Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-08 / 208. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 8. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Az új kutak és technológiák bevezetése hamarosan akár több millió hordóval növelheti az iraki exportot Kiapadhatatlan olajtartalékok Az egyre magasabb olajárhoz az iraki olaj létesítmények elleni támadás-sorozat is hozzájárult (TASRfelvétel) Bagdad. Évtizedek óta nem látott rekordot döntöttek az utóbbi hetek olajárai, aminek fő oka a Ju- kosz-botrány mellett az iraki olajlétesítmények elleni támadás-sorozat volt. Az elemzők szerint az augusztusi 7-8 százalékos éves inflációhoz Szlovákiában is nagyrészt a magas olajárak járultak hozzá. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az olajpiaci szakemberek az utóbbi időszakban azonban egyre több olyan elemzést tesznek közzé, amely optimizmusra ad okot. Szerintük ha sikerül stabilizálni az iraki olajforrások körüli helyzetet, akkor az akár napi 2 millió hordónyi piacra dobott olajjal tűrhetőbb szintre vihetők az árak, ezzel is csökkentve a Jukosz körüli zűrzavar okozta pánikot. Az olajembargó előtt is elavult technológiát használó Irak termelésének felső határa 2,8-3 millió hordó körül volt, ebből 2,3-2,5 milliót exportált. Ez az OPEC össztermelésének 10 százalékát adta. Új kutak és technológiák bevezetése azonban több millió hordóval növelheti az iraki exportot, hiszen az országé a föld második legnagyobb olajtartaléka. Egy 2002-ben nyilatkozó olajminisztériumi tisztségviselő szerint a politikai viszonyok rendeződésével akár 7 millió hordó fölé is emelkedhet a naponta kitermelt mennyiség. Elemzők szerint azonban másfél év is kell ahhoz, hogy a meglévő kapacitásokat kihasználják, és a jelenlegi, napi 1,5-2 milliós termelést stabilizálják. Tíz év múlva azonban Irak termelése elérheti Szaúd-Ará- bia jelenlegi, mintegy 9 millió hordós napi termelését. Ez szerencsés fordulat lenn, mivel az északi-tengeri, az észak- és dél-amerikai lelőhelyek akkorra már kimerülőben lesznek, ez pedig segíthet Iraknak vezető pozíciót szerezni az olajpiacon - vélik a szakértők. Az olajárból származó bevétel egy meghatározott része, a járadék az államot illeti, csak a fennmaradó rész képezi a kitermelő bevételét. Egyesek szerint a kezdeti időkben - mikor az olajmezőt még nem merítették ki - a járadék elérheti akár a 80-90 százalékot is. A nyertesek között volt az amerikai ChevronTexaco, az ExxonMobil, a Marathon Oil, a ConocoPhil- lips, a brit BP, az angol-holland Shell, az olasz ENI, a japán Mitsubishi, a spanyol Repsol, a brazil Petrobras, a kínai Sinochem, és a francia Total. Ezek a vállalatok jelentős befolyással bírnak majd a kitermelésre, s a kormányzaton keresztül érvényesülő közvetett befolyásukat kihasználva az OPEC-re is hatással lesznek. A szeptember 15-én ülésező OPEC - szakértők szerint - ismét kvóta növelésre szánja el magát. S amennyiben nem sikerül a közeljövőben letörni a történelmi csúcsra kúszott olajárakat, az az iraki kitermelés egyértelmű növelését eredményezheti. Az utóbbi 25 évben a korábban virágzó olajtermelő ország, Irak nem az olajtermeléséről volt híres; inkább Szaddám Húszéin diktatúrája, az emberjogi problémák és a negyed század alatt vívott három háború miatt kerültek a sajtó kereszttüzébe. Hivatalosan ez vezetett a Bushék 2003 márciusában indított háborújához is. Az olajról Irak és a felszabadító háború kapcsán szó sem esett, s a néha elhangzó kritikákat az amerikai vezetés elengedte a füle mellett. A háború előtt vállalati elemzők Irakot a következő aranyláz helyszínének tartották, s nem volt olyan olajvállalat, amely ne tartotta volna szemét Irakon. 1996-2003 között, az Élelmiszert olajért program keretében az állam több milliárdos megállapodást kötött külföldi olajvállalatokkal. A Deutsche Bank szerint összesen 38 milliárd dollárról írtak alá szerződést új olajmezőkre. De ezeknek a szerződéseknek a státusa egyelőre bizonytalan, s a választott kormánynak kell majd dönteni róluk. Irak bizonyított olajkészlete 2003-ban 115 milliárd hordó volt, ez a világ olajkészletének mintegy nyolcadát teszi ki. De az sem elképzelhetetlen, hogy sokkal több olaj rejtőzik a felszín alatt, mivel az elmúlt évtizedekben keveset foglalkoztak új lelőhelyek felkutatásával. A készletek nagysága a Baker Institute szerint a duplája is lehet a most ismerteknek, míg az US Geological Survey elemzői nem ennyire optimisták, szerintük még legfeljebb 45 milliárd hordó lehet feltáratlan. De Irak területének mindössze 10 százalékát derítették fel eddig, s ez alapján becsülték a készlet nagyságát. Összehasonlításképp: az OPEC adatai szerint Szaúd-Arábiának 263, Iránnak 133, az Egyesült Arab Emirátusoknak 98, Oroszországnak 87, Venezuelának 77, az USA-nak pedig mindössze 23 milliárd hordónyi a bizonyított olajkészlete. így az iraki tartalékok kiaknázása jelentősen átalakíthatja a világ olajpiacát. Irak hatalmas előnye lehet, hogy viszonylag alacsony a kitermelés költsége. Az ország területén az átlagos kitermelési költség 2 dollár körül mozog, míg a kedvezőbb fekvésű déli területeken egy hordó termelési költsége 1-1,5 dollárra tehető. Ez megegyezik a szaúdi olajkitermelési költségekkel, míg az Északi-tengeren például a kitermelési költség 10 dollár felett van. (Fn, ú) Harminc százalékkal alacsonyabb árakat ajánlanak Holnaptól fogad a Lidi ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tovább éleződhet a verseny az élelmiszer- és vegyiárukereskedelemben, mivel holnap nyitnak a Lidi üzletek. Németországban az egyik legolcsóbbnak számító Lidi lánc holnap 14 bolt megnyitását tervezi Szlovákiában. A 11 európai országban mintegy négyezer, 1200-1600 négyzetméteres üzlettel jelen lévő Lidi minden piacon erős árversenyt diktál, árai átlagosan 20-30 százalékkal alacsonyabbak az átlagosnál. Holnap a magyarlakta területeken Pozsonyban, Somorján, Nyitrán és Párkányban nyitják meg üzletüket. A cég Magyarországon és Litvániában is tervez újabb áruházakat. Csehországban a Lidi már tavaly 30 szupermarketet nyitott. Az élelmiszeripari lánc Horvátországban is terjeszkedni akar. A szupermarketek szerint azonban az olcsó ár csak rövid távon jelenthet versenyelőnyt az új diszkont-láncnak, a lakóhely-közeli- ség, a minőségi árukínálat ugyanis sok vásárló számára legalább ennyire fontos. Kezdetben azonban az olcsó ár mindenképp magához vonzza a közelben lakókat. Pavol Konstiak, a Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint a Lidi termékeinek nagy része külföldről származik majd, hiszen a hazai beszállítók képtelenek a Lidi által megszabott árakon szállítani. Mindez azonban a vásárlók nagy részét egyáltalán nem zavarja. Konstiak példaként Csehországot hozta fel, ahol a Lidinek már 70 üzlete van, és ahol a látogatottság szempontjából a harmadik helyet foglalja el. (t, mi) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pénzügyi hatáskö- .rök átruházását követően az ön- kormányzatok jövőre várhatóan 34,165 milliárd koronát kapnak a személyi jövedelemadóból és az útadóból befolyt összegből - állítja Ivan Miklós pénzügyminiszter. Ez az összeg teljes egészében a települések bevételeit gazdagítja majd, amit a saját költségeik fedezésére fordíthatnak. Miklós szerint a jövő év az önkormányzatok számára még semleges lesz, ami azt jelenti, hogy ha a parlament nem is fogadná el a pénzügyi hatáskörök elosztását, a falvak és városok akkor is megkapják a fent említett összeget. Ha a parlament nem bólint rá a pénzügyi hatáskörök átruházására, az önkormányzatok a 2005-öt követő években már rosszabbul járhatnak. A reform végrehajtása esetén 2006-ban 1,6 milliárddal, 2007-ben pedig már 4 milliárd koronával nagyobb összeghez juthatnak az önkormányzatok. Miklós azonban arra is figyelmeztetett, hogy ha a parlament a hatáskörök átruházásánál nagyobb összeget szavazna meg a településeknek, akkor az erről szóló törvényt visszavonja a parlamentből. Az elmúlt időszakban sikerült megegyezniük a Szlovákiai Városok és Falvak Támlásával (ZMOS), valamint a megyei ön- kormányzatok képviselőivel, hogy a személyi jövedelemadóból befolyt összeg 71,3 százaléka a községek, 23,5 százaléka pedig a megyék kasszáját gazdagítsa. Az állami költségvetésbe a személyi jövedelemadónak csak az 5,2 százalékát számítják be. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK elegendő tervezetet nyújtott be a kohéziós alaphoz. Ha ezeket elfogadják, akkor a teljes pénzösszegnek mintegy a harmadát használnánk el. A többi alapból ezt követően nem lenne probléma elkölteni a 2006-ra fenntartott teljes pénzösszeget. (TASR) Kevesebb pénz a dél-szlovákiai útra Pozsony. A közlekedési tárca nem fordít kellő figyelmet az úgynevezett déli gyorsforgalmi út építésére - állítja Csáky Pál kormányfő-helyettes. Korábban a kormány úgy döntött, hogy ennek az útszakasznak az építésére az autópálya-programra fordított összeg 40%-át szánják. To- más Sarluska, a közlekedési tárca szóvivője elismerte, hogy míg a Pozsonyból, Zsolnán keresztül Kassára vezető Dl-es autópályára a rendelkezésre álló pénzösszeg 66%-át fordították, a déli szakaszra csak a harmada jutott. Sarluska szerint azonban mindez az akadozó parcella-felvásárlások eredménye. Várhatóan már idén kiadják a Dunaszerda- helyről Losoncra vezető R7-es gyorsforgalmi út első területi határozatait. (TASR) A kínaiaknak kell a magyar Malév Budapest. A magyar állam megválik a nemzeti légitársaságtól. Az érdeklődők a 99,9%-ot és 3,5 milliárd forint névértéket képviselő részvénycsomagra pályázhatnak az ajánlati ár megjelölésével. A vevőnek az ár 90%- át készpénzben kell kifizetnie, és meg kell tartania a légitársaság nemzeti jellegét. Eddig a Hainan Airlines, a Kína 4. legnagyobb légitársasága érdeklődött a Malév iránt. A Hainan jelezte, megtartanák a Malév nevet. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,123 Lenqvel zloty 9,158 Anqolfont 59,022 Maqvar forint (100) 16,206 Cseh korona 1,266 Svéd korona 4,394 Dán korona 5,395 Szlovén tollár (100) 16,721 Japán ien (100) 30,221 Svájci frank 26,170 Kanadai dollár 25,527 USA-dollár 33,139 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,13-41,13 32,27-33,93 1,24-1,30 15,55-16,85 OTP Bank 39,10-41,19 32,35-34,21 1,23-1,29 15,34-17,02 Postabank 39,10-41,18 32,39-34,11 1,23-1,29 15,55-16,83 Szí. Takarékpénztár 39,09-41,09 32,28-33,98 1,23-1,30 15,45-16,91 Tatra banka 39,10-41,18 32,39-34,11 1,23-1,29 15,55-16,83 UniBanka 39,10-41,14 32,41-34,10 1,23-1,30 15,52-15,55 Általános Hitelbank 39,09-41,17 32,36-34,09 1,23-1,30 15,31-17,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Kukoricanap Tardoskedden Tardoskedd. Holnap Tardos- keddre várják a kis és nagy kukoricatermesztőket. Itt ugyanis a helyi szövetkezet az érsekújvári regionális agrárkamarával karöltve kukoricanapot tart. Ezen az érdeklődők megtekinthetik a kísérleti parcellákat, a legkorszerűbb gépeket. A laikusok sem unatkoznak majd, hiszen a szervezők kocsikázást és lovaglást is programba iktattak, (ú) Ne siessük el az euró bevezetését Pozsony. Nem kellene elsietnünk az euró bevezetését - állítják a pozsonyi Konzervatív Intézet szakemberei. Peter Gonda, az intézet elemzője, egy az euró bevezetését taglaló tegnapi konferencián elmondta, hogy a közös pénznem bevezetéséről csak akkor kellene döntenünk, ha az Európai Unióban teljes mértékben végrehajtották a piac liberalizálását. Gonda azonban azt sem zárta ki, hogy az eurózóna még azelőtt szétesik, mielőtt Szlovákia csatlakozhatna hozzá. Szlovákia, a pénzügyminisztérium előrejelzései szerint, 2009- ben vagy akár már 2008-ban bevezethetné az eurót. (TASR) Jön a pénz az uniós alapokból Nyitra. Nem teljesültek azok a jóslatok, amelyek szerint Szlovákia képtelen lesz hatékonyan meríteni az európai uniós alapokból származó pénzforrásokat - állítja Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter. Gyurovszky az Alapinfrastruktúra Operatív Programról szóló tegnapi nyitrai konferencián elmondta, hogy Szlovákia 2007-re akár 4 milliárd koronával nagyobb összeg Önkormányzati pénzek
