhangúlag hatá rozatot fogadott el az átmenet iraki kormány létrehozásáról és £ többnemzetiségű haderő iraki je lenlétéről. „Egy új elnök, akinél hitele van a külföldi vezetők előtt el tudja majd szigetelni a szélsősé geseket és tárgyalóasztalhoz tudja ültetni a feleket” - tette hozzá Egyébként a demokrata elnökje lölt ismételten követelte Dónak Rumsfeld védelmi miniszter le mondását. „Le kellene mondania Nem az Abu Graib börtönben ki tört botrány miatt, hanem a hábo rú kirobbantásával kapcsolato: téves számítások és amiatt, hogj az amerikai fiatalokat talán Viet nam óta a legnehezebb feltételei között vetették be.” csoportja, a Sinn Fein és a protes táns britpárti oldal > vehemenser katolikusellenes ereje, a Demokra tikus Unionista Párt. A háromna posra tervezett tárgyalássoroza első napjának szenzációját Gerrj Adams, az IRA katolikus félkato nai szervezet politikai fedőszervé nek tartott Sinn Fein elnöke szol gáltatta, aki a tárgyalások előtt ki jelentette: elengedhetetlen a meg egyezés a Sinn Fein és a DUP kö zött. Ez utóbbi vezetője, a 79 éve: Ian Paisley tiszteletes eddig rendn elutasította, hogy szóba álljor akár a mérsékelt katolikus veze tőkkel is, nemhogy a Sinn Feinnel Gerry Adams szolgáltatta a szenzációt Újrakezdett párbeszéd 4 liberális Jabloko aktivistái tegnap Moszkvában Putyin tervei ellen tüntettek (TASR/AP-jelvétel)
