Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-04 / 179. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 4. Szülőföldünk 27 Beiratkozási körkép a Komáromi járás óvodáiban Kell az étkezési támogatás Bátorkeszin egyelőre marad a két ovoda, de mar ott van a levegőben az esetleges összevonás veszélye is. Madáron a kilencvenes évek elején tapasztaltak demográfiai hullámvölgyet, idén viszont 19 ballagójuk volt. Bátorkeszi, Rét utcai óvoda: A kétosztályos magyar nevelési nyelvű óvodát 36 gyermek látogatja. A 10 ballagó helyére szeptembertől 10 gyermeket várnak, úgy tűnik, ez a létszám állandósul a következő években is. A mélypont három évvel ezelőtt volt - mindössze 26 gyermek járt óvódába. „Mivel a községben két óvoda működik, fenntartásuk pedig igen költséges, az önkormányzaton felmerült már esetleges ösz- szevonásuk is. „Egyelőre csak az biztos, hogy a jövő tanévben még mindenképpen külön-külön maradunk” - mondta Száraz Szilvia igazgatónő. Felső sor balról: Szegi Cyntia, Zácek Attila, Péntek Dorina, Pallag Patrik, Matusek Vivien, Kiss Hajnalka. Ülő sor balról: Jóba Tivadar, Paló Gyula, Pasztorek Kevin (hiányzik: Kiss Tamás). Bátorkeszi, Kis utcai óvoda: Két magyar és egy szlovák osztály található ebben az óvodában, a magyar osztályokat látogató gyermekek száma 31, közülük 7 lesz elsős szeptemberben. Kékesi Márta óvónő elmondta, néhány évvel ezelőtt még 14-15 ballagójuk volt, ám az utóbbi egy-két évben számuk mindig 10 alatt van. „Több szülő csak ötévesen hozza óvodába gyermekét, ennek legtöbbször anyagi okai vannak. Reméljük, hogy az étkezési támogatás bevezetésével javul a helyzet” -jegyezte meg. Balról: Szegi Eleonóra, Miriák Aurélia, Székely Melinda, Balogh Piroska. Rajtuk kívül Kis Pisti Klaudia, Csicsó Júlia és Horváth Edina megy szeptemberben iskolába. Madar. „Az idén 19 ballagónk van - számolt be örömmel Marikovec Katalin, a kétosztályos óvoda igazgatónője. - A kilencvenes évek közepén komoly hullámvölgyet tapasztaltunk, akkor néhány évig egy, illetve másfél osztályosra csökkent az óvoda, 1996- tól működünk ismét két csoporttal. Ha megnézzük a következő évek statisztikáját, sajnos, ismét kevesebb gyerek született a faluban, de bízunk abban, hogy az étkezési hozzájárulásnak köszönhetően olyan gyerekeket is beíratnak majd, akiket esetleg anyagi okok miatt nem hoznának a szülei.” Fenti sor balról: Tóth Attila, Piciny Konrád János, Kiripolszky Patrik, Mátyus Dominik, Czibor Gergely, Chudy Péter, Stefankovici Viktor. Alsó sor balról: Őszi Dániel, Molnár Ilonka, Szabó Orsolya, Juhász Éva, Papp Lajos, Kiss Réka, Remes Kitti, Paradi Ramóna, Lovász Márk. Rajtuk kívül Czékus Péter, Csintalan Csaba és Sebők Dominik megy szeptemberben iskolába. (Vas Gyula felvételei) Hirth Zsuzsanna: „Elfáradunk, nagy felelősség, de biztosan nem csinálnánk, ha nem lenne öröm” Ipolyszakállosi ifjúsági tábor Kiránduláson a malonyai arborétumban (Képarchívum) Ipolyszakállos. Ha valaki nyár közepén bekukkant a helyi alapiskola tantermeibe, már tizenegy éve költői rendetlenségben heverő hálózsákok és matracok látványa fogadja. Egy hétig 34 gyerek uralja a terepet. FORGÁCS MIKLÓS Gáspár Rudolf, az ipolyszakállosi alapiskola akkori igazgatója és Koczó József, történelemtanár, helytörténész, a vámosmi- kolai alapiskola mostani igazgatója 1993-ban rendezték az első közös tábort. A cél az egykori Hont vármegye megismerése, főként a környező várromok - Drégely, Godó és Salgó - fölkeresése volt. Gyenes László vámosmikolai tanár elmondta, az Ipoly Unióval együtt ők is vallják: „Az Ipoly nem elválaszt, hanem összeköt.” A megállapodás úgy szólt, hogy váltó rendszerben látják vendégül a tábort, ezért - mint minden második évben - idén is Ipolyszakállos ad otthont a tábo- rozóknak. „Kilencvenhétben test- vériskolai egyezményt kötöttünk a lengyel Jodlowa tanintézményével, s így néhány évig igazán nemzetközi volt a tábor. Sajnos, anyagi okokból megszakadtak a kapcsolatok, a tábor is tízről ötnaposra zsugorodott.” Bállá Csaba ipolyszakállosi pedagógus hozzátette: „Egy pillanatra veszélybe is került az idei tábor, mert bár támogatásért pályáztunk az Illyés Közalapítványnál és a Pázmány Péter Alapítványnál, csak az utóbbitól kaptunk pénzt - más célokra. Aztán sikerült megegyeznünk, átcsoportosítottuk a pénz egy részét, mindkét községi hivatal szép summával támogatott bennünket, a gyerekeknek tehát valóban csak jelképes összeggel kellett hozzájárulniuk a költségekhez.” Gyenes László szerint a tábor lényege a következő egy mondatban foglalható össze: „Ismerd meg szűkebb környezetedet, és megismered a világot.” A közös táborozásokból barátságok maradnak meg, a fiatalok leveleznek egymással, cserenyaralásokat szerveznek. Egy fiú, Pásztor Csaba a magyarországi Perőcsényből a tábor hatására például elhatározta, hogy helytörténész lesz. Ma már Csáky Károly, Hont néprajzának és történetének kutatója több könyvében is adatközlőként említi. „Hétfőn volt a tábornyitás, megmutattuk vendégeinknek a községet, egy diákunk készült föl a falu történetéből. Este idős szakállosiak meséltek a kitelepítésekről, a tábortüzet, sajnos, elmosta az eső. Kedden a malonyai arborétumban jártunk, és Nyitra nevezetességeit csodáltuk meg. Szerdán megnéztük Léván a várat és a múzeumot, megmásztuk a Siklóst, és a régi ónixbányában annyi kőzetet gyűjtöttek a gyerekek, hogy alig bírták magukkal cipelni - meséli az idei program alakulását Bállá Csaba. - A csütörtök Komáromé volt: erődítményrendszer, belváros, Európa- udvar. Szerencsére mindig csak ott esett, ahonnan indultunk, egyedül pénteken Párkányban strandoltunk zuhogó esőben, de az is nagy élmény volt. A szombati táborbontás előtt fergeteges búcsúestet tartottunk.” Hirth Zsuzsanna vámosmikolai tanárnő hozzátette: „A gyerekek azzal az elhatározással jönnek, hogy első éjszaka márpedig nem alszanak, és ez sikerül is nekik. Háromig zsibongtak, és ötkor már fölébredtek. Mi, tanárok egy helyiségben vagyunk a tanulókkal. Ez azért is jó, mert sok olyat megtudunk a diákjainkról, ami tanév közben nem derül ki. Egy magatartásproblémás gyerekre is rácsodálkozhatunk, hogy milyen értékes ember, ez is érdekli, ilyen értelmeseket tud mondani. Minden gyereknek jót tesz egy ilyen feladat, hogy alkalmazkodni kell a közösséghez. Tanév közben pedig már másképpen kezeljük a problémásabb diákokat is.” Darányi Éva szerint igaz, hogy a gyerekeket könnyebb strandra csábítani, mint múzeumba, „de ha elkapja őket egy történet, egy kis információ, bármibe belefeledkeznek”. Pár évvel ezelőtt így volt ez az egzotikumnak számító borfői barlanglakásoknál, vagy mikor lementünk a Selmecbányái bányamúzeum tárnáiba. „Idén a nyitrai várhegyről elénk táruló panoráma nyűgözött le mindenkit” - mondja Hirth Zsuzsanna. -Elfáradunk, nagy felelősség, de biztosan nem csinálnánk, ha nem lenne öröm.” A tervek már elkészültek Regionális víztisztító Mátyusföldön Galánta. Az Európai Unió kohéziós alapjából remélhetőleg egy regionális új, nagy kapacitású szennyvíztisztító állomás, valamint egy több községet is erre a tisztítóra csatlakoztató szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésére nyer támogatást Szlovákia. Alexander Mézes, Galánta polgármestere lapunknak elmondta, a tervezett beruházás Galán- tát közvetlenül is érinti, hiszen a város részvényes a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaságban, amely a 34,8 millió eurós beruházás nyolc százalékát vállalja magára (az Európai Unió nyolcvan, a szlovák állam tizenkét százalékot vállal magára). A város polgármestere közölte, az új szennyvíztisztító állomás az elképzelések szerint Feketenyék és Vízkelet között épülne fel, mintegy hatszázmillió koronás beruházással, amelyhez aztán Galánta városrészei (Gán, Hody, Javorinka, Nebojsa), valamint több környékbeli település is kapcsolódhatna. Az állomás és a csatornarendszer tervei már készen vannak, de hogy a konkrét munkálatokhoz mikor foghatnak hozzá, egyelőre Alexander Mézes sem tudta megmondani. A közelmúltbeli kormánydöntést ugyanis még a brüsszeli illetékeseknek is jóvá kell hagyniuk. Ha ez megtörtént, versenypályázatot kell kiírni a kivitelező kiválasztására, de - pozitív döntés esetén - legkésőbb jövőre már megkezdődhet az építkezés, (gl) A tető, amely valóban sokat kibír Építkezik, és el kell döntenie, mivel fedi be a házat? Vagy elhatározta, hogy felújítja háza tetejét? Biztosan mindkét esetben a legjobbat szeretné. A megoldás a természetes, valódi égetett cserép. Az a tetőfedő anyag, amely a meleg és a kellemes kiima érzetét kelti. Márkás tető a természettől. Olyan, amelyet a TONDACH társaság kínál Szlovákiában. Azért választunk természetes anyagot, mert már többször meggyőződhettünk arról, hogy az anyatermészet a legjobbakat kínálja nekünk. Az égetett cserép tipikus természetes alapanyaga az agyag és a vályog. Olyan alapanyag, amely természetes úton vegyileg és granulometrikailag tartósított, és minden előfeltétele megvan, hogy egyedülálló tulajdonságú égetett cserepet gyárthassunk belőle. Legalább 4000 é- ves hagyományai vannak. Ennek ellenére az összetétele még mindig ugyanaz, viszont alakja változik, gyártási technológiája tökélesedik. Felületét nem kell bevonattal védeni, mivel természetes, harmonikusan kiegyensúlyozott anyaga ellenáll a savaknak és lúgoknak is. Kinek ne jutnának eszébe például a laboratóriumi edények, amelyek szintén kerámiából vannak. Nálunk (néhány EU-tagállammal szemben) ma már nemcsak a laikusok, hanem a szakemberek is gyakran abba a tévedésbe esnek, hogy az égetett cserepet egyenrangúnak tekintik a beton fedőanyagokkal, mialatt megfeledkeznek a feltűnően eltérő fizikai és vegyi tulajdonságaikról. Igaz, mindkettő tetőfedő anyag, de nem ugyanaz. Az is tény, hogy az égetett cserép valamivel drágább, mint a betoncserép, de ez függ a konkrét cserépfajtától és tartozékaitól. A különbség kicsit olyan, mint a fa- és a műanyag ablakok közötti, vagy a bőr- és a műbőr cipők közötti. A valódi kicsit drágább... Az agyag többezer éve bevált, mégis nagyon korszerű építőanyag, amelynek előnyeit már elődeink is elismerték. Bizonyított, hogy már 800 évvel az időszámításunk kezdete előtt az etruszkok használtak először égetett lemezeket házaik fedésére. Hazánk területén is nagyon régi időkbe nyúlik vissza az égetett cserép használata, amikor a kelták elfoglalták ezeket a területeket, és elhozták ide a fazekasmesterséget és a fazakaskoron- got. Ezt követően a római katonák hozták hazánk területére az égetett építőanyagot, és itt is gyártani kezdték. Az égetett agyag tartósságát hűen tükrözi az első kelta érme, a Biatec, amely a Szlovák Nemzeti Bank jelvényének is részét képezi. Az is tény, hogy az első égetett téglából készült házak már a középkorban megépültek... Más anyagok, bizony, ilyen múlttal nem dicsekedhetnek. A különböző, jelenleg használt tetőfedő anyagok, a bádog, beton és más kemény anyagból készültek nem állják az összehasonlítást az égetett cseréppel az élettartamukat vizsgálva sem, mivel évezredek igazolják, hogy mennyire tartós. Az égetett cserép egyszerűen olyan idelis száraz anyag, a- mely, más anyaggal ellentétben, ellenálló a savas esők okozta külső és belső változásokkal, lúgos közeggel, tűző nappal stb. szemben. Az égetett cserép egyik legnagyobb előnye, esztétikai szempontból is, az állandó szfne. Az egyszerűen nem fakul ki, hiszen magának az agyagnak ez a természetes színe. „Eredetileg úgy készültek a színes cserepek, hogy különböző színű, sárga, piros, narancssárga agyagot használtak hozzá. Ezt fokozatosan felváltotta a színezett agyagmáz, az engobe, amelyet a Tondach is használ. Az engobe úgy készül, hogy az előkészített agyaghoz színezéket, fémeket adnak. A fémoxiddal színezett agyaggal vékony rétegben bevonják a kiszárított cserepet. A kiégetés után ezek a színezőanyagok összetéveszthetetlen színt adnak a cserépnek, amely épp o- lyan tartós, mint maga a cserép, és sosem fakul meg, mivel ugyanazzal az anyaggal van bevonva, amelyből készül, és együtt is van vele kiégetve. Más tetőfedő anyagoknak ilyen színtartó tulajdonságuk nincs," magyarázta el a cserépfestés alapelvét Frantisek Hubek keramikus. Az égetett cserép nemcsak az új tetőre, hanem az újjáépítésére is ideális. Frantisek Hubek szerint azért, mert ellenkező esetben o- lyan volna, mintha például a bútor felújításánál a minőségi faanyagot valamilyen préselt fával helyettesítenénk... TONDACH Tondach Slovensko, s. r. o. Poradenské centrum Zeleznicná 53, 900 31 Stupava Infovonal: 02/60 30 13 28 Fax: 02/65 93 50 26 Eladó-mail: poradenstvo@tondach.sk UP 1834
