Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-23 / 195. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 23. Ősztől kilenc faluban tanulnak a gyerekek magyarul Bővül a csángóoktatás KRÓNIKA Levélben tájékoztatta a hét vé­gén a Bákó megyei tanfelügyelő­ség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét arról, hogy két újabb csángó településen, Lábnikban és Diószénben kezdődhet meg ősztől immár az iskolán belül is a magyar nyelv tanítása. Lábnikban két, Diószénben egy vegyes csoport alakul a magyar anyanyelvet fa­kultatív tantárgyként választó gyermekekből. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, a le­vélnek az a körülmény kölcsönöz különleges fontosságot, hogy a tan­felügyelőség eddig hivatalosan nem tekintette tárgyalópartnernek a magyar nyelv iskolai oktatásáért fellépő szövetséget. Két évvel ez­előtt még bíróságon kérte a szerve­zet törvényen kívül helyezését. Úgy tekintette, hogy kizárólag a szülők képviselhetik a gyermekek magyar­tanulási igényét. A programvezető összegzése sze­rint az ősztől immár kilenc faluban, 24 csoportban mintegy 450 gyer­mek tanul magyarul írni és olvasni az iskolában. Azon csángó falvak közül, ahol korábban délutáni órá­kon kezdtek foglalkozni a gyerme­kekkel, Trunk maradt az egyedüli, ahol nem sikerült a magyartanítást az állami közoktatás keretei közé is beiktatni. Az iskolán kívüli progra­mokat valamennyi településen to­vább működtetik. Ma indul Kolozsvárról a tiltakozó menet Koncerttel az arany ellen rí Lima Amara. Ez utóbbit kor­mányellenes szövegeik miatt tavaly leparancsolták a színpadról az egyik kolozsvári sörfesztiválon. Rajtuk kívül több, a hip-hop és az elektronikus műfajokban nyomuló banda is színre lép. Ezek a zenekar­ok mind a verespataki tervek ellen­zői közül kerültek ki, és önként ajánlották, hogy fellépnek a kon­certen. A FanFestet megelőzően a szervezők egy mócvidéki tiltakozó felvonulásra invitálják az érdeklő­dőket. A menet ma indul Kolozs­várról, a résztvevők 137 kilométert tesznek meg és több mint húsz tele­pülést érintenek, majd 28-án ér­nek Verespatakra. A Mentsétek meg Verespatakot! című tervezet, amelynek a fesztivál is része, három éve kezdődött el a bányásztelepülésen. (Krónika) A gazdag települést valószínűleg tűz pusztította el Szenzációs régészeti lelet KÁRPÁTINFO Gót település nyomaira bukkan­tak a régészek Harkiv megye Val- kovi járásában. A régészek szerint egy olyan település maradványait találták meg, amely virágzásának idején az egyik legnagyobb gót te­lepülés lehetett a mai Ukrajna terü­letén. A szakemberek úgy nyilat­koztak, hogy a gótok - a germánok egyik törzse - ezen településén va­lószínűleg az arisztokrata réteg élt, erről tanúskodik a rengeteg pénz­érme és a dísztárgyak, továbbá a római kerámiák töredékei. Az egyik régész elmondta, hogy ilyen kis te­rületen ennyi dísztárgy ritkaságnak számít. Ezenkívül olyan ezüst dísz­tárgyakat is felfedeztek, amelyekre korábban még nem bukkantak Uk­rajnában. A kutatók szerint a folyó mellett talált településen jómódú gótok éltek, míg a folyó másik olda­lán a rabjaik, vagyis a helyi szláv la­kosság. Az itt élő gótok Egyiptom­ból importált ékszereket hordtak, római ezüstpénzzel fizettek és a Rajna partjáról érkezett kehelyből ittak. Településüket tűz pusztította el. A régészek felfedezése az idei év legnagyobb régészeti szenzációjá­nak számít Kelet-Európábán. A tanárok rendszeresen kölcsönadják saját könyveiket tanítványaiknak - nemegyszer előjegyzést vesznek fel Kötelező könyvkereső kisködmön Nincs olyan könyvtár, mely valamennyi kötelező olvasmánnyal rendelkezne? (Képarchívum) A kárpátaljai magyar isko­lák számára a magyar- és világirodalom oktatásához ajánlott tantervben két­száznál több kötelező, il­letve ajánlott szépirodalmi mű szerepel, melyeken bi­zony végig kell (kellene), hogy „rágják” magukat az ifjú könyvmolyok. ÖSSZEFOGLALÓ És ez csak az alap, hiszen csupán az utóbbi évtizedek gyermekiro­dalmi „termése” több tucat élveze­tes alkotással szolgál(na) a könyv­barátoknak. Emlékszem, gyerekkoromban heti két-három alkalommal is be­tértem a falusi könyvtárunkba, ahonnan - legnagyobb bánatomra - egyszerre legfeljebb három köny­vet lehetett kölcsönözni. Az akkori szovjet iskola „orosz osztályos” di­ákjaként nemigen hallhattam Maugli, Tom Sawyer, Winnetou, Twist Olivér és a többi ismert világ- irodalmi hős kalandjairól, ahogy A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, A két koldusdiák, és Abigél sem volt „téma” az oroszirodalom-órá­kon. Szerencsére a könyvtárban több száz magyar könyv sorakozott a polcokon, így volt mit olvasni szünidőben vagy akár iskolaidő­ben, éjszaka. Az alábbiakban annak jártunk utána, ma talál-e olvasnivalót ma­gának az a magyar fiatal, aki akár kedvtelésből, akár kötelességtudat­ból olvasni akar, s kötelező iskolai olvasmányt szeretne kikölcsönözni valamely városi, járási vagy falusi könyvtárból. Kérésünkre egy iroda­lomtanár listát állított össze az 5-11. osztályban kötelező olvas­mányokról, illetve a legfontosabb ajánlott irodalmi művekről. Ennek alapján szám szerint 116 (!) iskolai olvasmánynak eredtünk nyomába. Rögtönzött könyvtár-látogatási akciónk során sajnos több könyv­tárba egyáltalán nem sikerült be­jutnunk, mivel ajtajuk munkaidő­ben lakatra, kulcsra volt zárva. És hiába kereste a jegyző vagy maga a polgármester a helyi könyvtá­rost, illetve hiába hívtuk egy má­sik könyvtár telefonját naphosz- szat, végeredményben csak nem nyertünk bebocsátást. így jártunk például Tiszaújlakon, Benében (mind az új, mind a régi könyvtár­ban), illetve Bótrágyon, Nagybé- gányban is. A Beregszászi Járási Könyvtár szűkös helyiségeibe több mint 25 ezer könyv van bezsúfolva, a leg­több polcon dupla sorban. Azon­ban a listánkon szereplő kötelező olvasmányok közül csak minden második lelhető fel, rendszerint 1-2, ritkán 3 példányban. Meg­tudtuk viszont, hogy nagy népsze­rűségnek örvendenek a kötelező olvasmányok tartalmi kivonatai­ból szerkesztett olvasókönyvek és a műelemzéseket tartalmazó kö­tetek. A KMKSZ által alapított Munká­csi Zrínyi Ilona Magyar Könyvtár­nak egész évben nagy a forgalma, ami már csak azért sem meglepő, mert rendelkeznek a legfontosabb kötetekkel. A nagyrészt anyaorszá­gi adományból származó 25 ezres könyvállomány zömében szépiro­dalmi, történelmi kötetekből áll. „Van olyan kötelező olvasmány, amelyből csak 1-2 kölcsönözhető példányunk van, de akad olyan is, amelyből 5-10. Az iskolai kötelező olvasmányok zöme a Sárospataki Könyvtár jóvoltából áll olvasóink rendelkezésére” -mondja Gajdos Judit könyvtárvezető. A Tégláson működő Ungvári Já­rási Könyvtárnak jelenleg több mint 40 ezer állományba vett köny­ve, illetve 1350 regisztrált olvasója van, tudtuk meg Valentina Valijeva intézményvezetőtől. A jelentős lá­togatottság már csak azért sem meglepő, mert az általunk keresett 116 kötetből itt 72 művet megtalál­tunk, ami a legjobb „találati” arány volt felmérésünk során. A könyvek nagy része persze itt is régi; az „agyonolvasott”, ám továbbra is népszerű kötetek újraköttetésére azonban nem jut pénz. Itt is hiány­zik ugyanakkor például Kipling A dzsungel könyve, E. Kästner A két Lotti, Jack London A vadon szava, vagy Dickens Twist Olivér című műve. A Csapi Városi Gyermekkönyv­tárban a keresett 116 kötetből mindössze 31-et találtunk. A fűtés híján egyébként is csak nyáron lá­togatható könyvtár 27 000 kötetes állománnyal rendelkezik, és jelen­leg 1750 olvasója van. A könyvállo­mányból azonban hiányoznak Pus­kin művei, a Grimm-mesék, a ma­gyar szépirodalom polcán hiába kerestük például a Magyar népbal­ladák című kötetet, vagy Fekete Ist­ván Téli berek, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Jókai Mór A kő­szívű ember fiai és a Fekete gyé­mántok című műveit. A bátyúi falusi könyvtár 10 ezer kötete közül nagyjából 1000 ma­gyar nyelvű. A világirodalom jeles alkotásaiból itt alig találni, de a gyermekirodalom számos alapvető műve is hiányzik. A kötelező olvas­mányok listájáról évfolyamonként csupán 2-3 könyvet sikerült beazo­nosítanunk. „Másfél éve dolgozom itt, azóta mindössze 23 könyvet kaptam, azok is ukrán nyelven íródtak. A gyerekek még csak-csak betérnek, de a felnőtteket már be sem tudom csalogatni a könyvtárba. Egyszerű­en nincs könyv, amiért érdemes lenne bejönni, és sajnos telik el úgy nap, hogy senki sem nyitja rám az ajtót” - mondja Tuba Gizella könyvtáros. A mezőkaszonyi falusi könyvtár 17 ezer kötete közül minden har­madik magyar. Bodnár Ilona könyvtáros szerint a kötelező is­kolai olvasmányoknak van a leg­nagyobb „forgalma” - már ame­lyek megvannak. A mi listánkon szereplők közül csak minden má­sodik könyvet találtunk meg, zömmel a magyar irodalom nagy- jaitól származó műveket. „Nyáron valóban kézről kézre járnak a kö­telező olvasmányok, a gyerekek talán most igyekeznek pótolni az évközi mulasztásokat. Új könyve­ket mi se igen kapunk, tavaly 12 ukrán és 1 orosz nyelvű kötettel bővült az állomány” - mondja a könyvtáros. Könyvkereső kőrútunk során te­hát nem találtunk olyan könyvtá rat, amely valamennyi keresett is­kolai kötelező olvasmánnyal ren delkezett volna. Annál többet be­szélgettünk viszont olyan iroda lomtanárokkal, akik rendszereser kölcsönadják saját könyveiket ta nítványaiknak, és nemegyszer elő jegyzést vezetnek arról, hogy mi kor ki kapja kézhez az őszi iskola kezdéskor számon kérendő olvas nivalót. „A kultúra csak viszi a pénzt, jö vedelem híján mi sem tudunk fej leszteni” - összegez az egyik ta pasztáit könyvtáros. Ezzel elviek ben egyet lehet érteni. Az viszon már elgondolkodtató, hogy az álta lünk végiglátogatott intézményei felében nem találtunk Bibliát sem Ennek beszerzése pedig talán nen feltétlenül és nem kizárólagosai pénzkérdés. (Kárpátalja) Az ősi Kassán már csak mutatóban van magyar, a koronázó város, Pozsony is rég elveszett, Komárom azonban még mindig keményen állja a sarat Klapka György tábornok csodát művelt velünk, szabadkai látogatókkal BESZÁMOLÓ Az idén a szlovákiai Komárom­ban, Klapka György városában tar­tottuk a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvényét. Emlékezetes pillanatokat éltünk meg a korábbi években Budapes­ten, ám kulturális ernyőszervezete­ink vezetői úgy döntöttek, hogy ki­mozdulunk a fővárosból és vándor­rendezvénnyé alakítjuk a Kárpát­medencei magyarság rangos talál­kozóját. Most már elmondhatjuk: igazi telitalálat volt, hogy legelső alkalommal éppen Komáromba mentünk, a hős várvédő, Klapka György gyönyörű magyar városá­ba, a helytállás, a végsőkig való ki­tartás élő szimbólumába. Emlék­szünk, ügye: a negyvennyolcas sza­badságharc már rég elbukott, Klap­ka György viszont még szeptember végén is hősiesen tartotta Komáro­mot. Azt mesélik a késői utódok, hogy elszántsága, állhatatossága annyira lefegyverezte az ellensé­get, hogy amikor a hatalmas túl­erővel szemben mégis kénytelen volt feladni a várost, az osztrákok szabad elvonulást és büntetlensé­get biztosítottak neki és seregének. Komárom és Klapka György helytállása, végsőkig való kitartása ragyogó például szolgál a késői utódok számára, amíg csak világ a világ. És a késői utódok ott Révko- máromban méltónak bizonyulnak dicső elődeikhez. Az ősi Kassán, a Nagyságos Fejedelem végső nyug­vóhelyén már csak mutatóban van magyar, a koronázchíáros, Pozsony is rég elveszett, Komárom azonban keményen állja a sarat. S az elmúlt napokban tapasztaltak szerint még nagyon sokáig állni fogja. A mint­egy negyvenezer lélekszámú város­nak csaknem hetven százaléka ma­gyar, s akármerre jár-kel az ember, mindenütt magyar beszédet hall, magyar szobrokba, jelekbe, felira­tokba ütközik. A főteret a délceg, egyenes tartású Klapka György uralja. A csodálatosan kialakított városközpont, az Európa-udvar nyugalmára magyar királyaink nemrég állított szobrai vigyáznak, az egész központ fölé a Szent Koro­na borul, nagy mesemondónknak, Jókai Mórnak pedig akkora szobra van Komáromban, mint sehol más­hol a Kárpát-medencében. Messzi­től látszik: 'á kbmáromi ma^yárok igazán otthon érzik magukat szülő­városukban, felemelt fejjel, maga­biztosan mozognak szép utcáin és terein. Szegény Szabadkánk jut eszünk­be, Kosztolányi Dezső városa, né- hánynevetségesen parányi magyar szobrával. Se Szent István, se Kos­suth Lajos, se Petőfi Sándor - hogy a turulmadárról meg a szabadon lobogó magyar zászlókról most ne is beszéljünk. Szabadka jut eszünk­be lehajtott fejű, fal mellett surra­nó, az utcán némaságra kárhozta­tott magyar embereivel, hivalkodó szerb szobraival, felirataival, a har­sogó, minden más hangot elnyomó balkáni beszéddel és zenével, cevapbűzzel a levegőben - s fájni kezd a szívünk. Hol volt, hol van a mbhelytállá&nk,végsőkig való ki­tartásunk, hol, ó, hol? A komáro­mi, a klapkai mércével mérhető helytállás és kitartás? A Komárom közelében levő Búcs falu derék polgárai engedély nél­kül, sőt a szigorú tiltás ellenére állí­tottak monumentális lovas szobrot Bulcsú vezérnek, a névadónak, s a karakán polgármester, Szigeti Já­nos elkalauzol bennünket Szent István királyunk nemrég emelt im­pozáns szobrához, no meg Petőfi Sándor szép mellszobrához is. S közben szerényen emlékeztet ben­nünket: a közelmúltban itt esett meg, hogy amikor a szlovák hata­lom leváltotta a magyar iskolaigaz­gatót, minden egyes szülő, s szinte minden polgár kiállt mellette. Élő láncot alkotva tüntetett érte, amíg csak a hatalom meg nem hátrált, s vissza nem helyezte hivatalába. I falu bátor kiállásáért az ötvenötö dik születésnapját most ünnepli CSEMADOK szervezetétől meg kapta a Helytállásért-kitüntetést. Komáromban, a Kárpát-meden cei Magyar Kulturális Napok egyi legszebb szabadtéri rendezvényéi hatalmas nyári zápor zúdult a nya kunkba, s a helyi műsorközlő félbe szakította a színpompás estet és ha zaküldte a döbbent közönségei Rajtunk, délvidékieken múloti hogy a közönség mégsem ment ha za, az erőt és hitet adó közös műso a szakadó esőben is folytatódoti Klapka György közelsége jótékon hatással volt ránk, szinte csodá művelt velünk. És talán Kosztok nyi Dezső városában sincs mé minden veszve, (dudás) * ISMERTETÉS Nagyszabású koncerttel tiltakoz­nak a romániai zenészek a verespataki bányaprojekt ellen. A FanFest című tiltakozó bulira au­gusztus 28-án kerül sor a Fehér me­gyei bányásztelepülésen. A széna­fesztiválként fordítható rendez­vényre a szervezők - az Alburnus Maior és a Patrir civil szervezet, a romániai Music Television, a Rebel Music lemezkiadó, a Greenpeace, valamint a Mindbomb - a kom­mersz műfajoktól távol álló, szóki­mondásukról ismert zenekart hív­ták meg. így fellép az Országos Audiovi­zuális Tanácsot egy videoklipjük betiltása miatt rendszeresen táma­dó Parazitái két tagja, Ombaldon és Freakadadisk, valamint a kolozsvá-

Next

/
Thumbnails
Contents