Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-04 / 179. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 4. A fiúkat leginkább az íjászat vonzotta A magyar őstörténeti és kézműves lovastábor a honfoglalás korát hozza közelebb a gyerekekhez A nemzettudatot erősítik Beíratási körkép a Komáromi járás óvodáiban Búcson idén elégedettek A járás legkeletibb részében már huzamosabb ideje tapasztalható a születések számának csökkenése. Karván és Dunamocson már csak három óvónő foglalkozik a két-két osztályba sorolt gyermekekkel. Búcson tavaly volt a mélypont, idén 16 ballagójuk lesz. Karva. A helyi óvodában egy magyar és egy szlovák nyelvű csoport működik, az előbbit 17, az utóbbit 7 gyermek látogatja. Néhány évvel ezelőtt még 34-35-en jártak óvodába, ám a következő években marad a 25 körüli létszám. Iskolába idén tízen mennek, heten magyar tanítási nyelvűbe. Van, aki magyar óvodába járt, de szlovák iskolába készül és fordítva. Ölvecky Katalin igazgatónő szerint ez gyakori jelenség náluk. Felső sor balról: Varga Csaba, Csókás Laura, Kovács Judit, Virág Cyntia, Gál Csilla, Kálazi Béla. Alsó sor balról: Kálazi Alexandra, Hollósi Nikoletta, Gregó Bianka, Csóka Viktória. Komárom. Igazán bőséges a kínálat nyári táborokból, amelyek között bizonyára minden gyerek megtalálhatja az érdeklődésének megfelelőt. V. KRASZNICA MELITTA A Komárom melletti Kabátfalun, a Holdas lovastanyán július folyamán több turnusban megrendezett magyar őstörténeti és kézműves lovastábor - mint ahogyan a neve is jelzi - mindenekelőtt a történelmet és a lovassportot kedvelő, 10-15 éves diákokat vonzotta. A két szervező, Papp Ernő és Kovács-Csomor Endre tavaly azzal a céllal hívta életre a tábort, hogy közelebb hozzák a gyerekekhez a magyar történelem talán legérdekesebb és legizgalmasabb korszakát, a honfoglalás korát. Jurtamustra „A diákok elméleti tudását nagyon jól kiegészítik az itt elsajátított ismeretek - mondta Kovács- Csomor Endre. - Hiszen semmilyen könyv nem adhatja vissza például azt az élményt, amit egy, a honfoglaló eleink által lakott jurta pontos másának megtekintése jelent. A jurtán belüli elrendezés kapcsán betekintést nyerhetnek a korabeli fejlett közösségi élet szabályaiba, és kézbe vehetik az akkor használatos szerszámok, nyergek rekonstruált mását is. Mindeközben sámánzene szól, az esti tábortűznél mondákat, regéket hallgatnak a gyerekek, és ősi sámánénekeket tanulnak. Egészséges nemzettudatot igyekszünk beléjük plántálni.” A kézműves foglalkozások szintén a honfoglalás idejébe vezették vissza a táborlakókat, akik szakavatott mesterek irányítása mellett lószőrékszereket, bőr- és rézdíszeket készítettek, nemezeitek. A legnagyobb sikere azonban - legalábbis a gyerekek elmondása szerint - a lovaglásnak és az íjászatnak volt. Megismerkedhettek többek közt a szkíta, a hun és a honfoglalás kori visszacsapó íjjal, és ki is próbálhatták azokat. Arról, hogy őseink valójában miként is használták ezeket a fegyvereket, a Turul Hagyaték lovasíjász csapat harcművészeti bemutatója alapján alkothattak képet a részvevők. A bemutatott mesterfogások egy hét alatt nem sajátíthatók el, hiszen azok évekig tartó szorgalmas gyakorlás eredményei, de a lovaglás és az íjászat alapjaival minden táborlakó megismerkedett. A lovaglás rejtelmeibe ifj. Papp Ernő avatta be a gyerekeket, aldk a táborban igazi kuriózumként az egyik legősibb Jófajta, a íürkme- nisztán területéről származó ázsiai sivatagi lónak is nevezett Achal Teke fajtával is megismerkedhettek. „Több mint 4500 éves, széles patájű, aranyszínű, erős csontozató fajtáról van szó, amely egyaránt jól tűri a hideget és a meleget, rosszul viseli viszont a bezártságot, ezért ezek a lovak egész évben a szabad ég alatt tanyáznak - magyarázta a lovak büszke tulajdonosa. - A táborlakóknak külön örömet jelentett a két kanca mellett legelésző két kiscsikó simoga- tása, kényeztetése.” A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott tábor egyébként születésétől fogva nemzetközinek számít, olyany- nyira, hogy a gyerekek között akadt egy felvidéki magyar anyuka és albán apuka Berlinben élő csemetéje - aki már tavaly is részt vett a táborban - , de többen érkeztek Magyarországról is. Bár voltak, akik a lovaglást, mások az íjászatot, megint mások a jurtában eltöltött perceket tartották a legnagyobb élménynek, egyben a legtöbb táborlakó megegyezett: jövőre ismét eljönnek. Ettől nagyobb elismerést nem kaphatnak a szervezők. Erika, Kata és Márti szemlátomást nagyon megbarátkozott Matyival (Vas Gyula felvételei) „Isten napszámában mindig megmaradtam” - vallotta a költő, író és műfordító, az Új Ember szerkesztője Gyerken emléktáblát avattak Sinkó Ferencnek FORGÁCS MIKLÓS Gyerk. Már ötödik éve tart falunapot minden nyáron a Lévai járás háromszáz lelket számláló kisközsége. Mindig valamilyen évforduló köré szervezik az ünnepséget. Először a falu jelképeit avatták fel, köztük a címert, melyen a település védőszentje, Szent Katalin látható. Megemlékeztek már az Ipolyságtól való különválás ötödik évfordulójáról is, hiszen a község korábban közigazgatásilag a közeli városhoz tartozott. Idén július 24-én Sinkó Ferenc emléktáblájának avatása jelentette a központi eseményt. A költő, író, műfordító 1912-ben született Gyerken, s 1947-től a budapesti Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa lett, valamint a katolikus társadalmi és irodalmi élet elismert személyisége. Nagy Géza polgármestert tavaly az író unokaöccse, Csomó László nyugalmazott . gépészmérnök, egyetemi tanár kereste meg azzal az ötlettel, hogy meg kellene emlékezni a falu jelentős életutat bejárt szülöttéről. Az önkormányzat - bár kért pénzt a kormánytól is - önerőből kiviteleztette a táblát, amelyet a temető kápolnájának falára helyeztek el. Az ünnepségen a polgármester hangsúlyozta, Sinkó megérdemli, hogy a falu a legmélyebb tisztelettel adózzon emléke előtt. A tábla leleplezése után Tipary László helytörténész, az emléktábla tervezője alkalmi versét Okos Janka mondta el, majd Tipary foglalta össze az író életét, aki tevékenykedett a Prohászka Körökben és a Sarló mozgalomban is. Csomó László egy anekdotát is megosztott hallgatóságával: egy tekintélyes kocsmáros az 1930-as években elmagyarázta Sinkónak, hogy akinek száz forint van a zsebében, az sétál, de akinek üres a zsebe, csak mászkálhat. Sinkó ilyen „mászkáló” ember volt. Haditudósítóként megfogadta, ha ő és a világ túléli a háborút, Lourdes-ba zarándokol. Ezt a vállalást 1983-ban teljesítette be, s megérdemelné egy kiadó figyelmét az erről az útról írt, kéziratban őrzött Zarándoknaplója. Az író legkisebb gyermeke, Sinkó Péter elmesélte, édesapja a karjaiban halt meg, Jézus halálának órájában, háromkor, szinte bibliai utolsó szavakkal: „Jaj, de jó, szomjas vagyok.” A koszorúzás után Czuczor József esperes felszentelte a táblát, s közös imával búcsúzott a falu szülöttétől, akinek a rokonok szerint teste Budapesten pihen, de lelke Gyerkre tért meg. Dunamocs. A kétosztályos, vegyes korcsoportú óvodát 36 gyermek látogatja, közülük nyolcán készülnek iskolába. „Szeptembertől hasonló létszámmal működik majd az óvoda, évek óta érezzük, kevés gyermek születik - mondta Kele Ildikó igazgatónő. - A takarékossági intézkedések miatt áprilistól az addigi négy helyett csak három óvónő foglalkozik a gyerekekkel, délelőtt külön vannak a csoportok, délután viszont egy óvónő felügyel rájuk.” Felső sor balról: Dobai Kinga, Boros Aranka, Tallósi Zsolt Ákos, Lajos Kristóf. Alsó sor balról: Gúla Tibor és Uhrin Attila (rajtuk kívül Danázs Barbara és Sofia Dolgorukova megy még iskolába). Búcs. A tavalyi mélypontot követően - amikor mindössze 5 ballagójuk volt -idén 16-an készülnek elsőbe a helyi óvodából. „Harmincöt éve dolgozom itt, de a tavalyihoz hasonló alacsony létszám még soha nem fordult elő mondta Kiss Erzsébet igazgatónő. - Remélem, kivételt erősítő szabály marad az az év.” Jelenleg 39 gyermek látogatja az óvodát, jövőre 32-es létszámra számítanak. A két csoporttal négy óvónő foglalkozik. (vkm) Legfelső sor balról: Tamóczky Tibor, Kiss Szilveszter, Sánta Attila, Kis Sándor Máté, Kerekes András, Sánta Denis. Középső sor balról: Sánta Evelin, Marusinecz Réka, Bóna Angelika, Vasas Dóra, Tárnok Szabina, Halász Bianka. Alsó sor balról: Geleta Bence, Mitas László, Kara Patrik. Nincs a fényképen, de szeptembertől szintén iskolás lesz még Kajtár Dóra. (Vas Gyula felvételei)
