Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-14 / 213. szám, kedd
2004. szeptember 14., kedd 8. évfolyam 2. szám BANKVILÁG Az évek óta folyamatosan csökkenő bankbetéti kamatok új megtakarítási stratégiák kidolgozására és azok kivitelezésére ösztönzik az ügyfeleket Mind vonzóbbak a befektetési alapok (Képarchívum) Az utóbbi egy évben látványosan visszaesett a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. SIDÓ H. ZOLTÁN Ha ez az irányzat folytatódik, akkor a közeljövőben már abszolút számokban is mérséklődni fog a bankbetéteken, számlákon pihenő megtakarítás összege. Mindez csupán részben függ összeg az életszínvonal alacsony növekedési ütemével és az év első felében tapasztalt némileg magasabb vásárlási kedvvel. Az igazi ok abban keresendő, hogy a banki kamatok a nullához közelítenek: bár a fogyasztói árak idei emelkedése megközelítheti a 9 százalékot, a kamatok döntő többségé már nem lépi túl a 3 százalékot. Ebből adódóan, aki nem keres más megtakarítási formát, az összességében veszít pénze vásárlóértékéből. A keresés máris elkezdődött, s ennek) egyik megnyilvánulási formája a befektetési alapokba áramló pénz látványos növekedése. A bankkönyv kész ráfizetés „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint 60 százaléka a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönyveken pihen” - mondta Peter Kristofovic, Szlovákia egyik legnagyobb független befektetési tanácsadó cége, az AFS vezérigazgatója. Igazat adhatunk Viliam Páleníknak, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdászának, aki közölte: Napjainkban nem éri meg takarékoskodni, mivel a legfeljebb 3-4 százalékos kamat előnye elveszik az évi 9 százalékos infláció mellett, ráadásul 2004- től az egységes áfakulcs miatt a kamatadó a korábbi 15 százalékról 19 százalékra emelkedett. Tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. A Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ) 2004 februári felmérése szerint ugyanis mindössze a háztartások 30 százaléka képes havi bevételéből rendszeresen félretenni, a háztartások 40 százaléka kiegyensúlyozott költségvetést folytat, érdemi megtakarítás nélkül, a fennmaradó 27 százalék pedig deficites. Arccal az alapok felé Visszatérve a megtakarítási szokásokhoz, a folyamatosan csökkenő banki kamatok folyományaként rohamos a befektetési alapok térnyerése. Míg 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, addig 2002-ben már 16 milliárdot bíztak rájuk, 2003-ban pedig már közel 40 milliárdot. Előzetes becslések szerint idén a polgárok befektetési alapokban dolgozó pénze eléri a 60 milliárd koronát, s három éven belül pedig a volumene megközelítheti a 120 milliárdot. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha tudatosítjuk: a Meciar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat lehetetlenítették el, majd 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban szinte az összes szlovák pénzintézet befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Napjainkban az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Közvetlenül Szlovákia európai uniós belépése (2004 május) előtt az országban mintegy 250 befektetési alap kínálatából válogathatott az ügyfél, ez a szám azóta tovább növekedett. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény-, részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT-technológiákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Még egy fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Nálunk egyelőre a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfelek döntően a pénz- és kötvényalapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 80 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra iS (az intervallum 70 és 82 százalék között mozog). Nyugat-Európában jóval nagyobb szerepet játszanak a részvényalapok, ami érthető, hiszen ott jóval fejlettebb a tőzsde és jóval több átlátható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyilván. Mindenért fizetni kell Vladimír Ravinger szlovák