Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-24 / 196. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 24. RÖVIDEN Amerikai bocsánatkérés Kabul. Bocsánatot kért tegnap az Afganisztánban állomásozó amerikai haderő parancsnoksága, amiért tagjai két nappal korábban lelőttek három fegyvertelen civilt. Az amerikaiak azért nyitottak tüzet az áldozatok gépkocsijára, mert az annak ellenére sem állt meg egy ellenőrző pontnál, hogy az úttorlasznál az amerikaiakkal együtt szolgálatot teljesítő afgán katonák több figyelmeztető lövést is leadtak a levegőbe. A szombat esti incidensben, amely az Afganisztán középső részén fekvő Gazni tartományban történt, további két személy élet- veszélyesen megsérült. Kezelésükről az amerikai hadsereg gondoskodik. (MTI) Felmentették a Sakál segítőjét Berlin. Felmentő ítélet született tegnap Berlinben Johannes Weinrich terrorista perében. Weinrichet a tavaly március óta folyó perben azzal vádolták, hogy 1982-ben és 1983-ban franciaországi merényletekben volt része, amelyekben hat ember vesztette életét. Az 56 éves Weinrichet 2000-ben egyszer már életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a berlini francia kulturális intézet ellen elkövetett merénylet miatt. Weinrichet a Carlosként vagy a Sakálként ismert terrorista, Ilich Ramirez Sanchez jobbkezeként emlegetik. Carlost Franciaországban szintén életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtották. (MTI) Weinrichet 1994-ben fogták el Jemenben, majd kiadták Németországnak (Reuters) Ismeretlen terrorcsoport Dubaj. Egy eddig ismeretlen csoport jelentkezett azzal a közleménnyel, hogy tagjai gyújtottak fel egy zsidó szociális központot Párizsban. Az Iszlám szent háború híveinek csoportjaként bemutatkozó társaság bejelentésének hitelességét egyelőre nem lehet megerősíteni. A központot, amelyet a hatvanas években egy zsinagóga helyén alakítottak ki egyebek közt nincstelen hívők élelmezésére, vasárnap hajnalban gyújtották fel. A tüzet gyorsan sikerült eloltani, így az épületet nem kellett evakuálni. Jacques Chirac francia államfő erélyesen elítélte a merényletet és teljes szolidaritásáról biztosította a franciaországi zsidó közösséget. (MTI) Leleplező videofelvételt mutattak be az afgán foglyok kínzásával gyanúsított amerikaiak védői Készül az integráció Tagadnak a vádlottak, tagad a Pentagon MTI-JELENTÉS Kabul. Az illegálisan őrzött afgán foglyok kínzásával vádolt három amerikai védői olyan videofelvételt mutattak be a Kabulban folyó per tegnapi napján, amelyen Junisz Kanuni afgán oktatási miniszter gratulál az amerikai csoportnak állítólagos terroristák elfogásához. A felvételen Kanuni - aki indul az elnökválasztáson, és ezért időközben lemondott miniszteri posztjáról - találkozik Jonathan Idemával, az önjelölt „vérdíjvadá- szok” vezetőjével, és segítséget ígér nekik. „Bármilyen együttműködésre készek vagyunk. Van egy kis biztonsági csoportunk” - mondja Kanuni' a szalagon. A volt miniszter, az amerikaiakat a táli- bok három évvel ezelőtti elűzésében segítő afgán Északi Szövetség egyik befolyásos alakja a felvételen alátámasztani látszott Idema állítását, miszerint a csoport az afgán vezetők jóváhagyásával működött. Idema és társai, Brent Bennett és Edward Caraballo húsz évig terjedő börtönt kaphatnak, ha elítélik őket emberrablásért és kínzásért. Idema tagadja a vádakat, és azzal vádolta az amerikai FBI-t, hogy az hangolta össze az ő letartóztatását, hogy így leplezze a maga hiányosságait a terroristák üldözésében. Idema azt is hangoztatja, hogy együttműködött az amerikai védelmi minisztériummal, amikor július 5-én őrizetbe vették. Szombaton az őrizetből adott interjújában azt állította, hogy elfogásakor már a nyomában volt Oszama bin Ladennek és Ajman az-Zavahiri- nek, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőinek. Az amerikai katonai vezetés viszont azt hangsúlyozza, hogy a három férfi a tudta nélkül és törvénytelenül cselekedett. Annyit azonban elismertek az amerikai erők, hogy Idemától átvettek egy foglyot, akit később elengedtek. A kabuli per immár a végső szakaszába érkezik, és a bíró szerint rövidesen megszületik az ítélet. Négy afgán is a bíróság előtt áll, ellenük az a vád, hogy segítették az amerikai „vérdíjvadászokat”. Jonathan Idema (balról) és Brent Bennett vádlottak a tegnapi tárgyaláson (Reuters-felvétel) Lukasenko és Putyin alkuja Moszkva. Az orosz és a fehérorosz elnök irányelvként 2006 elejére tűzte ki a rubel közös valutává tételét, amit eredetileg jövőre terveztek. Vlagyimir Putyin és Alek- szandr Lukasenko tegnap Szocsi- ban egyetértett abban, nem maradt számottevő probléma a két szláv szomszéd között, és folytatják tervezett uniójuk alapító szerződésének kidolgozását. Sem a kereskedelemben és a gazdaságban, sem a diplomáciában és a politikában nincs nézeteltérés - mondta Lukasenko, aki rá van utalva Moszkva jóindulatára, miután Washington fokozza a nyomást a hatalomból való eltávolítása érdekében. Putyin úgy vélte, hogy leküzdötték az energia- ágazatban felmerült vitáikat. Putyin illetéktelennek nyilvánította John McCain amerikai szenátort a minszki vezetőség hatalmon maradásának kérdésében, rámutatva: erről egyedül a fehérorosz nép dönthet az októberi parlamenti választáson. McCain a minap diktátornak nevezte Lukasenkót és színjátéknak a választásokat. (MTI) Az amerikai légierő bombázta Nedzsef temetőjében a síita fegyveresek állásait Egyre kínosabb háború Izrael házépítésbe kezdett Ciszjordániában Washington áldásával Nedzsef/Bagdad/Kir- kut/Tikrít. Amerikai harci helikopterek lőtték tegnap a hajnali és a reggeli órákban, majd délután is a síita fegyveresek állásait Ne- dzsefben. Ali imám mauzóleumát még délután is a felkelők tartották ellenőrzésük alatt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai légierő Nedzsef hatalmas kiterjedésű temetőjét is bombázta, ahol Muktada asz- Szadr radikális síita vezető fegyveres osztagai nagy erőket vontak össze. A síita szent város központjában elterülő nekropoliszból fekete füstoszlop gomolygott az ég felé néhány másodperccel azután, hogy egy amerikai katonai repülőgép elhaladásával egyidejűleg fülsiketítő dörrenés hallatszott a temető felől - jelentették tudósítók a helyszínről. Kevéssel később újabb nagy robbanás hallatszott a térségből. Ezzel párhuzamosan lövöldözés zaja hallatszott kora délután Ali imám mauzóleuma felől. A suták e fontos szentélyébe is Szadr fegyveres osztagai vették be magukat hetekkel ezelőtt, hogy megvédjék vezetőjüket az elfogására érkező amerikai katonai és iraki rendőri erőktől. Szadr szóvivője szerint a szentélyt körülkerítő fal nyugati része tegnap megrongálódott az amerikai támadások következtében. Egy amerikai katonai szóvivő tagadta ezt. Kijelentette: a szentélytől délre fekvő helyszíneket lőtték, ahonnan a síita fegyveresek tüzeltek rájuk. A hét végén Szadr és Ali asz- Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legtekintélyesebb vezetője nevében tárgyalásokat folytattak megbízottak a szentély átadásáról, de nem jutottak egyezségre. Szadr szóvivője szerint Szisztáni megbízottai függesztették fel a tárgyalásokat. Maga a nagyajatolláh Londonban tartózkodik, ahol nemrégiben műtéten esett át. Közben Bagdad Szadrváros nevű, túlnyomórészt síiták lakta szegénynegyedében, ahova átterjedt Nedzsefből a síita felkelés, nagy robbanás történt, feltehetőleg egy amerikai légitámadás nyomán. Négy ember életét vesztette, további kilenc pedig megsérült - közölte a helyi kórház főorvosa. Irak északi részén ismeretlen merénylők megöltek egy kurd tisztségviselőt. Kirkuki házában végeztek Sárszád Haszannal, a Kurdisz- táni Hazafias Szövetség egyik vezetőjével. Az észak-iraki kurdok részt vettek az amerikai, brit és ausztráliai erők oldalán a Szad- dám-rendszer megdöntésében, és nagyfokú autonómiát követelnek maguknak az új Irakon belül. Ezért az új kormánnyal és a nemzetközi koalícóval szembeszálló erők őket is ellenségnek tekintik. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Száz ház felépítésébe kezdett Izrael egy Jeruzsálem melletti zsidó kolónia területén, és további 533 építését kezdi meg jövőre a Jordán megszállt nyugati partján. Erről tegnap számoltak be izraeli politikai források. A jelenleg mintegy 120 családnak otthont adó Har-Gilo telepen az építkezés augusztus elején kezdődött, és a tervek szerint az év végére fejeződik be. Ortal Cabar, az izraeli földhivatal szóvivője azt is bejelentette, hogy jövőre 533 további ház építését kezdik el Ciszjordániában. Palesztinok egy csoportja - az Arab Liga támogatásával - megvádolta az USA-t: tönkreteszi a közel-keleti megbékélési folyamatot azzal, hogy elfogadja Izraeltől a zsidó kolóniák terjeszkedését. Washington már jó ideje kéri Izraelt, hogy az útitervnek nevezett amerikai ihletésű megbékélési tervvel összhangban függessze fel a kolóniák növelését. A béketerv megvalósulását azonban akadályozzák az újabb és újabb erőszakos cselekmények. Izrael a palesztin vezetést hibáztatja azért, hogy nem tudja megfékezni a szélsőségeseket, és hogy immár csaknem négy éve tart a palesztin felkelés. A palesztinokat az aggasztja a leginkább a ciszjordániai terjeszkedéssel kapcsolatban, hogy Izrael a Jeruzsálem körüli zsidó kolóniák terjeszkedésével végleg ráteszi a kezét a város arabok lakta keleti részére, amelyet Izrael Ciszjordániá- val és a Gázai övezettel együtt az 1967-es háborúban foglalt el. Washington szombaton jelezte: hajlandó elfogadni a ciszjordániai zsidó kolóniák korlátozott terjeszkedését. Ezzel akarja hozzásegíteni Ariel Sáron izraeli kormányfőt ahhoz, hogy az izraeli szélsőjobboldal tiltakozása ellenére végrehajthassa tervét, a Gázai övezetből való teljes kivonulást. A múlt héten a Likud országos értekezletének résztvevői leszavazták Saronnak azt az ötletét, hogy a munkapárti ellenzéket bevonják a kormányba. Ez a nagy- koalíció lehetővé tette volna Saronnak, hogy elfogadtassa a kivonulási tervet. A miniszterelnök azt állítja, hogy a gázai 8 ezer telepes kivonásával szemben, Izrael megerősíti ciszjordániai kolóniáit, ahol a 240 ezer telepes többsége él. A The New York Times szerint is változik a washingtoni politika: a Fehér Ház a jövőben elfogadja a ciszjordániai új építkezéseket a kolóniák „természetes növekedésének” megfelelően, de a települések eddigi határain belül. Újra üzemel a déli olajvezeték Bagdad. Az iraki hatóságok újra megnyitották a több mint két hete leállított, a déli kikötőket nyersolajjal ellátó csővezetéket. Az iraki nemzeti gárda egységeit vezényelték ki az olajlétesítmények védelmére. Ez a csővezeték lehetővé teszi azt, hogy napi 1,5 mülió hordónyi olajat juttassanak el a déli olajkikötőkhöz. Vasárnap még csak 960 ezer hordó olaj jutott el ide, tegnap délben már 1,44 millió hordó. A létfontosságú csővezeték augusztus 9-e, az akkor történt szabotázsakció óta nem működött. Stanislav Gross ma kér bizalmat új kormányának a parlament alsóházától Szavazás ismét hordágyon? Támadják az albán kisebbséggel kötött egyezséget Nem csituló nacionalizmus KOKES JÁNOS Prága. A felmérések szerint nincs túl nagy lakossági támogatottsága az új cseh koalíciós kormánynak, amely ma délután áll a parlament elé, hogy bizalmat kérjen maga iránt. A Stanislav Gross vezette szociáldemokrata-néppár- ti-uniós kormányban a lakosság 42 százaléka bízik, míg 58 százalék nem, illetve csak fenntartásokkal - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Nedelní svét hetilap megbízásából a Tambor prágai közvélemény-kutató intézet készített. A megkérdezettek 36 százaléka a kormányprogramot, míg 30 százalék a kormány személyi összetételét tartja elfogadhatatlannak. Ugyanakkor kiderült, hogy a kormány támogatásában leginkább a 34 éves kormányfő, Stanislav Gross szinte töretlenül nagy népszerűsége játszik döntő szerepet. Az ő személye a megkérdezettek kétharmada számára volt elfogadható, s bíznak politikusi képességeiben. Ami a kormányválság kezelését illeti, a megkérdezettek többsége szerint a koalíciót dicséret ületi. Az emberek 52 százaléka azt mondta, hogy a koalíció jobban kezelte a problémát, mint az ellenzék. Gross ma délután ismerteti a képviselőházzal kormánya programját, majd bizalmat kér a testülettől kabinetjének. A 200 tagú képviselőházban a kormánypártoknak 101 mandátumuk van, ami a lehető legkisebb többség, így minden szavazat sorsdöntő lehet. Az ellenzéki polgári demokraták, valamint kommunisták is közölték: nem szavaznak bizalmat az új kormánynak. Két koalíciós képviselő beteg, de a kormánykörök jelezték: szükség esetén hordágyon viszik szavazni embereiket. Precedens már van: Cyril Svoboda külügyminisztert tavasszal súlyos autóbalesete után helikopterrel vitték Prágába, hogy leadhassa szavazatát a koalíció érdekében. MTI-HÍR Szkopje. Népszavazást kezdeményeznek a macedóniai albán kisebbségnek nagyobb helyi hatalmat biztosító megállapodás ellenfelei az egyezség elvetése érdekében. A Macedón Világkongresszus nevű szervezetnek - Tódor Petrov elnök szerint - az alkotmányban előírt 150 ezernél jóval több aláírást sikerült összegyűjtenie a referendum kiírásáért. A Macedón Világkongresszus szerint az albán kisebbségnek helyi hatalmat biztosító egyezség gyakorlatilag megosztja Macedóniát az etnikai vonalak mentén, és felbátorítja az albán szakadár erőket. A tervezett decentralizáció tehát alaposan megosztja a macedón közvéleményt. Olyannyira, hogy a múlt hónapban zavargások is kitörtek miatta az ország nyugati részén. A macedónoknak nem tetszik, hogy az önkormányzatok egyötödében a helyi albán többség venné kezébe az ügyek intézését. A kétmillió lakosú balkáni országban többnyire szlávok élnek, de bizonyos körzetekben, főleg az Albániával és Koszovóval közös határ mentén az országosan kisebbségben levő albánok alkotják a helyi többséget. Megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy egy népszavazás elvetné az etnikai megbékélést célzó, nyugati támogatással létrejött megállapodást.