Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-16 / 214. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 TALLÓZÓ DIE WELT Szíriái különleges egységek júniusban vegyi fegyvereket próbáltak ki a nyugat-szudáni Dárfúr fekete bőrű lakosságán, az akciónak emberek tucatjai estek áldozatul. Májusban Kartúm egyik elővárosában szír tisztek találkoztak a szudá- ni hadsereg képviselőivel. A megbeszélésen a két ország ka­tonai együttműködéséről volt szó, a szír delegáció szorosabb együttműködést ajánlott fel a vegyi hadviselés területén. Ja­vasolták, hogy a vegyi fegyve­rek hatását a dél-szudáni kor­mányellenes lázadókon pró­bálják ki, de mivel akkor a kartúmi kormány éppen béke­tárgyalásokat folytatott a láza­dókkal, a dárfúri fekete bőrű lakosság került szóba. Kettős állampolgárság: a magyar parlament egyhangúlag határozott, a határokon túl üdvözölték a lépést Ügydöntő népszavazást írnak ki A határokon túl üdvözöl­ték a kisebbségek, hogy hétfőn a magyar Ország- gyűlés egyhangú voksolás­sal ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állam- polgárság ügyében. ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett re­ferendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e ma­gyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar­igazolvánnyal vagy a megalkotan­dó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás kiírását minden frakció támogat­ta, a kettős állampolgárság ügyé­ben azonban eltértek az álláspont­ok. Lamperth Mónika belügymi­niszter közölte: nincs garancia ar­ra, hogy megfelelő időben olyan törvény szülessen, amely az alkot­mány előírásainak megfelelően biztosítja a külföldön való szava­zás lehetőségét. Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fi­desz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy az azon fel­tett kérdésre a többség igennel voksoljon. Indítványozta, hogy kezdődjön négy- párti egyeztetés a sikeres népszavazás után szüksé­gessé váló jogszabály-módosítá­sok előkészítése érdekében. Heré­nyi Károly és Dávid Ibolya (MDF) egyaránt a népszavazás kiírása mellett érvelt. Felhívták ugyanak­kor a figyelmet a demokrata fó­rum korábbi indítványára, amely kedvezményes honosítási eljárás keretében biztosított volna kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt mondta, az Ország- gyűlésnek kötelessége a népszava­zás kiírása, azonban hangsúlyoz­ta, hogy a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túl élő magyarok kettős állampolgár­ságával. Ezt azzal indokol­ta, hogy a térség országai­nak nagy része történelmi­leg egy időben válik az unió tagjává. Szabó Zol­tán (MSZP) ugyancsak a referendum kiírása mel­lett érvelt. Ugyanakkor közölte, hogy a feltett kérdés politikai jelle­gű, s nem az Országgyűlésben kell megvitatni. Az erdélyi magyarság többsége a közvélemény-kutatások szerint helyesli a kettős állampolgárságot, ugyanakkor sokan azt mondják, kitelepülnek, ha megkapják - mondta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szabadság cí­mű kolozsvári lapnak nyüatkozva. Markó szerint az RMDSZ egyetért az MDF által javasolt változattal, mely szerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő ma­gyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot, mint a nem magyar nemzetiségűek. A vajdasági magyarok esetében elsősorban az utazás megkönnyí­tését segítené a kettős állampol­gárság, mert aki áttelepülni akart Magyarországra, az elmúlt 15 év­ben már megtette - hangsúlyozta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztő-helyettese. Úgy fogalmazott, hogy a Vajdaságban és Szerbiában élő magyarok szá­mára „magától értetődő dolog” a kettős állampolgárság igénye, eb­ben a kérdésben az ottani magya­rok politikai vezetői is teljesen egységes véleményen vannak. A kárpátaljai magyar szerveze­tek elsősorban mint szép gesztust üdvözlik a budapesti döntést. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ügyvezető alelnöke el­mondta: üdvözlik a magyar parla­ment határozatát, külön kiemelve, hogy a pártok egyhangúlag sza­vaztak a kérdésben. „Tesszük ezt annak tudatában, hogy Ukrajná­ban a törvények nem teszik lehető­vé a kettős állampolgárságot. Ha viszont megszületne a határon túli magyarok kettős állampolgárságát intézményesítő jogszabály, akkor - amint azt korábban már többször nyilatkoztuk - az UMDSZ megbíz­ná elnökét, Gajdos István parla­menti képviselőt, hogy a kettős ál­lampolgárságban érdekelt más uk­rajnai kisebbségek képviselőivel összefogva nyújtson be megfelelő alkotmánymódosító indítványt a kijevi törvényhozásban” - tette hozzá az ügyvezető alelnök. Ugyancsak üdvözli a határon túli magyarok kettős állampolgárságá­ról szóló ügydöntő népszavazás kérdésében született magyar par­lamenti döntést a legnagyobb uk­rajnai magyar szervezet, a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Mint Kovács Miklós el­nök, volt parlamenti képviselő ki­fejtette: a KMKSZ támogatja a ma­gyar törvények olyan módosításá­ra irányuló kezdeményezést, hogy helyben lakás nélkül kaphassanak magyar állampolgárságot a hatá­ron túli magyarok. Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben a KMKSZ álláspontja elvi jellegű, hiszen a kárpátaljai magyarokat a kettős ál­lampolgárság ügye közvetlenül nem érinti az ukrán törvények is­mert rendelkezései miatt. Ha a magyar parlament mégis elfogad­ná a törvénymódosítást, akkor új helyzet állna elő, hiszen - mint fo­galmazott - Ukrajnában nem egy példa van arra, hogy az államhata­lom egyes külföldi államok eseté­ben szemet huny a kettős állam- polgárság fölött. Az ukrán alkot­mány kettős állampolgárságnak kedvező esetleges módosításáról szólva Kovács kiemelte: nem tartja teljesen irreálisnak az alaptörvény megfelelő módosítását. Erdélyben sokan azt mondják, kitelepülnek, ha megkapják. Az alapvető ellenérv, hogy a „nagypolitika” jelenleg összekapcsolódik a „mindennapok helyi problémáival” Polgármesterek és képviselők, de egy fizetésért KOKES JÁNOS Nem kizárt, hogy a jövőben csak egy fizetésért fognak dolgoz­ni azok a cseh parlamenti képvi­selők és szenátorok, akik egyben polgármesteri tisztséget is betöl­tenek. Az érdekek egybeesését ki­záró törvény módosítását a na­pokban kezdődő őszi ülésszakon tűzi napirendre a prágai képvise­lőház. A javaslat a kormányzó szociáldemokrata képviselőcso­port köréből származik. „Nem el­lenzem, hogy valaki két tisztséget viseljen egyszerre. Ezért azonban nem szabadna két fizetést kap­nia” - nyilatkozta Václav Votava, a módosítás egyik kezdeménye­zője. A javaslat előterjesztői ugyan kételkednek abban, hogy egy személy képes lenne két fon­tos és igényes közéleti tisztséget egy időben megfelelő szinten el­látni, de úgy vélik, „ezt törvény­nyel megtiltani nem lehet”. Ha az érdekek ütközését kizáró törvény módosítását a parlament megsza­vazza, akkor a képviselők és a szenátorok abba a jogi helyzetbe kerülnek, amely már évek óta ér­vényes a miniszteri tisztséget be­töltő személyekre. A hatályos cseh törvények szerint a miniszter megtarthatja ugyan képviselői vagy szenátori mandátumát, de fizetést csak a miniszterségért kap, parlamenti posztjáért nem. A prágai sajtó szerint különösen a felsőházban, a szenátorok között van számos olyan politikus, aki egyben polgármester is. Ezért je­lenleg két „szép” fizetés jár. A közvélemény ugyanakkor úgy vé­li, az esetek döntő többségében nem lehet felelősen és jól ellátni két nagyon igényes közéleti tiszt­séget, s az érintettek akarva-aka- ratlanul egyik funkciójukat csak formálisan tudják betölteni. „Egyetértek a javaslattal, meg­győződésem, hogy helyes” - mondta Jirí Liska polgári demok­rata szenátor, aki parlamenti mandátuma miatt végül is lemon­dott korábban sikeres polgármes­teri hivataláról. „Ha valaki két széken akar ülni, ám tegye. De csak egy fizetésért. Én a polgár- mesteri funkciót nem pénzért csi­nálom” - hangsúlyozta Rostislav Harazín, aki szenátori mandátu­ma mellett egy kisebb falu kom­munista polgármestere is. Más, jelenleg kisebbségben lé­vő vélemények szerint azonban a két közéleti tisztség jól össze­egyeztethető, kiegészíti egymást. Az alapvető érv ebben az esetben az, hogy a „nagypolitika” így ösz- sze van kapcsolva a „mindenna­pok helyi problémáival”. „Észre­vettem, hogy azok a kollégáim, akik lemondtak polgármesteri tisztségükről, gyorsan elveszítet­ték kapcsolatukat a reális élettel. Ezért én a módosítást nem fogom támogatni” - fejtette ki vélemé­nyét Jaroslav Doubrava kommu­nista szenátor-polgármester. KOMMENTÁR Indulatok szabadlábon NAGYANDRÁS Magyarországon időről időre előbukkannak olyan szélsőjobboldali szervezetek, melyek a demokrácia kiskapuit megtalálva, a véle­ménynyilvánítás szabadságára hivatkozva hihetetlen uszításba kez­denek, s olyan dolgokat művelnek, melyektől minden jóérzésű em­bernek felfordul vagy összeszorul a gyomra. A kilencvenes évek má­sodik felében Szabó Albert és kopasz barátai vonulgattak Árpád-sá­vos lobogójukkal fel és alá Budapest utcáin, nem egyszer saját sze­memmel láttam ezt az illusztris társaságot. Aztán egy időre vala­hogy a háttérbe szorultak, de most úgy tűnik, Magyarországon újra előkerült egy hasonló szervezet. A magát nyíltan hungaristának val­ló Magyar Jövő Csoport tüntetést jelentett be a Terror Háza Múze­um elé. A neonácik az Andrássy úti épületet csak a hűség házának nevezik, mivel ez a második világháború alatt Szálasi Ferenc „nyilas nemzetvezető” Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom nevű szervezetének is otthont adott. A rendőrség a szervezet vezetőjét 72 órára őrizetbe vette, de ennél többet egyelőre nem képesek tenni, a tüntetést a hatályos jogsza­bályok alapján nem tudják betiltani. A belügyminiszter és a rendőr­ségi vezetők természetesen mindenkit arról biztosítottak, hogy ha a tüntetésen előkerül bármilyen náci jelkép, vagy valaki uszítani kezd, azonnal közbelépnek. Nem lesz ez olyan könnyű, hiszen a kilencve­nes években a magyarországi neonácik a nyilaskeresztet egy kicsit kiegyenesítették, a horogkereszt helyett fogaskereket rajzoltak, s ví­gan menetelhettek, sajnos, senki sem tudta őket megállítani. Pedig teljesen nyilvánvaló volt, mire gondolnak. Valószínűleg most is vala­mi hasonló lesz. A magyar politikai pártok tehetetlenek e téren, a bal- és a jobboldal egymásra mutogat, s jobb híján a négy parlamenti párt egymást túl­licitálva harsogja, hogy ez így nem mehet tovább. Bácsit Diána, a Magyar Jövő Csoportvezetője pedig tegnap, miután hajnali egy óra­kor kiengedték a rendőrségről, a fotósok gyűrűjében több percen ke­resztül pózolt náci karlendítéssel, s örömmel konstatálta, hogy je­lenleg Magyarországon nincs az az erő, melybe tudná tiltani, hogy Szálasba, a nyilasokra és közvetve a nácikra emlékezzenek Buda­pest egyik legtöbb emberi tragédiát látott épülete előtt. JEGYZET Veszélyesen komolytalan BUCHLOVICS PÉTER Már a halálnak sincs értéke. Egyrészt marad a szörnyű üresség, a nihil, s ebből maxi­mum cinizmus gyártható. Másrészt pedig a hatalom igenis megrendülhet a birodal­mi álmokkal együtt. Aztán ma­rad még a koszos lelkiismeret, s ezt kiiktatandó a rég bevált módszerekhez folyamodunk: hazudozunk, elkezdünk ke­ménykedni, a beszlani tragédi­át kizárólag a világterrorizmus számlájára újuk, álszent mó­don megelőző csapásokat ajánlunk fel világszerte. Majd bejelentjük, hogy-tekintettel a történtekre - még inkább központosítjuk a rendszert, megerősítjük a titkosszolgála­tokat, sőt visszaállítjuk a népi milícia intézményét. Ha ez így megy tovább, akkor ezek az osztagok speciális jogkört is kaphatnak: pofa alapján ítél­hetnek valakit terroristának, s úgy is bánhatnak vele. Nevetni kéne a Kreml helyzetmegoldá­sain, csak hát arcunkra fagyott a mosoly. Putyin elnök sztálini módszereket szerelne legyűrni a világ torkán 21. századi for­mában. Persze, egyetlen terro­ristát sem lehet emberszámba venni, bármilyen ideológiára, bosszúra hivatkozva követi el is gyilkosságait. Ám ez most már ördögi kör, s mintha Moszkva csak még inkább megtenne mindent azért, hogy ebből többé ne lehessen kiút. A maga módján éppolyan fanati­kus, mint az a pár őrült, aki gyerekeket öldös halomra, hogy kiharcolja az Igazságot. Ha most a Kurszk tengeralatt­járó legénysége ordíthatna... Ha most a moszkvai színház halottai mondhatnák el véle­ményüket az, úgymond, sike­rült túszmentési akcióról... Már azon sem csodálkoznék, ha Oroszország első embere kijelentené, hogy a demokrá­ciához vezető, jelenleg egyet­len járható út a diktatúra. Mi­csoda pragmatizmus... Albert Camus a múlt század ötvenes éveinek elején írta meg A láza­dó embert, amelyben a mo­dern terror eredőit és paradig­máit is hajszálpontosan ele­mezte. Kár, hogy ezt a művet nem olvassák Oroszország­ban. Mert a jelek szerint nem tanultak belőle. De idézhet­nénk Konrád Györgyöt is, aki a Kerti mulatságban írta le: az egyetlen valódi társadalmi kérdés az, hogy ne lehessen az embert csak úgy megölni. És azt: nem számít, hogy mit mond az, akinek a kezében fegyver van. Az orosz elnök - komoly arccal egy beszlani, súlyosan sérült kisgyereket si­mogat. Van képe hozzá. FIGYELŐ FT, THE GUARDIAN Nagy-Britanniában a vezető pozícióban levő. nők többet ke­resnek hasonló beosztású férfi kollégáiknál - állítja a Financial Times. A vállalatvezető nők éves fizetése átlagosan 2000 eurónak megfelelő összeggel magasabb, mint a vezető posz­tokon levő férfiaké. A The Guardian szerint azonban a brit nők általában még mindig je­lentősen kevesebbet keresnek: fizetésük átlagban csak 72 szá­zalékát éri el a férfiakénak.- Vigyetek magatokkal, mert fűtésre télen úgysem telik! (Szalay Zoltán rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents