Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-27 / 199. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 27. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 34. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Bizánc. E héten az 500-500 koronát Kiss Terézia hidaskürti, Szivák József méhi és Breznyák Renáta rimaszombati olvasónk nyerte. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA: Jószomszédi iszony (am.) 18, 20.30 MLADOST: Férfifutam (cseh) 16,20 Betörő az albérlőm (am.) 18 TATRA: Kill Bill 1 (am.) 18.30 AUPARK-PALACE: A sötétség krónikája (am.) 14.20, 16.40, 19 Pókember 2 (am.) 15.20, 17.50, 20.40 Arthur király (am.-ír) 14.50, 15.50, 17.40, 18.30, 20.20 Dirty Dancing 2 (am.) 15.30,17.30,19.30 Csak az a szex (am.) 14.40,17.20,20.10 Garfield (am.) 14.20,15,16.10,17,18,19.50 Pofa be! (fr.) 19.40, 21.50 Jószomszédi iszony (am.) 14.20, 16.30, 18.40, 20.50 Időzavarban (am.) 14.30, 16.50, 19.20, 21.30 Shrek 2 (am.) 15.10, 17.10, 19.10 Férfifutam (cseh) 18.20 Choking Hazard (cseh) 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 15.30 KASSA TATRA: Időzavarban (am.) 18,20 CAPITOL: Jószomszédi iszony (am.) 18,20 ÚSMEV: A sötétség krónikája (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Férfifutam (cseh) 20.30 DUNA- SZERDAHELY - LUX: Pókember 2 (am.) 17, 19.30 PATH - KERTMOZI: Holtak hajnala (am.) 20.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Chihiro Szellemországban (jap.) 18 Életeken át (am.-kan.) 20 Derült égből Polly (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: A felejtés bére (am.) 18 KERTMOZI: A felejtés bére (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pókember 2 (am.) 17,18.15 GYŐR PLAZA: Bajos csajok (am.) 15.15,17.30,19.30 Én és a hercegem (am.-cseh) 17.45 Függőség (am.-ném.) 19.45 Garfield (amerikai) 16,18, 20 Hirtelen 30 (amerikai) 15.45,17.45 A Macskanő (am.) 16.15,18.15, 20.15 Pókember 2 (am.) 16.45,19.15 Shrek 2 (am.) 13.45,15.45 A sötétség krónikája (am.) 15.30,17.45, 20 Horváth József, a Kossuth-díjas epizodista is elment Akit megőriz az emlékezet JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A legendás Ascher-féle Három nővérben láttam először Csebuti- kin doktorként. Odakint tombol a tűzvész, ő részegen siratja egykori önmagát. Minden benne van abban a jelenetben, egy jobb sorsra hivatott ember tragédiája. Ezért az alakításáért kapott Kossuth-dí- jat. Gondolom, az Ólomkatonadíjat - amelyet az a társulat ítélt oda neki, amelynek örökös tagja volt - nagyobb örömmel vette át. Horváth József 1955-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Majd harminc évig a Nemzeti Színház művésze volt, 1982-ben pedig csatlakozott az alakuló Katona József Színház társulatához. Számos filmben szerepelt. Fontosabb szerepei az említetten kívül: Bonacieux (Dumas: A három testőr), Oszip (Gogol: A revizor), Or- lovszkij (Csehov: A manó), Chrysale (Moliere: Tudós nők), Du Bois (Moliere: A mizantróp), Elek cár / Lecsinszky (Jarry: Übü király), díszletező (Spiró: Az im- posztor), Jakov (Csehov: Platonov), hadügyminiszter, hóhér (Brecht: Turandot), Tódor (Kárpáti: Akárki), Lavór Tamás (Shakespeare: Szentivánéji álom), I. sírásó (Shakespeare: Hamlet), Tuskó Vitus (Kleist: Az eltört korsó), Parti Nagy: Mauzóleum (Paparuska Károly), Tiborc (Katona: Bánk bán), Kurrah (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Csörgheő Csuli (Móricz: Úri muri), Spak (Bulgakov: Iván, a rettentő), Aslaksen (Ibsen: A nép ellensége), Kosztiljov (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Max (Wesker: A konyha). Egyik interjújában így fogalmazta meg a hitvallását: „Én nem vagyok főszerephajhász színész. Azt a szerepet szeretem, amihez én kellek. Amibe életet tehetek az én életemből, hogy őszinte lehessen a játék, és elhiggyék nekem, (Képarchívum) amit csinálok. A legfontosabb azonban az előadás! Egy jó színháznál a kis szerepeket is jó színészek játsszák. S a legkisebb szerepet is úgy kell megcsinálni, mintha aznap főszerepet alakítana az ember. Azt hiszem, ez hozzátartozik a színész etikájához. Ez kötelező. Úgy kell játszani, hogy a néző - beülvén a nézőtérre - elfelejtse a bajait, hogy mit nem tudott megvenni, hogy ellökték a villamoson, hogy ráléptek a lábára, hogy nem jött a taxi - neki is az előadás legyen fontos, amíg ott van. Ha tetszik neki, tapsoljon, ha elsírja magát - nem