Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-13 / 212. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 13 10 Téma: a biztonság Az agresszió, az erőszak körébe tartozó jelenségek, történések és ezek hatása, következménye legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti A kamaszokra egyre több veszély leselkedik Egy gyermeket könnyebb bántalmazni... (Illusztrációs felvétel) Az agresszió, az erőszak körébe tartozó jelenségek, történések és ezek hatása, következménye legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Egyre nő a gyermekek veszélyeztetettsége - legyen szó az elszegényedésről, az éhezésről, a bűnözésről, vagy akár a drogveszély és a szexuális zaklatás fokozott elterjedéséről. SZERENCSÉS LÁSZLÓ Egy erőszakos tett mindig felháborító, bárki ellen követik el. De talán még megrendítőbb, ha az áldozat fiatalkorú, gyermek. Napjainkban a közvélemény inkább csak az ifjúság által elkövetett bűncselekményekre figyel. Pedig nem szabad elfeledkezni a másik oldalról sem: a gyermekek ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekről. Lép- ten-nyomon azzal szembesülünk, hogy a gyermek- és fiatalkorúak körében jelentősen erősödik az agresszió, a terror, az erőszak, a gyűlölködés, az ellenségeskedés mindenféle formája. Mit tehetünk? Hogyan védjük meg őket? A megoldások türelmeden keresését számos esetben a teheteúenség, a bizonytalanság, a bizalmatianság és a félelem érzése hatja át. Erőszak vesz körül bennünket. Még akiket biztonságos, családi környezet óv, azok is gyakran úgy érzik, hogy biztonságérzetüket próbára teszik, amikor munkába mennek, utaznak, vagy akár csak bevásárolnak. Érthető tehát az aggodalom, amikor iskolába indítjuk legféltettebb kincsünket: a gyermekünket. A célunk közös: egyeüen gyermek se váljon áldozattá! Naivan azt gondoljuk, hogy az iskolakezdés nem rejt magában veszélyeket, hiszen a gyerekek a tanárok „vigyázó szemei” kereszttüzében töltik szinte az egész napot. A gyermek viszont a nyár után hirtelen fölhalmozódott, szülőktől távol töltendő szabadságot minden ésszerű korlát, szabály nélkül használja föl. Leginkább a felsősökre, a középiskolásokra jellemző ez. Kamaszkorban a családtól távol töltött időnek óriási a varázsa, mindemellett a sok új, addig ismereden helyzet, a friss kapcsolatok bűvöletében a gyermek könnyen elfeledkezhet magáról. A maroktelefon A napjainkban már divattá és státuszszimbólummá avanzsált mobiltelefon is magában rejti a kockázatot. Legtöbbször maguk a szülők látják el ezekkel kamasz gyermekeiket, melyek segítségével ellenőrizhetik, vajon merre járnak, hol tartózkodnak éppen. Tény, hogy jó szolgálatot tehet, ha a gyerek eltéved, bajba kerül, de ne feledjük: nem kis értékről van szó, így akár bűncselekmény tárgya is lehet. Fokozza a támadás veszélyét, ha a fiatalok dicsekednek vele, feltűnő módon használják, viselik azokat. Megszaporodtak a fiatalkorúak sérelmére elkövetett olyan bűncselekmények, amelyek mobil- telefonok megszerzésére irányultak. Egyre gyakoribbak ezek a támadások. Az elkövetési időpont legtöbbször az iskola utáni időszak, amikor a fiatalok felszabadultab- bak, a tanulás utáni szórakozás mámorában nem figyelnek kellően értékeikre. Az elkövetés helyszíne lehet nyílt utca, tömegközlekedési megállók, de akár a nagyobb bevásárlóközpontok környéke is. A statisztikák szerint naponta legalább 12-15 gyermeket lopnak meg az értékes készülék miatt. És még nem esett szó az ebből származó fizikai bántalmazásról. A szülő követelje meg, hogy gyermeke naponta akár többször is adjon „életjelet” magáról. Ne vásároljunk neki több ezer koronás telefont. Egy alapkészülék ugyanazt a célt szolgálja. A kicsiket készítsük fel a túlzások nélküli, helyes használatra. A PIN2 kód alkalmazásával korlátozhatjuk a kimenő hívásokat, így egyidejűleg azon