Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-16 / 214. szám, csütörtök
4 Külföld ÚJ SZŐ 2004. SZEPTEMBER 16. RÖVIDEN Súlyos büntetések Kabul. Emberrablás és kínzás vádjában bűnösnek találta és tíz év szabadságvesztésre ítélte egy afganisztáni bíróság szerdán annak a háromfős amerikai csoportnak a vezéralakját, amely titkos magánbörtönt működtetett Kabulban. Jonathan Idema társait szintén súlyos börtönbüntetésre ítélték, amiért részt vettek az általuk terroristaellenes műveletnek nevezett magánakcióban: Brent Bennett szintén tíz évet, Edward Carabello nyolc évet kapott. Az amerikaiak négy afgán cinkosára egytől öt évig terjedő büntetéseket szabott ki a bíróság. (MTI) Blair majdnem lemondott London. Néhány percre volt a lemondástól nyáron a brit kormányfő, de a korábbi találgatásoktól eltérően nem elsősorban politikai, hanem családi okokból - közölte tegnapi sajtóbeszámolók szerint a miniszterelnök egyik közeli barátja. Tony Blair egyik legszorosabb kabinetbeli szövetségese viszont egyértelműen cáfolta a hírt. Lord Mervyn Bragg írónak és médiaszereplőnek egy kereskedelmi tv-ben elejtett szavait az összes nagy londoni napilap első oldalon hozta. Lord Bragg, a Blair család közeli barátja szerint a kormányfőre rendkívüli nyomás nehezedett, de ennek mibenlétét nem részletezte. Csak annyit mondott, Blair lemondási szándékának hátterében az állt, hogy „nagyon erőssé váltak a családjával kapcsolatos meggondolások”. (MTI) Tony Blair és felesége, Cherie házassága nem került válságba - lord Bragg szerint (Képarchívum) Marad a régi irányvonal Peking. Hu Csin-tao kínai államfő kizárta annak lehetőségét, hogy Kínában nyugati mintájú demokráciát vezessenek be. Hu tegnap, egy nappal a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma előtt a televízióban leszögezte: a történelem azt bizonyítja, hogy a nyugati politikai berendezkedés vak átvétele Kína halálát jelentené. A KB-ülést a modernkori Kína megalapítójának, a forradalmár Szun Jat-szennek és korának szentelik. Megfigyelők nem várnak olyan bejelentést, amely a kínai politikai irányvonal gyökeres módosítását jelezné. (MTI) Vezető szerb politikusok a magyarellenes atrocitások kivizsgálását ígérték - Budapest segítséget kínál Szerbia-Montenegró integrációjához Mádl feszültségcsökkentő missziója Belgrád/Podgorica. A világhírügynökségek is nagy figyelmet szenteltek a magyar államfő belgrádi tárgyalásainak, megállapítva: Mádl Ferenc akkor kezdett háromnapos látogatást Szerbia-Montenegróban, amikor Budapest és Belg- rád viszonya feszültté vált. ÖSSZEFOGLALÓ A protokolláris mozdulatnál sokkal nagyobb politikai jelentőséggel bírtak azok a kézfogások, amelyekkel kedden Belgrádban fogadták Mádl Ferencet. A magyar államfőnek tárgyalópartnerei - a többi között Szvetozar Marovics szövetségi és Borisz Tadics szerbiai köztársasági elnök - a vajdasági magyarellenes atrocitások megfékezését, a kisebbségek elleni erőszakos cselekmények gyors hatósági kivizsgálását ígérték. A háromnapos látogatásra rendkívül kényes, kiélezett helyzetben került sor. A figyelem elsősorban az elmúlt időszak vajdasági magyarveréseire összpontosult. Míg Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke azt hangoztatta, hogy az incidensek mögött nem állami politika vagy állami szervek keresendőek, Mádl a nagy port kavart délvidéki eseményeket felhalmozott feszültségekkel, a menekülthelyzettel és a súlyos gazdasági gondokkal magyarázta. Belgrádban érezhetően a két szomszédos állam között kialakult feszültség csökkenését várták Mádl látogatásától. A magyar államfő tartózkodott annak felemlítésétől, hogy Budapest a vajdasági atrocitásokat az Európai Unió és az Európa Tanács elé vitte. Ugyanakkor megemlítette: a magyarországi sajtóban megjelent az a hír, hogy fenyegetés érte a magyarországi szerb kisebbséget. „Magyarország ezt ugyanolyan demokratikus, erkölcsi és európai elvek alapján nem tudja elfogadni, és elutasítja” - mondta Mádl, aki a titkosszolgálattól kért tájékoztatást a történtekről. Elmondta: kiderült, hogy öt fenyegető levelet intéztek a magyarországi szerbek ellen, az üggyel már foglalkoznak a nyomozati szervek. Borisz Tadics szerb elnök azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése alapvető dolognak számít egy civilizált társadalomban. „Ragaszkodom a vajdasági kisebbségek elleni incidensek rendőri-igazságügyi kivizsgálásához. Szerbia elnökeként különös érzékenységgel viseltetem azon esetek iránt, amikor emberi és kisebbségi jogokat sértenek meg” - hangoztatta a családilag vajdasági magyar szálakkal is rendelkező szerb politikus. A Tadics- Mádl találkozónak az adott különös jelentőséget, hogy a vírusos tüdőgyulladásban szenvedő szerb elnök a magyar vendéggel folytatott megbeszélés kedvéért hagyta el a kórházat. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő a Mádl Ferenccel megtartott találkozó után azt mondta, a kisebbségek megfelelő védelme hazájának is érdeke, hiszen a környező országokban jelentős számú szerb etnikai közösségek élnek. Belgrádban Mádl a NATO- és EU-tag Magyarország részéről többször segítséget ajánlott fel Szerbia-Montenegró nyugati integrációjához, aminek hatására talán eltűnhetne a Kostunica hivatala melletti romhalmaz, a védelmi minisztériumnak az 1999- es koszovói háború idején szétbombázott épülete. Mádl Ferenc tegnap Podgo- ricában, Montenegró fővárosában folytatta tárgyalásait, majd pedig a Vajdaságba látogatott. Kasza József, a VMSZ elnöke szerint a magyar elnök szerbiai látogatása nagymértékben hozzájárul a szerb-magyar viszonyban tapasztalható feszültség enyhüléséhez. „Nagyon jókor jött elnök úr Szerbiába és Montenegróba” - mondta, hozzátéve: a feszültség nem annyira a lakosság körében, mint inkább a politikai életben tapasztalható, s a belgrádi központú médiumokon keresztül jócskán szított is. Az Európai Parlamentben várhatóan ma döntenek a vajdasági helyzettel kapcsolatos határozattervezetről. Ez elismeri a belgrádi hatóságok helyszíni tájékozódását annak első jeleként, hogy a szerb vezetés tudatában van a helyzet súlyosságának. Felszólítja a szerb vezetést, hogy a vajdasági magyarok ellen elkövetett erőszakos akciókat bűncselekményként ismerje el, és a jogállamiság eszközeivel határozottan lépjen fel ellenük. Emlékezteti Belgrádot, hogy a kisebbségi jogok szavatolása az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolataik egyik előfeltétele. (MTI, NOL) Draskovics: jó az EU-látogatás Belgrád. Vük Draskovics, Szerbia-Montenegró külügyminisztere szerint normális és jogos volt Kovács László brüsszeli kezdeményezése a Vajdaságban történt magyarellenes incidensekkel kapcsolatosan. „Nagyon jó, hogy az Európai Unió 25 belgrádi nagykövete meglátogatja a Vajdaságot, elsősorban azért, hogy meggyőződjék róla, nincsenek feszültségek a tartományban élő nemzetek között.” Draskovics szerint történtek erőszakcselekmények, primitív dolgok vajdasági magyarok ellen, de a külügyminiszter biztos abban, hogy a vandalizmus, a falfirkák, erőszakcselekmények mögött nem áll a szerb állam, ugyanígy nem áll a magyar állam a Magyarországon élő szerbeket ért fenyegetések mögött. (MTI) Moszkva elutasítja Washington kritikáját Putyin politikai reformtervei ügyében Élesedő orosz-amerikai vita MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington/Prága. Oroszország belügyének nevezte Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap Asztanában a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett hatalmi központosító reformokat. Ezzel válaszolt amerikai kollégája, Colin Powell előző nap hangoztatott aggodalmaira. Powell kifejtette, hogy Washington megérti a terrorellenes harc szükségességét, de helytelenítené, ha ez a demokratikus reformoktól való visszalépéssel járna. „Moszkvának meg kell találnia az egyensúlyt a terrorellenes harc és a demokratikus reformok előrevitele között.” Lavrov megjegyezte, hogy az USA is meglehetősen kemény intézkedéseket foganatosított a 2001 szeptemberi terrortámadások nyomán, egyszersmind emlékeztetett Putyin ígéretére: minden reformot az orosz alkotmány maradéktalan betartásával hajtanak végre. Elemzők szerint az elnöki tervek az alkotmány szellemének ellentmondanak ugyan, de a betűjének nem. Lavrov tiltakozása után Prágából is érkezett bírálat Moszkva címére. Oroszországnak nem szabadna eltitkolnia, hogy milyen stratégiát kíván követni a terrorizmus elleni harcban - mondta a cseh fővárosban Richard Armi- tage, az USA külügyminiszterének első helyettese, miután tárgyalásokat folytatott Cyril Svo- boda cseh külügyminiszterrel. Az amerikai diplomata leszögezte: „Washington Oroszországnak csak azokat a stratégiai lépéseit tudja egyértelműen támogatni, amelyekről megfelelő információkkal rendelkezik, s amelyeket teljes mértékben megért. Kissé csalódottak vagyunk amiatt, hogy az Orosz Föderáció egyre inkább megpróbálja eltitkolni jövőbeni lépéseit.” Armitage azt állította, hogy Washington jelenleg nem rendelkezik az összes szükséges információval az orosz lépések hátterének megértéséhez. Az orosz kormány megemelte a fegyveres erőknek szánt kiutalást 2005-ös költségvetési tervezetében. Ennek kapcsán néhány Kreml-barát dumaképviselő is felhívta a figyelmet a készülő tekintélyuralmi fordulatra. „A terrorizmus elleni harc a jövő évi büdzsé prioritásai közé tartozik” - érvelt Alekszandr Kudrin pénzügyminiszter, bejelentve a fegyveresbiztonsági szervezeteknek szánt kiutalás 157 milliárd rubellel (5,4 milliárd dollár) való megtetézé- sét. A növekmény kétharmada a védelmi minisztériumnak jut, a maradék a belügyi tárcának és a biztonsági szolgálatnak. A hamarosan a duma elé kerülő 2005-ös büdzsétervezet 27 százalékkal növeli a három erőszakszervezet finanszírozását. A beszlani túsztragédia után Vlagyimir Putyin elnök meghirdette egy központi terrorellenes biztonsági szervezet létrehozását, míg a hétfői kibővített kormányülésen vitatott választójogi reformokat kezdeményezett: ezek a régiók kormányzóinak jelenlegi közvetlen választását az elnök jelöltjeinek a helyi parlamentek általi megerősítésére redukálják, míg az alsóházi választásokról száműzik az egyéni szavazókörzeteket (az összes mandátumot pártlistás alapon osztva el). „A meghirdetett reformok minden felelősséget a Kremlre ruháznának át, amit nem akarunk, az elnök iránti minden tiszteletünk ellenére sem” - mondta Alekszandr Hinstejn, a Kreml-barát monopolpárt, az Egységes Oroszország képviselője, egyben védelmi berkekben bejáratos újságíró. A szintén a Putyin-hű „medvék” közé tartozó Konsztantyin Zatulin rámutatott, hogy a reformok teljesen megfosztják a képviselőt függetlenségétől, mert ha nem úgy szavaz, ahogy elvárják, akkor visszaléptetik. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Kirkuk/Ramádi. Két nap szomorú mérlege: kedden több mint 60 ember vesztette életét és vagy 120-an megsérültek, tegnap estig több mint tucatnyian haltak meg Irakban. Robbantásos merényleteteket követtek el kedden Bagdadban, és egy rendőröket szállító kisbuszt támadtak meg Baakúbában az Abu Muszab az-Zarkávi vezette terrorista csoport tagjai. Bagdadban 47 halottja és 114 sebesültje volt a város- központban álló rendőrkapitányság közelében, egy zsúfolt piacon elkövetett merényletnek. Az áldozatok többsége polgári személy, nők és gyermekek is vannak köztük. A terrortámadásnál egy autóMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Náblusz/Dzsenín/Jeruzsálem. Öt palesztin aktivistát és egy 11 éves kislányt öltek meg tegnap reggel izraeli katonák a ciszjordániai Nábluszban. Dzsentriben legkevesebb négy palesztint öltek meg a különleges egységek. A palesztin biztonsági szolgálat tájékoztatása szerint az öt megölt fegyveres a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatahhoz közel álló al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű fegyveres csoport tagja volt. A halottak között van a szervezet egyik helyi vezetője, az izraeliek által leginkább keresett szélsőségesek egyike, Nader Aszuad is. ba rejtett pokolgép robbant a rendőrség és a toborzóiroda közelében. Szemtanúk szerint több tucat ember, zömében fiatalok várakoztak a toborzóiroda előtt a robbanás pillanatában. A merénylet elkövetését az al-Kaida terrorhálózattal is kapcsolatban álló jordániai terrorista, az-Zarkávi vezette csoport vállalta magára egy internetes honlapon. Baakúbában legkevesebb 12 iraki rendőr és egy iraki civil vesztette életét, amikor fegyveresek tüzet nyitottak gépkocsijukra. Tegnap 13-an vesztették életüket, és 17-en megsebesültek az iraki lázadók és az amerikai tengerészgyalogosok közötti újabb ösz- szecsapásokban, illetve egy robbantásban a Bagdadtól 100 kilométerre fekvő Ramádiban. Izrael nem köti magát az USA által támogatott nemzetközi útitervhez, amelyet tavaly a zsidó állam is jóvá hagyott - jelentette ki Ariel Sáron egy tegnapi interjújában. Az izraeli kormányfő leszögezte: az egyoldalú szétválasztási terv végrehajtása után nem tervez további csapatkivonásokat. Arra a kérdésre, hogy ez jelenthet-e több évtizedes szünetet a kivonásokban, Sáron azt felelte: ezt egyelőre lehetetlen megmondani. De nagyon valószínű, hogy a zsidó telepek jövő év végéig végrehajtandó evakuálása után lesz egy hosszú időszak, amikor nem történik majd semmi. Zakajev: újabb Beszlanok várhatók London. Sok újabb Beszlan várható, ha a nyugat nem szorítja rá Oroszországot a tárgyalásokra a csecsenekkel - mondta Aszlan Maszhadov szakadár csecsen vezető londoni emigrációban élő megbízottja. Ahmed Zakajev londoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök csecsenföldi politikája nemhogy nem stabilizálta a köztársaságot, de még rontott is a helyzeten. Zakajev felszólította a Nyugatot: Oroszország további kedvezményes kereskedelmi és politikai elbírálásának feltételéül szabja azt, hogy Moszkva kezdjen tárgyalásokat a csecsenekkel. (m) Izraeli „tisztogatás” Nábluszban és Dzsenínben Nem kell az útiterv Mádl Ferenc és Borisz Tadics a közös sajtótájékoztatón (TASR/AP-felvétel) Nagy véráldozattal járó robbantások Irakban Az áldozatok többsége civil
