Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-05 / 180. szám, csütörtök
2004. augusztus 5., csütörtök 2. évfolyam 31. szám A gyerekek 248 lehetőség közül választhatnák Nyári programok diákoknak UJ SZO-TUDOSITAS A diákok a nyári szünidőben is találhatnak hasznos elfoglaltságot és szórakozási lehetőséget, köszönhetően az-ifjúsági szervezetek által előkészített szabadidős programoknak. A hazai ifjúsági szervezetek szövetsége által létrehozott honlapon www.mladez.sk - csaknem 248 kikapcsolódást nyújtó, szórakozási és tanulási lehetőség közül választhatnak az érdeklődő nebulók a szünidő két hónapja során. Tavaly a nyári szünidő alatt 1207 nyári programot ajánlottak a nebulóknak, ebből 521 szünidei foglalkoztató tábor volt. A rendezvényeken több mint 26 ezer fiatal vett részt. Peter Novák, az ifjúsági szervezetek képviselőjének tájékoztatása szerint a gyerekek számára meghirdetett kulturális és egyéb szabadidős programok száma napról napra gyarapszik, a honlap mind több lehetőséget kínál az érdeklődők számára. A szabadidő szervező cégek és polgári társulások, karöltve az ifjúsági szervezetekkel főként kirándulásokat szerveznek a gyerekeknek, ezenkívül sportrendezvényeket, különféle táborozási és képzési lehetőségeket, valamint kulturális programokat biztosítanak számukra. A weboldal 2001 óta működik, létrehozása óta az adatbázisban 39 590 rendezvényre hívták fel a fiatalok figyelmét. Az említett oldalon csak azoknak a szervezeteknek az ajánlata szerepel, amelyeket legalább részben az oktatásügyi minisztérium támogat. Ez utóbbiaknak ebből adódóan kötelező tájékoztatniuk a szélesebb rétegeket programjaikról. Természetesen a szaktárcától függetlenül is szerveznek egyes cégek szabadidős programokat. Azok a polgári társulások, akik gyerekeknek szerveznek szabadidős programokat, tavaly rekordot döntöttek a rendezvények számát illetően. A múlt évben 11 600 rendezvényt szerveztek, ami 800-zal több, mint tavalyelőtt, (he, t) A múlt évben 11600 rendezvényt szerveztek (Miroslava Cibulková felvétele) Azért kell ennek így lenni, mert én így akarom Agresszió és öntörvényűség ISMERTETÉS Gondoljunk arra, hogy mi, felnőttek milyen sok helyes, egészséges, kívánatos szokást azért nem követünk, mert nincs, aki vagy ami folyamatosan figyelmeztessen erre. Még inkább így van ez a gyerekekkel, ezért ha el akarjuk érni, hogy rendszeresen mossa meg a kezét étkezés előtt, használjunk például egy erre figyelmeztető csengőt, lehetőleg már egészen kis kortól. A hatékony kommunikációhoz az is hozzátartozik, hogy sokkal többször beszéljünk arról, amiért valamilyen szokás vagy magatartás kívánatos, fontos, mint arról, hogy mi ezt elvárjuk, akarjuk, netán követeljük a gyerektől. A játékok elrakásának példájára visszatérve, magyarázzuk el, ha valaki rájuk lép, azok tönkremennek, esetleg komoly baleset is bekövetkezhet. Gyakran kiszalad a szánkon a végső érv, hogy „azért kell ennek így lenni, mert én így akarom”, ami persze a legritkább esetben hozza meg a remélt eredményt. Ha logikus, érthető magyarázatot adunk a gyereknek arról, hogy mit miért várunk el tőle, sokkal nagyobb valószínűséggel teszik magukévá ezeket az elvárásokat. Természetesen régebbi korokban másféle nevelési módszerek voltak hatékonyak, pl. szigorú testi fenyítés, minimális önállóság, a gyermekek .jogtalansága” stb., de ma már nem ezeket az időkel éljük. Ahogy természetesnek tartjuk az autót, múzeumi darabnak a ló vontatta postakocsit, a nevelési elveinket is ajánlatos a kor követelményeihez igazítani. (he, m) Elsősorban magyar és történelem szakos tanárokat várnak és mindenkit, akit egy európai nagy költő érdekel Balassi-konferencia Losoncon A 2004. év Balassi Bálint születésének 450., halálának 410. évfordulója jegyében telik. Balassi Bálint a magyar barokk Európa-hírű költője, a magyar költészet és szerelmi líra megteremtője. Általa jegyzik Európa- szerte a magyar lírát. HORVÁTH ERIKA A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében 2004. szeptember 24-től 26-ig Losonc ad otthont a Balassi-konferen- ciának, melynek címe: Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel. A szakmai konferencia egyik főszervezőjével, Ádám Zitával beszélgettünk. Honnan jött az ötlet, hogy Losoncon megszervezzék ezt a szakmai konferenciát? A konferenciának van egy előtörténete: Szövetségünk a 2003-as évben Kassán egy nagysikerű Rákó- czi-konferenciát szervezett a Rákó- czi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára. Akkor úgy gondolta pár megszállott ember, hogy hagyományt kell teremteni, a nemzeti évfordulókat a szövetség berkem belül is meg kell ülni és ünnepelni. Ennek a Rákóczi-konferenciának van egy folytatása is: szeptember 10-11-, én egy tanulmányutat szervezünk A nagyságos fejedelem nyomában címmel. Tehát a tavalyi konferencia példáján a Balassi-konferenciával megindult a hagyományteremtés, amit egy Jókai-konferencia is követ ez év októberében. Balassi a középkor magyar irodalmának igazi és első nagy lírikusa, neki köszönhetjük a magyar költészet fejlődésének a mai napig tartó felívelését. A konferencia fő szervezői jómagam és Jókai Tibor vagyunk, társzervezői a losonci társadalmi szervezetek, Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és a Pedagógiai Középiskola tanárai, valamint a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A konferencia fővédnökeiként Szövetségünk felkérte Hiller István és Rudolf Chmel kulturális minisztereket. A Losoncon megrendezésre kerülő konferenciára kiket várnak elsősorban? A tanárokat, egyetemistákat, vagy minden olyan irodalomkedvelő embert, aki szereti Balassi verseit? Elsősorban magyar és történelem szakos tanárokat várunk és mindenkit, akit egy európai nagy költő és a reneszánsz kor érdekel, aki számon tartja nemzeti nagyja- inkat, aki ápolja anyanyelve kulturális értékeit. Mindenkit nagy szeretettel várunk a szakmai konferenciára, mely nemcsak szűk szakmai réteget akar megszólítani, hanem egyben tere lesz a személyes találkozásoknak, az együttgondolkodásnak is. Nagy örömünkre szolgálna, ha egyetemisták, középiskolások is megértenék Balassi életének mai üzenetét és eljönnének egy olyan élő szakmai közegbe, melynek az egyetemi évek elteltével ők is meghatározói lesznek. Milyen témákat vitatnak majd meg a tanácskozás résztvevői? A konferencia előadói között szerepelnek: Csehy Zoltán, a Comenius Egyetem tanára, Szentmártoni Szabó Géza, Ács Pál, Orlovszky Géza, Szabó András, Kovács Sándor Iván, Tóth Tünde, Horváth Iván, Várkonyi Gábor az ELTE tanárai, valamint Vadai István és Szőnyi György Endre a Szegedi Tudományegyetem tanárai. A témák közül a következők szerepelnek: A Balassa-kódex szerkezete, Balassi Bálint első műve, a Beteg lelkeknek való füves kertecske, „Egy út készíttetik” Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában, Balassi és a végvári élet, Balassi-kép a XXI. században, Losonczy Anna ékszerei, versformák, rímtechnika és az énekelt vers Balassi és a kor költészetében, verselemzések, a protestáns és a katolikus Balassi, a Szép magyar komédia és Balassi szerelemképe. Köztudott, hogy a régi idők irodalma nem nagyon köti le a diákok figyelmét, mert korban és életérzésben nagyon eltávolodtak már a régi magyar irodalomtól. Sok pedagógus küszködik ezzel a tananyaggal, nem tudják felkelteni a tanulók érdeklődését. A tanároknak is lehetőségük lesz arra, hogy kifejtsék véleményüket a reneszánsz, s ezen belül Balassi életművének tanításáról? A konferencia lehetőségeket nyújt egyrészt a szakmai fejlődésre, az érdeklődő közönség számára a magyar kultúra ápolására, egy igazi polgári találkozásra, reméljük, a tanárok megbeszélhetik szakmai problémáikat a régi irodalom tanításával kapcsolatban, átadhatják egymásnak a módszertani tapasztalataikat. Azt a kérdést fel sem tudom verni és kerülni is akarom, hogy kell-e tanítani Balassi költészetét és életművét. Hiszem a magyar líra Balassival kezdődött! Balassi életművének tanítása igazi szakmai pedagógusi kihívás. De ez pedagógiai egyéniségen múlik, ahogy minden más is az iskolában. Milyen programokkal, kulturális rendezvényekkel vátják a már felsorolt előadásokon kívül az érdeklődőket? A konferencia kísérő programjai közül kiemelném: szombaton Balassi Bálintra emlékezve fát ültetnek a résztvevők, ökumenikus istentisztelet keretében is a költőre emlékezünk. Csörsz Rumen István Balassi estjén hiteles reneszánsz és barokk zene szólal meg a szerző verseiből, majd fellép a füleki gimnázium Apropó Kisszín- pada Szvorák Zsuzsa vezetésével. A szervezők hiszik és remélik, megéri eljönni Losoncra. Ezért hívnak minden érdeklődőt nagy szeretettel, hogy tisztelettel adózzunk nemzeti nagy költőnk életműve előtt, hiszen egyedülálló nemzeti kultúránk ápolása kötelességünk. Keveset tudunk a normál iskolarendszer keretében történő próbálkozásokról és azok hatékonyságáról A hátrányos helyzet csökkentésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hátrányos helyzet forrása gyakran a családi háttér gazdasági és szociális jellemzőiben, az adott települések típusában, infrastrukturális ellátottságában rejlik. A hátrányos helyzet csökkentésére, illetve megszüntetésére az iskola egymaga nem vállalkozhat. A gazdasági növekedés, a munkaerő-piaci tendenciák, a regionális politikák, a szociálpolitika, az egészségügyi politika mind befolyásolja az egyenlőtlenségek alakulását. Anélkül, hogy teljes igényességgel feltérképeznénk a hátrányos helyzet mibenlétét és az iskoláknak az arra adott válaszát, kijelenthetjük, az egyenlődenség egyik fontos dimenziója a településtípus, illetve a régió. A gyerekes családok fokozottan ki vannak téve a szegénységnek, és közülük is leginkább a kis falvakban lakók, ületve az ország keleti felén élők. Más adatok is alátámasztják azt a tényt, hogy az egyenlőüenségek legfontosabb dimenziója a települési lejtő mentén alakul. Az oktatási rendszerrel szembeni egyik elvárás az is, hogy a kezded hátrányokat mérsékelje, de legalábbis ne erősítse fel. A tanulmányi teljesítmények viszont egyértelműen a nagyobb települések, városok és a főváros előnyösebb helyzetére utalnak, vagyis úgy tűnik, hogy az oktatási rendszer nem igazán mérsékeli a kezdeti egyenlőtlenségeket. Az egy főre jutó oktatási kiadások, a szaktanárokkal és a könyvtárakkal való ellátottság is a városok előnyösebb helyzetére utalnak. A hazai iskolarendszer egyik jellegzetessége, hogy a speciális igények kielégítésére általában különálló intézményeket működtet, így például a fogyatékos gyermekek esetén, ahol integrált megoldások ugyan léteznek, de csak csekély mértékben. A cigány tanulók oktatása is gyakran történhet szegregált módon, külön osztály formájában. Viszonylag keveset tudunk az alsóbb szinteken történő hátránykompenzálásról, a normál iskolarendszer keretében történő próbálkozásokról és azok hatékonyságáról. Ez annál fontosabb lenne, mivel az iskolarendszerben lezajló folyamatok egy része afelé hat, hogy a nehezebben kezelhető tanulókat minél korábban kiszelektálja, és az iskola elvárásaihoz jobban alkalmazkodókat preferálja. A nyolcosztályos gimnáziumok, elit középiskolák ugyan nagyon fontos terepei a tehetséggondozásnak, de nem feltéden segítik - hiszen nem is céljuk - az esélyegyenlőséget. A tömeges és jó színvonalú oktatás viszont a nemzetközi versenyképesség és a felsőoktatás merítési bázisának fenntartása szempontjából is elengedheteden. Valószínűleg a települési hátrányok csökkentését segítheti az iskolák informatikai fejlesztése és ezáltal a világhálóba való becsatolása. A kulturális tőke átörökítésének mechanizmusait firtató vizsgálatok elemzése adhat csak igazán választ arra, hogy milyen szerepet is tölt be az iskola a társadalmi egyenlőüenségek reprodukciójában és a társadalmi mobilitásban, (o, rv) Ádám Zita: A szervezők hiszik és remélik, megéri eljönni Losoncra (Somogyi Tibor felvétele)