esetek számát is csökkentjük, amikor gyermekünk kezében ott a telefon. Biztos megoldás nincs, viszont megelőzhető, vagy legalább a kockázat csökkenthető a baj. Az anyag Egyeüen iskola sem adja szívesen a nevét egy droghasználat témájú interjúhoz, hiszen maga a tény, hogy ebben a kontextusban a neve felmerülhetett, már eleve ronthatja az iskola hírnevét. Dr. Csemus szerint „az egyik jó nevű, budapesti gimnáziumban készült egy kérdőíves felmérés a diákok között a drogfogyasztásról. Az iskola tanulóinak 95%-a már megkóstolt valamilyen drogot és jóval több, mint 50%-a saját hétvégi szórakozása tartozékának tartja azt.” Más, függeden felmérés a következő megdöbbentő eredményt hozta: csupán két olyan gyerek volt az adott osztályban, aki ellenzi és semmilyen körülmények között nem fogyasztott, fogyaszt drogot. A többiek mind kipróbáltak már valamit, illetve valamilyen rendszerességgel szívnak füvet, bélyegeznek, vagy tablettát szednek. A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy a többség hétvégi rendszeres drogfogyasztó. Sőt, már nem az a lényeg, hogy valamilyen droghoz nyúl, hanem a drogot alkohollal fogyasztja. És hogy honnan van rá pénzük? „Szerzem” - volt a válasz. Ráadásul a magyar jogszabályok - a gyermek jogait védve - megtiltják a pedagógusnak, hogy kontaktusba lépjen a szülővel. A hatóságot kell értesítenie és így a szülők harmadik kézből szereznek tudomást róla, esetenként a mentőorvostól, s lehet akkor már késő lesz... Ha kiderül, hogy a gyermek droghoz nyúlt, a szülők legtöbbször pánikba esnek, csilla- píthatatian aggodalom következik. Mit tegyünk, hisz a felelősség óriási. Csemeténk még nem felnőtt, de már nem is gyerek. A kamasz és a szülő kapcsolata egyébként is nehéz ebben a korban, amit csak tetéz a kábítószer. A nem megfelelő reagálással nagyon-sokat árthatunk. Mielőbb fel kell készülnünk, már a gyerek 8-10 éves korában. Talán a prevenció a leghatásosabb fegyver a kábítószer elleni küzdelemben. „Tanulj, és taníts meg nemet mondani! Ez a megelőzés lényege.” Sajnálatos módon nincsenek olyan tipikus, egyértelmű jegyek, amelyek arra utalnak, hogy a gyerek valamilyen kábítószert fogyasztott volna. A szerek fajtánként máshogy érhetőek tetten. Amikor a szülő már tüneteket észlel, amikor a gyerek már fizikailag is megváltozott, akkor már fogyasztásról, esetenként függőségről van szó, nem csak kipróbálásról. Egy szülőnek sokkal korábban kell reagálni, például akkor, amikor a gyerek fizikailag még nem, de személyiségében már változik. Már kezdi elhanyagolni a dolgait, nem megy az iskola, eltűnnek a barátok, újak jelennek meg, megváltozik a kommunikáció. Van pár olyan használati tárgy, amelyekre érdemes jobban odafigyelni. Ilyenek például az alufólia darabok (hasis, marihuána, LSD), kifacsart citromhéjak, vagy a citromlés flakonok (heroin feloldását segíti elő). Ide tartoznak még a színes, nem gyári készítésű tabletták, cukordarabok, injekciós felszerelés, vagy épp egy olyan kanál, amit tűz fölé tartottak. Ha elővigyázatosságunk csődöt mond, a drogfogyasztás testi tünetei észlelésekor sem késő még lépéseket tenni. Figyeljünk az esetleges ismeretien eredetű tűszúrásokra az alkaron, kézfejen. A hirtelen megjelent véraláfu- tások, bőrelszíneződések, a beesett, sápadt arc, kimélyültebb szemgödör, ajak- és szájszárazság, a túl szűk és túl tág pupillák, valamint a bizonytalan járás, szédülés és erősen lefogyott testalkat mindmind egyértelmű drogfogyasztásra (függőségre) utalnak. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy napjainkba minden gyermeket és szülőt érint a drogprobléma. Szexuális zaklatás A bűncselekmények elkövetésére' leginkább akkor vehető rá a gyermek, ha elfogy a pénze. Sajnálatos módon főképp a szexuális bűncselekményekkel, zaklatások kai kapcsolatban tapasztalható a: ily módon történő pénzszerzés anélkül, hogy a gyermek felmérni a helyzet súlyosságát. A szexuali tást nem szabad tabuként kezelni Esetenként már az óvodáskorú cse meténk is olyan, társaitól kapott in formáció birtokában van, amelyel néha számunkra is megdöbbentő ek. Fokozatosan, a gyermek életke rának megfelelően föl kell hívni; figyelmét a veszélyekre is. Korlát lan bizalomra, őszinte vélemény cserére és egymás iránti tiszteletr van szükség. Másképp ez nem old ható meg. Leginkább leánygyerme künket fenyegeti a szexuális zakla tás veszélye. Egy kislány előbb éri! mind mentálisan, mind biológiai lag, mint egy hasonló korú fit Könnyedén megérti, hogy vigyáz nia kell magára, csak beszéljün vele. Akár a feltűnő öltözködéí akár a kirívó viselkedés olyan im pulzusokat adhat, amelyek túlsá gosan a gyermekre vonják a figyel met. Magyarázzuk el neki, hog zsengesége, szépsége kincs, és ép pen ez keltheti föl mások kaland- é hatalomvágyát. És ebben az eset ben sajnos a legrosszabbra ke gondolnunk. Tudjuk, hogy egy gye rek négyéves korától már potencia lis áldozata lehet szexuális bűncse lekménynek. Egyértelműnek tt nik, hogy a lányokat inkább a sze xuális bűncselekmények veszélyez tetik, míg a fiúknál inkább a fizik: bántalmazás a jellemzőbb. Össze: ségében azonban mindkét büntet megtalálható mindkét nemnél. . sértettek között gyakran előfordu nak - a megfélemlített gyereke mellett - értelmileg fogyatékosol Őket a legkönnyebb kihasználni, é itt áll fenn a legkevésbé a feljeler tés veszélye. Legyünk felkészültek, naprake szék és előrelátóak. Vigyáznun kell értékeinkre. Érték az, amin akire vigyázni kell, amit, ak óvunk, féltünk. És itt a legfőbb ét ték: a gyermek. Tegyünk meg mir den tőlünk telhetőt, hogy minimi lisra csökkentsük a kockázatot. Ne feledjük elmenetelkor bekapcsolni a riasztót, bezárni az ajtót - a kulcsot nem elhagyni, és nem világgá kürtölni minden ismerősnek a rendszert hatástalanító kódot A gyenge védelem és a zsákmány reménye teszi célponttá a lakást FERENCZY TAMÁS Mostanában mintha többet hallanánk lakásbetörésekről. Néhány napja meglepődve olvastam egy rendőrségi felhívást, amely szerint a közeli lakótelepen megszaporodtak az efféle esetek. Az okokról nem sokat tudok, de a lehetséges védekezésről - úgy gondolom - igen. Sajnos egy sokemeletes tömbvagy panelházban noha rengetegen élnek, az emberek szinte nem is ismerik egymást. Legfeljebb onnan, ha az egyik lakó eláztatta az alatta lévő lakásokat, vagy ha valaki túlontúl zajos életet él. Ez pedig nem éppen a jószomszédi kapcsolatok kialakításának módja. így aztán az emberek udvarias közömbösséggel és távolságtartással viseltetnek egymás iránt, néhány kivételtől eltekintve. Nem nagyon figyelnek egymásra, egymás értékeire, vagy ha mégis, adott esetben nem nagyon mernek beavatkozni, ha valami gyanúsat észlelnek. Ha veszélyt észlelünk... Vegyünk például egy otthon ebédet készítő háziasszonyt, aki észreveszi, hogy a szomszéd lakás ajtaját két jól megtermett „szakember” feszegeti. A legtöbb, amit tehet, hogy értesíti a rendőrséget, amely vagy kiér időben, vagy nem. Azt se feledjük, hogy akik mások értékeinek eltulajdonításával foglakoznak, általában óvatos fickók. Felmérik a tereptet, és lehetőleg olyan helyen ténykednek, ahol kisebb az esély a lebukásra. Minél könnyebb kinyitni, annál nagyobb az esélye annak, hogy kirabolják lakásunkat (Illusztrációs felvétel) Mit tehetünk mindezek ellenére? Először is azon kell elgondolkoznunk, mi teszi vonzó célponttá lakásainkat. Két fő okot jelölhetünk meg. Az egyik ok a gyenge védelem, a másik a biztos zsákmány esélye. Sokan úgy gondolják, az ő lakásuk nincs komoly veszélynek kitéve. Van két zár a bejárati ajtón, sőt, még riasztó is fel van szerelve. A kérdés csak az, hogy ezek milyen szerkezetek, és mennyire szakszerű a felszerelésük. A drága, többpontos biztonsági zár is hatástalan lehet, ha egy gyenge, olcsó zárbetéttel szerelik fel. Az erős hevederzár mit sem ér, ha a gyenge, puhafa ajtótokra facsavarokkal rögzítik fel a zár ellendarabjait. A látszatmegoldás csak látszatra jó És a riasztókészülék... Hány esetet láthattunk, amikor a betörő az egyszerű műanyagházas kompakt riasztót egy csapással leverte a falról, és - biztos ami biztos - egy-két erős taposással a maradék szuszt is kiűzte belőle. Bizony, sokan látszatmegoldásokat alkalmaznak. Vagy azért, mert - akár a legjobb szándékkal - házilag így sikerül megoldani; ivagy azért mert olyan szakemberrel dolgoztatnak, akit a legjobb indulattal is csak kontárnak nevezhetünk. Mielőtt továbbszaladnánk, két dolgot tisztáznunk kell. A védelem akkor lesz jó, ha a behatolás a lehető leghosszabb időt vesz igénybe, és ha a riasztóberendezés a behatolási szándékot a lehető leghamarabb érzékeli, és riasztja az erre felkészült személyt vagy szolgálatot. A két funkciót tehát nem szabad összekeverni, ahogy ezt sokan teszik. A jó mechanikai védelem (erős ajtó, minősített biztonsági zárszerkezet) hátráltatja a behatolást, a riasztórendszer pedig jelzi azt. Fontos tudni, nincs olyan ajtó, amit ne lehetne valamilyen módon kinyimi. Azon múlik minden, mennyi időre, és milyen szerszámokra van ehhez szükség. Az az ajtó, amin látszik, hogy nem tucat darab, amin a zárcilinderek jó minőségűek, törés és húzás ellen védettek, biztos kevésbé vonzó egy profi betörő számára. A bejutás idejének várható megnövekedése növeli a lebukás kockázatát is. Egy megfelelő minőségű és jól telepített riasztókészülékkel tovább növelhetjük annak esélyét, hogy a betörés sikertelen legyen. A riasztóberendezés jelenléte nagymértékben növeli az elkövető kockázatát, így az még akkor is gyors menekülésre késztetheti, ha csendes riasztásra van beállítva. Abban az esetben pedig, amikor megszólal a sziréna, általában előbb-utóbb csak kikukkant egy-egy kíváncsi szomszéd. Erősítsük meg bástyáinkat Ezek után nézzük, mit lehet tenni a biztonsági ajtónak egyáltalán nem nevezhető lakásajtónk- kal. A legjobb, ha lehetőségünk nyílik a komplett cserére. Ez persze drága megoldás, és nem is mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. Csak akkor érdemes ezt az utat választani, ha az ajtó teljes egészében minősített, zárral, szerelvényekkel együtt. Az olcsóbb megoldás a meglévő ajtó minősített eszközökkel történő felszerelése, kiegészítése. Ebben az esetben lehetőleg többpontos zárat, másodzárat, kiemelés, be- feszítés elleni védelmi szerelvényeket kell beépíttetni. Szükség esetén magát az ajtót és a tokot is meg kell erősíteni. Ehhez pedig megbízható referenciákkal és lehetőleg hatósági bizonyítvánnyal is rendelkező vállalkozót kell alkalmazni, aki tényleges garanciát tud vállalni az elvégzett műt kára. Ez utóbbi vonatkozik a r asztórendszer beépítését végz szakemberre is. Milyen riasztót vegyünk? A lakásriasztónak nem kell tú zottan komplikált típusnak lei nie, de kerülni érdemes az „eg; dobozos” megoldásokat. A rias: tóberendezés központi egysége e akkumulátora kerüljön a bejára tói távolabbi védett helyre. A k< zelőegység legyen a bejárathe közel, jól elérhető, de nem túl h valkodó helyen. A belső szirén kerüljön magasra, a lehető legkt vésbé elérhető helyre. Ami pedi talán a legfontosabb: ha módun van a rendszert rákapcsoltatni vi lamelyik őrző-védő szolgálat tá1 felügyeletére, ezt tegyük is me; Ez napjainkban már nem elérhi teilen, sőt akár válogatni is lehet szolgáltató cégek között, és nei kerül többe, mint egy egyszer kábeltévé-csatlakozás. Ezek után már nincs más de gunk, mint elmenetelkor mind bekapcsolni a riasztót, bezárni < ajtót, a kulcsot nem elhagyni, i nem világgá kürtölni minden ism rősnek és ismeretlennek a ren< szert hatástalanító kódot.
