Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-31 / 202. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 31 RÖVIDEN Levélbombák Bajorországban Berlin. Ismét levélbombá­kat kézbesítettek több alsó-ba- jorországi hivatalba, az egyik robbant is, az ARD televízió szerint megsebesített egy em­bert. Más jelentések szerint senki sem sérült meg. A veszé­lyes küldeményt Regen telepü­lés járási közigazgatási hivata­lában bontották fel. Strau- bingban már a bontás előtt gyanút fogtak, így a detonáció elmaradt. A küldeményt a straubingi főpolgármesternek, a szociáldemokrata Reinhold Perlaknak címezték. (MTI) Folytatódó éhségsztrájk Rámalláh. Mintegy nyolc­száz palesztin elítélt tegnap újra kezdte pénteken felfüg­gesztett éhségsztrájkját az iz­raeli Askelon börtönében, mi­vel megítélésük szerint élet- körülményeik nem változtak. Bár a hatóságok tagadják, hogy az éhségsztrájk folyta­tódik, a rabok szóvivője állít­ja: hétfőn nyolcszáz rab ismét megkezdte önkéntes éhezé­sét. Korábban 2800 palesztin rab, köztük negyven nő, ta­gadta meg az étkezést az izra­eli börtönben. A palesztinok szemében a sztrájk az izraeli megszállással szembeni el­lenállásjelképe. (MTI) Választás és népszavazás Prága. Népszavazással dön­tenek Csehországban az euró­pai alkotmányról. Ezt tegnap jelentette be Stanislav Gross kormányfő. A referendum va­lószínű ideje 2006 júniusa, amikor a következő parlamen­ti választások esedékesek. A referendummal némiképpen bonyolultabbá válik a ratifiká­lás folyamata - mondta Gross cseh diplomaták prágai érte­kezletén. Egyúttal kifejezte re­ményét, hogy a cseh választók végül áldásukat adják az EU alkotmányára. Hozzátette: a kormánykoalíció még majd ez­után vitatja meg a népszava­zás pontos idejét. (MTI) Gross személy szerint an­nak a híve, hogy a választá­sokkal egyidejűleg tartsák a referendumot (CTK-felvétel) Negyvennyolc óta először Jeruzsálem. Az izraeli legfelsőbb bíróság engedé­lyezte, hogy egy drúz cso­port az Izraellel hivatalosan háborús viszonyban álló Szí­riába utazzon zarándoklat­ra. 1948 óta ez az első alka­lom, hogy izraeli drúzok Szí­riába mehetnek. A bírósági döntés szerint a drúz csoport 72 órát tartózkodhat Szíriái területen. (MTI) Párizs nem akarja visszavonni a fejkendőtörvényt, az iszlám vezetők mégis honorálni akarják Chirac elnök USA-ellenes politikáját Arabok fogtak össze a francia újságírók megmentéséért ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Bagdad/Kairó. A fran­cia újságírókat fogva tartó iraki túszejtők követelése ellenére Fran­ciaország nem vonja vissza azt a törvényt, amely tiltja az iszlám ál­tal előírt fejkendő viselését az isko­lákban. A túszdráma miatt Chirac elnök elhalasztotta hivatalos oroszországi útját. Jacques Chirac a túszdráma mi­att másodszor is módosította programját. Eredetileg tegnap reggel, majd este kellett volna Szocsiban találkoznia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral, de a francia elnök csak ma indul a Krím-félszigetre. Párizs nem vonja vissza azt a törvényt, amely tiltja az iszlám ál­tal előírt fejkendő viselését az isko­lákban. „A törvényt alkalmazni fogjuk” - szögezte le Jean-Francois Cope francia kormányszóvivő, aki hangsúlyozta azt is, hogy országa nem enged nemzeti értékeiből aközben sem, hogy igyekszik ki­eszközölni a két túsz kiszabadulá­sát. Ez utóbbi cél érdekében teg­nap reggel az egyiptomi fővárosba érkezett Michel Barnier francia külügyminiszter, hogy igyekezzen megszerezni országa közel-keleti szövetségeseinek támogatását és elősegíteni a túszok szabadságá­nak visszanyerését. Az al-DzSazíra katari székhelyű arab hírtelevízió szombaton este közölte, hogy a magát Iraki Iszlám Hadseregnek nevező csoport fogságában van a francia közszolgálati rádió, vala­mint a Le Figaro című párizsi napi­lap és az RTL kiküldött tudósítója. A terrorista csoport azt követelte, hogy Franciaországban 48 órán belül vonják vissza azt a törvényt, amelynek alapján a muszlim lá­nyok nem viselhetik a vallásuk ál­tal előírt fejkendőt az iskolákban. Tegnap szinte mindenki a fran­cia túszok mielőbbi szabadon bo­csátását követelte, közöttük Amr Musza, az Arab Liga főtitkára és Jasszer Arafat. A palesztin elnök nyilatkozatában a palesztin nép jó barátjának nevezte Jacques Chiracot. Ritkán fordul elő, hogy Arafat véleményt nyilvánítson az Irakban zajló események kapcsán, ám Franciaország mindig is az ál­tala vezetett Palesztin Hatóság erős szövetségesének számított. Az arab országok Franciaországban akkreditált nagyköveteinek taná­csa a leghatározottabban elítélte „azt az aljas és elfogadhatatlan zsarolást, amelyet az iraki túszej­tés révén a francia kormányhoz in­téztek az emberrablók” - áll a dip­lomaták közleményében. Irakban az amerikai vezetésű erőkkel szembeni ellenállást veze­tő szunnita és síita csoportok ugyancsak a két francia újságíró el­engedésére hívtak fel, hangsúlyoz­va: az ott dolgozó újságírókat nem szabad harcoló félnek tekinteni. „Franciaország Irakkal kapcsola­tos álláspontját jónak tartjuk. Elle­nezzük ugyanakkor, hogy bármely újságírót elraboljanak. Azonnali szabadon bocsátásukra szólítjuk fel a túszej tőket” - hangoztatta Abdesz-Szattár Abdel-Dzsabbár, a Muzulmán Papok Egyesületének magas rangú tisztségviselője. Francia diplomaták tegnap talál­koztak a csoport vezetőivel. Az egyesület Szaddám Húszéin diktá­tor tavalyi bukása után alakult meg az iraki szunnia kisebbség összefogására. Síita csoportok szintén elítélték az emberrablást. Ali al-Jásziri, a síita lázadást veze­tő Muktada asz-Szadr radikáli hitszónok politikai öszekötő tisztji erkölcstelennek és embertelennel nevezte a történteket. Hangsúlyoz ta azt is, hogy újságírók túszul ejté se Irakra és az iszlám hitre ve rossz fényt. Lapzártakor érkezett a hír: eg; iraki törzsi vezető szerint a franci: újságírók fogva tartói meg akaijál kímélni túszaikat. „Az Iraki Iszlán Hadsereg emberrablói elvi bele egyezésüket adták, hogy megkímé lik a két tudósítót” - áhította Mu szar el-Duleimi. Az idézett méltó ság, aki a befolyásos duleimi törzs höz tartozik és az iraki nép jógáinál védelmére alakult liga elnöke, úg nyilatkozott, hogy saját kezdemé nyezésre tárgyalt a túszejtőkkel „tekintettel Franciaország lakossá gának és kormányának Irakka szemben tanúsított tisztességes ma gatartására”. (MTI, TASR) A Kommerszant tudósítója könnyűszerrel voksolt négy grozniji szavazókörben is Győzött az orosz szurony Alu Alhanov (jobbra) a rettegett kis Kadirowal(Reuters-felvétel) Groznij/Moszkva. A Kreml által támogatott Alu Alhanov belügyminiszter a leadott voksok csaknem 74 százalékával nyerte meg a csecsenföldi elnökválasz­tást. Ezt a választási bizott­ság elnöke az összes szava­zókor adatainak összesítése után közölte. Függeüen megfigyelők kétségbe von­ták az eredményeket. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Abdul-Kerim Arszahanov mér­legvonó grozniji sajtóértekezletén rámutatott, hogy az Alhanov után következő jelölt, Movszar Hamidov biztonsági tiszt alig hat százalékot kapott, a többi öt pedig még keve­sebbet. A közel 600 ezer választás­ra jogosult több mint 85 százaléka részt vett a voksoláson. Mindamel­lett független megfigyelők, így em- beijogvédők és laptudósítók több vesztes jelölttel együtt kétségbe vonták a hivatalos eredményeket, főleg a toronymagas részvételi ada­tot. A Memorial emberjogvédő köz­pont munkatársa szerint valójában nem is volt elnökválasztás a köztár­saságban. „Ha ez korrekt választás lett volna, akkor érvényteleníteni kellett volna az alacsony részvétel miatt. Minden egyéb hamisítás. Voltaképpen bűncselekmény, ami­kor ilyen magas számokat tesznek közzé olyan emberekről, akik állí­tólag szavaztak” - mondta Uszam Bajszajev az Eho Moszkvi rádió­nak. A Memorial megfigyelői orosz lapok tudósítóival együtt igen lany­ha választói érdeklődésről számol­tak be a kihalt Groznijban és más csecsen településeken. ,A győztes neve előre ismert volt. Ez a tény, valamint a felkelők terrorfenyegetései és a szép idő el­vették a csecsének kedvét attól, hogy az urnákhoz járuljanak” - ál­lapította meg a Kommerszant, amelynek csecsen tudósítója köny- nyűszerrel voksolt négy grozniji szavazókörben is. Színjátéknak ne­vezte a választást az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelen­téstevője, aki nem hivatalos megfi­gyelőként tartózkodott Csecsen­földön. Andreas Gross szerint Moszkvának kiterjedt autonómiát kellene adnia Csecsenföldnek, s a függetlenség kérdését 15 évig nyit­va kellene hagyni. Alhanovot - a májusi merénylet­ben megölt Ahmad Kadirov utódát - két héten belül beiktatják, s akkor új kormány alakul. Alhanov jelezte, megtartja tisztségében Szergej Abramov kormányfőt és első he­lyettesét, a 27 éves Ramzan Kadi- rovot, a megölt elnök fiát és rette­gett milíciájának vezetőjét, Cse- csenföld erős emberét. A Gazeta tudni vélte, hogy Alhanov meges­küdött a Koránra: 2,5 év múlva át­adja a kormányrudat Ramzan Ka- dirovnak, aki akkorra eléri az elnö­ki korküszöböt (30 év). Eckstein-Kovács Pétert javasolják a Kolozs megyeiek, Frunda már nem vállalja RMDSZ: elnökjelölt kerestetik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest Eckstein-Kovács Péter szenátort javasolja az RMDSZ Ko­lozs megyei szervezete a szövetség államelnökjelöltjének. Erről az RMDSZ parlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 4-én Marosvá­sárhelyen fog dönteni. A Szabad­ság kolozsvári napilap szerint a po­litikust támogatók úgy gondolják: a Kolozs megyei szenátor áthidaló szerepet játszhat a szövetségen be­lüli megannyi platform között, s így az RMDSZ mindkét táborának - a hatalmon lévőknek és az ellenzéki­eknek - érdekeit képviselhetné. Is­mert személyiség, aki korábban ki­sebbségügyi miniszter is volt, ügy­védként pedig jól ismeri a jogrend­szert, az európait is beleértve. Az RMDSZ operatív tanácsa néhány napja Frunda Györgyöt kérte fel, hogy legyen ismét a szövetség ál­lamfőjelöltje, a szenátor azonban ezt elutasította. Közölte: ha egy személy csak kétszer lehet államfő, a jelölteknek sem volna szabad többször versenybe szállniuk. Frunda 1996-ban és 2000-ben is az RMDSZ elnökjelöltje volt. A lap szerint a szövetség elsősorban ami­att döntött a saját államfőjelölt in­dítása mellett, mert korábban bebi­zonyosodott: az egyszerre rende­zett (november 28-án esedékes) parlamenti és államelnök-választá­sokon jóval nagyobb a magyarok részvételi aránya, ha a szövetség köztiszteletnek örvendő saját jelöl­tet küld versenybe. Előnyt jelent az is, hogy a saját jelölttel jelentősen megnő az RMDSZ televíziós sze­replési ideje, s mivel az elnökvá­lasztás esetében általában második fordulóra is sor kerül, a szövetség jelöltjére adott szavazatokkal a ma­gyarságra nézve előnyös politikai egyezségeket lehet kötni a második forduló előtt. Politikai programot hirdet a radikális hitszónok Szadr tűzszünetet hirdetett MTI-HÍR