Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-11 / 185. szám, szerda

26 Szülőföldünk UJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 11. 0800 121 121 Segélyvonal gyermekeknek Nyitra. A magányos, családon belüli erőszaknak kitett vagy egy­szerűen csak tanácstalan kiskorú­ak ismét hívhatják a 0800 121 121- es telefonszámon működő biza­lomvonalat, amelynek végén kép­zett szakemberek próbálnak vála­szolni a kérdéseikre. Ugyanezen a telefonszámon Nyitrán korábban már működött segélykérő szolgá­lat, de miután létrehozója, a Szlo­vák Gyermekremény Alapítvány két részre szakadt, a vonal elné­mult. Az alsócsitári menedékott­hont működtető utódszervezet, a Napocska Központ már évek óta fá­radozott a segélyvonal újraindítá­sán, és végül a drogellenes prog­ram támogatásával, valamint nyil­vános gyűjtésből sikerült létrehoz­nia egy telefonközpontot. A telefo­nok mellett pszichológusok és spe­ciális pszichológiai előkészítőt vég­zett egyetemisták várják a híváso­kat minden hétköznap 14 és 20 óra között. Szlovákiában ezenkívül még két ingyenes segélyvonal léte­zik gyermekek számára: az egyiket az UNICEF támogatja, ez a 0800 112112-es számon érhető el, a má­sikat pedig a 0800 117 878-as szá­mon a kassai Katicabogár Szövet­ség működteti, (vm) Hulladékgazdálkodás Tótmegyer sokat spórolt Tótmegyer. Az érsekújvári járás­beli településen hamarosan hivata­losan is átadják a korszerű hulla- dékanyag-gyűjtőt. „A megnyitót egy regionális találkozó előzte meg. Ezen részt vettek azon érintett települések képviselői, akik az el­múlt években tanácsot és segítséget kértek tőlünk a hulladék osztályo­zásával, felhasználásával kapcso­latban. Jattó, Dögös, Tardoskedd, Kamocsa, Nagykér, Pózba, Jászfa­lu, Vágtornóc ezen települések kö­zé tartozik, s azokkal az együttműködés” - tájékoztatott Iveta Markusková, a községi hivatal környezetvédelmi osztályának ve­zetője, a szelektív hulladékgyűjtés helyi koordinátora. A telepen 14-fé- le hulladék osztályozása válik lehe­tővé. A község 150 ezer koronáért prést is vásárolt, hogy a biohulladékot a lakosoknak ne oda­haza kelljen feldolgozniuk. Fontol­gatják továbbá a textíliák újrahasz­nosítását is, hogy szövőszéken rongyszőnyegeket készíthessenek. Emellett évente két alkalommal a még hordható ruhákat kiválogat­ják, és szétosztják az arra rászoru­lóknak. Tavaly június 2-án a kör­nyezetvédelmi világnap alkalmá­ból Miklós László, a szaktárca ve­zetője- a önkormányzatot elisme­résben részesítette a hulladékosz­tályozásért. Jozef Dernár polgár- mester szerint a kezdeményezés legnehezebb része volt meggyőzni a település 4380 lakosát arról, hogy többletmunkát vállaljanak. A községben megalapított Ökológiai Tudatot Fejlesztő Társulásnak kö­szönhetően azonban Tótmegyer az ország első településeként vállalta idén a kihívást. Az utóbbi két év­ben háromötödével csökkent a hul­ladék mennyisége, és a kezdemé­nyezést a helyi lakosság 95 százalé­ka támogatja. Az önkormányzat eddigi igyekezete évi félmillió ko­ronával gazdagította a község költ­ségvetését. Iveta Markusková sze­rint a 24 érdekelt település mind­egyike arányosan részesedhet majd a hulladék újrahasznosításá­ból származó nyereségből, (száz) Zsillé Éva: „A fejkvótarendszer idei bevezetésével a helyzet még inkább romlott” Beiratkozási körkép a Komáromi járás óvodáiból Drágul az étkeztetés, de nem lesz elbocsátás Virten idén nincs ballagó Bár szomszédos községekről van szó, Izsán, Paton és Virten is más-más képet mutat az óvodák helyzete. A legbizakodóbbak az izsaiak, ott ugyanis nő a születések száma. Galánta. A város hatáskö­rébe tartozó oktatási in­tézményekben szeptem­bertől napi öt koronával emelik az étkeztetésre be­fizetendő díjakat. GAÁL ÁSZLÓ Amikor a városi hivatal okta­tási osztályán érdeklődtünk, mi indokolja a kosztpénz növelését, Zsillé Éva osztályvezető figyel­meztetett: nem kimondottan ét­kezési díjról van szó, hanem a is­kolai és óvodai konyhák rezsi- költségeihez való hozzájárulás­ról. A város hatáskörébe 14 okta­tási intézmény - négy alapisko­la, hét óvoda, két művészeti is­kola és egy szabadidőközpont - tartozik. A múlt tanévben a napi étkeztetésre az óvodákban 26 koronát, az alapiskolák első négy évfolyama esetében 21 ko­ronát, a felső tagozaton pedig 23 koronát kellett fizetni - ezek a díjak nőnek szeptembertől öt ko­ronával. „Amióta az államtól át­vettük a oktatási intézményeket, állandóan anyagi problémákkal küszködtünk, de a fejkvóta­rendszer idei bevezetésével a helyzet még inkább romlott. Nemcsak a rezsiköltségekre nem elegendő az államtól kapott pénz, hanem a bérekre sem” ­ecseteli a helyzetet Zsillé Éva. Amikor idén márciusban végre hivatalosan is megtudták, mi­lyen költségvetéssel számolhat­nak az oktatatási intézmények­ben, már hétmillió korona hi­ányt jegyeztek, ezért áprilisban kifogást emeltek az oktatási mi­nisztériumnál, és a költségvetés módosítását kérték. „A tárca azt ígérte, májusban választ ad, de sem májusban, sem júniusban nem jött válasz, ezért - ha nem akartuk, hogy valamelyik intéz­ményünket be kelljen zárni - lépnünk kellett. Olyan javaslatot terjesztettünk a önkormányzat elé, amelyben négyféle megta- karatítási lépést javasoltunk: az óraszámok csökkentését mind a pedagógus, mind pedig a nem pedagógus alkalmazottak eseté­ben, továbbá növeltük a rezsi- költségekhez való hozzájárulást napi öt koronával. Javasoltuk az Iskolai Szolgáltató Központ megszüntetését, a Spektrum Szabadidőközpont átköltözteté­sét” - mondja az osztályvezető. Az államtól kényszerűségből átvett Iskolai Szolgáltató Köz­pont 15 alkalmazottal került a város hatáskörébe. Ez a létszám feleslegesnek bizonyult, mert ott több festő, karbantartó, villany- szerelő, kertész volt alkalmazás­ban. Ők korábban az egész járás területén ellátták az oktatási in­tézményeket, de amióta azok önkormányzati hatáskörbe ke­rültek, a központ az addigi for­mában nem volt fenntartható. Az intézményt fokozatosan kar­csúsították, idén már csak négy alkalmazottal működött, július 31-én pedig megszüntették. Az­zal pedig, hogy a szabadidőköz­pontot a szolgáltató központ he­lyére költöztetik, jelentős ener­giaköltség takarítható meg. A spórolási javaslatokat a kép­viselő-testület júniusi ülésén jó­váhagyta, és július végén kapták meg a minisztérium válaszát, hogy megadják a kért támoga­tás-kiegészítést. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már biztosan többletünk lesz - figyel­meztet Zsillé Éva. - A tárca az alapiskolák költségvetésében a tavalyi támogatás 95 százalékát szavatolja, vagyis öt százalékkal csökkenti, holott növelni kelle­ne, hiszen a gáz-, a víz- és az energiaárak mind növekednek.” Még ha esetleg maradna is pénz­összeg, az sem lesz felesleges, hiszen abból az iskolákba széket, asztalt vagy egyéb berendezést lehetne venni, amire már eddig is szükség lett volna, csak nem volt miből beszerezni. A galántai óvodákban 68, a többi oktatási intézményben 227 alkalmazott van. Az említett intézkedések­nek köszönhetően szeptember­ben mindegyiküknek megmarad a munkahelye. Izsa. A kétosztályos óvodában egy magyar és egy szlovák csoport működik, 18, illetve 15 gyermek­kel. A magyarból hatan, a szlovák­ból négyen ballagnak, utóbbiak kö­zül kettőt magyar iskolába írattak. Mária Vojcíniaková igazgatónő sze­rint több gyermek is lenne, de a munkanélküli szülők közül néhá- nyan nem bírják fizetni az étkezte­tést. Reméli, az étkezési támogatás bevezetésével ők is elhozzák majd csemetéjüket. Idén növekedett a születések száma, ami talán annak is köszönhető, hogy tavaly községi bérházat adtak át a faluban. Fent, balról: Horváth Eszter, Hegedűs Olivér, Molnár Márk, Bilkó Bianka. Lent, balról: Molnár Viktória, Huszár Szabina. Rajtuk kí­vül Ivanics Bence és Molnár Ádám lesz még elsős szeptemberben. Pat. A vegyes korcsoportú, egyosztályos óvodát 16 gyermek látogatja, közülük három a bal­lagó. „Szeptembertől hasonló létszámra számítunk, ám jövőre 10 gyermekünk ballag - mondta Ceresnová Ildikó óvónő. - Hogy a következő években mi lesz, nem tudni, mert kevés gyerek születik. Eddig is volt év, hogy mindössze tíz