Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-31 / 202. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 31. Régió Beíratási körkép a Galántai és a Vágsellyei járásban Diószeg, Sókszelőce és Nagyfödémes Mai körképünk a diószegi, a sókszelőcei és a nagyfödémesi óvodát mutatja be. Diószeg: A magyar óvoda közös igazgatás alatt működik a szlovák óvodával. Az összlétszám 92, kö­zülük a magyar óvodába összesen húsz gyermek jár, velük Lóci Tün­de és Takács Tünde óvónők foglal­koznak - tudtuk meg Flaskár Karo­lina igazgatónőtől. A magyar cso­portból összesen nyolcán mennek idén iskolába. Az óvoda tavaly júli­us elsejétől rendelkezik önálló jog- alanyisággal, de a jövő tanévtől ez megszűnik, mivel a magyar osz­tályt a magyar alapiskolával közös igazgatás alá helyezik, a szlovák rész pedig egy másik szlovák óvo­dával együtt a szlovák alapiskolá­val kerül közös igazgatás alá. (gl) Balról jobbra: Múcska Krisztina, Herczog Dávid (v), Farkas Jó- zsef(v), Dani János(v), Bréda Boglárka(v), Karika Orsolya(v), Mezei Zlatica(v), Múcska Renáta, Takács Tamás, Krekác Kriszti­án, Munka Fábió, Takács Attila(v), Kuki Marcela. Hiányzó vég­zős: Kuki Patrícia. Sókszelőce. A helyi óvoda 2002 óta közös igazgatás alá tar­tozik az Osztényi Leander Magyar Tannyelvű Alapiskolával, és Hoz- lár Veronika igazgatóhelyettes a vezetője. Az óvodába idén 35 gye­rek járt, ami a korábbi évekkel szemben növekedés, mivel az elő­ző három évben 28,30 és 34 volt a létszám. Idén 14-en ballagtak, (gl) Álló sor: Gregor Marcell, Döme Milan, Krajcovic László, Tóth Mi­lan, Oriskó Viktória, Szendrey Melinda, Oláh Marcel, Kasparik Ferenc. Ülő sor: Farkas Nikolas, Karvai Marian, Döme Nikoletta, Farkas János, Seres Tibor. Hiányzó: Lakatos Krisztina Nagyfödémes: Idén 45 gyerek volt az óvodában, 12 iskolába megy, és 40 új kerül a nevelési intézmény­be - tudtuk meg Svarda Erzsébet igazgatóhelyettestől. Ez jó arány, mert a korábbi években 30 körüli szokott lenni a létszám. A gyerekek­kel két - 3-4 és 5-6 évesek - csoport­jában foglalkozik négy óvónő. Az óvoda idén májusban költözött át a szlovák nevelési intézmény épületé­be, ahol volt egy szabad helyiség, egy másikat pedig hozzáépítettek. Az óvoda tavaly július óta az önálló jogalanyisággal rendelkező alapis­kolával közös igazgatás alá tartozik. Felső sor: Manó Mihály, Karvai Pál, Hauer Zoltán, Kovács József, Bugár Denis. Alsó sor: Vajda Kata, Rompf Vivien, Csemez Patrí­cia, Manó Vivien, Szitás Cintia. Hiányzók: Herencsár Szimona, Tankó Tamás. (Képarchívum és Szőcs Hajnalka felvétele) Lapunk pénteki számában a tallósi, a vezekényi és a hidaskürti óvodát mutatjuk be. A hamis okmány piaci ár tizenkét ezer korona körüli Hamis jogosítványt akart újra cseréltetni egy férfi VRABEC MÁRIA Nyitra. Hamis gépjármű-vezetői jogosítványt akart a közlekedésren­dészeten újra cserélni egy lehotai fi­atalember. A rendőrség alkalma­zottja azonnal észrevette, hogy va­lami nincs rendben az okmánnyal, mert a szokottnál halványabb volt az írás, a bélyegző nem felelt meg az előírásoknak, és a próbaidőt sem tüntették fel. Hogy időt nyerjen, a férfit elküldte okmánybélyegért. Amíg az távol volt, a számítógépes nyilvántartásban is ellenőrizte a jo­gosítvány számát, majd - miután kiderült, hogy az okmány valóban hamis - hívta a kollégáit. Mivel a jo­gosítvány tulajdonosa hamarabb ért vissza az irodába, mint a rend­őrök, először azzal próbálta őt nyugtatgatni a titkárnő, hogy a szá­mítógépes rendszerben van hiba, de a fiatalember már sejthette, hogy leleplezték. Mire a rendőrök megérkeztek, már nem is próbált tagadni. Azt állította, az eredetileg más nevére kiállított jogosítványt 2002-ben tízezer koronáért vette egy ismeretlen személytől, aki ki­cserélte a fényképet és megváltoz­tatta az adatokat is. Az ügy kapcsán a rendőrség nyomozni kezdett az áljogosítványokkal üzletelő bűn- szövetkezet után, mert feltételezhe­tő, hogy több ilyen okmány is forga­lomban van. Ugyanazon a napon, amikor a szóban forgó fiatalember önként sétált be a jogosítványával a rendőrségre, egy közúti ellenőrzés