Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-27 / 199. szám, péntek
f/A KERTESZKEDO 2004. augusztus 27., péntek 1. évfolyam 27. szám Már most ajánlatos felkészülni az amerikai szövőlepke második generációjának a károsítására Akár tarrágást is okozhatnak A növényen mutatkozó tápanyaghiány okai A levéltrágyázás szabályai Térségünk egyik legjelentősebb kártevőjének az amerikai fehér szövőlepke számít. Előrejelzések szerint a kártevő második nemzedékének lárvakelése épp a napokban várható. CSERES ZOLTÁN E kártevőt kontinensükre az 1940-es években hurcolták be Amerikából. Életmódjának köszönhetően gyorsan és tartósan elterjedt térségeinkben is. Polifág, azaz soktápnövényű, de hernyói főként az eperfákon és a juharokon valamint a csonthéjas gyümölcsfajokon károsítanak. Tömegszaporodása esetén viszont egyéb gyümölcs- és cserjefajokon is pusztít (pl. almán vagy dión). Az amerikai szövőlepkének évente két nemzedéke van. A most kelő második nemzedék a népesebb, erősebb kártétellel, azonban már az első nemzedék ellen elengedhetetlen a védekezés, mert ezzel nagyban csökkenthető a második nemzedék egyedszáma, eseúeges tömeges elszaporodása. A nőstény lepkék a levelek fonákjára fehéres tojáscsomókat raknak. A kikelt hernyók fészkét az összeszőtt, hámozott leveleket könnyen felismerhetjük. A kártevő báb alakban telel át kéregrepedésekben, kerítések, házak deszkarepedéseiben. Fiatal lárvái, hernyói a kikelésüket követően 1-2 hétig együtt maradnak az általában 5-10 levélből összeszőtt hernyófészekben, és itt táplálkoznak. A későbbiekben a lárvák növekedésével párhuzamosan azok egyre több és több levelet szőnek be növelve a hernyófészket, majd fejlődésük két utolsó lárvastádiumában szétmásznak, és így a lombozat nagy részére kiterjed a kártételük. Fontos tudni, hogy ekkor a legétkeseb- bek és - védekezés hiányában - akár tarrágást is okozhatnak. Leghatékonyabban a fiatal lárvák ellen tudunk védekezni mechanikai és kémiai úton egyaránt. Magas fákról hernyózóollóval vághatjuk le a hemyófészket. A mechanikai védelemnek főleg ott van jelentősége, ahol az emberek, főleg gyermekek, állatok állandó jelenléte miatt a kémiai védekezés megoldhatatlan vagy veszélyes lenne. Kiterjedt területeken, nagyobb lombkoronájú fáknál a fiatal hernyók ellen a következő rágókártevők elleni vegyszereket használhatjuk: Actelic 50 EC (0,15%), Ba- sudin 600 EW (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Dursban 480 EC (0,2 %), Calypso 480 EC (0,02%), Cy- per 10 EM (0,01%), Komplet (0,06 %), Mavrik 2 F (0,05%), Metanoin 48 EM (0,2%), Nurelle D (0,06%), Reldan 40 EC (0,125%), Ultracid 40WP (0,075-0,1%), Talstar 10 EC (0,02%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Pyrinex 25 ME (0,4%), Zolone EC (0,2%), Vaztak 10 EC (0,02%), Di- milin 48 SC (0,03%), Match 050 (0,04%), Nomolt 15 SC (0,1%), valamint Rimon 10 EC (0,05%). Ha a kezelés közelében érőfélben lévő vagy fogyasztható zöldség, gyümölcs terem, rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményt válasszunk. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa A vad málna szinte mindenütt megterem, ám a minőségi gyümölcsöt adó termesztett fajták sokkal igényesebbek Gazdaságosan termeszthető bogyós gyümölcs ANDRASSY LÁSZLÓ Bár a málna nálunk szinte mindenütt termeszthető, gazdaságos termesztésének mégis csak olyan termőhelyen vannak meg a feltételei, ahol a nyári hőség nem korlátozza termőképességét. A vad málnafajok a hűvösebb, csapadékban gazdag hegy- és dombvidékek lankáit borító erdők környezetében tenyésznek. A bőven termő és minőségi gyümölcsöt adó termesztett málnafajták sokkal igényesebbek. Egyes fajták klímaadaptációs készsége korlátozott, bár a termesztett málnafajták között ilyen szempontból is nagy különbségek vannak. A sikeres málnatermesztés alapvető feltétele az egész évben kielégítő, de különösen a málna fejlődési szakaszai által megkívánt vízmennyiség maradéktalan biztosítása. Ha az éves csapadékmennyiség 600 mm alatti, a málna termesztése csak rendszeres vízpóüás esetén biztonságos. A 600-700 mm csapadék is csak akkor fogadható el kielégítőnek, ha május-júliusban (ekkor nőnek a saijhajtások és fejlődik, érik a gyümölcs) nincs csapadékhiány, vagy ha az alkalom- szerű 1-2 öntözés feltételei adottak. Viszont az összegyűlő pangó víz kizárja a málnatermesztés lehetőségét. A málna alacsony hőigényű. A nálunk termesztett fajták termővesszői télállóak. A jól beérett termővesszők mélynyugalmi állapotukban rendszerint a mínusz 20-25 fokos fagyokat is elviselik. A kényszernyugalmi állapotban a fel- melegedést követő télvégi fagyok hatására a termővesszők csúcsi része elfagyhat. A fagyok hatására a szállítószövetek károsodnak. A fagykárt szenvedett termővesszők csak vontatottan és gyengén, vagy egyáltalán nem hajtanak ki. Mihelyt a tavaszi hőmérséklet tartósan meghaladja az 5 fokot, azonnal megindul a rügyek fejlődése. A sar- jak növekedéséhez 10 foknál magasabb hőmérséklet szükséges. A málna nem kedveli a nagy meleget, ugyanis az a növény gyökérzetén keresztül, annak valamennyi életfolyamatát kedveződenül módosítja. Az érés alatti aszály a gyümölcs perzselődéséhez és „rásüléséhez” vezet. Különösen, ha az erős napsütés a csapadékszegény időszakban tartós és meleg széllel párosul. A málna kedveli a magas páratartalmat, a nálunk uralkodó éghajlati viszonyok mellett különösen a június-júliusi páratartalom kedvezően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. A túl sok csapadék és a magasabb páratartalom szélsőséges esetben hátrány is lehet, főlek növényvédelmi szempontból. A málna fényigényes. Félárnyékos helyre ültetve a terméshozam valamint a gyümölcs minősége nagymértékben csökken. TERBE ISTVÁN A zöldséghajtatásban ritkán fordul elő, hogy a levelek sárgu- lása vagy a virágok elrúgása a talaj, illetve a termesztőközeg alacsony tápanyagtartalmára vezethető vissza. Mégis ismertek ezek a tünetek palántakorban, és a frissen kiültetett paprikán, paradicsomon, uborkán is észlelhetők. A növényen mutatkozó táp- anyaghiánynak alapvetően két oka lehet: nincs elég tápanyag a talajban; van tápanyag a talajban, de azt valamilyen okból nem képes felvenni a növény. A hajtatási gyakorlatban, az esetek döntő többségében az utóbbi fordul elő. Szaktanácsadásban azt az általános elvet követjük, hogy ilyenkor nem trágyázni (lombtrágyázni) kell, hanem a zavaró tényezőt vagy tényezőket kell megszüntetni. Ezt indokolja a gazdaságosság, a környezetvédelem és a Szigorodó minőségi előírások is. Vannak azonban esetek, amikor hatásos lehet egy-egy jól „célzott” lombtrágyázás, hogy a növényt átsegítsük a kritikus helyzeten. A tőzegek erős tápanyagmegkötő képességükről közismertek. Különösen a foszfor esetében fordul elő, hogy a nagy mennyiségben adagolt műtrágya ellenére kékeszöldre, vöröseszöldre színeződik a palánták alsó, idősebb leveleinek főként a fonáki oldala. A gyökerek feltűnően vékonyak, fejletlenek, nem ágaznak el, a virágzás késik, a kialakuló virágok fejletlenek, rosszul kötnek, vagyis a foszforhiány jellegzetes tünetei észlelhetők. Ilyen esetben a leveleken keresztül adott foszforműtrágya igen hatásos, annál is inkább, mert a foszforhiány miatt fejletlen gyökerek működése erősen korlátozott, a talajból