Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-11 / 211. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. Egészségünkre 23 Világszerte emelkedik az idősek száma. A népesség 12-20 százalékát alkotják a magas kort megéltek. Megőrizhető a frissesség „Fegyelmezem magam, meggyőződésem, hogy van értelme”- állítja dr. Mikes Zoltán professzor. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: az idősebbek általában betegesebbek. Elég belehallgatni a szülők, nagyszülők beszélgetésébe, s nyomban kiderül, hogy leggyakoribb téma a testi nyavalyák felsorolása. Annak ellenére, hogy a szervezet kopását, elhasználódását megállítani nem lehet, lassítani viszont igen. A biológiai kort befolyásoló tényezőkről dr. Mikes Zoltán professzorral beszélgettünk. PÉTERFI SZONYA Az emberek előszeretettel hangsúlyozzák, hogy az időskorral együtt járnak a betegségek. Ön, mint kardiológus és a pozsonyi geriátriai klinika vezető orvosa is így látja, ezt tapasztalja?- Tény, hogy míg a beteges fiataloknál általában egy-három betegséget állapítunk meg, az idősödőknél és időseknél a tíznél több sem ritka. A WHO módosította az élet felosztását: az 50-től 60-ig terjedő szakaszt áthajlásként, a 60-tól 75- ig terjedő szakaszt az idősödés koraként, a 75-től 90-ig terjedő időt időskorként, a 90 felettit aggkorként, a 100 év felettit pedig matuzsálemi korként emlegeti. Persze tudatosítani kell, hogy a biológiai korra különféle kockázati tényezők hatnak. Egy részük befolyásolható, de vannak adott tényezők, pl. genetikai hajlam. A befolyásolható tényezőkre odafigyelni tehát nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdeke is. Köztudott, hogy a népesség 12-20 százalékát az időskorúak teszik ki, ám az egészségügyi kiadások 50 százalékát ők „fogyasztják”. Hajói értem, az egyén és a társadalom érdeke a megelőzés volna, miközben nem titok, hogy a megelőzésre jóval fiatalabb korban kell(ene) gondolni.- Pontosan erre hívjuk fel a figyelmet. Fontos, hogy a megszületéstől fogva ügyeljünk arra, mit és mennyit eszünk, iszunk, mennyit mozgunk, milyen az életmódunk. Kezdetben a szülőkre hárul ez a felelősség, de később magunk vesz- szük kézbe sorsunkat, egészségünket. Ha ügyelünk a vérnyomásra, a vérzsírszintre, lelkünk állapotára, 250 féle kockázati tényezővel széliünk szembe és elkerüljük vagy késleltetjük pl. az érelmeszesedés kialakulását. Idejében kell gondolni arra, hogy 70-80 évesen segíteni szeretnénk-e szeretteinknek, vagy fekvő betegként a terhűkre lenni. A hangsúlyt az érelmeszesedés elkerülésének szükségességére helyezi, mintha ez lenne a fiatalság megőrzésének titka.- Igen, mert a szervek vérellátásra szorulnak, így az erek állapota határozza meg az ember korát. Nemrég napvüágra kerültek a Pfizer gyógyszertársaság anyagi támogatásával készített felmérés eredményei. Mi az oka annak, hogy Szlovákiában oly gyakori az időskori szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve halálozás?- Évek óta foglalkoztat a téma, munkahelyemen gyűjtögettem az adatokat, de jelentős felmérésre anyagiak híján nem volt lehetőség. Amikor értesültem a gyógyszertársaság filantróp programjáról, kidolgoztam egy pályázatot, melynek lényege az időskorban fellépő érelmeszesedés okainak feltárása. Egy fővárosi és a bősi nyugdíjasotthonban élőket vizsgáltunk meg. Miért jutottak eszébe a bősiek?- Közismert, hogy Dél-Szlováki- ában vészesen magas a szív- és érrendszeri betegek száma, de fontosnak tartottuk összevetni az eltérő közegben élők életmódját is. Bevallom, a városka a szívemhez nőtt, s amikor tehetem, aktív pihenésem színhelye a bősi hétvégi házam. A város vezetése megteremtette számunkra a kellemes munkakörülményeket. Miből állt a vizsgálat?