Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-21 / 194. szám, szombat

2 Közélet UJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 21. RÖVIDEN A pozsonyi Volkswagen kitűnő féléve Pozsony. A Volkswagen Slovakia 2004 első hat hónapjában 95,4 milliárd koronás forgalmat könyvelt el, ami 26%-kal több, mint 2003 hasonló időszakában. Az első félévben 120 117 jármű, 180 544 sebességváltó és 8,3 millió alkatrész került le a cég futószalagjairól. Az ország külkereskedelmében meghatározó fontosságú társasság 54,3 milliárd korona import mellett 94,7 milliárd korona értékben exportált. A VW június végén 8692 főt alkalmazott. (SITA) Jövőre 44 milliárdot kapunk Brüsszeltől Brüsszel/Pozsony. A pénzügyminisztérium számításai szerint jövőre átszámítva és fejenként 2874 koronát fizetünk be az Európai Unió közös kasszájába, azonban a Brüsszelből érkező pénzügyi segítség ennél jóval tetemesebb lesz, fejenként 8195 korona. Vagyis Szlovákia pozitív mérlege 2005-ben 5321 koronára rúg. Abszolút számokban kifejezve 15,519 milliárd koronás befizetés mellett 44,251 milliárdot kapunk vissza. A 2005 és 2007 közötti időszakban pedig Pozsony együttesen 48,049 milliárd koronát fizet be és Brüsszeltől 130,908 milliárdot kap vissza. (SITA) Elfelejtettük a ’68-as orosz megszállást Pozsony. A lakosság háromötödét egyáltalán nem foglalkoztatják az 1968. augusztus 21-i történések és annak következményei a Sta­tisztikai Hivatal közvélemény-kutatása szerint. A megkérdezettek 81 százaléka állítja: a történelmi dátum nagyban hozzájárult a volt Csehszlovákia szocialista rendszerének fenntartásához, háromne­gyede szerint pedig a húszéves szovjet megszállás kezdetét jelentet­te. A polgárok kétharmadának meggyőződése: 1968 augusztusa a fejlett világtól való teljes elszigetelődést eredményezte. (TASR) Senkit sem vontak felelősségre Pozsony. Az 1968-as események apropóján rosszallását fejezi ki a Demokrata Párt (DS), amiért a totalitárius rendszer vezetői közül jo­gilag még senkit nem ítéltek el. Jozef Meciar alelnök felhívja a figyel­met arra is, hogy a múltban alkalmazott alibizmus nem vezet sehova, és Szlovákia története során először emlékezik erre a szomorú törté­nésre a NATO- és az Európai Unió teljes jogú tagjaként. (TASR) Vezet, de visszaesett a Smer Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat - a Focus ügynökség felmérése szerint -, a Smer kerülne ki győztesen, ám a jú­niusi eredményekhez képest 23%-ot érne csak el. Ez hatszázalékos csökkenést jelentene. 15%-kal a HZDS lenne a második, 11%-kal pe­dig az MKP harmadikként csatlakozna a legsikeresebb pártok névso­rába. Őket követné az SDKÚ 10%-kal, a KDH 8%-kal és a nemzetiek 6%-kal. Bekerülne a parlamentbe a HZD és az ANO is. (SITA) A Smer elnöke inkább lesz populista, mint tolvaj Fico: rabol a kormány ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány szerdai ülé­se után egyértelmű üzenetet tolmá­csolt az ország lakosságának: hagy­jatok minket nyugodtan szétrabol­ni az ország vagyonát - véli Robert Fico, a Smer elnöke. A Szlovák Tit­kosszolgálat (SIS), 2003-as évzáró jelentése - a Smer szerint - több ál­lami vállalat szétrablásáról, vala­mint korrupcióról számolt be. A Smer a parlament nevében felszólí­totta a kormányt, hogy reagáljon erre. „Válaszként elfogadtak egy dokumentumot, mely szerint a tit­kosszolgálatjelentése egyetlen tör­vénysértést sem nevez meg, mely alapján megkérdőjelezhetőek a magánosítások. Ez a kormány vála­sza. Dzurinda kormánya Figyelmen kívül hagyja, sőt kineveti a parla­mentet, valamint a titkosszolgála­tot” -jelentette ki Fico. A Smer el­nöke szerint a külügyminisztériu­mon kívül mindegyik tárca részt vett és folyamatosan részt vesz az ország szétlopásában, és Dzurinda kormánya soha senkit nem vont fe­lelősségre. „De én inkább leszek populista, mint tolvaj” - zárta saj­tóértekezletét Fico. (dem) Tegnap egész nap szolgálatban voltak a tűzoltók, miután természe­ti katasztrófával fenyegető balesetet történt Donovaly mellett. A vízduzzasztó közelében felborult reggel egy észt kamion, melynek rakteréből ismeretlen mennyiségű veszélyes olajos folyadék dőlt ki. Az utat több órára teljes szélességében lezárták. (TASR-felvétel) Szlovákia az új európai uniós tagországok között is sereghajtó, a lakosság 20 százaléka nagyon nehezen él meg Európa szegényei vagyunk SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖB Az átlagkereset 60 százalékából élők aránya Szlovákia Magyarország Észtország Litvánia Lettország Ciprus Lengyelország Málta - Szlovénia Csehország EU-átlag 0 5 10 15 20 25 Brüsszel/Pozsony. A nem­rég csatlakozott tíz új eu­rópai uniós tagország kö­zül Szlovákiában a legna­gyobb a veszélye annak, hogy a polgárok a szegény­ségi küszöb alá kerülnek - derült ki az Eurostat leg­frissebb felméréséből, amely szerint a szegény­ségtől a cseheknek kell a legkevésbé félniük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában 21, Csehország­ban a lakosság 8%-a él a szegény­ségi küszöb alatt. Magyarorszá­gon 18, a régi tagállamokban 15%. Az Eurostat nem az abszo­lút, hanem az egyes országok át­lagjövedelmének 60%-a alatt ke­resők arányával jellemzett relatív szegénységet méri. Nálunk az átlagbér tavaly év végén 14365 korona volt, ennek 60%-a, azaz a szegénységi küszöb 8619 korona. Tehát a felmérés alapján mindenki szegénynek te­kinthető, aki ennél kevesebb bért kap kézhez, tehát ide tartozik az összes ember, aki minimálbérért kénytelen dolgozni. Ez nem válto­zik akkor sem, ha a jelenlegi 6080 koronáról 6500 koronára emelik a minimálbért. Gazdasági elemzők elismerik, hogy a mutató valós összehasonlí­tási alapot jelent, de csak a lakos­ság szociális helyzetének egyik le­hetséges felmérése. „Azokban az országokban, ahol magasabb a bérkülönbözet, ott ez a mutató nagyobb viszonylagos szegénysé­get mutat ki” - mondta lapunk­nak Horváth Mihály, a szociális minisztérium szociálpolitikai in­tézetének igazgatója. A gazdasági növekedés magasabb üteme nö­veli a bevételek közti különbsé­get, de hibás lépés lenne a ki­egyensúlyozottabb bérek érdeké­ben visszafogni a gazdaságot, véli az igazgató. „E mutató alapján például Angliában magasabb a szegénység, mint Bulgáriában, mivel ott jóval magasabb a kü­lönbség a bérek alsó és felső hatá­ra között” - mondta lapunknak Horváth. Az elemző szerint meg­tévesztő lehet az is, hogy ez a módszer csak a béreken alapul, nem veszi figyelembe a szociális, oktatási és egészségügyi rendszer juttatásait. A jelentésben a szociális hely­zet feltérképezésére használt mutatók egyike arról árulkodik, mennyire szegények a szegé­nyek. Ebből kiderül, hogy Szlo­vákiában, Észtországban és Cip­ruson a legrosszabb a helyzet. Az alsó és felső rétegek közötti jöve­delmi különbségek ugyancsak megfelelő képet adnak az egyes országok társadalmáról. Az alsó 20% és a felső 20% jövedelme közötti különbség az új tagállamok átlagában valamivel, alacso­nyabb, mint a régi tagországok­ban. Szlovéniában 3,2-szeres, Magyarországon 3,4-szeres a kü­lönbség, Észtországban azonban kiugróan magas, 6,1-szeres. Az új tagállamok átlagában 4,3-sze- resek a jövedelmi különbségek, szemben az EU 15 4,4-szeres át­lagával. Az adatokból kitűnik, hogy az új tagországok lakóinak fogyasztói szokásai jelentősen el­térnek az EU régebbi 15 államá­nak átlagától. Míg az újak közül minden tagországban többet köl­tenek az emberek élelmiszerre és kevesebbet a közművekre, addig a régi tagországokban fordított ez az arány. dpj, ctk) Októbertől 5629 korona nettó fizetést kapnak kézhez a legkisebb fizetésért dolgozó alkalmazottak Valószínűleg 6500 korona lesz a minimálbér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem született meg­egyezés a minimálbér kérdésében az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén - tájékoztatta lapunkat Horváth Mihály, a szociális mi­nisztérium szociálpolitikai intéze­tének igazgatója. A kormány és a munkáltatók képviselői kitartot­tak a 6500 koronás javaslat mel­lett, a szakszervezetek 6500 és 7190 korona közti értéket javasol­tak. A szakszervezetek szerint a gazdasági növekedés erőteljesebb béremelkedést is lehetővé tenne. A kormány- és munkaadói oldal szerint viszont a magasabb mini­málbér a munkanélküliség emel­kedéséhez vezetne. Ezt vitatja a szakszervezet. „Sem a kormány, sem a munkáltatók nem rendel­keznek valós adatokkal arról, mi­lyen hatással lenne a magasabb minimálbér a munkanélküliség­re” - mondta lapunknak Juraj Blahák, a Szakszervezetek Szö­vetségének (KOZ) alelnöke. A magasabb minimálbér főleg a szegényebb régiókban élők szá­mára lenne káros - állítja Hor­váth. „Ahol alacsonyabb az átlag- bér, ott a magasabb minimálbér akár a helyi átlagbér 70-80 száza­lékát is elérhetné, ez fékezné a munkaerőpiac fejlődését - mond­ta Horváth. - Nőne a feketemun­ka, de csökkenne a munkalehető­ségek száma is, vagyis ahelyett hogy segítené a legszegényebbe­ket, inkább rontana a helyzetü­kön. Egész régiók fejlődését lassít­hatná.” A szakszervezetek az európai statisztikákkal érvelnek: „A mi­nimálbér tekintetében egyik utolsó helyen vagyunk az uniós országok között, csak Lettország­ban és Litvániában alacsonyabb” - indokolta a KOZ álláspontját Eugen Skultéty alelnök. Az Eurostat szerint a minimálbér Szlovákiában 148 euró, Csehor­szágban 207, Magyarországon 191, Lengyelországban 177 euró. A KOZ fokozatosan 55 százalékra emelné a minimálbér és az átlag­bér arányát. A kormány elé tehát a munka-, szociális és családügyi minisztéri­um 6500 koronás bruttó minimál­bér-javaslata kerül, ami 420 koro­nás, azaz 6,9 százalékos növeke­dést jelent. A legalacsonyabb munkabér ezzel az előrejelzések szerinti idei átlagbér 42 százalé­kát teszi majd ki. Horváth szerint ugyan nominálértékben csak 6,9 százalékos emelést jelent a mi­nisztérium javaslata, a valóság­ban közel 11 százalékkal nő a mi­nimálbérért dolgozók tiszta bevé­tele. „Az adórendszer változásai­nak köszönhetően a nettó bér na­gyobb mértékben emelkedik” - tájékoztatott Horváth. A nettó mi­nimálbér tehát október elsejétől a jelenlegi 5095 koronáról 5629 ko­ronára emelkedik, ha a kormány is jóváhagyja a javaslatot, (lpj) Két dunántúli megye az Agrokomplex 2004-en Magyarországi vendégek a nyitrai szakvásáron Egy furgont és egy pénzváltót fosztottak ki // Őrizetben a két csallóközi rablás gyanúsítottjai ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Az Agrokomplex 2004 szakvásárra meghívást kapott Ko- márom-Esztergom Megye Önkor­mányzatának küldöttsége, vasár­nap pedig Veszprém megye ön- kormányzati képviselői tekintik meg az M 1-es pavilont. Láposi Elzát, Komárom-Eszter- gom Megye Önkormányzatának al- elnökét Szabó Sóki Andrea, a Vág- Duna-Ipoly Eurorégió új elnöke és Péli Hédi házigazdaként fogadta. A találkozón részt vett Nyitra Megye Önkormányzata részéről Fehér Miklós alelnök is. A kiállítóterü­leten megtekintették a Vág-Duna- Ipoly Eurorégió és Nyitra Megye Önkormányzata munkáját bemu­tató standot. -Hamarosan sor kerül egyéves közös munkánk értékelé­sére, úgy érezzük, együttműködé­sünk cseppet sem volt formális. En­nek egyik komoly bizonyítéka, hogy a következő bizottsági ülésen, szeptember 7-én a párkányi Vadas termálfürdőben szó lesz a nemzet­közi idegenforgalmi kapcsolatok bővítéséről - tájékoztatta lapunkat Bób Mária, Nyitra Megye Önkor­mányzatának Európai Integrációs és a Határon Átnyúló Kapcsolatok Osztályvezetője. Az Agrokomp- lexen megrendezett megyei és eurorégiós közös kiállítás egyben a felek további szoros együttműkö­dését is jelképezi. A Phare-CBC tá­mogatások keretében a jövőben is együttműködnek az Interreg öko­lógiai jellegű és határmenti prog­ramjaiban. (száz) ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Tegnap vizs­gálati fogságba helyezték annak a bandának a két tagját, amelyet több dunaszerdahelyi járásbeli fegyveres támadás elkövetésével gyanúsítanak. Május 5-én, Csallóközkürt határában fényes nappal három símaszkos férfi gép­kocsival torlaszolta el egy furgon útját. A sofőrt fegyverrel a raktérbe kényszerítették, majd Albáron ke­resztül Kislúcsra hajtottak, ahol a cigarettákból és telefonfeltöltő-kár- tyákból álló rakományt, valamint a sofőr bőrtáskáját saját kocsijukba rakták át és elhajtottak. A rablás so­rán több mint 300 ezer korona kár keletkezett, a sofőrnek az ijedtsé­gen kívül nem lett baja. A banda másodszor július 6-án a somorjai Lilla butikra csapott le, ahol az elárusítónőt a földre kényszerítették, majd a pénzváltó­ban dolgozó másik eladót fegyver­rel utasították a bevétel átadására. A rablás során 250 ezer korona ká­ra keletkezett a tulajdonosnak. Mi­után a rendőrök őrizetbe vették a feltételezett elkövetők közül két személyt, Cs. Cs.-t (1983) valamint R. T.-t (1981), dunaszerdahelyi já­rásbeli lakosokat, az ügyészség au­gusztus 18-án rablás és bűnré­szesség címén már vádat is emelt ellenük, és javasolta vizsgálati fog­ságba helyezésüket. A kerületi bíró­ság augusztus 204 hatállyal helyt adott az ügyészség kérelmének, így a két bűnöző rács mögött várja az eljárás lefolytatását, (jóm)

Next

/
Thumbnails
Contents