tehát nehezen tudná fölvenni a hiányzó elemet. Ugyancsak gyakori gond a kiültetés utáni levélsárgulás. A fejlett, egészséges palánták kiültetés után sárgulnak, növekedésük átmenetileg megtorpan. Minél kisebb a tápkocka, annál feltűnőbb a jelenség, ugyanis a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a sérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt és a napsütés hatására tovább növekszik, és fejlődéséhez igényelné a tápanyagokat. A kiültetést közvetlenül követő lombtrágyázás jó hatású, a lombozaton keresztül fölvett tápelemek pótolják a gyökerek elégtelen működéséből adódó tápanyagkiesést. A hatásos lombtrágyázás érdekében néhány általános szabályt célszerű betartani:- A lombtrágyázáshoz az esővízhez hasonló minőségű lágy vizet használjunk. A vizek lágyságát, illetve keménységét német keménységi fokban mérik (NK), 17-19 NK-nál keményebb vízzel lehetőleg ne lombtrágyázzunk, különösen akkor ne, ha mikroelemeket kívánunk kijuttatni.- Ugyancsak kedvezőtlen a szi- kesítő hatású vizek használata.- A lombtrágyákat gyakrabban, de hígabb oldat formájában használjuk. Ezzel nemcsak az esetleges levélperzselések előzhetők meg, a hígabb oldatból gyorsabb az ionok felvétele.- A lombtrágya oldatok EC- értéke (lombtrágya töménysége + növényvédő szer töménysége + az öntözővíz sótartalma) ne haladja meg a 2,5-3 mS/cm-t. Újabban nem százalékban adják meg a lombtrágya oldat töménységét, hanem EC-ben (elektromos vezetőképesség).- A 15 C fok alatti vizekben jelentősen romlik a lombtrágya készítmények oldékonysága, 21 C fok fölött viszont bizonyos vegyü- letek gázosodnak, ami hatóanyag-veszteséghez és súlyos per- zselési károk kialakulásához vezethet.- Ha növényvédő szerekkel együtt kívánjuk a lombtrágyákat kijuttatni, célszerű először a por alakú (WP) növényvédő szer feloldása (törzsoldat-készítés, majd hígítás), azt kövesse az oldat formájú növényvédő készítmény bekeverése, és csak harmadikként adjuk hozzá a lombtrágyát.- Egyszerre három szernél többet ne juttassunk ki permet formájában! PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 25-én 12 Sk/csomó Komárom augusztus 26-án 8-10 Sk/csomó Rimaszombat augusztus 25-én 18 Sk/kg Zseliz augusztus 25-én 8 Sk/csomó Losonc augusztus 26-án 14-15 Sk/kg Szepsi augusztus 11-én 9 Sk/csomó Kassa augusztus 25-én 10-12 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 26 Sk/kg 10 Sk/csomó 18 Sk/kg 9 Sk/csomó 16 Sk/csomó burgonya 8-10 Sk/kg 8-12 Sk/kg 10 Sk/kg 6-7 Sk/kg 7-10 Sk/kg X 5-10 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,70-3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db X X zöldbab 36 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/kg X 42 Sk/kg X 40 Sk/kg karalábé 6-12 Sk/db 4-8 Sk/db 8 Sk/db X 7-8 Sk/kg X 5-10 Sk/db paprika 25 Sk/kg 12-22 Sk/kg 20 Sk/kg 14-20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 37 Sk/kg 10-18 Sk/kg paradicsom 12-29 Sk/kg 10-18 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 15-16 Sk/kg 22 Sk/kg 10-18 Sk/kg vöröshagyma 11-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15 Sk/kg 5-7 Sk/kg 12 Sk/kg X 10-13 Sk/kg fokhagyma 60-70 Sk/kg 3 Sk/db 55 Sk/kg 40 Sk/kg 50-65 Sk/kg X X káposzta 12 Sk/kg 7 Sk/kg 10 Sk/kg 5 Sk/kg 7-8 Sk/kg X 6 Sk/kg uborka 18-20 Sk/kg 8-10, 20-25 Sk/kg 28 Sk/kg X 16-17 Sk/kg 18 Sk/kg 6-10,18-34 Sk/kg őszibarack 25-38 Sk/kg 25 Sk/kg X X \ 25-40 Sk/kg X 21-27 Sk/kg szilva 16-20 Sk/kg X 15-20 Sk/kg X 25-26 Sk/kg xg 17-20 Sk/kg görögdinnye 7 Sk/kg 6-10 Sk/kg 13 Sk/kg 8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg A hernyók még nem hagyták el fészküket (Somogyi Tibor felvétele)
