Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-16 / 189. szám, hétfő

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 16.

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Pókember 2 (am.) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI:

Olasz nyelvtanfolyam kezdőknek (dán) 20.15 MLADOST: Choking Hazard (cseh) 16 Samsara (ném.-fr.) 17.30, 20 PÓLUS - METROPOLIS: Garfield (am.) 13.15, 13.45, 14.30, 15, 15.30, 16.15,16.45,17.15,18,18.30,19,20.15,20.50 Jószomszédi iszony (am.) 13.35,15.35, 17.35, 19.35, 21-35 Shrek 2 (am.) 13,15, 17, 19, 21 Pókember 2 (am.) 13.30,15.50,18.10, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 15.05,17.40 Betörő az albérlőm (am.) 19.10, 21.10 Pofa be! (fr.) 13.20, 17.20, 21.55 Holnapután (am.) 19.45 Trója (am.) 20.20 Szégyenfolt (am.) 15.10, 21.50

KASSA

CAPITOL: Arthur király (am.-ír) 18, 20.30 ÚSMEV: Garfield (am.) 16,18 Pasifutam (cseh) 20IMPULZ: Holdfényév (am.) 17.15,19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

PATH - KERTMOZI: A titkos ablak (am.) 20.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Holtak hajnala (am.) 20 LÉVA - KERTMOZI: Piszkos tánc 2 (am.) 21.30

GYŐR

PLAZA: Én és a hercegem (am.-cseh) 15.45,19.30 Függőség (am.- ném.) 15.45,17.45,19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 11,14.15,17 Hirtelen 30 (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Holnapután (am.) 20 Holtak hajnala (am.) 13.30,18, 20.15 A legelő hősei (am.) 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15 A megtorló (am.-ném.) 14.45, 17.15, 19.45 Pókember 2 (am.) 10.30, 11.45, 13, 14.15, 15.30,16.45,18,19.15, 20.30 Shrek 2 (am.) 10,12,14, 16,18, 20 Trója (am.) 17.30,20.30 Az 50 első randi (am.) 13.30,15.30

ÉNEKMONDÓK FIGYELMÉBE

Rendkívüli érdeklődés - előadások hitről és képzőművészetről, valamint két ikertárlat megnyitója

Szerdán Szerdahelyen

Gály Katalin és Tihanyi József az ART MA Galériában megrendezett közös tárlatuk megnyitóján (A szerző felvételei)

A Csemadok Füleki Alapszervezete szervezésében október 8-9- én megrendezendő Megzenésített Versek Fesztiválján a hazai amatőr előadóknak kínálnak bemutatkozási lehetőséget.

Az érdeklődők szeptember 15- ig jelentkezhetnek hanganyaggal együtt a következő címen: Csemadok Füleki Alapszervezete, ul. I. Madácha 5,986 01 Fifakovo.

A fesztivál főszereplői az egész országból jelentkező magyar amatőr csoportok, szólisták leszMTI-HÍR

Varsó. Lengyelország és a XX. század világirodalmának egyik legnagyobb költője volt Czeslaw Milosz, aki szombaton hunyt el Krakkóban, 93 éves korában.

„Nem vagyok külföldre távozott politikai ellenfél, sem pedig csalódott egykori kommunista” - vallotta mindig Milosz, aki 1951-ben vonult önkéntes száműzetésbe a sztálinista Lengyelországból. Amikor 1980-ban a Svéd Királyi Akadémia neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat - a döntés nem volt teljesen független az abban az évben zajló gdanski sztrájkoktól és a Szolidaritás szak- szervezet megalakulásától -, azzal indokolták kitüntetését, hogy „életműve kompromisszum nélküli világossággal fejezi ki az éles konfliktusokkal teli világba kivetett ember sorsát”. A varsói rezsim nem arathatta le a lengyel irodalom e diadalát, mert Milosz emigrációs évei idején nem engedte, hogy műveit Lengyelországban kiadják.

Czeslaw Milosz 1911-ben született Litvániában, amely akkor a cári Oroszországhoz tartozott. A 20-as években lengyel várossá vált Wilnó (Vilnius) egyetemén tanult, Itt születtek első versei, és részt vett a Zagary (Fáklya) irodalmi csoport létrehozásában, amely jelentős szerepet játszott a lengyel avantgárdban. AII. világháború idején Varsóban illegális kiadót hozott létre, verseit az 1944-es varsói felkelés idején is szavalták. Ő jelentette meg a Független ének című antifasiszta antológiát. 1944 nyarán kis híján az életével fizetett bátorságáért egy náci razzia során.

nek, akiknek a szervezők nemcsak a rendezvény helyszínén, hanem a környéken is biztosítanak fellépési lehetőségeket.

A kísérőprogram részeként ismert hazai vendégművészek is színpadra lépnek, köztük a Kicsi Hang duó: Menyhárt József és Borbély Katalin, a Kor-Zár két tagja: Zsapka Attila és Sot- kovszky Lajos és sokan mások. A fesztiválra Földes László, azaz Hobo is elfogadta a szervezők meghívását, (kósik)

Milosz a háború után csatlakozott az új lengyel rendszerhez. 1945-ben az ő összegyűjtött verseinek kötete a felszabadult Lengyel- ország első új könyvei közé tartozott. Diplomáciai pályára lépett, kulturális attasé lett előbb Washingtonban, majd Párizsban, de 1951-ben, amikor a nemzetközi légkör egyre ridegebbé vált, és otthonról egyre jobban megkötötték a kezét, a szakítás mellett döntött. Franciaországban telepedett Je. Ő lett az európai irodalmi díj első kitüntetettje 1953-ban a Hatalom megragadása című könyvéért. Még ugyanebben az évben jelenteti meg a Fogoly gondolatot, amelyben élesen bírálja a sztálinizmust és keleteurópai országok értelmiségének alkalmazkodási erőfeszítéseit. Ez az esszé korának élő lelkiismeretévé avatta őt.

1960-ban Czeslaw Miioszt meghívták előadónak a kaliforniai Berkeley egyetemre, ahol később a szláv nyelv és irodalom professzora lett. Ekkortájt kezdték széles körben lefordítani műveit. (Versei magyarul először 1987-ben jelentek meg Múzsáim palotája címmel). Megírta litvániai gyermekkorának történetét Az Isza partján címmel, 1964-ben jelent Egy másik Európa című esszéje. Legfontosabb mondanivalójának szánta, hogy megóvja az embert a belső széthullástól és az erőszaknak való behódolástól.

A lengyel kommunista rendszer 1989-es bukását követően egy ideig megosztotta napjait Kalifornia és Krakkó között, végül hazatért az ősi lengyel városba, amely 2001- ben óriási ünneplésben részesítette 90. születésnapja alkalmából.

Pontosabban múlt szerdán és Dunaszerdahelyen. Még pontosabban: egy fülledt augusztusi hétköznap délutánján és estéjén a Csallóköz szívében. Az ember azt hihetné, az adott tér- és időkoordinátákon semmilyen érdemleges, országos figyelemre számot tartó kulturális esemény nem történik. Nagy tévedés! Kukkónia szellemi központjában ugyanis a múlt hét közepén mindjárt három is történt.

HIZSNYAI ZOLTÁN

Az első rendezvényen - amelyre Huncík Péter házának árnyas, buja zöld kertjében került sor - Buda Béla pszichiáter és Tomka Miklós vallásszociológus előadását hallgatta meg a mintegy félszáz érdeklődő. A hit szerkezete, genezise, lelki és szociokultu- rális funkciói címmel meghirdetett „délutáni beszélgetés”-ről a két rendkívül nívós előadás elhangzását követően, sajnos, el kellett jönnöm, így az azt követő vitáról nem tudok beszámolni. Annyi azonban így is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy e magánkezdeményezésként elindíSZABÓMIHÁLY GIZELLA

Minisorozatunkban a középszintű önkormányzati rendszerhez kapcsolódó fogalmak magyar megnevezésével foglalkozom. Most a regionális önkormányzati egységek egyik szervéről lesz szó. A vonatkozó törvény szerint a samosprávny kraj egyik fő szerve a zastupiteFstvo samosprávneho kraja. A szlovákiai magyar lapokban a regionális önkormányzat választott képviselőiből álló testületet legalább ötféleképp nevezik meg: megyei önkormányzat, megyei képviselő-testület, megyei közgyűlés, megyegyűlés, megyei parlament. Látjuk, hogy mind a négyben szerepel a megye szó, holott - amint arra rámutattam - a Szlovákiában kialakított középfokú regionális önkormányzatoknak semmi közük a régi megyerendszerhez, s a megye szó alkalmazásával tautologikus szókapcsolatokat hozunk létre.

A fenti megnevezések közül az elsőnek többféle értelmű hasznátott előadássorozatnak nagy létszámú közönsége van a városban és környékén. Ami a folytatás sikerének garanciája.

Ezek után meg voltam győződve arról, hogy a következő helyszínen, vagyis az ART MA Galériában - ahol Gály Katalin és Tihanyi József közös tárlatának megnyitójára került sor - jóval kevesebben gyűlnek majd össze. Szerencsére kishitűségem teljesen indokolatlannak bizonyult. A pincehelyiségben ugyanis még az előzőnél is nagyobb közönség előtt hangzott el Hushegyi Gábor esztéta kiállításmegnyitója.

„Egyikük sem vált a kortárs képzőművészet elmúlt tíz-húsz évének fő csapásirányaként meghatározott »más kreativitás« multi- és intermediális irányzatának képviselőjévé. Kitartottak a hagyományos képzőművészeti technikák, műfajok mellett, ám ezek kereteit tágították - kísérleteztek, hogy a »hagyományos« jelzőtől megszabadulhassanak” - mondta többek között Hushegyi, majd hozzátette: a „legújabb mainstream az 1970-es, 80-as és 90-es évek negálása, a múlt nélküli újfestészet meghirdetése”. A későbbiekben hangsúlyozta: reméli, erre a két művészre egyre többen figyelnek fel már csak azért is, mert „kegyetlen fintor lenne, ha éppen olyan alkotókat marginalizálnának a hagyományos képzőművészeti technikák

latára van adatom. A leggyakoribb az a helyzet, amikor újságíróink a megyei önkormányzat és a megyei képviselő-testület kifejezéseket azonosítják, például amikor arról írnak, hogy a megyei önkormányzat x számú képviselőből áll. Máskor lapjaink a megyei önkormányzat alatt a hivatali apparátust, azaz az önkormányzati hivatalt értik; például arról olvashatunk, hogy a megyei önkormányzat még nem küldött ki egy hivatalos határozatot vagy egy igazgatói kinevezést. Végül úgy tűnik, hogy a Kassai Megyei Önkormányzatféle megnevezésekben a megyei önkormányzat a samosprávny kraj magyar megfelelője kíván lenni. A bevezetőben említett másik négy kifejezést (megyei képviselő-testület / közgyűlés / parlament, illetve megyegyűlés) a választott testület megnevezésére használják, bár arra is van adatom, hogy lapjaink olykor "közgyűlés-nek nevezik a képviselő-testület aktuális ülését.

új művelői, akik fenntartották a kontinuitást, sőt tanultak az avantgárdból és a posztmodernből is.” (Aki azon a bizonyos szerdán nem tudott eljönni, a Navigare necesse est című kiállítást augusztus 20-ig még megtekintheti.)

A másik kiállítást a közeli Kortárs Magyar Galériában nyitotta meg a Fülekről származó magyarországi művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat fő- szerkesztője, Lóska Lajos. A közönség egy része az előbbi helyszínről vándorolt ugyan ide, de - láss csodát! - az érkezők már javában nézelődő műértőkre találtak az ikertárlatnak helyet adó két helyiségben.

A központi csarnokban a galéria saját gyűjteményéből nyílott reprezentatív kiállítás. A gyűjtemény nívóját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezekben a napokban ugyanebből a kollekcióból egy színvonalas győri kiállítást is rendeztek.

Egy, az előbbiből nyíló kisebb teremben pedig a KMG V. Művésztelepén született - és a galériának adományozott - alkotáHa e kifejezések közmagyar jelentését, illetve jelenlegi magyar- országi használatukat megnézzük, az alábbiakat állapíthatjuk meg: A régi vármegyei rendszerben 1848 előtt a (lényegében kisszámú) megyei nemesség önkormányzati jogait közvetlenül, a rendszeresen megtartott megyegyűléseken gyakorolta, ez ma a választópolgárok nagy száma miatt lehetetlen. Ezért most a lakosság mint az önkormányzat kollektív alanya ezt a jogot közvetetten, választott képviselői útján vagy közvetlenül, pl. népszavazás révén gyakorolja (ez mind nálunk, mind Magyarországon így van). Magyarországon a megyei képviselő-testületeket köz- gyűlés-nek nevezik, hivatalos elnevezésük pl. ilyen: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A magyarországi sajtó azonban - leginkább a szóismétlések elkerülése végett - ennek szinonimájaként használja a megyei képviselő-testület, megyegyűlés, illetve a metonimikus megyei önkorsokat mutatták be a rendezők. A hazaiak közül Szabó Ottót és Ferdics Bélát, Magyarországról Budahelyi Tibort, Harmati Zsófiát, Kovács Katalint, Lenkey Tóth Pétert, Szurcsik Józsefet és Ter- jéki Esztert, Szabadkáról pedig Boros Györgyöt találjuk a művésztelep résztvevői, illetve a kiállítók között. (A két tárlat egyébként augusztus 30-áig látogatható.)

A rendezvényeket ráadásul (kedden, csütörtökön és pénteken) előadássorozat is kísérte. Kvarda József, a kultuszminisztérium államtitkára és Filótás Lászlóné, a budapesti Képzőművészeti Kollégium titkára a szlovák, illetve a magyarországi kulturális pályázati rendszerről, Szabó Lilla művészettörténész Mednyánszky László munkásságáról adott elő, míg Lóska Lajos Figurális művészet és komputer- grafika, Wehner Tibor esztéta pedig Az ezredforduló magyar köztéri szobrai címmel tartott előadást.

Mindent összevetve egyet mondhatunk: soha eseménytelenebb napokat Dunaszerdahelyen!

mányzat kifejezéseket is - vagyis hasonló a helyzet, mint nálunk. Az utóbbi kifejezés használata egyébként azzal magyarázható, hogy a lakosság szemében az ön- kormányzatot a közgyűlés testesíti meg. Magyarországi lapokban megyei szintre vonatkozóan a parlament nem fordul elő, hiszen ennek jelentése ’törvényhozó testület’, a regionális közgyűlés pedig köztudottan csak rendeletet alkothat.

Figyelembe véve a magyarországi gyakorlatot, hivatalos megnevezésként nálunk is a közgyűlés szót kellene szorgalmaznunk, így például ha a hírekben a zastupitel’stvo samosprávneho kraja fordul elő, ajánlatos volna magyarul így fogalmazni: a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Közgyűlése, ülésezik a kerületi önkormányzat közgyűlése stb. Stílusélénkítő célzattal elfogadhatók a kerületi (esetleg megyei) képviselő-testület, illetve kisebb fenntartásokkal a megyegyűlés kifejezések is.

Elhunyt a lengyel költészet lelkiismerete

Búcsú Czeslaw Miiosztói

A Kortárs Magyar Galéria tárlatát számos fiatal is megtekintette

OTTHONUNK A NYELV - ALISPÁNOK ÉS MEGYÉK 3.

Megyegyűlés, megyei képviselő-testület, közgyűlés ...