baj! Az is kell az élethez: kell egy kis könny hozzá. Én a színházra tettem fel - ha egy kicsit későn is - az életemet. Nekem ez a hitem.” Kevés epizódszereplőt őriz meg az emlékezet, de Makláry Zoltán, Siménfalvy Sándor, Gyenge Árpád, Kőmíves Sándor nevére és alakjára sokáig emlékezni fogunk. Ehhez a csapathoz tartozott Horváth József is. Egyik utolsó szerepében ő ássa ki Yorick koponyáját a fagyos helsingöri földből. Azóta elment a dán királyfi, Ternyák Zoltán is. Fogyunk Dániában, fogyunk itt is. A vásznak meséket, erotikus álmokat sejtetnek; kellemes, otthonos „metafizikai” érintések Természetlíra pipaccsal, akttal A párkányi Városi Galériában augusztus 25-én nyílt kiállítás az ausztriai Kunstkreis Hohenau Képzőművészkor tizenegy alkotójának munkáiból. A klub 1971-ben, Albert Haller professzor vezetésével kezdte meg működését, s tagjai hét évvel később, Lichtenstein hercegének megüresedett erdészlakjában alakították ki - a mindmáig számos neves képzőművészt vonzó - művésztelepüket. M. CSEPÉCZ SZILVIA A Kunstkreis Hohenau elnöke Günter Schuhes, és tagsága meglehetősen heterogén összetételű- hivatásos festőművészek és műkedvelők egyaránt vannak közöttük. Tevékenységüket a megnyitón Kocsis Ernő művészettörténész, a nyitrai Konstantin Egyete- m tanára ismertette. A képzőművészkörben egyebek mellett szakmai tanácsadással és képrestaurálással is foglalkoznak, illetve alkotótáborokat szerveznek a fiatalok és a felnőttek számára. A művészek az elmúlt években számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkoztak be Ausztriában, valamint a környező országokban. A párkányi Városi Galériában kiállító tizenegy festő a legkülönbözőbb generációkat képviseli, s a tradíciókhoz való viszony különböző lehetőségeit reprezentálja. Az ezzel együtt is zömmel rokon stílusú, hasonló szellemiségű- régi és új hagyományokból építkező - alkotások egymást erősítő közegében azért jutott hely a kortárs törekvések iránt vonzódó művészeknek is. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a személyenként két-három művet bemutató tárlat csupán a szűk keresztmetszete lehet a művészkör több mint két évtizedes munkásságának. A külhoni művészek ismeretlensége viszont megszabadítja a látogatót attól a szorongástól, hogy úgy vélje, ha többet tudna az alkotóról, többet közölhetne számára a bemutatott mű. Mivelhogy a látvány az első és egyedüli információs forrás. A kiállított anyag stiláris jellemzőit vizsgálva kitapinthattunk bizonyos ismerős csomópontokat, elsősorban a tájképfestészet műfajában. Ilyenek Günter Schuhes (Pincesor, Erdei tó, Ádámtanya), Huberta Schuhes (Fák), Johann Galowsky (Napraforgók), Christa Springel (Virágok) és Maria Maier (Virágok L, II.) olajfestményei, illetve akva- relljei. Apropó, virágok! Több hohenaui képzőművész próbálkozott (Van Gogh után szabadon) napraforgók - már amennyiben a napraforgó virág -,. s legalább annyian a pipacs - már amennyiben... - natúr ábrázolásával. A néző még föl sem ocsúdott a látványhoz társított „illatorgiából”, máris jött a következő organikus burjánzás képi megjelenítése. Jómagam előbb lecövekeltem, majd az összes kiállított festményt megtekintve visszakocogtam a Pipacsmezők című kisméretű akvarellhez, amelyet az alvadt vér színére emlékeztető, rozsdásvörös össztónusú pipacsok uraltak. (Ha analógiákat keresnék, akkor ez a szín nagyon közel van ahhoz, amelyet Med- nyánszky is előszeretettel használt, s amely szerinte a legnagyobb mértékben izgatja az idegeket.) Csak pipacsok, egészen az alig felszáradt látóhatárig. A tizenöt éves (!) Jutta Gőbbl festette meg. Ellenpontként Werner Kämmerer húzott „A mindenség felé” nonfiguratív kollázsaival, a látható és a láthatatlan kapcsolatát k& resve. Lassú, meditativ szemlélődésre biztató geometrikus formák. És hasonló érzéseket váltott ki Johann Schweinberger akt-trilógiája is. A térbeli feszültséget jól oldja a lebegés, szárnyalás érzékeltetésével. Nem az egyértelmű alakelemeket rögzíti, hanem valóságélményekből kiindulva hozza létre a képi jelek egymással összefüggő színes halmazát. Ellentétben a figurativitás elvének szempontjait saját látásmódjához igazító Franz Gürtl olajfestményeivel (ő egyébként a Kunstkreis Hohenau alelnöke), aki az időállóság és a dekorativitás szempontjait mérlegelve használja fel a mondandójához transzformált nőalakjait. A vásznak meséket, erotikus álmokat sejtetnek. Nincsenek fájdalmas párhuzamok, kép-rejtvények, csupasz idegreakciók a létezésre, inkább kellemes, otthonos „metafizikai” érintések... Hát, nagyjából ilyen az osztrák csoport bemutatkozó tárlata. Analizáló, saját belső centrummal rendelkező formaegységek, melyeket szabadon futó „köldök- zsinórok” kötnek össze. Kevés a rejtett dimenzió, de a kiállított művek úgysem törődnek azzal, hogy emblematikus érvényűek-e, ávagy sem. Ugye, említettem a Pipacsmezőket...? Hétről hétre, Téka, Keresd a nőt!, A kultúra világa, Köszöntő, Térerő, Kaleidoszkóp, Életpályák, Hazai tájakon Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Adásunkat a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinnal indítjuk reggel 7 órakor. A műsorban visszatérünk a hét politikai történéseihez. Foglalkozunk a belügyben kialakult botránnyal - a lehallgatási felvételek eltűnésével, továbbá a hulladék- törvény módosításával és a Fórum Intézet konferenciájával. Kezdődik az iskola - ennek kapcsán beszélgetünk Dávid Bélával, a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium igazgatójával. Ezután Igó Sándor amatőr festő, szobrász szól céljairól, műveiről. Fél 12-kor kezdődik Miklósi Péter Délidő című társalgó műsora. A déli hírek után Nótacsokor. A Téka című irodalmi műsorban a szerkesztő Z. Németh Istvánnal és Hodossy Gyulával beszélget a Fiatal írók Tábora rendezvényről, valamint a Szlovákiai Magyar írók Társasága közelgő tisztújító közgyűléséről. Koncsol Lászlót a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatról kérdezzük, és egy évforduló ürügyén szó lesz még Szenei Molnár Albertról is. A Tékát fél kettőkor a Keresd a nőt! követi. Női magazinunk sikeres hölgyeket bemutató sorozatában a közelmúltban Jászai Mari-díjjal kitüntetett fiatal hazai színművésznővel, Bandor Évával beszélgetünk. 15 órától A kultúra világában kiállításokra kalauzoljuk el a hallgatókat. Foglalkozunk a páratlan Mednyánszky-kiállítással, az ArtMa Galériában bemutatkozó két pozsonyi művész, Tihanyi József és Gály Kati közös tárlatával, valamint a nyári művésztelep alkotóinak munkáival, amelyek a Kortárs Magyar Galériában tekinthetők meg. A 16 órai hírek után Köszöntő, utána nyelvi vétségeinkről ejtünk szót egy percben, majd a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul műsorunk 7 órakor. A 8 órai hírek után: A hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek színes összefoglalója. 9.05-kor református műsorral jelentkezik a Világosság, Tanító Péter csallóközar ranyosi lelkipásztor szól a hallgatókhoz. Beszámolunk a Jókán !■ RÁDIÓ Patria megtartott Levelezők Postaláda Klubjának nyári táboráról is. 10 órakor hírek, sporthírek, majd Gyerekzsúr, melynek témája még mindig a vakáció, de nem marad el a mesejáték sem, és a gyerekek megismerkedhetnek Haraszti Mária A piros rét meséi című mesekönyvével is. A déli hírek előtti egy órában az ifjúságé az éter. Vendégünk lesz Sallai Zoli, a No Name együttes billentyűse, ellátogatunk Tardoskeddre, ahol a Gútai Szakmunkásképző Magániskola növendékeinek alkotásaiból rendeztek kiállítást, és a műsorból az is kiderül, milyen a debreceni diákélet, valamint hogyan lehet egyetem mellett dolgozni és sportolni. A déli hírek után jegyzet hangzik el, majd Nótacsokrot közvetítünk. 13 órakor a középeurópai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik. 14 órakor híreket mondunk, ezután Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük, amelyben Csörgits József horvátországi magyar költő és író a horvátországi magyarság legújabb kori megpróbáltatásairól beszél, Mészáros Attila csillagásszal ellátogatunk Skandináviába, Miklósi László budapesti történelemtanár pedig arról fejti ki véleményét, hogy a többségi nemzet diákjainak jóval többet kellene tanulniuk a nemzeti kisebbségekről. Bemutatjuk a magyar-szlovák fociszótár szerzőjét, Both Lászlót és egy tehetséges dióspatonyi sakkozót, Szitási Jánost. 15 órakor jelentkezik Életpályák című műsorunk, amelyben Németh Margit dunaszerdahelyi pszichológussal beszélgetünk. A közelmúltban Apáink öröksége címmel nemzetközi népzenei fesztivált rendeztek Csallóköz- kürtön. Hangképes összeállításban számolunk be az eseményről a Hazai tájakon fél négykor kezdődő adásában. Vasárnapi közvetítésünk a Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor ér véget. (B. E.) (A szerző felvétele)
