Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-03 / 178. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 3. RÖVIDEN Csak január elsejétől emelkednek Pozsony. Jövőre mintegy háromezer koronával emelkednek a papi fizetések, tájékoztatott Ján Jurán, a kulturális minisztérium egyházakkal foglalkozó osztályvezetője. Felröppent a hír, hogy már július 1-jétől valorizálni kellett volna a bérüket, de erre leghamarabb csak 2005. január 1-jétől kerülhet sor. A kulturális és a szociális tárcának ugyanis előbb közös javaslatot kell a kormány elé terjesztenie, amire az ősszel sor kerülhet. Jelenleg a papok körülbelül 9 ezer koronát keresnek, és 30 százalékos emelésre számíthatnak. (TASR) Szigorúbb büntetések gázolóknak Pozsony. Augusztus 1-jétől halálos gázolásért szigorúbb büntetés szabható ki: ha a sofőr részeg volt, hat hónap helyett háromévi szabadságvesztésre is ítélhetik. A felső határ öt évről tízre módosult, és aki ittas állapotban három vagy több személy halálát okozza, azt ezentúl legkevesebb 5 évre zárhatnak be, a felső határ pedig 10-ről 12 évre változott. Nehezebb lesz kibújni a jogerős büntetés letöltése alól is: aki nem vonul idejében börtönbe, ezentúl akár 2 évvel hosz- szabb időt is rács mögött tölthet, (sz-a) Kézre került egy bankrabló Pozsony. Elfogta a rendőrség az egyik fővárosi bankrablás feltételezett elkövetőjét, tájékoztatta lapunkat Silvia Miháliková, a pozsonyi rendőrkapitányság szóvivője. Az OTP Bank ligetfalui fiókjának kirablójáról van szó, aki július 12-én fegyverrel a kezében 350 ezer korona átadására kényszerítette a banki alkalmazottat. A fiók biztonsági kamerája rögzítette a férfi minden mozdulatát. (SITA) Ügyészségi vizsgálat és feljelentés Zsolna. Idegen tulajdon megrongálása miatt indított eljárást a Zsolnai Járási Ügyészség a Hyundai/Kia-építkezés megkezdése miatt. Az ügyészségnek nincs felhatalmazása megállítani a földmunkákat, tehát amíg nem születik döntés, folytatódhatnak a magántulajdonban levő parcellákon is. Közben 23 kormányon kívüli szervezet lemondásra szólította fel Pavol Rusko gazdasági minisztert a földek ügyében tanúsított magatartása miatt, (t, s) Kolár Péter: csak akkor pályázhatnánk, ha ki tudnánk mutatni, hogy a kulturális tevékenység fellendíti a régiót Kiskapuk a kultúra támogatására Pozsony/Kassa. Kisebbségi kultúrára is csurranhat- cseppenhet némi támogatás az uniós pénzekből, legalábbis Csáky Pál kisebbségi ügyekért és integrációért felelős miniszterelnök-helyettes ez ügyben már tárgyalt brüsszeli kollégáival. ÖSSZEFOGLALÓNK Peczár Károly, a kormányfő helyettesének hivatalvezetője lapunknak nem tudta megmondani, az uniós ígéretet mikorra lehet konkrét összegekre váltani, ugyanis a brüsszeli hivatalnokok közül is jelenleg sokan nyári szabadságukat töltik. Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament kulturális bizottságának a tagja nem lát nagy esélyt arra, hogy az uniós pénzekből a kisebbségi kulturális intézmények is kapjanak valamit. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója nem túl derűlátó. „Csak abban az esetben pályázhatnánk, ha ki tudnánk mutatni, hogy a kulturális tevékenység fellendíti a régió gazdaságát, azaz több turista keresné fel Kassát, nagyobb lenne a boltok és a szállodák forgalma. Közvetlenül egy-egy bemutató költségeire nincs lehetőség pályázni, aki mást állít, az ködösít, vagy mellébeszél, vonatkozik ez a szlovákiai magyar politikusokra is” - mondta az igazgató, hozzátéve: alaposan megvizsgálta a lehetőségeket, és kiderült, hogy csak az épület felújítására pályázhatnának. Ahhoz viszont jogilag semmi közük, mivel a színház a megye fennhatósága alá tartozik, a kezelési jog pedig a középfokú ipariskoláé, amelynek tornatermében működnek. Gyakorlatilag tehát csak a megye, illetve az ipari pályázhatna, egy iskola azonban nehezen kaphat támogatást színházterem felújítására. „Nem vágyunk huszonegyedik századi színvonalra, azzal is megelégednénk, ha a Thália beltere megfelelne a nyolcvanas évek követelményeinek. Ehhez is negyvenmillió koronára van szükség, amely összegből tízszázaléknyi önrészt a színháznak kell biztosítania. Kérdem én, miből, ha a villanyt is alig tudjuk kifizetni? Az út egyébként nem járhatadan, ám hazai magyar politikusaink hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a Nemzed Kulturális Alapprogram hajlandó megelőlegezni az említett önrészt, ha Brüsszel esetieg rábólintana a pályázatra” - véli Kolár Péter, aki szerint az uniós tagság nem könnyíti meg a kassai magyar színház helyzetét, mivel a Tháliának gyakorlatilag nincs mire pénzt kérnie. „Ahhoz, hogy a kisebbségi kultúrákat támogatni lehessen uniós pénzekből, előbb létre kellene hozni egy ilyen csomagot vagy alapot, merthogy ilyesmi jelenleg nem létezik” - mondta Duka Zólyomi Árpád, aki ha marad is az EP kulturális bizottságának tagja - ez ősszel fog kiderülni -, bármennyire is szeretné, nem hiszi, hogy a magyar kulturális intézményeknek Stras- bourgban vagy Brüsszelben pénzt tud szerezni. „Ez nem úgy működik, hogy előállók egy ilyen javaslattal, és máris jöhet a pénz. A költségvetés 50 százalékát általában a mezőgazdaságra fordítják, 20-30 százalékot régiófejlesztésre szánnak, a maradékból lehet egyéb dolgokat finanszírozni. A végső döntés egyébként sem az EP, hanem az Európai Bizottság és az uniós biztosok kezében van. Úgyhogy először szövetségeseket kell keresni, türelmesen kell lobbizni, és majd egyszer, talán az uniós pénzekből juthat a kisebbségi kultúrák támogatására is. Léteznek bizonyos programok, talán ezeknél meg lehet találni a kiskapukat. Majd tanulmányozom a lehetőségeket” - tette hozzá Duka. (juk, sza) Csáky Pál levélben sürgeti Rudolf Chmelt Pozsony. Csáky Pál tegnap írásban is megsürgette a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására szánt pénzek kifizetését. Bár ez nem az ő hatáskörébe tartozik, miután több intézmény panaszkodott, megígérte: megpróbál tenni valamit. Először szóban járt közben az érdekükben Rudolf Chmel kulturális miniszternél. Tegnap levelet is írt a tárcavezetőnek, melyben rámutat: a minisztérium nem készült fel kellőképpen az európai uniós körülményekre, s ennek az lett a következménye, hogy például több kiadó nem kapta meg a megítélt támogatást, számos intézmény hitelezővé vált. Csáky elemezte a helyzetet, javaslatot is tett arra, hogyan lehetne mindenki számára megfelelő megoldást találni, közölte Martin Urmanic, Csáky szóvivője. A miniszterelnök-helyettes segítséget ígért Chmelnek az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatandó tárgyalásaihoz is. (t) Állítólag szeptemberre elfogynak a belügy raktárából Kevés az új rendszámtábla ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szeptemberre valószínűleg elfogynak az új rendszám- táblák a belügyminisztérium raktárából. A tárca 2004-re 350 ezret rendelt. „Májusban és júniusban 127 ezer európai uniós rendszám- táblát adtunk ki” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Kmefová, a minisztérium sajtóirodájának munkatársa. Feltételezések szerint az év végéig csaknem 900 ezer tábla hiányzik. A rendőr-főkapitányság ezt az információt cáfolja. Nemrégiben a belügyi tárca felszólította a sofőröket, ne feledkezzenek meg a rendszámtáblacseréről, s azt minél előbb tegyék meg. „A minisztérium nem változtatja meg a véleményét. Továbbra is érvényben marad, hogy az 1997 előtt kiadott táblákat ez év végéig ki kell cserélni. Ha valami változna, a polgárokat időben figyelmeztetjük” - tette hozzá Kmefová. A minisztérium mégis kidolgozott egy javaslatot, mely szerint csaknem 910 ezer rendszám- tábla vásárlásához kér pénzt az államtól. „Az állami költségvetésből 236,6 millió koronára lenne szükségünk” - mondta Kmefová. (dp) Tanulónként havi 75 korona délutáni foglalkoztatásra Jön az oktatási igazolvány ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Meg kell változtatni az iskolák funkcióját: kevesebb információval kell teletömni a gyerekek fejét, ugyanakkor a nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektemi - vélekedik az oktatási tárca. A Nyitott iskola című programba az összes alap- és középiskola bekapcsolódhat. Frantisek Tóth államtitkár szerint az iskola nyitott intézmény- nyé válik. A jelenlegi normák alapján minden intézmény azonos normatív pénzösszeget kap - függetlenül attól, hogy diákjainak szervez-e délutáni foglalkozásokat, vagy sem. Ha egy iskola úgy szervezi meg a szakköröket, hogy még pluszpénzhez is jut, a normatív összeget spórolja meg, ezáltal több jut az iskola működtetésére. „Programunk hajtómotorja az oktatási igazolvány” - tájékoztatott Tóth. Az igazolványt 940 ezer diák kapja meg. Értéke havi 75 korona lesz, azaz tíz hónap alatt 750 korona. A gyerekek eldönthetik, melyik szakkörbe fognak járni. „Az okmány csak egy szakkörre lesz érvényes. Elképzelhető, hogy ha a havi 75 korona nem fedezi a szakkör kiadásait, a szülőnek hozzá kell fizetnie. Ennek ellenére segítséget jelent az iskoláknak” - pontosított az államtitkár. A tárca szeptemberben a parlament elé terjeszti javaslatát, mely szerint a havi 75 korona helyett kerek százat kapnának a diákok. (dem) Nyitott iskola Átruházott jogkor Eredeti hatáskörök Közfeladatok Iskola Iskolai klub Étkezde Tovabbképxes Kulturális tevékenység Kemmlódts m m m m m 111 mi r11 1 i i 111 EH EH EB H Érdekkörök ttképies |, |... | 1 í 1 □j m Könyvtár Mmiódési kél £11 Ifi sas Tnibbktpiiuk E H H e EB EB H H [ i,, j | j | LLJ ÉSj H EB m m Fq.m Internéi Nem lesz mentőállomás a bősi erőmű felvízcsatornája által elzárt három csallóközi faluban és Párkányban sem Valószínűleg tizenötre hosszabbodik a tíz perc ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mentőautó 10 perc alatt eljut majd mindenkihez, vagy legalábbis a lakosság 95 százalékához - állította még tavasz- szal Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, s ehhez szerinte elég alig több mint 200 mentőállomás. A fennmaradó 5 százaléknak ennél többet kell várnia a segítség megérkezésére, mivel a százszázalékos lefedettség eléréséhez meg kellene duplázni a mentőállomások számát, ami óriási költségtöbbletet jelentene, indokolta akkori véleményét a miniszter. A szaktárca által a múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmány azonban már 15 percről beszél a 95 százalék esetében is. A Zsolnai Egyetem informatikai és irányítási karával közösen elkészített anyag szerint 207 állomással a települések 95 százaléka esetében biztosítani lehet, hogy a mentő 15 percen belül megérkezzen. A tízperces terminus betartásához 423 mentőállomásra lenne szükség, ebben az esetben csak két faluba (az egyik a komáromi járásbeli Vágfüzes) tartana a gyorsmentő útja ennél hosszabb ideig. A legtöbb állomáson csak egy mentőautó lesz készenlétben, de a nagyobb városokban akár 5 gyorsmentő is várja majd a riasztást. A javaslatot úgy állították össze, hogy 25 ezer emberre jusson egy gépkocsi. A terv szerint nem lesz mentőállomás a bősi vízerőmű felvízcsatornája által elzárt három csallóközi faluban, hozzájuk Nagy- megyerről, Dunaszerdahelyről és Somorjáról érkezhet gyorsmentő. Közel nyolcvan, 2000 lakosnál kisebb település kap mentőállomást, ahol állandó orvosi szolgálat is lesz. Meglepő, hogy a tervezet szerint Párkányban nem lesz mentőállomás, a gyorsmentő Kicsindről érkezik majd a városi riasztásokhoz. A készítők figyelembe vették az útviszonyokat is: az autópályákon 85, az első osztályú utakon 75, a másod- és harmad- osztályúakon 55, az ennél is roszszabb minőségű utakon pedig 40 kilométeres óránkénti sebességgel számoltak. A szakminisztérium elégedett a tanulmány eredményével, de