Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-13 / 212. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 13. RÖVIDEN Meghalt a pátriárka Athén. Helikopterbaleset­ben életét vesztette VII. Péter alexandriai pátriárka, a görög ortodox egyház egyik legfőbb méltósága - jelentette be az egyház feje, Hrisztódulosz ér­sek. A katasztrófa az Áthosz- hegy, a görög ortodox egyház egyik legszentebb helye köze­lében történt. A pátriárka 12 fős kísérettel - több egyházi méltóság társaságában - uta­zott Athénból a szerzetesek kolostor köztársaságának ott­hont adó hegyre. A Chinook helikopter 50 perccel az érke­zés előtt tűnt el a radarok er­nyőjéről, miután a kapitány azt jelentette, hogy veszít ma­gasságából. A helikopter ron­csait és az utasok közül négy­nek a holttestét megtalálták az Athéntól 640 kilométerre északkeletre lévő Áthosz-hegy közelében, a tengerben. (MTI) Robbanások az iraki fővárosban Bagdad. Robbanások ráz­ták meg helyi idő szerint szombat este Bagdad köz­pontját. A detonációkat a fel- tételezések szerint aknavető­ből kilőtt lövedékek, vagy ra­kétatámadás okozhatták. Helybeli lakosok arról számol­tak be, hogy hat lövés dörrent, feltehetően az úgynevezett zöldövezetben, ahol az iraki kormány, valamint az ameri­kai és a brit nagykövetség épü­letei vannak. Szemtanúk sze­rint füstoszlop emelkedik a magasba egy főként külföldi vállalkozók és tudósítók lakta bagdadi szállodakomplexum közelében. Eseüeges áldoza­tokról, illetve károkról nem érkezett jelentés. Felkelők gyakran támadják akna- vagy rakétavetővel az iraki főváros központját. (MTI) A határnyitást méltatták Point Alpha. Német és ma­gyar politikusok a 15 évvel ez­előtti határnyitást méltatták az egykori német-német hatá­ron. A Point Alpha emlékhe­lyen rendezett ünnepségen Horn Gyula kijelentette: büsz­ke arra, hogy országa Német­ország segítségére siethetett. Németország újraegyesítésé­hez azonban a német nép aka­rata járult hozzá elsősorban. Horn szerint Németországnak a motor szerepét kell betölte­nie az Európai Unióban. A megemlékezést „a hideghábo­rú legforróbb pontján” abból az alkalomból rendezték, hogy a magyar kormány 15 évvel ezelőtt jelentette be: az orszá­gukba visszatérni nem kívánó NDK-állampolgárok Ausztrián keresztül Nyugat-Németorszá- ba távozhatnak. (MTI) Horn szerint Németország­nak a motor szerepét kell betöltenie Európában Sötétedés után az égre vetített fénysugarak jelölték ki azt a helyet, ahol három éve a Világkereske­delmi Központ kettős felhőkarcolója állt Halott a beszlani terrorcsoport vezetője Még 53 gyermek hiányzik MTI-HÍR Vlagyikavkaz. A hatóságok az elesett terroristák között azonosí­tották a beszlani iskolát elfoglaló terrorcsoport vezetőjét - közölte az észak-őszét fővárosban, Vlagyi- kavkazban az orosz főügyész he­lyettese. Vlagyimir Kolesznyikov egyben cáfolta azokat a sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint az Ezredes álnéven ismert férfi él, és sikerült elszöknie a tá­madás helyszínéről. Hozzátette, hogy a férfi, akit az egyetlen elfogott terrorista, bizonyos Kulajev azonosított, je­lenleg a halottasház hűtőkamrá­jában van, ismerik nevét, de azt még ellenőrizni kell. A Vremja Novosztyej című orosz napilap pénteken megírta, hogy az álnév mögött a 32 éves Ruszlan Hucs- barov rejtőzik. A főügyész helyettese elmond­ta, hogy 90 azonosítatlan holttest maradt még, s közülük 53 gyer­mek - 22 fiú és 31 lány. Kolesz­nyikov felkérte az áldozatok hoz­zátartozóit, hogy hivatalosan je­lentsék be az eltűnt személyeket, valamint adjanak vért a genetika: azonosításokhoz. Az ügyész a helyi kormány épü léténél találkozott azokkal a nők­kel, akiknek a gyereke vagy gyere­kei meghaltak a beszlani iskolá­ban. Az anyák azt követelték hogy vonják felelősségre a rend fenntaftó erőknek azokat a veze tőit, akiknek a gondatlansága mi att a tragédia bekövetkezett. Világszerte megemlékeztek a szeptember 11-i terrortámadás áldozatairól „Legyőzzük az ellenséget” Óriási robbanás Észak-Koreában Nem atomkísérlet volt A második amerikai katonát ítélték börtönre Nyolc hónap kínzásért Fellépés a tervezett hungarista tüntetés ellen A két nagy párt elítéli ges méretű népünnepségeket ren deztek az egész országban. A deto náció körzetében Észak-Korea je lentős mennyiségű rakétafegyver tárol. Dél-Korea nem tartja valószí nűnek, hogy nukleáris robbantás kísérletet hajtottak volna végre - közölte vasárnap Csüng Dong Jón; országegyesítési miniszter a nem zetbiztonsági tanács ülése után. Amerikai tisztviselők „megle hetősen biztosak” abban, hog; nem nukleáris robbanás vág; atomkísérlet volt, de végleges ma gyarázatot még nem tudnak adn - közölte a washingtoni külügy minisztérium egyik tisztviselője. tagja, aki ellen az amerikai hatósá gok vádat emeltek az iraki foglyol durva és megalázó bántalmazás; miatt. Ő azonban az áprilisban ki tört, az egész vüágot megrázó bot rány első olyan érintettje, aki a hír szerzés szolgálatában állt. A koráb bi vádlottak kivétel nélkül a bőrtől őreiként teljesítettek szolgálatot. A bírósági tárgyalás azért is kü lönös érdeklődésre tartott számot mert az amerikai védelmi minisz térium mostanáig azt állította hogy a visszaéléseket a vádlottal önkényesen és nem a hírszerzé tisztjeinek utasítására követték el Ügyvédeik azonban azt állították hogy védenceik utasítást kaptak; foglyok „megpuhítására“, és a pa rancsnokok tudtak a visszaélések ről. Armin Cruz a második olyai amerikai katona, akit elítéltek a iraki foglyok durva bántalmazás miatt. Washington/Róma/Bang- kok/Tokió/Djakarta. Szombaton világszerte meg­emlékeztek a szeptember 11-i terrortámadások har­madik évfordulójáról. A Wa­shingtonban tartott megem­lékezésen George Bush el­nök lankadadan harcot ígért a terrorizmus ellen. ÖSSZEFOGLALÓ George Bush a Fehér Ház kert­jében egyperces néma csendben, kezét szívére téve hajtott fejet a terrortámadások háromezer áldo­zatának emléke előtt. A múlt évhez hasonlóan prokla- mációt írt alá, amelyben szeptem­ber 11-ét nemzeti ima- és emlék­napnak, valamint a hazafiság napjának nyilvánította. Bush hangsúlyozta, hogy lan­kadatlanul folytatja a harcot a terrorizmus ellen, megőrzi a kez­deményezést, folytatja az offenzí- vát. A terrortámadásokat fordu­lópontnak nevezte a nemzet éle­tében és kijelentette: „Vállaltuk küldetésünket, legyőzzük az ellenséget”. John Kerry demokrata párti el­nökjelölt szűkebb pátriájában, Bostonban vett részt megemléke­Belgrád. Párbeszédet ajánl Bu­dapestnek a vajdasági magyaro­kat érintő problémák rendezése végett Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, aki szerint csak rontana a két ország kapcsolata­in, ha Magyarország szorgalma­zására Brüsszel attól tenné függő­vé Szerbia-Montenegró közeledé­sét az Európai Unióhoz, hogy az ország mit tesz a vajdasági ma­gyarok elleni támadások leállítá­sa érdekében. Kostunica a hét végi újvidéki Magyar Szó című napilapnak adott interjújában emlékeztet ar­ra, már a vajdasági magyarság képviselőivel két hónapja Belg- rádban folytatott tárgyalássoro­zat során megállapították, hogy történtek nacionalista jellegű ki­lengések a magyarok ellen. A kor­mányfő ugyanakkor meggyőző­dését fejezi ki, hogy a kilengések zésen. . Rádióbeszédében azt emelte ki, hogy Amerika egységes a szeptember 11-i terrortámadá­sok áldozataiért mondott imáiban és egységes abban az eltökéltsé­gében, hogy az országot megvédi és lesújt a terroristákra, mielőtt azok sújtanának le rá. New Yorkban, ahol a terrortá­madások a legtöbb áldozatot szedték, helyi idő szerint kora reggel megkezdődtek a megemlé­kezések. Közép-európai idő sze­rint 14 óra 46 perckor, amikor az első eltérített repülőgép becsapó­dott az északi toronyba, egyper­ces néma csenddel adóztak a ro­mok alatt elpusztult 2749 ember emlékének. A megemlékezésen az idén is felolvasták az áldozatok neveit a hozzátartozók. Az Egyesült Államok elleni ter­rortámadásra való emlékezés és az összetartás jegyében rendezték meg e hét végén Rómában az egy­másrautaltság napját, amelyet ve­zető amerikai értelmiségiek és a hozzájuk csatlakozó európai és ázsiai közéleti személyiségek kez­deményeztek egy évvel ezelőtt. Tavaly a terrortámadás évfor­dulóján Philadelphiában, Buda­pesten és más városokban is felol­vasták az értelmiségiek százai ál­tal aláírt - az Együtt - egymásért címet viselő, a Föld népeinek ösz- szetartozásáról szóló - nyilatkoza­tévesen és rosszindulatúan atroci­tásoknak lettek minősítve. A Magyar Szó emlékezteti a mi­niszterelnököt Kovács László ma­gyar külügyminiszter felvetetésé- re, miszerint Szerbia-Montenegró közeledését az EU-hoz attól kell függővé tenni, hogy az ország mit tesz a vajdasági magyarokat érő támadások leállítása érdekében. Kostunica szerint ennek a feltétel­nek akkor lenne értelme, ha való­ban atrocitásokról lenne szó. „Ha most internacionalizálni akarnak egy olyan kérdést, az at­rocitást, ami nem létezik, akkor arra Belgrád biztosan reagálni fog“ - figyelmeztet a kormányfő. Megemlíti, hogy egyes magyaror­szági politikusok korábban külön­böző ötletekkel hozakodtak elő vajdasági látogatásaik során, hogy miként kellene megoldani a dolgokat a Vajdaságban, megem­lítve még a határváltoztatás kér­dését, azaz Trianont is. tot, s idén Róma adott otthont az évfordulós fórumnak. Thaiföldön buddhista templo­mokban imádkoztak a thaiföldi áldozatok hozzátartozói, miköz­ben a fővárosban, Bangkokban merényletektől tartva a nagykö­vetségek és más külföldi érdekelt­ségek körül megerősítették a biz­tonsági intézkedéseket. Japánban a kormány szóvivője nyilatkozatban emlékezett meg a 24 áldozatról, hangoztatva, hogy 2001. szeptember 11-e a merény­letek ördögi köréhez vezetett. Megemlékezések voltak Ausztrá­liában, Pakisztánban és Afganisz­tánban is. Pakisztánban radikális iszlám csoportok ugyanakkor arra használták fel az évfordulót, hogy tiltakozzanak az Egyesült Államok politikája ellen. Hasonló megmoz­dulásokra került sor Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában is. Indonéziában a megemlékezést elnyomta a csütörtöki terrortáma­dás, amelynek során egy felrob­bant pokolgép legkevesebb kilenc halálos áldozatot és csaknem 190 sebesültet követelt. A fővárosban tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket, különös tekintet­tel azokra a hírszerzői értesülé­sekre, hogy egy radikális csoport újabb támadásra készül egy nyu­gati ország diplomáciai képvise­lete ellen. „Az ilyen nyilatkozatokat Belg­rád jogosan intenacionalizálhat- ná, mivel a más országok belügye- ibe való beavatkozás bizonyos elemeit tartalmazzák“ - szögezi le a kormányfő, aki szerint kormá­nya teljes mértékben elutasítja a határok bármüyen módosításá­nak akár a felvetését is. Kostunica a probléma megoldá­sa véget párbeszédet javasol Buda­pestnek, amelynek egyik formája az államközi kisebbségvédelmi egyezmény lenne, amelyet - jegyzi meg a kormányfő - Belgrád már ra­tifikált, Budapest viszont még nem. Emlékeztet arra, hogy az egyezmény magában foglalja egy vegyes bizottság létrehozását is, amely foglalkozna a két országban élő magyar, illetve szerb kisebbsé­gek helyzetével is. Kostunica remé­nyét fejezi ki, hogy ebben a szel­lemben zajlik majd közelgő talál­kozása Belgrádban Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. MTI-HÍR Szöul. Nagy erejű robbanás ráz­ta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi részét, közel a kínai határhoz. Titkolták, de már a műholdfelvételeken is látszik a gomba alakú felhő, a hatalmas krá­ter. Nem zárják ki, hogy nukleáris detonáció történt. A feltételezések szerint talán még az áprilisi, 170 halálos áldozattal járó vonatrobba­násnál is súlyosabb katasztrófa tör­ténhetett. A robbanás szeptember 9-én, a köztársaság alapítása 56. évfordulójának a napján rázta meg a körzetet.Ezen a napnapon töme­MTI-HÍR Bagdad. Nyolc hónap börtön- büntetésre ítélték Bagdadban az amerikai katonai hírszerzés egyik katonáját, akit azzal vádoltak, hogy a hírhedt Abu Graib börtön­ben részt vett iraki foglyok megkín- zásában, illetve megalázásában. Előzőleg a Texas állambeli Pá­léból származó Armin Cruz az amerikai katonai bíróság előtt be­ismerte bűnösségét. A vád szerint több foglyot arra kényszerített, hogy meztelenül a földön kúsz- szon, s a kezüknél fogva összekö­tötte őket. A bíróság a hírszerzés alkalma­zottját a nyolc hónap börtön mel­lett lefokozással, illetve a hadse­reg kötelékéből történt elbocsá­tással sújtotta. A hírszerzés alkalmazottja az amerikai hadsereg nyolcadik olyan ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az MSZP és a Fidesz politikusai egyaránt elítélik a ter­vezett hungarista demonstrációt, abban azonban eltér az álláspont­juk, hogy a rendőrség felléphet-e a tüntetők ellen. Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök-jelölt egy MSZP-rendezvényen arról be­szélt: a demokratáknak ragasz­kodniuk kell a vélemény és a gyü­lekezés szabadságának alkotmá­nyos alapjogához, de alkotmá­nyos módszerekkel fel kell lépni a szélsőséggel szemben. Lamperth Mónika sajtótájékoz­tatón közölte: támogatja az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjá­nak kezdeményezését, hogy kéz dődjön négypárti egyeztető egyes törvények módosításáról a október 15-re tervezett hungarií ta tüntetéssel kapcsolatban. A belügyi tárca vezetője leszögez« hogy a jelenlegi törvények szerűi a rendőrségnek nincs lehetőség politikai mérlegelésre a gyülekt zési törvény keretében. A magát nyíltan hungaristána valló Magyar Jövő Csoport oktc bér 15-re demonstrációt jelentei be a budapesti Terror Háza Múze um elé. A rendőrség a demonstri dót tudomásul vette, ám számc párt és társadalmi szervezet tiltc kozott ellene, ellentüntetéseket i kilátásba helyezve. Ratifikálni kell a szerb-magyar államközi kisebbségvédelmi egyezményt Kostunica párbeszédet ajánl MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents