Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-16 / 189. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 16 RÖVIDEN Szakadás a tálib vezetésben Kabul. Bizonyos jelek sze­rint a tálib vezetés bomlófél­ben van. Scott Nelson őrnagy, az amerikai haderő szóvivője e kijelentését azokra a beszá­molókra alapozta, amelyek szerint a fanatikus tálib rend­szer híveinek egy része úgy határozott: a jövőben nem is­meri el vezetőjének Omar mollát. A disszidens csoport, amely magát Taliban Dzsa- miat Dzsais-i-Muszliminnek (a tálibok muszlim hadsereg­ének) nevezi, a szélsőségesek egyharmadát tömöríti. Veze­tője egy 45 éves kandahári ka­tonai parancsnok, Szajed Mo­hamed Akbar Aga móllá. Az amerikai szóvivő jelentős fej­leménynek nevezte a frakció állítólagos kiválását. (MTI) Tisztázatlan mandátum Kigali. Ruandái katonák in­dultak tegnap Szudán huma­nitárius válságtól sújtott Dár- fúr tartományába. Az Afrikai Unió (AU) megbízásából vé­delmet nyújtanak azoknak a nemzetközi megfigyelőknek, akik a kartúmi kormány és a térségben élő fekete bőrű la­kosság érdekeiért fellépő fegy­veresek között megkötött tűz­szünet tiszteletben tartását el­lenőrzik. Paul Kagame ruan- dai elnök Kigaliban közölte: a 154 ruandai katona fel fog lépni a polgári lakosság védel­mében is, ha szükségesnek mutatkozik. Ez a nyilatkozat némi zavart okoz az AU-erők mandátumát illetően, hiszen a pánafrikai szervezet eredeti­leg csak a megfigyelők védel­mére adott nekik felhatalma­zást. Az AU-erők helyszínre szállításának költségeit Hol­landia vállalta. (MTI) Népszavazás Chávezről Caracas. Népszavazást tar­tottak tegnap Venezuelában. A dél-amerikai ország választói­nak arról kellett dönteniük, visszahívják-e hivatalából Hu­go Chávez államfőt. Az elnök megbízatása véget ér, ha a népszavazáson a 14 millió vá­lasztójogosult közül legalább annyian foglalnak állást a tá­vozása mellett, mint amennyi­en hivatalba lépésére szavaz­tak a 2000-ben rendezett el­nökválasztáson. Akkor hozzá­vetőleg 3 millió 760 ezren vok­soltak Chávezre. Venezuelá­ban rendkívül egyszerű a refe­rendum: a választók meg­nyomják a megfelelő gombot egy készüléken, amely auto­matikusan elkönyveli a leadott szavazatot. (MTI) A „kommunista beütésű” Chávezt az ellenzék az első pillanattól fogva keményen támadja (Képarchívum) Megkezdődött az iraki nemzeti konferencia, nem csitulnak a harcok Nedzsefben Megfeneklett a tűzszünet suk a közbiztonságot, és eléljük azt, hogy a milicisták tegyék le a fegyvert.” Az Allávi-kormány azt szerette volna, ha asz-Szadr milíci­át feloszlatják, és politikai mozga­lommá alakítják. A nemzetbizton­sági tanácsadó képviselte az iraki átmeneti kormányt a síita lázadók­kal folytatott fegyverszüneti tár­gyalásokon, s hivatalosan bejelen­tette: az átmeneti kormány újra ka­tonai eszközökhöz folyamodik, hogy helyreállítsa a rendet a szent városban. Asz-Szadr szóvivője az amerikai felet hibáztatta a kudar­cért. „Volt néhány kérésünk, ame­lyekhez feltétlenül ragaszkodtunk, ám az amerikaiak elutasították ezek teljesítését, mondta a szóvivő. Ilyen követelés volt többek között az, hogy az amerikai hadsereg fi­zessen kártérítést a harcokban el­esett fegyveresek családjának.” Asz-Szadr egy másik képviselője a kormányfőt kárhoztatta a történte­kért. „Minden pontban megálla­podtunk Rubaival, de Allávi visz- szahívta őt. A szentatya az esti órákban utazott vissza Rómába (Reuters-felvétel Kimerültnek látszott a 84 éves egyházfő Egyre dühösebb síiták Egy holland, egy ukrán és egy amerikai katona vesztette életét tegnap Irakban, ahol a síiták felke­lése nemhogy csitulna, ellenkező­leg, lassan az általuk lakott terüle­tek teljes egészére kiterjed. A hol­land kontingens egy 29 éves kato­nai rendésze tűzharcban vesztette életét Irak déli részén, a lövöldö­zésben öt társa megsebesült. Egy ukrán katonát Szuveira közelében aknarobbanás ölt meg. Egy ameri­kai katona út mentén elhelyezett pokolgép robbanása következtében vesztette életét Bagdad északi ré­szén. A túszul ejtett iráni diplomata megbüntetésével fenyegetőzött egy iraki terrorista csoport, ha Teherán nem engedi el az Iránban őrzött iraki foglyokat - jelentette az al- Dzsazíra. A pápa az abortusz ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lourdes. Az élet feltétlen védel­mére szólította fel az embereket II. János Pál pápa tegnap a franciaor­szági Lourdes kegyhelyén tartott szabadtéri szentmiséje során. „Az élet szent ajándék, a fogamzástól a természetes halálig tiszteletben kell tartani” - mondta, állást foglal­va a művi vetélés és az eutanázia (kegyes halál) ellen. A 84 éves, Parkinson-kórban szenvedő egy­házfő kimerültnek látszott. Egy he­lyen megakadt francia nyelvű szentbeszédében, s néhány sza­kaszt kihagyott a beszéd írott szö­vegéből. Lourdes a katolikus egy­ház egyik legfontosabb szent helye. A XIX. század közepén a helyi mol­nár 14 éves leányának, Bernadett! Soubirous-nak Szűz Mária-látomá sa volt egy ottani barlangban. IX Pius pápa 1862-ben hitelesnek is merte el a kislány látomását, s ; barlang forrásának vizét gyógyít! erejűvé nyilvánította. A pápa szentmise a Bemadette-barlanj előtti nagy kiterjedésű réten zajlót le több százezer hívő előtt. Számos beteg ember, köztül megannyi tolókocsis rokkant vet részt a szentmisén, amely a pápa látogatás csúcspontja volt. A páp; abból az alkalomból tett kétnapo látogatást a délnyugat-franciaor szági Szűz Mária-kegyhelyen, hog 150 évvel ezelőtt hirdette kin kato likus egyház Szűz Mária szeplőte len fogantatásának dogmáját. Róma, Firenze, Milánó, Torino, Velence, Nápoly és Palermo a fenyegetett városo Itália tart a terrortámadásoktól MTI-HÍR Bagdad. Miután szombaton megfeneklettek a tűzszüneti tárgyalások Nedzsefben, tegnap kiújultak a harcok a síiták szent városában. Több mint 1300 küldött gyűlt ösz- sze tegnap Bagdadban, hogy 3 napos konferencián kijelölje a további utat a de­mokrácia felé botladozó ira­ki nemzet számára. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az úgynevezett nemzeti konfe­rencia részvevői - mintegy 70 kü­lönböző, az ország etnikai, törzsi és politikai sokszínűségét reprezentá­ló csoport tagjai - megválasztják a száz fős iraki Nemzeti Tanács 81 tagját. A maradék 19 fő a hatalom- átadáskor feloszlatott iraki kor­mányzótanács tagjai közül kerül majd ki. A Nemzeti Tanács az el­képzelések szerint az Ijád Allávi ve­zette átmeneti kormány tanácsadó testületéként fog működni a 2005 januári választásokig. A tanács két­harmados többséggel útját állhatja a kormány által előterjesztett tör­vényeknek, és elfogadja az ország jövő évi költségvetését. Mindeze­ken túl a testület nevezi ki az iraki kormányfőt és az államfőt, bárme­lyikük lemondása vagy elhalálozá­sa esetén. Értekezés aknaesőben A konferencia megnyitóján be­szédet mondott Ijád Allávi, az ira­ki átmeneti kormány miniszterel­nöke. „Az önök jelenléte a legna­gyobb kihívás az ország szétszakí­tásán munkálkodó sötét erők szá­mára” - jelentette ki. „Ez nem az út vége, éppen ellenkezőleg, ez az első lépés a demokrácia felé.” A konferenciának otthont adó épü­let felé kilőtt, de célt tévesztett ak­nagránátok csapódtak be egy taxi­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Dubaj. Szombaton meg­erősítették a biztonsági intézkedé­seket Olaszország-szerte egy, az al- Kaidához kötődő terrorszervezet tegnapi határidőt tartalmazó ulti­mátuma miatt. Tegnap máris az Olaszország elleni támadások megindítására szólította fel híveit a szóban forgó terrorcsoport. Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádok előzőleg vérfürdőt helyezett küá- tásba arra az esetre, ha Róma au­gusztus 15-éig haza nem rendeli Irakba küldött katonáit, és szemé­lyesen megfenyegette Silvio Ber­lusconi kormányfőt. Egy nappal az ultimátum lejárta előtt az olasz ki­kötők, pályaudvarok, repülőterek, metróállomások biztonsági éllen­MTI-HÍR Washington. Nagyszabású, 70- 100 ezres nagyságrendű európai és ázsiai csapatkivonásra készül az Egyesült Államok, ezt ma kívánja bejelenteni George Bush amerikai elnök. Washingtonban névtelenül nyilatkozó illetékesek 70 ezer amerikai katona hazahívását jó­állomáson és egy buszpályaudva­ron, a lövedékek legkevesebb egy embert megöltek, további tizenhét személyt megsebesítettek. Koráb­bi hírügynökségi beszámolók sze­rint az aknavetőből kilőtt lövedé­kek a zöld zóna közelében csapód­tak be, és megremegtek a nemzeti konferencia helyszínül szolgáló épület falai. Előzőleg a gyűlés több mint száz síita részvevője el­hagyta a termet, tiltakozásul ami­att, hogy Nedzsefben folytatódtak a harcok az amerikai katonák tá­mogatta iraki erők és a síita mili­cisták közön. Mehetett a média is Szemtanúk elmondása szerint robbanásokat és gépfegyverek ke­lepelését lehetett hallani Nedzsef szívében a régi temető környékén. Itt sáncolták el magukat a Muk- tada asz-Szadr radikális síita hit­szónokhoz hű fegyveresek. Az amerikai hadsereg tankjai megkö­zelítették a temető és az Ali imám mecset környékét, otthonmara­dásra késztetve a rémült városla­kókat. A nedzsefi utcákon ameri­kai katonai járművek járőröznek. Előzőleg Nedzsef elhagyására szólította föl a dél-iraki város rendőrfőnöke az ott tartózkodó helyi és külföldi újságírókat. Galeb al-Dzsazeri azt javasolta a sajtó munkatársainak, hogy va­sárnap délig hagyják el Nedzsefet, mert, mint mondta, az említett időpont után nem garantálható a biztonságuk. Túlzó követelések Az iraki síita milicisták és az amerikai hadsereg támogatta iraki erők közötti harcok befejezését cél­zó fegyverszüneti tárgyalások Ned­zsefben szombaton feneklettek meg. Muaffak ar-Rubai iraki nem­zetbiztonsági tanácsadó kijelentet­te: „Célunk az volt, hogy megaka­dályozzuk a vérontást, helyreállít­őrzése a megszokottnál szigorúbb volt és annak is látszott: csendőrök és rendőrök mutatkoztak a bel- és külföldi turisták által nagy szám­ban látogatott helyeken. A római prefektus, Achille Sera megfogal­mazása szerint a hatóságok képe­sek akarnak lenni bármilyen hely­zet kezelésére, de nem szeretnének olyan benyomást kelteni sem az olaszokban, sem a külföldiekben, hogy militarizált városokban tar­tózkodnak. _ Országszerte mindenesetre 13 ezer lehetséges célpontot tartanak számon, illetve őriznek folyamato­san, 5-6 ezret a fővárosban. A fel­adatot 23 ezer katona és rendőr látja el. A Dominó akció keretében - ez a művelet fedőneve - 4 ezer katonát mozgósítottak 150 intéz­solták szombaton, a hidegháború végével és a terrorizmus ellen ví­vott harc kezdetével indokolt át­strukturálás jegyében. A londoni Financial Times úgy tudja, hogy Bush 100 ezer ember hazarende­lésének bejelentésére készül a kül­földi amerikai katonai jelenlét má­sodik világháború óta legjelentő­sebb átformálásának keretében. mény ellenőrzésére. A hétvégére riadókészültségbe helyeztek szá­mos kórházat és hét kiemelten ve­szélyeztetettnek tartott nagyváros­ban a tűzoltóságot készenléti ala­kulatainak megerősítésére szólí­totta fel körlevélben a kormány. A legfenyegetettebbként számontar- tott városok:-Róma, Firenze, Milá­nó, Torino, Velence, Nápoly és Pa­lermo. Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádok - amely azt állítja magáról, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat­hoz kötődik - szerint az olasz kor­mány figyelmen kívül hagyta az augusztus 15-i határidőt, ezért Ró­mának a 191 emberéletet kioltó, március 11-i madridi merényletso­rozathoz hasonló támadásokkal kell számolnia. Bush elnök háborús veteránok előtt fog ma beszédet mondani Cincinnatiban, s ekkor várható a bejelentés. A csapatkivonás két­harmad arányban érinti Európát. Itt 70 ezernyi amerikai katona ál­lomásozik, zömük Németország­ban, ahol ezután is a legnagyobb létszámú amerikai kontingens marad. Tbiliszi/Moszkva. Újabb tűz­harc robbant ki tegnap Grúzia el­szakadni vágyó régiójában, Dél- Oszétiában annak ellenére, hogy a felek előzőleg fegyvernyugvásban állapodtak meg. Nem tudni, melyik fél tüzelt először a dél-oszét terület központi városa, Chinvali környé­kén lévő hegyekből. A dél-oszét ve­zetés grúz fegyvereseket tett fele­lőssé a szombat éjjel életbe lépett tűzszünet megsértéséért. Tbiliszi MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bujumbura. Legkevesebb 180 embert meggyilkoltak fegyveres támadók szombaton Burundi nyu­gati részén, egy kongói tuszi mene­kültek számára fenntartott tábor­ban. Vagy 150 emberrel a helyszí­nen végeztek, további harminc fő a kórházban halt bele sérüléseibe - mondta Isabelle Abric, a Burundi­ban működő ENSZ-misszió szóvi­vője. A lőfegyverrel és kardokkal felszerelkezett támadók az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UN­HCR) által működtetett Gatumba táborban hajtották végre a mészár­lást. A menekülttábor lakói a banyamulenge etnikum tagjai, az­rádiójelentések szerint azonbai éppen a grúz tüzérség ágyútüzi szorította rá a támadókat arra hogy felhagyjanak a lövöldözéssel Oroszországot nyugtalanítja az: katonai segítség, amelyet az US^ nyújt Grúziának - jelentette k Szergej Ivanov orosz védelmi mi niszter szombaton Szentpétervá ron, Donald Rumsfeld amerikai vé delmi miniszterrel folytatott tát gyalása után. Ivanov szerint Grúzi ában nagyon veszélyes iránybai fejlődnek az események. az Ruandából származó kongó tuszik, akik a Ruandával, Burundi val határos kongói területen má jus-júniusban dúlt erőszak elől me nekültek ide. Donátién Ndayizey burundi államfő a menekülőiből ban járva szégyenteljesnek nevezt a mészárlást. Az ENSZ Kongóba) és Burundiban dolgozó tisztviselő szintén a helyszínre utaztak, hog feltárják a támadás körülményei! „Rengeteg tetemet láttunk, gyei mekek, nők és férfiak holttestét. A áldozatokat álmukban érte a tá madás. Sokakat menekülés köz ben öltek meg, egyeseket, köztü egész családokat, elégettek” mondta a világszervezet kongó missziójának szóvivője. Európai és ázsiai csapatkivonás bejelentésére készül az Egyesült Államok Módosuló katonai jelenlét Burundiban kongói tuszikat gyilkoltak halomra Mészárlás egy táborban Moszkva: aggasztó az amerikai segítség Megsértett fegyvernyugvás

Next

/
Thumbnails
Contents