ovisunk volt.” A nyár folyamán a község kívül-be- lül fel kívánja újítani az óvoda épületét. A természet megörökített színei Színes tető. Sok ember fél tőle, mert azt hiszi, hogy a szín nem marad­hat meg sokáig a tetőn, idővel kifakul... Ez az állí­tás azonban nem igaz az égetett cserép esetében. Az égetett cserép színes felülete olyan élettarta­mú, mint maga a cserép. A kerámiacserép színárnyalatát a nyersanyagban - az agyagban lévő fémoxid mennyisége és fajtája adja meg a kiégetés hő­fokától és hosszától függően. A kiégetéssel a cserép „téglaszí- ne" stabilizálódik, és az egész élettartama alatt változatlan marad. Az ilyen tetőt nem kell festeni, spriccelni vagy bevon­ni, és tökéletesen fagyálló, el­lenáll az ibolyán túli sugárzás­nak, savas esőknek, és más ég­hajlati tényezőknek. Az agyag sokféle, így megismételhetetlen finom színárnyalatokat produ­kál a tetőn, ezért természetes­nek hat. Az égetett cserép tisz­tasága és természetessége min­den környezetbe illik, és min­den ház külalakját megszépíti. Ha az építő más színű cserepet szeretne a téglaszín helyett, vá­laszthat a színtartó agyagmázas vagy fénymázas cserepek közül. Agyagmáz - engobe készí­tése Az engobe az égetett cserép fe­lületi megmunkálása. Az agyag különböző színeit úgy kapják, hogy a kívánt fémoxidot ned­ves homokosagyagba keverik. Ezzel vékony rétegben bevon­ják a kiszárított cserepet, és e- gyütt kiégetik. így keletkezik a verhetetlenül színtartó, matt fe­lület, beleégetve a cserépbe. Stabilizált, és a cserép élettar­tama alatt változatlan marad. Az engobe csak a kerámia szí­nezésére használható, más anyagokat nem lehet agyag­mázzal bevonni. Az engobe ANTIK speciális színfelvitellel készül, hogy nem összefüggő felület jöjjön létre. Ettől a tető nem egyöntetű szí­nűnek látszik, így az ilyen cse­rép pontosan illik a városok tör­ténelmi központja házainak fe­désére, az Ön családi házának pedig antik hangulatot kölcsö­nöz. Fénymáz - glazúr készítése A fénymázas cserép a tetőn megismételhetetlen fény-ár­nyék játékot hoz létre. A TON- DACH ilyen, évezredek óta be­vált technikával színezett csere­pek gazdag választékát kínálja. A glazúr a cserepek „mercede- se". A glazúr különböző színeit úgy kapják, hogy fémoxidot ke­vernek nedves homokosagyag­ba, amelyhez még kvarchomo­kot adnak. Ezzel vékony réteg­ben bevonják a kiszárított cse­repet kiégetés előtt, és együtt kiégetik. így üvegszerű réteg jön létre a felületen, amely si­ma, stabil, és tökéletesen védi a cserepet. A glazúr szintén csak a kerámia színezésére használ­ható, más anyagokat nem lehet fénymázzal bevonni A TONDACH által kínált engobe és fénymázas cserepek gazdag választéka lehetővé teszi, hogy az álmainak megfelelő tetőt vá­lasszon, építészeti szempontból fokozza háza egyediségét, és a környezetre tett hatását. Az építészeknek tehát nem kel­lene félniük az égetett cserép használatától. Ellenkezőleg - a ház új külsőt és lelket nyer álta­luk. Örökre. TONDACH Tondach Slovensko, s. r. o. Poradenské centrum 2elezniőná 53, 900 31 Stupava Infovonal: 02/60 30 13 28 Fax: 02/65 93 50 26 Eladó-mail: poradenstvo@tondach.sk Pinke Veronika, Navrátil Dominik (hiányzik Janetka Levente) (Vas Gyula felvételei) Virt. Idén nincs ballagó a helyi óvodában, amelyet jelenleg 8 gyer­mek látogat. „Ezzel a létszámmal elégedettek lehetünk, hiszen a téli hónapokban volt, hogy ketten-hár- man jártak oviba - mondta Igar Éva óvónő. - Idén szinte hónapról hónapra változott a létszám, új családok költöztek a faluba. Van magyar, szlovák, sőt egy német anyanyelvű gyerekünk is. Sajnos, a község egyre jobban elöregszik, je­lentős utánpódásra nem számítha­tunk. Szerencsénk, hogy egy épü­letben vagyunk a polgármesteri hi­vatallal, különben nem tudom, mi­ként fedeznénk a fenntartási költ­ségeket.” (vkm) Szerdánként kedvezményesen hirdethet kelet- és nyugat-szlovákiai regionális mellékletünkben © email: 0905/413 623 0903/145 189 0905/551 957 peter.kis@ujszo.com peter.rosko@ujszo.com Hívja regionális menedzsereinket! UP 1834

Next

/
Thumbnails
Contents