Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-08 / 208. szám, szerda
8 Kultúra UJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 8. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A bajadér 19 MOZI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ HVIEZDA: Garfield (am.) 16.30 Arthur király (am.-ír) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Betépve (am.) 20 MLADOST: Férfifutam (cseh) 18 Macskajaj (ném.-fr.-szerb) 20 MÚZEUM: A passió (am.- ol.) 19.30 TATRA: Kill Bili 2 (am.) 18,20.30 AUPARK-PALACE: Én, a robot (am.) 13.50,14.50,15.30,16.10,17.10,18.30,19.30, 20.20, 20.50, 21.50 Dirty Dancing 2 (am.) 14.20, 16.20, 18.20, 20.40 Mil Bill 2 (am.) 13,14, 16, 17,19, 20 Shrek 2 (am.) 14.40,16.40,19.10 Pofa be! (fr.) 21.20 A sötétség krónikája (am.) 14.30, 16.50, 19.20, 21.40 Arthur király (am.-ír) 14.50,17.40, 20.30 Pókember 2 (am.) 17.50 Kill Bill 1 (am.) 17.30 Időzavarban (am.) 15.20,19.40, 21.50 Garfield (am.) 14,15.50,18,19.50,21.30 Jószomszédi iszony (am.) 14.10,16.30,18.40,21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Én, a robot (am.) 13.30, 14.20, 15.50, 16.40, 18.10, 19, 20.30, 21.20 MU Bill 2 (am.) 13.35, 14.40, 16.10, 17.20, 18.45, 20, 21.15 A sötétség krónikája (am.) 13.40, 16, 18.25, 20.45 Dirty Dancing 2 (am.) 16.05, 17.55, 19.50 Időzavarban (am-.>15,21.50 Jószomszédi iszony (am.) 14.05, 21.40 Garfield (am.) 15.30,17.15,19.05 Shrek 2 (am.) 13.45,20.50 KASSA TATRA: Dirty Dancing 2 (am.) 16, 18 Régi, új, kölcsönzött és kék (dán) 20 CAPITOL: MII Bili 2 (am.) 16,18, 20 ÚSMEV: Én, a robot (am.) 16,18.15,20.30 IMPULZ: A szemközti ablak (ol.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Az 50 első randi (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Holnapután (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Férfifutam (cseh) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Arthur király (am.-ír) 12.45,15.15,17.45, 20.15 Bajos csajok (am.) 13.30, 15.45,17.45, 19.45 Dühöngés (fr.) 13, 15,17.15, 19.30 Én és a hercegem (am.-cseh) 14 Függőség (am.-ném.) 16.15, 18.15 Garfield (am.) 14,16,18, 20 Hirtelen 30 (am.) 17.30 Holtak hajnala (am.) 20.15 A Macskanő (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Pókember 2 (am.) 13,15.30,18,20.30 Shrek 2 (am.) 13.45,15.45 A sötétség krónikája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Szex, csajok, -Ibiza (ném.t) 14.30,16.30,18.30,20.30 Trója (am.) 19.30 Kiállítások A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában JESZO és grafika ELŐZETES Pozsony. Két kiállítás megnyitója, valamint egy vizuális és egy hanginstalláció szerepel A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma holnapi programjában, valamennyinek a Brámer-kúria ad helyet. Fél négytől a komáromi JESZO, azaz a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának alkotásaiból rendezett kiállítást nyitja meg Gaál Ida művészettörténész, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma munkatársa. A múlt század húszas éveinek elején alakult képzőművészeti társulásnak nagy szerepe volt abban, hogy a két világháború között Pozsony és Kassa mellett Komárom is jelentős központja volt a szlovákiai magyar képzőművészetnek. A Brämer- kúriában nyíló tárlat a JESZO hajdani kiállításain szereplő művészek alkotásaiból nyújt válogatást. Öt órától a kortárs grafika két jeles egyéniségének kiállítását nyitják meg: a Budapesten élő So- motjai Mss Tibor és a pozsonyi Robert Jancovic közösen mutatja be munkáit. A szlovák-magyar projektet a somorjai At Home Gal- leryvel együtt rendezi a múzeum. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódik egy ugyancsak szlovák-magyar művészi kooperáció: Szemző Tibor vizuális és Dániel Matej hanginstallációja, amely a múzeum pince- helyiségében lesz látható, hallható. (m) A Brámer-kúria a Zizka utcában (Képarchívum) A színészek számára könnyebb átjárást kellene biztosítani az egyes színházak között Erősödik a felvidéki színjátszás (Dömötör Ede felvétele) A dél-komáromi Jókai Moziban tartotta harmadik bemutatóját szeptember 5-én a SZEVASZ. Az elveszett paradicsom nyomában című kortárs cseh tragikomédiának ez volt az ősbemutatója; a darab férfi főszereplőjével, Gál Tamással beszélgettünk. ZSELINSKY MIROSLAV Amikor a Gágyor Péter nevével fémjelzett Szerdahelyi Városi Színház megalakult, sokan azt gondolták, hogy ebből a kezdeményezésből létrejöhet egy harmadik felvidéki színház. Az eddigi három bemutatótokból kettő Komáromban volt... Van 2004 szeptemberében Dunaszerdahelyen színház? Nincs. Az eredeti tervünk természetesen az volt, hogy ott fogunk dolgozni, de sajnos nem úgy alakultak a dolgok. Távozásunk okairól nem szívesen beszélek, mivel ez a színházalapítók, városvezetők és politikusok dolga. Én színész vagyok, a munkámmal tudom támogatni a színházat. A SZEVASZ nevet - mivel már bekerült a köztudatba - megtartjuk, de színházunk egy adott helyhez nem köthető: utazószínház vagyunk. Mindössze Barak László és Huncík Péter kapcsán kötődünk Dunaszerda- helyhez. Tőlük rengeteg segítséget kaptunk. Kik játszanak a SZEVASZ- ban? Mindenkit SZEVASZ-tagnak tartok, aki már szerepelt valamelyik előadásunkban. Mindannyiunknak van magasztos művészi célunk, és szeretnénk megvalósítani saját elképzeléseinket. Gágyor Pétert azért is tartom jó rendezőnek, mert nagy teret ad a színészeinek, és úgy instruálja őket, hogy szinte észrevétlen marad a jelenléte. Hol lehet megnézni a SZEVASZ előadásait? Állandó játszóhelyeink vannak: Komárom, Esztergom, Du- naszerdahely, Somorja, Nagy- megyer, Dióspatony. Az elveszett paradicsom nyomában című előadást szeretnénk elvinni Kassára és Budapestre is. Az új előadás, hasonlóan a SZEVASZ első produkciójához (Albee: Nem félünk a farkastól), a férfi és nő közötti pár- kapcsolat abszurditásáról szól. Nem zavaró, hogy egy éven belül két nagyon hasonló témájú műhöz nyúltok? Először nekem is ez volt a fenntartásom: hasonló a tematika, sőt Tóth Ritával újra egy párt alkotunk. A vasárnapi bemutató után azonban többen megnyugtattak, hogy nem fedezhető fel hasonlóság a két előadás között. Keményen dolgoztunk: hat héten keresztül, napi nyolc órában próbáltunk. Ez alatt az idő alatt nagyon megszerettem ezt a darabot. Egyébként célunk volt az is, hogy bemutassuk Vlastimil Venclíket a magyar közönségnek, mivel teljesen ismeretlennek számít színházainkban. Venclík darabjait a kommunizmus alatt alig játszották a színházak. Ez a darab is most kerül először színre, tehát egy ősbemutató, mondhatni világ- premier. Hol láthatunk még téged a következő évadban? A Komáromi Jókai Színházban játszom Balassa magyar főurat Szomory Dezső II. József című színművében. Nagyon érdekel a kor, amelyben a darab játszódik: a Rákóczi-szabadságharc után hetven évvel, Mária Terézia uralkodását követően... Ebbe a történelmi helyzetbe csöppent bele a kalapos király, aki az első valóban européer uralkodónk volt. Reformjait azonban nem tudta megvalósítani, mivel gondolkodása jelentősen meghaladta korát. Szinte ugyanazokat a csatákat kellett megvívnia, mint a mai kor igazi politikusainak. Tehát jól érzed magad a Jókai Színházban... A színház vezetőségének köszönhetően kialakult egy olyan munkamorál Komáromban, ami az anyaországi színházakban is ritkaság. Nagyon jól érzem itt magam. Az előző évadban Kassán dolgoztam, és úgy láttam, hogy ott is elindult valami Beke Sándor vezetésével. M merem jelenteni, hogy megerősödött a felvidéki színjátszás, a problémát csupán abban látom, hogy a színházak közt nem túl jó a kapcsolat. Köny- nyebb átjárást kellene biztosítani a színészeknek, és ezt a nézők is meghálálnák. Ha kicsit jobban működne a színházak szervezési részlege, ezek a problémák megoldódhatnának. Igaz, a jó szervezőmunkát jól is kell megfizetni. Hogy illeszkedne ebbe a rendszerbe a SZEVASZ? Mivel a SZEVASZ kizárólag stúdió-előadásokat játszik, el tudna jutni olyan helyekre is, ahol a két kőszínház az előadások díszleteinek nagysága miatt nem játszhat. Egy teljesen más nézőréteget is meg tudnánk így szólítani. Ha a fent említett átjárhatóság megvalósulna, az a SZEVASZ-nak is jó lenne, a színészek is örülnének neki, és a közönség is jól járna. Lehet, hogy idealista vagyok, de úgy látom, hogy ez ki fog alakulni. Ki kell alakulnia. NÉZEM A DOBOZT Gumitrükkök, tralfamadoriak, sebezhetetlenek Z. NÉMETH ISTVÁN Bontott csirkének nézik az embert. Szerintem. Ha egy mélyen alulszimpatizálódott pasas nem hadonászik a képünkbe egy ko- pasztott gumibaromfival, akkor tényleg képtelenek lennénk megérteni, hogy az általuk kínált erősen penészesedő filmtekercseket miért is kell megnéznünk? Ilyen riasztó mértékben kiegyenesedtek volna a tévénézők agytevékenységet jelző színuszhullámai? (Szerintük...) A másik adó kegyetlenebb módszereket választ, amikor húsz filmből kivág negyven jelenetet, majd mindezt két másodperc alatt a szemünkbe hinti azok olvashatatlanul gyorsan villogó címével együtt, végül cinikusan a fülünkbe lihegi, hogy hangolódjunk rájuk. Mi van itt, kérem? Chips helyett talán ezentúl csipegessünk mikrocsipet? Nézem a dobozt. Talán véletlen, talán szándékos ajándéksorozata ez a rajongóknak, de az Mtv - a Majomház és a Harrison Bergeron után - a zseniális Vonnegut-életmű talán legjobb és legfontosabb darabját is (újra) műsorára tűzte pénteken. Ebben önmagáról a legfontosabb tudnivalókat szinte mind elmondja. „Indianapolisban született, 1922- ben. Ősei Németországból vándoroltak ki Amerikába a XIX. század derekán, ateisták voltak, lelkesedtek az Egyesült Államok alkotmányában meghirdetett szabadságeszményekért. Vonnegut 1943- ban bevonult katonának, a gyalogságnál szolgált, az ardennes-i csatában egysége megsemmisült, tizenegy napig bolyongott magányosan, míg fogságba esett, s végül Drezdába vitték, ahol a vágóhíd pincéjébe zárva átélte honfitársai pusztító légitámadását. Ennek iszonyú emlékét s a belőle fakadó morális kételyeket hurcolta, alakítgatta magában több mint húsz esztendeig - ebből született remekműve: Az ötös számú vágóhíd” - olvashatjuk az idén immáron ötödik kiadásban megjelent könyv utószavában. De lássuk inkább magát a filmet. „Kissé elnagyolt és meglehetősen egyenetlen színvonalú átültetés” - véleményezte az egyik mozimagazin ajánlója. Nos, valóban, a regény körülbelül annyira filmesíthető meg jól, mint a Mester és Margarita, vagy éppen A három testőr Afrikában. Azaz igazi értéke a nyelvezetben, az utánozhatatlan stílusban, a mesterien megkomponált mondatokban van. Persze ettől még az 1971-ben készült film egyáltalán nem eldobandó, sőt! Az mindenképpen becsülendő benne, hogy ellenállt a csábításnak, és kerülte a hatásos és sablonos sci-fi elemek alkalmazását. A világ egyik legtöbbet elemzett regényében kicsit durvább vonásokkal jelenik meg Tralfamador bolygó és lakossága, a vásznon mindez egyfajta álomvilággá szelídül. Nézem a dobozt. A vasárnap este egy misztikus thrillert kínál, ráadásul nem akármilyen színészekkel a főszerepben. „A talányos történet hőse, David Dunn, aki egyetlen túlélője egy szörnyű vonatszerencsétlenségnek, »védett férfi«: soha nem esik semmi baja. Mi a titka? Van-e magyarázat erre a különös jelenségre? Feszültségteli elbeszélés - mintha Ingmar Bergman rendezett volna filmet Alfred Hitchcock stílusában” - ilyen ajánlással alaposan felcsigázódik a kíváncsiság. Hogy aztán szépen nyugodtan lehiggadjon. Ezt a filmet még Bruce Willis sem tudta megmenteni, akinek egyébként nem ez volt a legjobb alakítása. Az amúgy is döcögve haladó történet végén eléggé laposra sikeredett a poén. Borzongáson bizony csak egyszer kaptam magam: amikor Bruce először jelent meg a képernyőn piros sildes sapkájában. Egy pillanatra azt hittem, Vujity Tvrtko tévedt át egyik pokoli történetből a másikba. Egy picit erősebben szorítottam a fotel elefántcsont karfáját, máris letörött. így megy ez.