pénzügyi elemző szerint az alapok hibája, hogy nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. Tavaly például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta. Nem említettük még a kezelési költségeket: a belépési díj az első évben elviheti akár az éves hozam felét is, ám ha több évig tartó befektetésről van szó, akkor ez a tétel minimalizálódik. Emellett van még az éves kezelési költség is. Ezért a számunkra megfelelő alap kiválasztásakor érdemes áttanulmányozni az alap működésével kapcsolatos adminisztratív költségeket is. Tavaly egyébként 1000 korona a folyószámlán 8-40 korona közötti nyereséget hozott, ugyanekkora összeg 3 havi felmondású bankkönyvön pihenve 32-42 korona közötti profitot eredményezett, a legnyereségesebb befektetési alap esetében 476 korona hozamot, a legveszteségesebb alap esetében pedig 176 korona veszteséget eredményezett. A legnagyobb hazai befektetési alapok Tatra Asset Management 11,55 30,1 Asset Management SLSP 9,33 24,3 VÚB Asset Management 8,30 21,6 Prvá penzijná 2,40 6,3 KBC (CSOB) 2,16 5,6 Istro Asset Management 1,28 3,3 WIOF (SGM Group) 0,94 2,4 Capital Invest, Invesco (HVB Bank) 0,76 2,0 AMSLIC0 AIG Funds 0,72 1,9 Pioneer Investments 0,50 1,3 Volksbanken (tudóvá banka) 0,26 0,7 Az első oszlopsor milliárd koronában értendő, a második pedig százalékban. Az adatok a 2003 végi összesített állapotot tükrözik. (Forrás: ÁSS, Pravda) A Symsite Researche társaság felmérése szerint a kisebb pénzintézetek kedvezőbb feltételekkel nyújtanak kölcsönt, mint a nagyok Egyelőre verhetetlen az UniBanka és a Dexia Bank ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felmérésekből kiderül, hogy általánosságban a kisebb bankok kedvezőbb feltételekkel nyújtanak kölcsönt, mint a nagyok. A Symsite Research társaság felmérése szerint napjainkban a legolcsóbb lakossági hitelekkel a francia tulajdonú Dexia várja az ügyfeleket. Vladimír Dohnál, a pénzpiaci elemző cég igazgatója közölte: a Dexia viszonylag olcsó kontokorens hitellel és lakásfinanszírozási konstrukcióval csábítja a klienseket. A hitelnyújtási versenyben az UniBanka végzett a második helyen, a harmadik pedig a Postabank lett. Napjainkban leginkább a nem célirányos, tehát bármire elkölthető hiteleket igénylik. Ebben a kategóriában az UniBanka áll az élen, majd a CSOB és az Istrobanka következik a sorban. A lista végén pedig a nagybankok kullognak, vagyis a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank (Flexipőzicka terméke) és a Tatra banka. Azonban fontos tudatosítani, a kínált hitel vonzereje nem csupán a kamaton áll vagy bukik. A pénzügyi produktumot a maga teljes egészében érdemes vizsgálni, vagyis a hitelhez kötődő valamennyi feltétellel fontos megismerkedni. Miroslav Smál, a Postabank elemzője úgy látja, az utóbbi időben a pénzintézetek nemcsak a hitelkamataikat faragták le, hanem a kínálat bővítése mellett egyszerűsítették a hitel- felvétellel kapcsolatos adminisztratív teendőket is. Végezetül a gyorsaság sem mellékes; néhány pénzintézetben a szükséges formalitásokat 24 óra leforgása alatt elintézik, különösen abban az esetben, ha az igénylő a bank megbízható ügyfele. (P, só) Mennyibe kerül egy 100 ezer koronás, 1 évre szóló nem célirányos hitel? Bank Havi részlet Eves kamat Kezelési költség Kifizetendő végösszeg CSOB 8862 11,5 1360 107 704 Dexia 8796-8842 10,1-11,1 2000 107 554-108 114 HVB Bank 8750-8960 9,05-13,4 1348 106 348-109 868 Istrobanka 8820 11,5 1000 106 833 Ludová banka 8687-8850 7,75-11,25 1000 105 244-107 200 OTP Bank 8775 9,65-től 1360 106 660 Postabank8700 9,4 1360 105 760 Szlovák Takarékpénztár 8829 10,8-tól 2480 108 428 UniBanka 8879-8997 10-12,5 1360 107 908-109 324 Általános Hitelbank 9021 12,9 3920 112 172 Az éves kamat százalékban értendő. Egyes bankok 100 ezer korona hitel felvételénél ragaszkodnak a kezeshez, mások, mint például a CSOB nem. Az adatok a július derekán regisztrált feltételeket tükrözik, azóta kisebb változások történhettek, ám a trend nem változott. (Forrás: Pravda) i
