Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-09 / 209. szám, csütörtök
"V > ISKOLA UTCA 2004. szeptember 9., csütörtök _______________________________________________________________________________2. évfolyam 36. szám PÁLYÁZÓ E-suli matematika tehetségkutató szakkör AJÁNLÓ Újvári István középiskolai tanár évtizedek óta meghatározó szerepet játszik az alapiskolás tanulók matematikai felkészítésében, a matematikai tehetségek felkutatásában és gondozásában. Levelező szakköre 16 éve egyedülálló módszert képvisel a távoktatás területén mind tematikájában, mind a szakmai felkészítés eredményességében. A szakkör célja nemcsak az alapiskolák, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok 10-14 éves tanulói közül a matematikában tehetségesek felfedezése és fejlesztése, hanem a matematikatanárok szakkörvezetői kultúrájának segítése, és módszertani segédanyagokkal (tematikus feladatlapokkal, szakköri füzetekkel és könyvekkel) való ellátása a „docendo discimus” jegyében. E célok megvalósítása érdekében a tanév során 12 témát dolgoznak fel, mégpedig felét az 5-6.-osok, felét a 7-8.-osok számára. Az I. félévben az alábbiakra kerül sor: A kis Gauss öüete. A rákmódszer. Keresett = összes - fölösleges. Vedd a kétszeresét, majd a felét! A párba állítás módszere. Négyzetekre bontási eljárások. 2004-től a szakkör megnyitja internetes kapuját az e-suli.hu oktatási oldalon. A szakköri feladatlapokat a szaktanárok e-mailben vagy a http://www.e-suli.hu honlápon kapják meg. Jelentős újdonság a szakkör záró eseménye, az országosan egyedülálló on-line matematika verseny, melyen a szakkör legsikeresebb résztvevői indulhatnak. Nevezési határidő: 2004. október 1. A verseny várható időpontja: 2005. április A nevezés módja: matematika szaktanárok és tanulók jelentkezését várják. A tanulók a jelentkezéshez kérjék matematika tanárjuk segítségét! Részletes leírás az e-suli.hu weboldalán található. Interneten a http://www.e-suli.hu oldalon a jelentkezés pont alatt található. Levélben a nevezéseket az alábbi címre kérjük: Matematikai Tehetségkutató Központ, 2601 VÁC, Pf. 143. A nevezéshez szükséges: az iskola neve, címe; a szervező tanár (ok) neve és e-mail címe (a szakköri részvételhez feltétlenül szükséges); a szakkörben résztvevő tanulók neve és évfolyama, a nevezési díj befizetését igazoló csekk másolata. A nevezési díj tanulónként 1200 Ft. Elérhetőségeink: Matematikai Tehetségfejlesztő, 2601 Vác, Pf.143. Honlap címe: htttp:// www.e-suli.hu , e-mail: matek@e- suli.hu . (ú) A szakkör célja: a matematikában tehetségesek felfedezése és fejlesztése (Képarchívum) A szakemberek az eredményes iskolakezdés kritériumai közé sorolták az elemi számolás készségét is Számoljunk csak együtt! Az elemi számolási készség fejlettségét vizsgáló mérőeszközt az 1970-es években végzett kutatások alapján Nagy József dolgozta ki, s a PREFER (Preventív Fejlettségvizsgáló Rendszer, 1986) részeként vált ismertté. CSÍK ZOLTÁN Ezt a mérőeszközt a DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer, 2002) programjában fejlesztették tovább Vidákovich Tibor, Józsa Krisztián és Fazekasné Fenyvesi Margit közreműködésével. Az eredményes iskolakezdés kritériumai közé sorolták az elemi számolási készség meglétét is, mivel kimutatható volt, hogy szoros kapcsolatban áll az értelmi fejlettséggel. Megállapították, hogy az egyes összetevői legkorábban két-három éves korban indulnak fejlődésnek. Iskoláskorra már években mérhető különbségek mutatkoznak, amelyek sorsdöntőek a gyermek értelmi fejlődése szempontjából. Bizonyára minden szülő szeretne hozzájárulni gyermeke matematikai-logikai gondolkodásának optimális fejlődéséhez, de nem tudja hol kezdje. A kezdetet a számok mondóka- szerű ismerete jelentheti, amikor az egyestől kezdve haladunk tovább. Az sem baj, ha egy-egy szám véletlenül kimarad. A számok neveinek és mennyiségi képének játékos memorizálása lényeges lépés a számolási képesség kialakulásában. Amikor a gyermek eléri az iskoláskort, egészséges fejlődés esetén már tudja sorolni egymás után a pozitív egész számokat a százas számkörben növekvő és csökkenő sorrendben. A számok sorrendje auto- matizálódik, s az egyik szám felidézi a rákövetkező vagy megelőző számot. A fejlődés során először az ötös, majd a tizes és a húszas számkor birtokba vétele következik. A húszas alatti számok rutinná válása A számolás fejlesztésének óvodáskorban már nincsenek idegrendszeri korlátái (Képarchívum) után a harmincas fölötti számok tízeseinek átlépése jelenti a kritikus pontot. A húszas számkörben manipulativ műveletekre képes tárgyak segítségével. Ennek mérését megadott mennyiség elvételével, hozzáadásával, részhalmazokra bontásával és különböző elvű csoportosításokkal méijük. A tízes számkörben működik a számkép felismerése, amelyet halmazok elemérnek beazonosításával állapítunk meg. A százas számkörben le tudja olvasni a számok jelét, amely képesség meglétét különböző számkörökből vett számok kiolvasásával állapítjuk meg. Akiben a számlálási készség nem ér el megfelelő fejlettségi szintet, annak az általános értelmi fejlettsége is nagy valószínűséggel alacsonyabb (Vidákovich, 1989). Az optimális fejlettségi szintet már az óvodáskor végére el kellene érni ahhoz, hogy a gyermek eredményes legyen az iskolai matematikatanulásban. Az országos adatok jelzik, hogy iskoláskorra a gyerekek 21%-a éri el az optimális szintet, további 27%- uk a befejező szintet, ugyanakkor 17%-uk kezdő, míg 5%-uk csupán előkészítő szinten van. A kezdő és előkészítő szinten lévő gyerekek minden bizonnyal tanulási kudarcokkal néznek majd szembe az iskolakezdéskor. Az ő esetükben javasolt még egy évet az óvodában tölteni, lehetőség esetén fejlesztő csoportba sorolni. A középső csoportos óvoda végén 55 százalékpontos eredményt mértek, a nagycsoportosoknál, iskolába lépés előtt már 78 százalékpontot. Az első osztály végére elérik a 88, majd a harmadik osztály végére 98 százalékpontos eredményt. Az adatokból jól látható, hogy az óvodáskorban jelentős fejlődésen mennek át a gyerekek, azonban sokan vannak olyanok, akiknek az iskolakezdésre még fejletlen a számolási készségük. Érdekes összevetni az 1975-ben mért adatokat a 2002-es adatokkal. Az 1975-ben iskolát kezdő gyerekek számolási készsége 60 százalék- pontos volt, míg 2002-ben 83. Ez az adat 1975-ben az első osztály végén mért eredménynek felelt volna meg. A szakemberek úgy vélik, hogy az eltelt 27 év akcele- rációja, vagyis az új nemzedék viszonylagos gyorsabb érési folyamata ennél a képességnél pozitívan mutatkozik meg. Ugyanezt nem tapasztalni az írásmozgás- koordináció képességénél, amelyet inkább az idegrendszer fejlődése határoz meg, s az kívülről kevésbé befolyásolható. A számolási készség fejlesztésének óvodáskorban már nincsenek ideg- rendszeri korlátái. A harmadik osztály végére közel az összes gyerek eléri az optimális begyakorlottságot, azonban ez a tény egyáltalán nem tekinthető megnyugtatónak, hiszen ebben az időben már más matematikai műveletek gyakorlása zajlik. A DIFER elemi számolási készséget vizsgáló tesztjeit félévenként kellene megismételni ahhoz, hogy a fejlődés összetevőinek alakulását nyomon követhessük, s fejlesztő eljárásokkal beavatkozhasssunk. Ha az optimális elsajátítás az óvodáskorban nem valósul meg, az iskolának direkt módon kell beavatkoznia az elsajátítás folyamatába. Kodály Zoltán: A kultúrát nem lehet örökölni, de kapni sem. Csak az a szellemi termék a miénk, amelyért megharcoltunk, amelyet magunkévá teszünk. A tanítási órák sikere és a hétköznapok dicsérete MARKÓ EMIL Tanítjuk, hogy a világ sorsa mindig hétköznap dől el. Az elméletnek, nevezzük azt tudománynak tulajdonképpen egyetlen igaz értelme, hogy: elősegítse az emberi szabadság kiteljesedésének folyamatát a mindennapi életben. Persze ehhez minél messzebbre kell az elméletnek rugaszkodnia a min- dennapiságtól abban az értelemben, hogy az igazi „elméletalkotásnak” meg kell haladnia a mindennapi, az átlagos gyakorlat és gondolkodás szintjét. Különben hogyan tudná ezt fejleszteni, magasabb szintre emelni. Mindaddig azonban, amíg az elmélet és gyakorlat közti távolság megvan és fenn is marad, ameddig pl. a kopernikuszi világkép vagy az atomenergia problémája csak a tudós akadémiák, a kutató intézetek magánügye, Radnóti költészete és Bartók muzsikája csak néhány ínyenc művészetélvező szellemi tápláléka - térjünk saját területünkre - a szlovákiai magyar oktatásügy nyelvoktatásának kidolgozott, több tanulmányában, könyvben közölt rendszere - elmélete nem a mindennapi gondolkodás és gyakorlat része, addig társadalmi értelemben e teljesítmények értékei is csak lehetőségként léteznek, s nem valóságként. Azaz: igazi céljuktól még legalább olyan messze vannak, amilyen a csak elgondolt tudományos értekezés a befejezett és megvédett műtől. Ezért mondja Kodály: a kultúrát nem lehet örökölni, de kapni sem... Csak az a szellemi termék a miénk, amelyért megharcoltunk, amelyet magunkévá teszünk. Az a tény, hogy egy-egy önmagában vett mindennapi élmény, esemény, egy-egy jól tanított óra az emberiség szempontjából vajmi keveset számít, olyan látszatot kelt, mintha a hétköznapok vüága jelentéktelen tényezője lenne a világ alakulásának. Tény, hogyha mondjuk X. Y. tanár megtanítja tanulóit több tagút több tagúval szorozni - osztani, ennek hatósugara történelmi mércével mérve csekély. Összehasonlíthatatlanul nagyobb súlyú ilyen szempontból egy nem hétköznapi tett. Például a jeles író befejezi egyik híres regényét, vagy hogy Dugovics Titusz leugrik a török zászlóval Nándorfehérvár ormáról. Ezek a tettek bekerülnek a történelembe. De ha a mindennapi élet egészét verjük össze a nem hétköznapi események összességével, fordított fontossági arányokat találunk. Mert az, hogy Dugovics Titusz feláldozta életét, vajmi keveset változtatott a törökellenes küzdelmek kimenetelén. Ha viszont minden állampolgár mindennapi életét áthatja a törökellenes összefogás eszméje, s a névtelen milliók apró „mindennapi hőstetteket“ hajtanak végre ennek érdekében, akkor sohasem kerülhet a félhold a vár fokára. Persze nem a hőstettek értelmét vitatjuk, hiszen azok éppen nem mindennapi jellegükkel figyelmet keltve, a mindennapi emberek történelmet formáló hétköznapi tetteit mozgósítják. Csupán arra akarunk rámutatni, hogy ha a hétköznapi munka leállna, akkor maga az élet is áll, ha az élet minőségét akarjuk javítani, akkor a hétköznapi munka minőségét kell javítanunk, tehát - a tanítás, a tanítási óra hatékonyságát kell emelnünk. A világ menetének irányát a hétköznapok hömpölygésének iránya szabja meg. A befolyásos személyiség esze és rátermettsége révén megváltoztathatja ugyan az események egyedi arculatát és néhány részleges következményét, de nem változtathatja meg általános irányát. Ezért, éppen ezért került az előtérbe az utóbbi években a történelmet formáló szubjektív faktor az ember meggyőződésével, elméleti felkészültségével. Mert minden igazi, tartós győzelem a hétköznapok lassú sodráságban formálódik. A mindennapi, a látszólag „eseménytelen” napokon, tanítási órákon, a meggyőző pedagógiai propaganda során derül ki: jobbak-e az új dokumentumok a réginél, megtartható-e az eddigi gyakorlat, meg tudja-e védeni az ostromolt várat a gyakorló pedagógusok hada a maga hétköznapi tevékenységének minőségijavításával, az elmélet elsajátításával és annak gyakorlati igazolásával, az eredményekkel, s azok társadalmi tudattá érlelésével. A világ sorsa, iskoláink jövője és áttételesen, tanítványaink sorsa és a hétköznapok tevékenysége során, a tanítási órák intenzitásán dől el. A tanáré (a tanítóé...) a megvalósítás, az elmélet gyakorlattá emelésének gyönyöre és izgalma, de övé a felelősség is. A hétköznapok dicsérete a hangyaszorgalommal végzett, sokrétű és hozzáértő, sikeres tevékenység eredménye. A hétköznapok dicsérete magában hordja minden önáltatás és hiúság, önzés és középszerűség elvetését, a rutinellenességet, mert ez a bukás, az elapadás forrása. Az emberi szabadság kiteljesedése a mindennapi életben a bele nem törődés forradalmi optimizmusát, a kísérletező pedagógus védelmét jelenti. A hétköznapok dicsérete feltételezi az önindukáló tudás számára megnyerni képes tanítás-tanulást. Minden egyes tanítási óra sikere és értéke a hétköznapok dicséretének igazi mércéje. Ezerarcú a hétköznap, mely teli van tényekkel és vágyakkal, értelemmel és intuícióval, tudományos ismerettel és művészi széppel. Örömmel csak a sikeres hétköznapok dicsekedhetnek. Legyen hát az új tanév a célratörő hétköznapok dicsérete, legyen a pedagógiai gyakorlat sikeres éve.