szerinte ez még nem a végleges verzió. „A helységek 80 százalékát 10 perc alatt eléri a mentő, további 15 százalék 15 percen belül van, a fennmaradó településekre is 16-18 perc alatt megérkezik az orvosi segítség” - mondta lapunknak Mário Miklósi, a tárca szóvivője. Az elkészült tanulmány a mentőszolgálatról szóló törvény részét képezi majd, melyet ősszel tárgyal a parlament. Az új rendszer megvalósítását a törvény elfogadása után kezdhetik meg. (lpj) A Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió szeretné rábírni a bliccelőket, hogy becsületesen fizessenek Mindenkitől kérnék az üzembentartási díjat ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Fizessen mindenki kötelezően tévé- és rádiódíjat - függetlenül attól, van-e készüléke, vagy hogy nézi-e, hallgatja-e a közszolgálati adókat! - javasolják a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió képviselői. Régóta fontolgatják, mihez kezdjenek az üzembentartási díjat nem fizető lakosokkal, s tavaly novemberben még azzal riogattak: természetes személyektől minden egyes hónap hátralékért 5000 koronát hajtanak be, jogi személyek esetében a büntetés havi 15 ezer. Azaz ha egy dél-szlovákiai magyar falucskában élő nyugdíjas már öt hónapja nem fizeti az üzembentartási díjat - mert nem nézi a szlovák tévét, és a nyugdíjából sem futja -, 25 ezer korona büntetést hajthatnak be rajta. Persze csak ha sikerül bizonyítani, hogy az illetőnek van tévé- vagy rádiókészüléke. Bizonyos műszerekkel állítólag ezt messziről, házon kívül is meg tudják állapítani, viszont az ellenőröket senki sem köteles a lakásába beengedni. Magánlaksértésre és a magánélethez való jog megsértésére lehet hivatkozni. Ha az ellenőr mégis bejut a lakásba, és kiderül, hogy ott van készülék, az sem jelent semmit. Branislav Zah- radník, a Szlovák Televízió menedzsmentjének tagja szerint elég, ha a lakás tulajdonosa letagadja, hogy övé a tévé. „Előfordult, hogy néhány találékony nem fizető azzal rázta le az ellenőröket, hogy a tévét csak kölcsönözte” - mondta Zahradník. Mivel továbbra sem képesek behajtani a díjakat, a közszolgálati média felvetette: nemcsak a készüléktulajdonosokat, hanem a felhasználókat is - azaz mindenkit, aki nézi, hallgatja - fizetésre kellene kötelezni. „Az üzembentartási díj behajtásával mindig is gondok voltak. A hatályos törvény értelmében valóban komoly következményei lehetnek annak, ha valaki nem fizet, csakhogy ezt nehéz ellenőrizni, a kinnlevőségeket behajtani, a büntetéseket kiróni, valamint szinte lehetetlenség bizonyítani, kinek van készüléke. Azt viszont nem tartom jó megoldásnak, hogy mindenkire rákény- szerítsék a díj fizetését, mert vannak, akiknek tényleg nincs tévéjük, rádiójuk” - nyilatkozta lapunknak Görföl Jenő, a tévétanács tagja. Frantisek Mikloskóról (KDH) például köztudott, hogy nincs tévéje. Görföl szerint nem születhet igazságos döntés, egyikmásik réteg mindig sértve érzi majd magát. Kérdéses, hogyan lépnek majd fel a hajléktalanokkal szemben, akik a kirakaton keresztül vagy a szaküzletekben ugyancsak nézhetnek tévét, viszont nem tulajdonosai a készüléknek, és a törvény szerint elméletileg felhasználóknak minősülhetnének. „Ha már ilyesmin törik a fejüket, mégiscsak az lenne a legigazságosabb, ha mindenki számára kötelező lenne, viszont lennének kivételek, akiket vagy felmentenének, vagy az állam átvállalná a térítést. Közéjük tartozhatnának a hajléktalanok is” - tette hozzá a tanácstag. A változás leghamarább 2005 januárjától léphet hatályba, (sza, n) ÜZEMBENTARTÁSI DÍJAK ♦ Szlovákiában az 1,8 millió háztartás 95 százalékában van rádióvagy tévékészülék ♦ Becslések szerint a rádióért 400 ezer, a televízióért 500 ezer háztartásban nem fizetnek ♦ A rádió azt szeretné, ha minden háztartás fizetne ♦ A televízió szerint, nemcsak a tulajdonosoktól, hanem a használóktól is kérni kellene a díjat