- A hagyományos laborvizsgálatok, a vér- és vesefunkciók elemzése, a vérnyomás mérése és az EKG- vizsgálat mellett a napi önellátási képességekre, időtöltésre kérdeztünk rá, tehát nemcsak az idősek testi, hanem szellemi állapota is érdekelt bennünket. A vizsgálat eddigi eredményei sajnos igazolták fel- tételezéseinket. Részletezné?- A nők 62 százalékának, a férfiak 58 százalékának magas a vérnyomása, a hölgyek 71, a férfiak 62 százalékának ugyancsak magas a (rossz LDL) koleszterinszintje, a (jó) HDL-szintjük viszont alacsony (a férfiak 88, a nők 93 százalékánál). A cukorbetegséget, illetve a vércukor anyagcserezavarait a férfiak 47, a nők 39 százalékánál állapítottuk meg, nem ritka a túlsúly sem. A vizsgált személyek 41 százalékánál két, 28 százalékánál három, és közel 10 százalékánál háromnál több, életminőséget befolyásoló kockázati tényezőt fedeztünk fel. A fővárosban vagy Bősön egészségesebbek az emberek?- Egészségről nem nagyon beszélhetünk. Meglepett, hogy a bősiek vérzsír- és cukorszintje magasabb, többen dohányoznak. Annak ellenére, hogy vidéken nagyobb a baromfi-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás lehetősége, nincs nagy különbség a városi és a vidéki népesség egészségi állapota között. Az eredmények birtokában az emberek egészségi állapotának felmérése után mi a teendő?- Természetesen a bajok orvoslása, a kórok súlyosbodásának megelőzése, a legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztása, ezzel egyidejűleg a betegek egyénre szóló felvilágosítása. Elképzelhető, hogy az idősek semmibe veszik az életmódjuk megváltoztatására ösztönző tanácsokat?- Aki valóban ügyel magára, elfogadja játékszabályainkat, még ha keménynek is tűnnek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az orvos csak 20 százalékban képes befolyásolni az egészségi állapotot, 80 százalékban az egyén és a társadalom egészségpolitikáján keresztül alakítja. Ezért hangsúlyozzuk, hogy oda kell figyelni a fiatalabb korosztályok felvüágosítására, ugyanis a betegségek korai kezelésére fordított anyagiak megtérülnek. A felmérés alapján Ön közzétette, hogy nem elég felvilágosítani a lakosságot, a tárcának, az egészségbiztosítóknak és az orvosoknak is a helyes életmódot kellene népszerűsíteniük.- Igen, mert egyrészt okosabban kellene élnünk, másrészt időben, a tünetek jelentkezését követően kellene orvosi segítséget kérni. Az egészségügyi dolgozók szemlélet- váltására is szükség van, nemcsak a gyógyításra kellene összpontosítaniuk, hanem a bajok, a szövődmények megelőzésére. Ma már nem csupán arról beszélünk, hogy életet adjunk az éveknek, vagy éveket adjunk az életnek, hanem arról: függőség, tehetetíenség, kiszolgáltatottság nélkül minél tovább tartson az egészséges időskor. Ezért a lehető legjobb módszerekkel kellene kezelni az idős embereket. Engedjen meg egy személyes kérdést. Ön egészségesen él?- Állítom, igen. Furcsa is volna, ha mértékletességre inteném a betegeket, miközben nem vigyáznék arra, mit eszem, iszom, mennyit mozgok. Reggelente ellenőrzőm a testsúlyomat, s ha látom, többet nyomok a kelleténél, mert hiszen én is vétkezem néha, aznap visszafogom magam. A reggelim bőséges, viszont ebédre csak gyümölcsöt fogyasztok egy karéj barna kenyérrel. Testmozgásnak pedig ott a bősi ház, a kert. Fegyelmezem magam, meggyőződésem, hogy van értelme. Amit tudatosítani kell ♦ az emberek a korral mind jobban különböznek egymástól, nincs egységes öregedési minta, ♦ egy szerv vagy élettani funkció gyors romlása mindig a kóros elváltozás és nem a normális öregedés következménye, ♦ az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok indultak el a szervezetben, és nem azért, mert megszaporodtak éveik száma, ♦ a korosodással gyakran megjelenik az ún. 5 i: immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás és az iatrogenia (orvosi tevékenység vagy megjegyzés helytelen értelmezése folytán bekövetkező ártalom), ♦ az élettani folyamatok megromlása, illetve a belső környezet egyensúlyának felbomlása következtében többféle panasz megjelenésével kell számolni, Kevesebb a mozgás, az energiaigény is kisebb Az étrend legyen színes AJÁNLÓ Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi beosztások csak a 85 éven felülieket tekintik öregeknek. Az ember számára elérhető életkort 95-115 évre becsülik. A hosszú élet azonban csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is szerepe van. Okozhat betegséget is A táplálkozás minden életkorban szolgálhatja az egészség megőrzését, de lehet betegségek kialakulásának a forrása is. A rendszeres, napi három fő étkezés, tízóraival és uzsonnával kiegészítve, minden életkorban javasolható. Az idős embernek alapvetően ugyanazokra a tápanyagokra van szüksége, A fehérjeigény nem csökken a korral Az idősek fehérjeellátását anyagi problémák mellett gyakran az is nehezíti, hogy rosszul rágnak. Pedig az optimális fehéijeellátás még a szellemi hanyatlást is késlelteti. Egy szelet hús helyett vagdalt vagy töltelék készítése segíthet, és több tejet, halat, baromfit, sajtot, stb. kellene fogyasztani. Elsősorban alacsony húsfogyasztással függ össze az idős emberek vashiánya, vérszegénysége is. Az ásványi anyagok közül a kalciumellátás nagyon fontos. Pedig megfelelő kalciumbevitellel - tej és tejtermékek - az időskori csontvesztés, csontritkulás mértéke is csökkenthető. A megfelelő D-vita- min-ellátásra is gondolni kell: indokolt lenne a rendszeres, szabadban történő mozgás. Azzal is számint a fiatalnak, csak az igényelt mennyiség módosul. Valamivel kevesebbre, de minőségében kicsit jobbra van szüksége. Időskorban általában kevesebbet mozgunk, részben ezzel magyarázható, hogy energiaigényünk kisebb. Étvágyunk se a régi, csökken az emésztés és a felszívódás mértéke is. A jó tápláltsági állapot megőrzése viszont nagyon fontos, mert ez biztosíthatja a betegségekkel szembeni megfelelő védekezést és jó közérzetet, jó hangulatot, a fittsé- get, lassítja az öregedési folyamatokat, és kulcsszerepe van a szellemi frissesség megőrzésében is. Az energiaszükséglet csökkenése egyértelművé teszi, hogy a nagy energiaértékű, zsíros, nehéz ételeket kell elsősorban kerülni. Persze nem szükséges a megszokott ízekről lemondani. A hagyományos, magyaros ételek is elkészíthetők megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal, zsírszegényen. Az ételek élvezeti értékét az enyhe fűszerezés javítja. Növeli a nyálelválasztást, elősegíti a rágást és az emésztési folyamatokat. A túlzástól mentes fűszerezés, ha lehet, időskorban még fontosabb, mert ilyenkor az ízérzés is kissé csökkent. A kesernyés ízű fűszerek ét- vágyjavítpak. molni kell azonban, hogy a kor előrehaladtával kevesebb D-vitamin képződik a bőrben a nap’fény hatására. Az idős, magányos ember táplálkozása sokszor nem elég változatos (keksz, tea, lekvár), mikrotápanyagokban (vitaminokban, ásványi anyagokban) hiányos. Leggyakrabban a Bi-, a B2-, a Bs-, a B12-, a C-vitamin, a folsav, valamint a kalcium, a vas, a cink marginális hiánya alakul ki. Az egyhangú, unalmas étrendben nem érvényesül sem a táplálkozás örömszerző, sem egészség- megőrző szerepe. A túlzott édességfogyasztás felesleges, gyümölcsöt viszont naponta (többször is) kellene enni. Ezek csakúgy, mint a zöldségfélék, sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, nem hiányozhatnak a táplálékaink közül. A renyhe bélmozgás következtében gyakori jelenség a székrekedés. Hashajtók használata helyett rostokban gazdag táplálékok fogyasztásával lehetne ezen segíteni. A savanyú tejtermékek fogyasztása is serkenti a bélmozgást. Időskorban csökken a szomjúságérzés, így könnyen elégtelenné válik a folyadékbevitel. Pedig 6-8 pohár víz, gyümölcslé, tea elfogyasztására szükség van.
