Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-24 / 196. szám, kedd

Közélet ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 24. 2 RÖVIDEN Migas még működési engedély nélkül Pozsony. Hamarosan megkapja Budapest beleegyezését Juraj Mi­gas, Szlovákia új magyarországi nagykövete. A budapesti külügymi­nisztérium sajtóosztálya szerint nincs ok a hozzájárulás elutasítására - egy szlovákiai párt sem tiltakozott az agrément kiadása ellen. A szlovák diplomácia viszont már sokallja a várakozási időt. „Eddig még nem kapta meg. Nem tudom, miért. Nem vagyok sem a magyar- országi külügyi tárca munkatársa, sem pedig analitikus” - szögezte le lapunknak Juraj Tomaga, a külügyminiszter szóvivője. A magyar fél szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök szabadsága miatt késett az agrément, azonban az államfő már hazatért, így a magyar külügyi tárca megvitathatja a kérdést az elnöki irodával, és Szlovákia már szeptemberben kiküldheti Migast Budapestre, (s, dp) Malchárekot javasolják alelnöknek Pozsony. Jirko Malchárekot ültetné a parlamenti alelnöki szék­be az Új Polgári Szövetség. A tisztség egy évvel ezelőtt Pavol Rusko gazdasági miniszterré való kinevezése után üresedett meg. A párt jelöltje először Eubomír Lintner volt, ám a parlament nem válasz­totta meg, s az ANO-nak tavaly szeptembertől nem sikerült betöl­tenie a posztot, mely a koalíciós szerződés értelmében megilleti. Még egy alelnök hiányzik: ez a hely az SDKÜ-é, ám a párt felaján­lotta a független Miroslav Abelovskynak, cserébe a független hon­atyák támogatnák a kormányjavaslatokat. A közelmúltban a Smer felvetette: a megváltozott erőviszonyoknak megfelelően az egyik üres alelnöki székbe ellenzéki honatya ülhetne, (t, sza-) Bebiztosították magukat Pozsony. Öt, a névtelen szülést szabályozó törvénymódosító tervezetet dolgozott ki a Kereszténydemokrata Mozgalom, holott már az új családjogi jogszabály is elkészült, és az is a KDH műhe­lyéből származik. A két kezdeményezés nem üti egymást, a ke­reszténydemokraták csak bebiztosították magukat arra az esetre, ha az átfogó családjogi normát, mely kormánytervezetként kerül a honatyák elé, valamilyen okból elutasítaná a parlament. Ez eset­ben előállnak képviselői indítványaikkal, hogy legalább a névtelen szülésekkel kapcsolatos elképzelés megvalósuljon. Július Brocka szerint a képviselői indítványt biztosan megszavazzák, míg a kor­mánytervezetek nem mindig járnak sikerrel. (SITA) Újra drágul az üzemanyag Pozsony. Mától ismét drágul az üzemanyag. A Slovnaft 50 fil­lérrel emeli a gázolaj árát, így az már 35,90-be kerül. A motorben­zin literjéért 30 fillérrel kérnek többet: a Normal 91-es ára 36,30, a Normal 91 UNI-é és a Super 95-ösé 36,70, a Super Plus 98-as ára pedig 39,30 korona. (TASR) Csáky Pál a jövő héten tárgyal a pénzügyi szakemberrel Bokros Lajos Komáromba? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elképzelhető, hogy Bokros Lajos volt magyar pénz­ügyminiszter a Selye János Egye­temen ad elő majd. Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes a Národna obroda tegnapi számában úgy nyilatkozott, a közeljövőben tár­gyalni kíván Bokros Lajossal, aki hamarosan befejezi tevékenysé­gét a Világbankban, és ér­deklődést mutat az egyetemi ok­tatói pálya iránt. Peczár Károly, a miniszterel­nök-helyettes hivatalvezetője megerősítette, valóban felvették a kapcsolatot a magyar pénzügyi szakemberrel, és már a jövő héten létrejöhet Csáky Pál és Bokros La­jos találkozója. Ennél közelebbit azonban nem árult el, de hoz­záfűzte: „Bokros Lajos világszerte elismert szaktekintély, aki - ha úgy