Bejrut. Tűzszünetre szólította fel a lázadó síita fegyvereseket, a Mahdi Hadseregét tegnap Muk­tada asz-Szadr radikális hitszó­nok egyik magas rangú tanács­adója, és hozzátette: Szadr arra készül, hogy bejelentse egy na­gyobb ívű politikai programra vo­natkozó terveit. Ali Szmeiszim sejk a libanoni al-Manar televízió ban bejelentette: „A Nedzsefbei és a tartományban kialakult hely zetre tekintettel... felszólítjuk : Mahdi Hadseregének minden tag ját, hogy szüntessék be a tüzet, ki véve az önvédelmet, és légyénél türelemmel mindaddig, ami; nyilvánosságra nem hozzák a po litikai programot, amelyet Szád követői készítenek”. Bushék a szeptemberi tragédiával kampányolnak Állig felfegyverzett város ÖSSZEFOGLALÓ New York. Vasárnap is, meg teg­nap is több százezer ember tiltako­zott New Yorkban George Bush po­litikája ellen. Egyes források szerint 300, mások szerint 500 tüntetőt ál­lítottak elő a rendőrök az „állig fel­fegyverzett városban”. New York 37 ezer rendőre ugyanis hónapo­kon át készült arra, hogy megvédje a Republikánus Párt tegnap meg­nyílt négynapos konvencióját a ter­rortámadásoktól. A nagygyűlést a Madison Square Gardenben, a 2001-ben lerombolt egykori WTC-től nem messze tart­ják. A republikánusok szándékol­tan kihasználják a terrortámadás közelgő 3. évfordulóját is, hogy emlékeztessék Amerikát a merény­letekre. Ellenfeleik szerint ezzel kampánycélokra használják fel a tragédiát. Bush elnök holnap érke zik New Yorkba, s várhatóan csü törtökön fogadja el az elnöki jele lést. Addig a párt nagyágyúiná szónoklataival kell beérnie az öt ezer küldöttnek. Fehér házi források szerint Busl a konvención hangsúlyozni fogja minden Irakkal kapcsolatos téve dés elhalványul amellett, hogy . világ megszabadult egy szörnyi diktátortól. A Time hírmagazin nak adott interjújában az elnök ; terrorizmus elleni háborúban ját szott szerepéről így nyilatkozott „Nem vagyok történész, én az ; fickó vagyok, aki a történelme csinálja.” A Gallup felmérése sze rint az amerikaiak 54 százalék véli úgy, hogy a terrorizmus ellen harc irányítása Bushnál van jobl kezekben, míg Kényről ezt 38 szá zalékuk gondolja, (m, t) Mindkét Tupoljev-gépet felrobbantották Nem adtak vészjelzést MTI-JELENTÉS Moszkva. Az orosz hatóságok tegnap megerősítették, hogy a múlt hét elején lezuhant mindkét Tupoljev-gépet felrobbantották a levegőben, de úgy vélték, hogy a kettős terrorcselekmény elkövetői nem foglalták el őket. Andrej Fe- tyiszov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) műszaki-tudo­mányos igazgatósága vezetőjének, illetve Igor Levityin közlekedési miniszter, az állami vizsgálóbi­zottság fejének nyilatkozatai köz­vetve alátámasztják azt az ismert­té vált gyanút, amely szerint a két gépet egy-egy csecsen öngyilkos merénylőnő robbantotta fel, ösz- szesen 88 embertársát rántva ma­gával a halálba. Fetyiszov közölte: mind a Tu-154-esen Rosztov tér­ségében, mind a Tu-134-esen Túl körzetében olyan összetett rcfbba nóanyag okozott detonációi amelynek alkotóelemei között hexogén is szerepel. Levityin rá mutatott: „a fekete dobozok (fel vételeinek) megfejtéséből nyer adatok alapján nem beszélhetünk arról, hogy a gépet (légi kalózok hatalmukba kerítették volna”, i pilóták nem nyomták meg a vész jelző gombját. Az SOS-gomb a gé; szétzúzódásának pillanatába: kapcsolódott be, mondhatni tech nikai okok, például rövidzárlat ke vetkeztében. Semmi sem muta arra, hogy a két gép fedélzeté; bármi más történt volna, mint pusztulásuk - fejtegette a minisz tér, hozzátéve: a légi irányítók és pilóták közötti beszélgetések her utalnak semmi különösre.

Next

/
Thumbnails
Contents