során egy másik sofőr is hamis jogo­sítvánnyal akarta igazolni magát. Később a rendőröknek azt mondta, az egyik nyitrai autósiskolában ajánlották fel neki a lehetőséget, hogy tizenkétezer koronáért tanfo­lyam és vizsga nélkül is szerezhet jogosítványt. Ő jóhiszeműen élt a lehetőséggel, mert elhitte, hogy a módszer legális és az okmány is ere­deti. A két férfi ügyét gyorsított eljá­rásban vizsgálja a rendőrség, okirat-hamisításért két év szabad­ságvesztésre számíthatnak. Aramis névre keresztelték azt a német megrendelőnek épített, 3800 tonna rakomány szállítására alkalmas hajót, amelyet teg­nap bocsátottak vízre a komáromi hájógyárból (TASR-felvétel) A nyitrai önkormányzat egy vitatott terület ügyében pert vesztett a gerencséri földtulajdonosokkal szemben Akié a föld, azé az utolsó szó Nyitra. Pert vesztett a vá­ros önkormányzata hu­szonhárom gerencséri földtulajdonossal szem­ben, és ennek következmé­nyeként a Nyitra központ­jában található telken nem kezdődhet el a tervezett többfunkciós létesítmény építése. VRABEC MÁRIA Az Agrokomplex kiállítási köz­pont előtti 68 áras területet az ön- kormányzat 2002-ben adta bérbe 99 évre egy külföldi befektetőnek, de az eddig még csak ráfizetett az üzletre. Hiába vásárolta meg a tel­ken álló épületet több mint 16 mil­lióért, a lebontás előtt kiderült, hogy az egyik lakó nem akar kiköl­tözni és a hosszadalmas pereske­dés elkerülése végett neki is lakást kellett biztosítani. Amikor pedig úgy tűnt, hogy az idei Agro­komplex kiállítás után elkezdőd­hetnek a munkálatok, a Nyitrai Já­rásbíróság határozott úgy, hogy a szóban forgó területen 0,7 hektár valóban a gerencséri polgárok tu­lajdona. Ferdinand Vitek, Nyitra polgár- mestere ugyan állítja, birtokában van a tulajdonlap, de a földhivatal­ban megtalálható dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ezeket a földeket soha nem sajátították ki, tehát joggal tartanak rájuk igényt az örökösök. A nyitrai önkormány­zat fellebbezést nyújtott be a kerü­leti bíróságra, ám tárgyalást is kez­deményezett a földtulajdonosok­kal, és tárgyalni szeretnének a be­fektető cégcsoport képviselői is. Finta Rudolf, Gerencsér polgár­mestere, a földtulajdonosok képvi­selője szerint a megegyezésnek semmi akadálya, és már találko­zott is a város, valamint a befekte­tő cég jogászaival. „Engem a rész- tulajdonosok azzal bíztak meg, hogy a bíróságon képviseljem őket az öröklési ügyben, de ahhoz, hogy az esetleges peren kívüli egyezségről tárgyaljak, újra kér­nem kell a meghatalmazásukat” - mondta el Finta Rudolf. „Mind­annyiunknak az lenne jó, ha minél hamarabb rendeződne az ügy, mert amíg nincs jogerős döntés, addig az öröklési procedúra sem folytatódhat, s az építkezés sem kezdődhet el. Az önkormányzat ál­láspontja az, hogy ha megegye­zünk, visszavonják a fellebbezést, de ha nem, készek Strasbourgig is elmenni. A befektető Zeon cégcso­port azonban építkezni akar, ezért ők akkor is hajlandóak megvásá­rolni tőlünk a telkeket, ha esetleg pert veszítenénk a várossal szem­ben. Egyelőre mindenki leszö­gezte, hogy meg akar egyezni ve­lünk, és az elkövetkező napokban az is kiderül, hogyan képzelik a megoldást. Mi nem veszthetünk, hiszen a 0,7 hektár bizonyítottan a miénk, úgyhogy várjuk az áraján­latokat.” A befektető cégcsoport, amely eddig már 220 millió koronát köl­tött az üres telekre, már levélben kérte a nyitrai polgármestert, hogy legkésőbb szeptember 23-ig terjesszen elő a képviselő-testület­nek egy javaslatot, amely lehetővé teszi a zűrös tulajdonviszonyok rendezését. Ha ez sikerül, a 27 ezer négyzetméteres, többfunkci­ós centrum, valamint az ezer férő­helyes parkolóház építése jövő ta­vasszal elkezdődhet, és az év vé­géig talán be is fejeződik. Az oktatásügyi minisztérium jóváhagyta a Szabadság utcai szlovák tanítási nyelvű alapiskola bezárását Még bizonytalan a komáromi óvodák sorsa V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Szabadság utcai szlovák tannyelvű alapiskola szep­tember másodikán már nem nyitja ki kapuit. Az oktatásügyi miniszté­riumjóváhagyta a város kérését, és augusztus 31-i hatállyal kivonta az iskolát az oktatási intézmények há­lózatából. A döntést tartalmazó írásbeli ér­tesítést csupán néhány nappal a tanévkezdés előtt, a múlt héten szerdán kapta meg a városi hivatal. Minderről tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit Bastmák Tibor polgármester. „A döntésről azon­nal értesítettük az érintetteket, te­hát a szülőket és a pedagógusokat - mondta. - Most a szülőkön mú­lik, hogy a három megmaradt szlo­vák alapiskola közül melyikbe írat­ják át gyermeküket.” Tegnapig sem érkezett viszont írásbeli értesítés a tárcától arra az öt óvodára vonatkozóan, amelyek­nek az összevonását, illetve a meg­szüntetését szintén kérvényezte a város. A polgármester elmondása szerint az Érsekújvári Autóbusz­közlekedési Vállalattal (SAD) foly­tatott tárgyalások eredményeként a kettes lakótelepről - ahol a meg­szüntetett iskola található - sűrített buszjárat viszi majd a diákokat a Rozmaring, a Határőr és a Ko- mensky utcai alapiskolákhoz. Jus- tyák Alfréd, a SAD komáromi ki- rendeltségének forgalmi vezetője kérdésünkre megerősítette: az ed­digi egyórás intervallumok helyett félóránként indítják a buszokat. Azt majd az első napok tapasztala­tai mutatják meg, hogy melyik irányba kell esetleg pótjáratokat is indítaniuk. Bastrnák arról is beszámolt, hogy az idei évre 126 millió koro­nát kap a város az oktatási intéz­mények finanszírozására, miután az egyeztető tárgyalások során az eredetüeg kilátásba helyezett ösz- szeghez képest 4,5 millió koronát sikerült kiharcolniuk. Ez a vég­összeg azonban még mindig 13 millióval kisebb a tavalyinál. „Ha nem emelkedik legalább 24-25 ezer koronára a diákonkénti nor­matíva összege, félő, hogy jövőre újabb megszorító intézkedésekre kényszerülünk - tette hozzá. - Hosszú távon ugyanis ezt a 13 mil­liós hiányt nem engedheti meg ma­gának a város költségvetése.” Megtudtuk továbbá, hogy a be­iratkozások alapján a magyar isko­lákban 212, a szlovák nyelvűekben 159 elsősre számítanak. A június­ban ballagott kilencedikes és a be­íratott gyermekek létszámát figye­lembe véve a szlovák iskolákat ösz- szesen 49-cel kevesebben, míg a magyarokat tizeneggyel többen lá­togatják az idei tanévben a tavalyi­nál. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Szabadság utcai iskola pedagógu­sainak további sorsa, Weszelovszky Gábor, a városi hivatal oktatásügyi osztályának vezetője nem tudott érdemben válaszolni. ,Jogalanyi iskolákról lévén szó a személyügyi kérdések az egyes igazgatók hatás­körébe tartoznak - mondta. - A na­pokban derül ki, hogy a Szabadság utcai iskolát eddig látogató mint­egy 200 diák hogyan oszlik meg a többi iskola között. Akkor válik véglegessé, hogy a megmaradt is­kolákban hány és milyen szakos pe­dagógusra lesz szükség. Előzetes információnk szerint a felső tago­zatos tanárok nagy részének bizto­sított a további munkája.” A felszabadult épületegyüttes jö­vőbeni kihasználásával kapcsolat­ban a polgármester közölte: egy­előre konkrét elképzelés nincs. Vannak intézmények, amelyek ér­deklődnének bérelhető szabad he­lyiségek iránt, de az is lehet, hogy lakásokat alakítanak ki az üres is­kolában. „Erről a testületnek kell határoznia, ám én személy szerint ez utóbbi megoldás felé hajlok” - tette hozzá. Bastrnák Tibor néhány, az okta­tásügyet érintő pozitív hírről is be­számolt. Elmondta: tárgyalásokat folytat a Szlovák Egészségügyi Egyetem rektorával egy, a város­ban kialakítandó nővérképző és to­vábbképzési központ létrehozásá­ról. A városnak lényegében csak az előadótermet kellene biztosítania, és az elképzelések szerint több tan­tárgyat a komáromi kórház orvosai oktatnának. Az iskolai szolgáltatá­sok központja a jövőben - nem ter­helve az oktatási intézmények költ­ségvetését - járulékos szervezet­ként folytatja tevékenységét. El­árulta: a tervek szerint a jövő évi költségvetésben a város sportéleté­re szánt pénzből 300 ezer koronát különítenének el az iskolák részé­re, amelyet azok a délutáni foglal­kozások, sporttevékenységek fi­nanszírozására fordíthatnának.

Next

/
Thumbnails
Contents