alakulna a helyzet, és a Selye János Egyetemen oktatna -, nagy­ban hozzájárulhatna a felsőokta­tási intézményben szeptember­ben beinduló képzés színvonalá­nak emeléséhez.” Albert Sándor, a komáromi egyetem megbízott vezetője, aki szintén részt vesz a jövő hétre ter­vezett találkozón, közölte: Bokros Lajos esetleges szerepvállalásáról a Selye János Egyetem oktatói gár­dájában a későbbiekben tájékoz­tatják a közvéleményt, (érvé, mti) Tegnap a gyerekeké volt a parlament. Szavaztak például arról, hogy a nyári szünidő nem tart a jövőben sem három hónapig, vi­szont a szombatot továbbra is pihenésre fordíthatják. A kérdések órájában Mikulás Dzurinda miniszterelnököt és Martin Frone oktatási minisztert faggatták. (Miroslava Cibulková felvétele) A nyári szünet utáni első parlamenti tanácskozáson megjelenik Mikulás Dzurinda miniszterelnök is Kezdődik a politikai nagyüzem Pozsony. Vége a politikai uborkaszezonnak: a nyári szünet után ma már a Koa­líciós Tanács és a törvény- hozás is ülésezik. A parla­ment tanácskozásán részt vesz Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök is. ÖSSZEFOGLALÓNK Reggel a partnerek megvitatják a délutáni plenáris ülés program­ját, s valószínűleg megpróbálnak megegyezni az európai ügyekkel foglalkozó bizottság összetételében is. A testületnek még csak elnöke van: a HZDS-es Tibor Mikust a nyá­ri szünet előtt sikerült megválasz­tani. Pavol Hrusovsky házelnök örül­ne, ha ma a tagokról is döntés szü­lémé, ám Milan Hort, az SDKÚ frakcióvezetője ezt nem tartja reá­lisnak. Szerinte átfogó megoldásra van szükség, és ma sokkal fonto­sabb lesz, hogy az Európai Parla­mentbe távozott honatyák helyére pótképviselők ülhessenek, s őket besorolják az egyes bizottságokba. A megállapodás szerint ugyanoda kerülnek, ahol korábban elődjeik tevékenykedtek. Összesen heten teszik ma le a képviselői esküt, köz­tük Kvarda József, aki levélben til­takozott a Magyar Koalíció Pártjá­nak eljárása ellen. Szerinte alkot­mányellenes, hogy csak pótképvi­selő lesz, és nem ülhet Duka Zólyo­mi Árpád helyére, azaz nem kaphat rendes mandátumot. Kvarda tilta­kozó levelét a házbizottság is meg­vitatta, és értesüléseink szerint a parlament jogászai arra a megáll­apításra jutottak: az MKP nem járt el alkotmányellenesen, ráadásul több párt hasonló megoldáshoz fo­lyamodott. Ha Kvarda úgy dönt, az eskütétel után visszamegy államtit­kárnak, az MKP színeiben újabb pótképviselő jelenhet meg: a 2002- es választási lista szerint a duna- szerdahelyi Keszegh Pál követke­zik. Ő azonban biztosan nem ma tenné le az esküt. A pótképviselők bizottságokba sorolásával valószínűleg nem lesz gond, hiszen mindegyik pártnak érdeke pótolni Strasbourgba került emberét. Az európai ügyekkel fog­lalkozó testületet azonban egyebek mellett azért is nehéz feltölteni, mert tagjai nem tevékenykedhet­nének más bizottságokban, azaz a többi testület összetételére is kiha­tással lesz. Csak annyi bizonyos: a bizottságnak 11 tagja lesz, a na­gyobb frakciók két-két személyt, a KDH, az ANO és a KS S egy-egy kép­viselőt jelölhemek. Hrusovsky sze­rint lehetnének helyettes tagok is, akik nem rendelkeznének szavaza­ti joggal, és más bizottságokban is dolgozhatnának - akárcsak az EP- ben. Meg kell választani az egész­ségügyi és a külügyi bizottság elnö­két is, ám ehhez is szélesebb kon­szenzus szükségeltetik, akárcsak a régóta hiányzó parlamenti alelnö- kök megválasztásához, (sz-a, s) Párt EP-képviselő Pótképviselő Melyik bizottságba kerülhet? MKP Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád Kvarda József, Juhász György szociális és külügyi bizottság SDKÚ Milan Gala Jaroslavlvanco egészségügyi bizottság KDH Anna Záborská Ján Bielik egészségügyi bizottság Smer Monika Benővé Peter Oremus környezetvédelmi bizottság; Benová a megszűnt integrációs bizottság elnöke volt HZDS Sergej Kozlík, Irena Belohorská Ján Cuper, Katarina Tóthová költségvetési és emberjogi bizottság Pavol Hrusovsky fenyegetőzik: ha leváltanák Palkót, a Kereszténydemokrata Mozgalom kilép a koalícióból Valószínűleg éles vitát vált ki a törvénytervezet ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Csaknem ötven nap telt el a Koalíciós Tanács utolsó ülé­se óta, a partnerek ma délelőtt ta­lálkoznak először a nyári szünet után. A házigazda, a Keresztényde­mokrata Mozgalom nyolc témát ja­vasolt: egyebek között terítékre ke­rül a kisebbségi kultúrák finanszí­rozásáról szóló törvénytervezet is. Ez utóbbi valószínűleg éles vitát vált ki; kisebb nézeteltérés már volt a javaslat kidolgozója, Rudolf Chmel kulturális miniszter és Csáky Pál emberjogi miniszterel­nök-helyettes között, aki a normát tárcaközi véleményezésre bocsá­totta. Chmel szerint előbb a kisebb­ségek jogállásáról szóló törvényt kellene elfogadni, logikusan csak ezután kellene megoldani az anya­gi kérdéseket. Eredetileg mindkét törvényt a kulturális tárcának kel­lett volna elkészítenie, ám politikai akarat híján halogatták a dolgot. Végül a kormány a jogállásról szóló jogszabály kidolgozásával Csákyt bízta meg, a pénzelésről szóló tör­vény Chmelnél maradt. A minisz­terelnök-helyettes sürgetésére a tervezet a szakminisztérium belső elbírálása nélkül került tárcaközi véleményezésre. Ekkor a tárcave­zető lapunknak leszögezte: a kor­mányba csak ő terjesztheti, és erre csak azután kerülhet sor, miután a Koalíciós Tanács megvitatta, ugyanis kényes témáról van szó. Lubomír Lintnernek, az ANO alel- nökének nem nagyon tetszik a tör­vény, melynek értelmében létrejön­ne egy kisebbségi hivatal. Lintner ezt fölöslegesnek tartja, a hivatal feladatait a minisztérium is ellát­hatja. Az SDKÚ-s pénzügyminisz­ter sem volt elragadtatva a normá­tól, ugyanis a hivatal kialakítása a jövő évi költségvetést 3,75 millió­val terhelné, működtetésére továb­bi 18,5 millióra lenne szükség. Az intézmény keretében működő alapba pedig évente a büdzséből az állami bevételek 0,15 százaléka vándorolna; ebből a bolgár, cseh, horvát, magyar, morva, német, lengyel, roma, ruszin, orosz, uk­rán, zsidó kisebbség kulturális te­vékenységét, a kisebbségi kulturá­lis intézmények működtetését, a ki­sebbségi sajtót és kiadókat lehetne támogatni. Az egyéb programpontok kereté­ben Mikulás Dzurinda kormányfő valószínűleg beszámol a független képviselőkkel folytatott tárgyalása­iról is, s nem kizárt, hogy ugyan­csak szóba kerül a legújabb lehall­gatási botrány, mellyel kapcsolat­ban az ellenzék már Vladimír Palkó belügyminiszter leváltását követeli. A récsei polgármester korrupciós ügyével összefüggő perdöntő bizo­nyíték eltűnése kapcsán Palkó nem hajlandó reagálni kritikusaira. Többszöri firtatásra tegnap csak ennyit jegyzett meg: „Úgy tűnik, már nem halogathatom tovább.” Palkó e célból ma külön sajtótájé­koztatót tart. Egyébként a KDH tegnap támogatásáról biztosította belügyminiszterét. Pavol Hrusovsky pártelnök kö­zölte: ha Palkót leváltanák vagy ha egy koalíciós képviselő is aláír­ja a menesztésére vonatkozó ja­vaslatot, a KDH távozik a kor­mányból. (-sza-, dp, s) Könnyen megtörténhet, hogy az egészségügyi miniszter visszavonja a parlamentből a reformtörvényeket Forró szeptember Rudolf Zajac csomagja miatt ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Több mint három­száz módosító javaslatot nyújtot­tak be az egészségügyi reformcso­maggal kapcsolatban, a parla­menti bizottság a héten kezdi a hat törvény tárgyalását. A képvi­selők a minisztériummal, az ér­dekvédelmi szervezetekkel és a politikai pártok egymás között is sokáig fognak egyeztetni, azaz a reform leghamarább szeptember végén kerülhet napirendre. A reform egyik legvitatottabb része a részvénytársaságokkal kapcsolatos. A Magyar Koalíció Pártja nem támogatja a társasá­gok létrehozását sem az egészség- ügyi biztosítók, sem a kórházak esetében. Ugyanakkor az egész­ségügyi miniszter többször hang­súlyozta: számára ez lényeges kér­dés. „Közpénzekből abszolút rész­vénytársasági formát a kereske­delmi törvény értelmében, melyre a tárcavezető hivatkozik, nehéz úgy megőrizni, hogy ne omoljon össze az egész rendszer. Ismerjük a szlovákiai viszonyokat, és van­nak bizonyos tapasztalataink az egyes vállalkozói formák alkalma­zóival, úgyhogy nem árt az óva­tosság” - magyarázta lapunknak Bastrnák Tibor, az egészségügyi bizottság tagja. Az MKP több, Ru­dolf Zajac elképzelését jelentősen módosító indítványt készített elő. Egyelőre nem egyeztettek senki­vel, és számítanak rá: a javaslatok óriási nemtetszést fognak kiválta­ni, sőt azt sem lehet kizárni, a mi­niszter inkább fontolóra veszi re­formja visszavonását. „Van, ami­hez ragaszkodunk, van, amiben mi is engedhetünk. A polgárok ér­dekeit tartjuk szem előtt, ezért is dolgoztunk rengeteget módosító indítványainkon. Zajacnak jogá­ban áll visszavonni, akárcsak ne­künk is jogunk van valamit nem megszavazni” - tette hozzá a ma­gyar honatya. Az MKP szeretné erősíteni a jog­szabályok betartásának ellenőrzé­sét is. „Bár a törvényekből úgy tűnik, a reform nem lesz nagy ha­tással a szociális helyzetre, más normák esetében sem volt a gya­korlatban mindig úgy, ahogyan a papíron, elméletben megfogalma­zódott. Ezért bizonyos fékező és biztonsági mechanizmusokat kell a javasolt rendszerbe csempészni, hogy ha úgy tűnne, valami nincs rendben, azonnal közbe lehessen lépni” - részletezte lapunknak Bastrnák. A magyar párt ezenkí­vül szeretné elérni, hogy az új mo­dell szociálisan elviselhető legyen. Bár a reformtörvények sok min­dent a minisztérium hatáskörébe próbálnak vonni, az sem árt, ha már maguknak a jogszabályoknak is van némi szociális vonatkozá­suk. „Például a törvényből kike­rült, hogy bizonyos életkorig in­gyenes legyen a betegek ellátása, azaz egy meghatározott csoport­nak a 20 és 50 koronát se kelljen fizetnie. Ezt szeretnénk vissza­csempészni, akárcsak azt, hogy a szülők is ingyen lehessenek gyer­mekeikkel a kórházban. Ezenkívül az állam a törvényből kifolyólag hozzájárulhatna a betegszállítás­hoz” - mondta a képviselő, aki a jelenlegi fogászati ellátást is megőrizné. A miniszter azt szeret­né, hogy a megelőző kivizsgáláso­kon kívül mindenért fizetni kell­jen. „Jó lenne, ha továbbra is sok minden díjmentes maradna, bizo­nyos dolgokhoz viszont hozzá kel­lene járulni. Természetesen ez csak azokra vonatkozna, akik igénybe veszik a megelőző kivizs­gálásokat. Azok, akik nem törődnek a fogaikkal, nem várhat­ják, hogy ingyen kezeljék őket” - szögezte le Bastrnák. (sz. a.) Van olyan is, aki támogatja Pozsony. Az Orvosok a Jobb Egészségügyért nevű érdekvédelmi szervezet tá­mogatja Rudolf Zajac re­formját. Valérián Poticny, az egyik fővárosi kórház igazga­tója szerint nem lenne jó ka­pásból elutasítani a tárcave­zető elképzeléseit, hanem szakmai vitát kellene róluk nyitni, az esetleges hibákat kiszűrni, mert csak így lehet segíteni az ágazaton. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents